Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-04 / 2. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. január 4., csütörtök Fiímjegyzet j Bernard Blier a film egyik kockáján Unalmas tündérmese mai. változatban, egy francia faluban és Párizsban. Röviden így lehetne összefoglalni Serge Korber rendező nálunk most bemutatott francia filmjét, amely ismert, nagyszerű színművészeket vonultat fel a főszerepekben. A film központi alakja egy bizonyos Goubi nevű falubolondja, akit mindenki kihasznál, akinek kárára vaskos tréfákat követnek el, s akinek minden vágya, hogy valaha elkerüljön vágyai városába, Párizsba, meglássa az Eiffel-tornyot és a Sacré-Coeur környékét. Falusi tréfacsinálók részegen teherautóval Párizsba viszik, majd ott elveszítik, így kerül liát a vágyott városba. ahol sok balszerencse érné, ha egy bizonyos Des- sertíne úr, aki a menhelyi gyermekek ligájának valami vezető -embere és nagyhatalmú húselosztó a nagycsarnokban, pártfogásába nem venné. Megismerkedik egy szép utcalánnyal, aki —egykori falusi származására emlékezve — beleszeret a csupa szutyok, de hamisítatlanul falusi legénybe, magához veszi, kiruházza, kedvéért a pályáról is visszavonul, sőt megtakarított pénzén az időközben teljesen kikupálódott és megközelítően normálisan viselkedő Goubi falujának közelében megvásárol egy tanyát, ahol mindketten a földnek és egymásnak élhetnek.'1 Goubi autón vonul be a faluba, ahol egykor ingyenmunlcás bolond volt. s ott már egy másik férfi „bödönöl”. egy üres benzineshordón dobol, már őt tartják a falu bolondjának. Ennyi a történet. Kitűnik még belőle, hogy Párizsban tulajdonképpen a falusi bolond az egyetlen normális ember, mert akit csak megismerünk, mind valamilyen formában inkább az abnor- mishoz közelit. Elsősorban Dessertine úr. az árvuházi gyerekből lett kegyetlen nagyvágó. aki kannibálnak neveli fiait, a rendőr, aki látni sem bírja az őrzésére bízott virágokat. a filozófus diák és sorban mindenki, nem kivétel a csodaszép utcalány sem. Jean Lefvebre játssza Goubit, a bolondot, Davy Carell roppant vonzó az utcalány alakjában. Bemard Blier személyesíti meg a húsnagykereskedőt és egy apróbb, néma epizódszerepben feltűnik a Magyar Televízió szilveszteri műsorában szerepelt Bernadette Lafont. A filmet — nem egészen érthetően — csak tizenhat éven felülieknek hirdetik. Talán ez a jelzés sem elég vonzerő, mert hiába néhány kimagasló színész jelenléte, hiába néhány ismert motívum újratámasz- tása az „Erény utcából”, ha a falusi bolond városi cset- lés-botlásaival való neveltetés puskapora hamar kifogy, a másokat bolondnak bemutatni akaró szándék meg motiválatlan, s a tündérmesék ,jelei uralkodnak el a mai realitások közé ágyazott történetben. A fekete farmer Nem tudnám hirtelen megmondani. hányadik most Alf Kjellin filmje azoknak az angol alkotásoknak sorában, amelyek azt bizonygatják, hogy miként üldözik a szí- nésbőrűeket Amerikában. A fekete farmer néhány új vonással jeleskedik. Ebben a gyűlölet és üldözés nem egészen egyszerű. Nemcsak fehérek állnak szemben a felszabadított rabszolgából és a polgárháború katonájából lett néger farmerrel, hanem ott vannak a kisemmizett, földjeikről elüldözött indiánok is. akik egyformán kizsákmányol óknak tartják a birtokost, akár fehér, akár fekete a bőre. Ben jamin McMusters mellé, alig ál! valaki. Az ő bőre színit nem bocsátják meg bi.rtokosfársai, de nem fogadják be az indiánok sem. akiket pedig megvéd a fe- „„ro’ 1 s] sőt fe'?s“get is közülük választ. Benjamin MeMasters megszállottja a földnek, a birtoklásnak. Valami konok elszántsággal ott, csakis ott akar boldogulni, ahol megvásárolta kis birtokát, bár tudja, hogy szélmalomharcot folytat. A lincseléstől csak az indiánok mentik meg végül, de újra, meg újra nekiindulj hogy elpusztított tanyája helyén újat építsen magának, mert a földjét