Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

1973. január 4., csütörtök ESZAK-MAGYARQRSZÄG 3 Esti beszélgetések Jói sikeB'üSt tezs®o/®/f Jól halad a n. sz. marlinkemenoo átépítése a Lenin Kohá­szati Művekben. Fotó: Sz. Gr. Téliesélés—szervezéssel Eredményesen dolgodnak A VÉLETLEN szerencse, hogy az újságíró akkor ko­pogtat be egy községi tanács­ra, amikor két szomszédos község tanácselnöke éppen a közös feladatokról beszélget, a soronlevö munkák tapasz­talatait. cseréli ki egymással. Megyaszó és Monok né­hány kilométernyire van egy­mástól, határúid szomszédos. Imri József megyaszói és Fi- csor István monoki tanács­elnök régi ismerősök, jóba­rátok. Sok munkájuk mel­lett:, néhanapján igyekeznek rá kis időt szakítani, azaz in­kább teremteni, hogy el­mondják egymásnak tapasz­talataikat, kikérjék egymás Véleményét, megosszák a gondokat. Mosolyogva mondják, hogy sajnos ritkán adódik rá alkalom, de mindig megéri. Ezúttal Imri József ruccant át „félhivatalosan” Monokra. Vajon miről is beszélgettek? Jutott néhány perc a kö­zös ismerősökre, a tanács­akadémiai közös emlékek felelevenítésére is, de a fő kérdés, ami összehozta őket az „esti beszélgetések” ta­pasztalatainak kicserélése volt. „így zajlottak le ná­lunk. Hogyan sikerült nála­tok? ..Ez v'olt a téma, s bizonyára nem sértek „tár­gyalási titkot”, ha tovább­adom a két tanácsi vezető beszélgetésének néhány tart pasztalátát. Hogy mik lg voltak pon­tosan ezek az „esti beszél­getések”? Megyaszó n és a hozzá tartozó Alsődobszán 47, Monokon, valamint társ­községében. Golopon 49 ta­nácstag legfontosabb decem­beri teendője volt, hogy megtartsa esedékes tanácsta­gi beszámolóját. S ezek min­denütt a napi munka befe­Ismcroles rólunk idehaza és külföldön is, mennyire „kenyérevő” nép vagyunk mi, magyarok. A jó ízű, friss kenyérért semmi fáradságot sem sajnálunk: képeselv va­gyunk boltról boltra járni, sőt lakóhelyünktől távolabbi városba, községbe is elutaz­ni. A kenyerét szinte csuk frissen, puhán szeretjük, s ez a magyarázata annak, hogy nálunk a háztartások­ban vagyon sok száraz ke­nyér megy kárba, illetőleg válik állati táplálékul. Or­szágos átlagban ez a kisü­tött kenyérnek mintegy 25— 30 százalékát teszi ki, amely bizony nem kis mennyiség. Éppen ezért érthető érdek­lődéssel tanulmányozzák a szakemberek azoknak a kí­sérleteknek eredményeit, amelyeket egy új gabonafaj­tával, az úgynevezett iriti- cala termesztésével és a be­lőle készíteti liszttel folytat­nak. ötévi kísérlet után ugyanis az Országos Fajla- nemesítő Intézet azt java­solta egyes állami és szö­vetkezeti gazdaságoknak, hogy kezdjenek hozzá a tri­ticale termesztéséhez is. A felhívásnak több borsodi gazdaság is eleget tett. A triticale egyik szülője búza, a másik pedig rozs. A triticalét természetesen kü­lönböző laboratóriumi vizs­gálatoknak vetették alá. s elvégezték az új gabonafajta minősítését szemfizikai, bél- tartalmi és tésztafizikai jezésével, az esti óráklöan zajlottak le. , Volt, ahol hatan-heten ül­ték csak körül az 'asztalt a befűtölt tiszta szobában. Másutt: két szomszédból is át. kellett hozni a székeket, hogy a 25—30 érdeklődő le­ülhessen, s akadt körzet, ahol egy iskolatermet, mű­velődési házi klubszobát is megtöltöttek az esti beszél­getés résztvevői. A szervezé­sen, de sokszor az időpont megválasztásán is múlott, mennyi az érdeklődő. A leg­főbb tapasztalat, azonban az volt, hogy akik eljöttek, azo­kat valóban az érdeklődés hozta, s legtöbbjük maga is szót kért, bekapcsolódott a beszélgetésbe. Mindkét tanácselnök öröm­mel mondta el, hogy a négy településen a tanács és a vá­lasztók. azaz a lakosság na­gyon ha:szinos eszmecseréjé­nek, az együttműködés jó segítőjének bizonyultak a ta­nácsi beszámolók. Mindenütt érdeklődéssel hallgatták, mit tettek az új, hathatósabb ta­nácsi működés érdekében. Amolyan közös számadások­nak' bizonyultak a beszélge­tések. A tanácstag látta ed­digi munkájának eredménye­it, gondjait. Beszéltek arról, hogyan valósult meg, bonta­kozott- ki az együttműködés a választókkal, s milyen