Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

1972. dec. 3., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Lakásügyi tapasztalatai Tavaly júliusban léptek hatályba azok a jogszabá­lyok, amelyek a lakásgaz­dálkodás új elveinek megfe­lelően rendezték a lakásbér­let kérdéseit. Az eltelt idő­szakban megyénkben a bí­róságok több száz olyan per­ben hoztak ítéletet, ame­lyekben a peres felek között a lakás bérletével kapcsola­tosan volt vita. A lakásügyi perek száma a korábbi idő­szakhoz viszonyítva emel­kedett. A Borsod megyei Fő­ügyészség a közelmúltban elemezte a lakásügyi perek­ben felmerült jogvitákat, s azok megszüntetésére tett intézkedéseket. Ennek alap­ján megállapította, hogy a lakásügyi jogszabályok he­lyes alkalmazásán kívül az állampolgárok jogszerű ma­gatartásának biztosítása is törvényességi kérdés. Indo­kolt tehát felhívni a figyel­met az elemzés néhány olyan megállapítására, amely az állampolgárok magatar­tásával kapcsolatos és a la­kásügyi perek eldöntésénél lényeges körülményként ér­tékelendő. Mi iudokol'a a (clmoudást? A lakásbérleti jogviszony felmondását a jogszabály konkrétan meghatározott ese­tekben engedi meg. A fel­mondási jog gyakorlását azonban határidők kötik. A bérbeadók gyakran ala­pítják felmondásukat arra, hogy a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval, a ház kezelőjé­vel. a házfelügyelővel, vagy a többi lakóval szemben a szocialista együttélés köve­telményeivel ellentétes, bot­rányos, tűrhetetlen maga­tartást tanúsítanak. Ezek sú­lyos és hatásos indokok! Ha ugyanis ezek bebizonyosod­jak, a bíróság megállapítja a felmondás érvényességét, és a bérlőnek el kell hagynia a lakást. Méghozzá oly módon, bogy elhelyezéséről saját maga tartozik gondoskodni. Ennek az a következménye, hogy szükséglakásba, albér­letbe. ágybérletbe, munkás­szállásra is kiköltöztethető. ^ szocialista együttélési sza­básokkal - ellentétes maga­tartás tehát együtt járhat a lakásbérleti jog elvesztésé­vel. Természetesen ez még bem zárja ki büntetőjogi szankciók alkalmazását. A felmondással kapcsola­tos formai, eljárási szabá­lyokat. határidőket azonban be kell tartani, különben a bíróság nem állapítja meg a felmondás érvényességét. Erre is számos példa volt már eddig. A bíróság több őseiben azért utasította el a felmondási keresetet, mert u bérbeadó nem hívta fel másban a ^bérlö figyelmét a kifogásolt magatartás abba­hagyására. vasv a magatar­tás ismétlőd és étel számított H napon belül nem mondott fel írásban, illetve a felmon­dási határidő lejártétól szá­mított 30 napon belül nem indított keresetet. Más eset. ha a tulajdonos a maga. vagy közeli hozzá­tartozója számára tart ieéovt a lakásra. Ez esetben is fel­mondhatja a lakásbérleti szerződést, de a felmondás­sal egyidőben megfelelő la