nem hagyja. A történet sok ismert motívumot tartalmaz, fordulatai között ióeskán találkozunk elkoptatottakkal is. A fehér emberek meglehetősen papírfigurák. Ennek ellenére, aki szereti az izgalmas történeteket, megtalálja e filmben igényeinek kielégítését. Látványos verekedések és társadalmi mondandót hordozó jelenelsorok megfelelő arányban keverednek az egészében jó szándékú filmben. (benedek) Minden gyereket i számon tartanak — A mi iskolánk sajátos körülmények között dolgozik — mondta egy tanácskozáson Csépányi Béláné, az arlói általános iskola párt- alapszervezetének titkára. — Sok gonddal küszködünk, de vannak eredményeink is. A gondokat, az eredményeket és az elképzeléseket kerestük Arién, még a téli szünet megkezdése előtt. Egvre ifibben a nyolcadikban Az osztályban vagy negyvenen vannak. A fiatal tanárnő meghallgatta a napos jelentését: — Hiányzik öt. — Ki tud róluk? — Rozi beteg. Találkoztam vele. az orvoshoz ment. Aztán a többiekről is kiderült. hol vannak. Az egyik távollevő — a gyerekek szerint — fát vágott, bérmunkában. — Még ilyen is van. De szerencséim egyre ritkább. Takács Sándor, az arlói általános iskola igazgatója folytatta. — No, persze, nem magától van ez így. Mindig szigorúan számon kérjük, miért hiányoztak. Ha kell. értük megyünk. A tanév elején nem ritka, hogy a pedagógusok végigjárják a lakásokat, ösz- szeszedik a gyerekeket. Behozzák az iskolába. A tanár, a tanácstagok, a szülői munkaközösség tagjai is sokat tesznek. Agitálnak, mennek. Így értük el, hogy ma már v minden gyereket számion tartunk. És száz százalékig beiskolázzuk az elsősöket. — És a cigánytanulók közül egyre többen eljutnak a nyolcadikba. Volt idő, nem is olyan régen, amikor ez még olyan ritka volt, mint a fehér holló. Most azért gyak- rabb. Csépányi Béláné szinte tűzbe jön. — Tíz évvel ezelőtt még a felső tagozatba is alig jutottak el. Most a hatodikig mindenféleképpen. De közben túlkorosak lesznek és fel kell mentenünk őket. Az előkészítőktől kezdve Az arlói általános iskolának 730 tanulója van. Közülük 405 cigánytanuló. — Ebből adódik minden gondunk. Meg abból, hogy nincs óvoda. Ebben a községben sohasem volt. Az elsősök nagy része cigánycsaládból jön. Sok a fejletlen, az iskolaéretlen. akiket felment az orvos. De ha nem foglalkozunk velük, akkor ugyanolyan iskolaéretlenek maradnak. A párttitkárnő szinte magának mondja. — Talán az előkészítők ... — Igv kevés nekik. Jelent nekik valamit, de nem mindent. Sokat töprengünk rajta, mit tehetnénk. Addig is, amíg föl nem éoül az óvoda. Mert megígérték. Az Özdi járási Hivatal elnöke. aki épp arra jár, megerősítette : — A következő ötéves tervben ez lesz az első hely, ahol óvodát építünk. Mindenképpen. — Addig is csinálni kell ám valamit — folytatta a párttítkárnő. — Talán megoldás lenne, ha délelőttönként egész évben tudnánk foglalkozni az iskolaéretlenekkel. De ehhez meg kellene találni a módot Talán a községi tanácskozó teremben. Az délelőttönként üres. — Mert a tantestület tagjai ezután igazán mindent megtesznek — vette át a szót Takács Sándor igazgató. — Nézze ezt a füzetet. A korrepetálási naplónk. Szinte majd minden napra van bejegyezve korrepetálás. És ezt önként végzik. Igaz. tanteremben még mindig szűkösen vagyunk. A 23 tanulócsoport——— i ■■■■■——w— ra és a két napközis csoportunkra mindössze 14 tanterem jul, de nagyon jól állunk szemléltetőeszközökkel, szocialista szerződést kötöttünk szocialista brigádokkal, kialakítottunk egy tornatermet és hozzáláttunk egy magyar szaktanterem megvam- sításához. Akik váila'iák a nehézségeket — Ez a tornaterem nagyon sokat jelent. Mert van meleg víz is. Sokan csak itt jutnak hozzá ... A mondat valahol megáll a levegőben, banálisán hangzik és mégis mélységesen igaz. Igaz, nagyon sek segítséget kapnak az arlói pedagógusok, de mégis elsősorban és mindenek felett ők vállalják, ők végzik a munka nehezét. Mert valóban nehéz -itt dolgozni. Nem is bírja mindenki. Sokan elmennek innen. Csak a legszí- vóisabbak maradnak. — Pedig van ebben is öröm. Akármilyen nehéz is a gyerekanyagunk, azért a különböző tanulmányi versenyeken jól szoktunk szerepelni. Akik továbbtanulnak tőlünk, azok megállják a helyüket. De azért tényleg nehéz. Valóban sajátos helyzet, sajátos nehézségekkel. S persze az eredményekkel is. Több segítség kellene. Talán több pénz. Hogy több előkészítő csoportot hozhassanak létre, több túlkoros osztályt, meg korrekciós osztályt. És akkor a cigánytanulók közül is égi7 re többen lesznek olyanok, mint Berki Rozi, akit Csépányi Béláné úgy emleget, mint az egyik legtehetségesebb, legjobb tanulóját. Csutonls Annamária Megyénkben is szép hagyomány, hogy a könyvtárak évről évre megemlékeznek az irodalmi évfordulókról. A nemzetközi könyvév és a borsodi ifjú olvasók hónapja rendezvénysorozatának most méltó folytatása a Petőfi-évforduló megünneplése. A Művelődésügyi Minisztérium az 1973-as évre meghirdette a Petőfi-emlék- könyvtár mozgalmat: a meghatározott feltételeket teljesítő könyvtárak közül a legérdemesebbeknek a minisztérium engedélyezi a „Petőfi-emlékkönyvlár” cím viselését és az intézmény méltó körülményeinek kialakításához anyagi támogatást is nyújt. Borsod megyéből eddig két könyvtár: a borsodiván- kai klubkönyvtár és az aggteleki községi könyvtár nevezett be a mozgalomba. A könyvtárak vállalják, hogy Petőfi alakjának, munkásságának felidézésével nemcsak az évforduló alkalmával foglalkoznál:, hanem a Pe- tőfi-hagyomány rendszeres ápolását a jövőben is feladatuknak tekintik. Ennek érdekében a költő emlékéhez méltó könyvtári környezetet teremtenek, a könyvtár külön e célra berendezett helyiségében, vagy he- lyiségrészében pedig állandó Petőfi-kiállítást létesítenek. A könyvtárak közül az elbírálásnál előnyben részesülnek azok, amelyek településén Petőfi annak idején megfordult. Beszélgetők Püspöki István rajza Képzőművészeti a Ikotásokka I gazdagodik Borsod megye Borsod megyében — a Képző- és Iparművészeti Lektorátus támogatásával — az új esztendőben csaknem 30 művészeti alkotással — j szobrokkal, domborművekkel és mozaikképekkel — gyarapodnak a városok és falvak parkjai, illetve középületei. A boráról világhírű Tokaj községben például az idén ünneplik a település fennállásának 900. évfordulóját. A jubileum alkalmából a Tisza és a Bodrog találkozásánál levő festői környezetű Fináncdomb tetején mintegy 3 méter magas művészi kivitelű emlékoszlopot állítanak, a nagyközség gimnáziuma előtt pedig felavatják Turcsányi Árpád szobrászművész alkotását, Tokaji Ferenc mellszobrát. Sátoraljaújhelyen is gazdag tervet valósítanak meg. A kórház és az épülő egészségház előtti parkot Semmelweis Ignác szobrával díszítik, az új 16 tantermes iskola udvari homlokzatának egy részét pirogránit lapokkal burkolják és azon ivókutat alakítanak ki, a Kossuth Lajos Gimnázium előtti téren domborműves kőkompozíciót helyeznek el, a 280 lakásos lakótelepen pedig emléket állítanak a Tanácsköztársaság nagy hírű festőm űv észének, N eines Lumpértnek. Kazincbarcika új 70 férőhelyes óvodájának kertjében állatfigurás szobrot avatnak, Edelényben felszabadulási emlékművet építenek, Mis ■ kolcon a megyei tanács dísztermében elhelyezik Veres Sándor 14 négyzetméter nagyságú, zenei témájú gobelin kompozícióját, Ózd középiskolai kollégiumában pedig Humenyánszki Jolán szobrászművész munkáját: Ady Endre mellszobrát. Ezenkívül a megyei tanács elkészítteti a Magyar Nép- köztársaság bronz címerét Izsófalva, Iiernádnémeti, Szerencs, Monok, Putnok és Mezőcsát községeknek, valamint Sárospatak és Mezőkövesd városnak. Az új képzőművészeti alkotásokat folyamatosan, az év végéig helyezik el rendeltetési helyükre. Á „Petőfi emlékkönyvtár” rímért Egy bolond Párizsban