mértékben fejlődött a vá­lasztók aktivitása. És az utóbbiak is elmondták, hogy elégedettek-e tanácstagjuk munkájával, ha nem, meg­mondták azt is, mit várnak tőle. A SZflJÍEBB _ lakóhely Ügyeiről, — öröméiről, gond­jairól — volt szó elsősorban, de szót ejtettek a tanácsta­gok népünk útjáról, \az or­szágos fejlődésről is. Megya­szempontból. Az eredményt örvendetesnek találták, s megállapították, hogy a tri­ticale nemcsak állati takar­mányozásra alkalmas, hanem a lisztje különféle sütőipari termékek készítésére is hasz­nálható. Ügy találták — és ezt szaklapokban is közzé­tették —, hogy a triticale- liszt igen értékes sikerfehér- jéket tartalmaz, így nagyban hozzájárulhat az emberi szervezet fehérjeszükségleté- nck biztosításához. Emészt­hetősége a búzalisztnél lcöny- nvebb. a. belőle sütött ke­nyér pedig még három nap múlva is friss marad. A trilicale-lisztet azonban nem önmagában kell emberi táplálkozásra használni. Az a legmegfelelőbb, ha a .bú­zaliszthez 20 százaléknyi tri- ticale-lisztet keverve sütnek belőle kenyeret. Ugyanígy kedvezően befolyásolja a triticale — búzalisztbe ke­verve — az édesipari termé­keket is, s a süteményfélé­ket omlóssá, porhanyóvá, la­zább szerkezetűvé teszi. Mindent egybevetve, a la­boratóriumi és a sütőipari kísérletek alapján megálla­pították, hogy a triticale. ét­kezési célokra is alkalmas. A borsodi mezőgazdasági üzemek már az elmúlt nyá­ron is arattak triticalét, a sátoraljaújhelyi járásban például 380 hektárnyi terü­letről. Hegyi József szón. Monokon, Alsődobszán és Golopon egyaránt nagy segítséget nyújtott a tanács­tagoknak, hogy beszámolóik elkészítéséhez tanácsokat, sőt ..segédanyagot”. így például az országos eredmények szá­mait, a tennivaló^ rövid összegezését, a helyi tanács­ülések napirendjének felso­rolását, a fejlesztési alapok felhasználásának részletezé­sét is megkapták a tanács­tói. A legtöbb beszélgetésen szóba kerti It, s a legnagyobb érdeklődést. kiváltó téma volt az MSZMP KB novem­beri ülésének határozata, út­mutatása. A legtöbb hozzá­szólás a települést érintő kérdésekben, a községi fej­lesztési alapok felhasználásá­val kapcsolatban hangzott el. Volt körzet, ahol ,,kíván­ságlistát” is felsoroltak, de mind több olyan esti beszél­getés akadt, ahol azt is el­mondták: mit tehetnének ők maguk egy-egy helyi, utca­beli gond megoldása érdeké­ben. Megyaszón és Alsódob- szán például örömmel mond­ták el, hogy több mint 400 négyzetméternyi új járda épült, s elégedettek voltak azzal, hogy a kövesulak fel­újítására ismét vagy 700 ezer forintot tudnak fordítani, de megemlítették azt, hogy sok útszakasz jobb állapotban lehetne, ha mindenki rende­sen kitisztítaná a portája előtti árkokat, átereszeket. A BESZÉLGETÉSEK során elhangzott érdekesebb javas­latokat, észrevételeket is el­mondta egymásnak a két tanácselnök, mert hiszen le­het. hogy az, ami ma itt probléma, az holnap a szom­szédban is jelentkezni fog. (p. s.) Naposcsibék Az idei első — húszezer darabos — naposcsibe szál­lítmányt speciális légkondi­cionált kocsiban továbbítot­ta szerdán a Nyíregyházi Ba­romfifeldolgozó és Értékesí­tő Vállalat a szatmári fal­vakba. A csibék előzetes megrendelésre a háztáji gaz­daságokba kerültek. A kö­vetkezőkben már hetenként folyamatosain indítanak ha­sonló szállítmányokat. Korábban az építőipar szá­mára a tél szinte leküzdhe­tetlen akadályt jelentett; nem lehetett folytatni a kül­ső munkákat, a betonozási, s ezért sok dolgozót küldtek fagy szabadságra a vállala­tok. Az. úgynevezett téliesí- tés, vagyis a leghidegebb hó­napokban .is folyamatos munkára való felkészülés minden esztendőben nagy feladatok elé állítja a mai építőipari vállalatokat is. Míg azonban a felkészülés még a legutóbbi években is elsősorban műszaki problé­ma volt, a házgyári techno­lógia elterjedése lehetővé tette a téliesilós feladatának szervezés útján való meg­oldását. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói 1972. legutolsó napjaiban is folytatták a lakások átadá­sát. Az év végéig Miskol­con és Borsod megye többi városaiban összesen 2799 új. korszerű lakást adott át a BÁÉV. 221-gyei többet a tervezettnél. Á BÁÉV tehát eredményesen zárta az el­múlt évet. Az eredményes­ség nem csupán az elkészüli: és rendeltetésüknek átadott lakások számán, hanem a vállalat többi mutatóin is le­mérhető. Többek között a termelési érték, a termelé­kenység, a nyereség kedve­ző alakulásán. Az új esztendő első mun­kanapján a vállalat mint­egy 3 20 munkahelyén kezdő­dött meg újra az építés, il­letve a szerelés. A télre vá­ló alapos felkészülés ered­ményeként a BÁÉV-től eb­ben az évben sem kellett senkit fagy szabadságra kül­deni. A télre való felkészülés­ben elsődleges szerep jutott a szervezésnek. Ez többek között azt jelenti, hegy mintegy 1300 paneles lakást szeneitek össze még a hideg beállta előtt. Az építők te­hát odabenn dolgozhatnak, zavartalanul elvégezhetik a belső munkákat. Elsősorban most végzi a vállalat az ese­dékes hiánypótlási, illetve garanciális munkákat is. Si­került tehát a feladatokat i'Ss 215 ezer televízió A Székesfehérvári Video­ton Gyár 1973-ban az előző évihez képest mintegy hét százalékkal növeli híradás- technikai gyártmányainak mennyiségét. Az új évben öszesen 215 ezer televízió. 203 ezer rádió és 134 ezer hangdoboz készül Székesfe­hérváron. A televíziók közül elsősor­ban a nagy siliert aratott Bleetron-család tagjait és a Minivizort. a rádiók közül a Sinust, a Zsiguli kooperá­ció keretében készülő autó­rádiót és a kapós sztereó ké­szülékeket gyártják. 1973-ban tovább fokozódik a Videoton híradástechnika exportja. A tervezett 1.6 mil­liárd forint értékű termelés nagy része külföldön talál gazdára. 1973-ban a szocia­lista országokon kívül Euró­pa csaknem valamennyi ál­lamába és Észak-Amerikába is szállít televíziókat, rádió­kat és hangdobozokat: a Vi­deoton Gyár. az építők időben és úgy beosztani, hogy a várhatóan legkedve­zőtlenebb időjárású hóna­pokban a dolgozók többsége fedél alatt, legyen. Még to­vábbi segítséget jelentene azonban, ha a lakótelepeken az előközmüyasítés már el­készült volna, és a központi fűtést a kőközpontokról le­hetne működtetni. Érmek hiányában a vállalat kény­telen saját berendezéseivel „meleget lehelni’’ a fűtőtes­tekbe. A házgyári technológia a külső munkák jelentős ré­szét is függetleníti a „sze­zontól”. Jelenleg is több he­lyen, így a miskolci össze­kötő városrészben, a Bolgár- föld nyugati részén és Le­jt invárosban szerelnek össze új épületeket. Kazincbarci­kán pedig új házak alapjait készítik az építők. A BÁÉV-nek a téli hóna­pokban is ki kell használ­nia kapacitását, hiszen terv szerint az első negyedév vé­géig csaknem 450 új lakást kell átadnia Miskolcon, Le­nin városban, Kazincbarcikán, illetve Ózdon. A vállalat feladatai növekedtek az el­múlt évihez képest: a tava­lyihoz hasonló számú lakás felépítésén kívül a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat bekapcsolódik több kiemelt nagy beruházás meg­valósítási munkáiba Is. Töb­bek között Ózdon vár ilyen munka a BÁÉV-re. További feladatot jelent egy kazinc­barcikai 12 tantermes iskola és egy leninvárosi szálló fel­építése. Az iskola már á BÁÉV és a tervezők közös erőfeszítéseivel kidolgozott „borsodi vázpanel szerkezet” módszerével, vagyis házgyá­ri elemekből épül. A köny- nvűszérkezetes építéshez ha­sonlóan gyors módszert ké­sőbb óvodák, bölcsődék és más kommunális épületek megvalósításához is alkal­mazzák. Az idei feladatok mara­déktalan elvégzése fokozott helytállást kíván meg a BÁÉV kollektívájától. 1£ helytállást erősíti a kibonta­kozó szocialista munkaver­seny; a BÁÉV dolgozói jó eredményekkel szeretnék kö­szönteni a vállalat idén sor­ra kerülő, 25 éves jubileu­mát. Flancfc. Tibor \ Tiszai Vegyikombinát niiro génműtrágya-gyilra december 26-án teljesítette 1972. évi ter­vét. Az év hátralevő részében a gyár csaknem 10 ezer tonna ammónnilrát többletet adut! ,i mezőgazdaságnak. Képünkön: a nitrogénműtrágya-gyár egy részlete. Foto: Kovács EnUrcuc Keayér, süleméity triiicale-lisztil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents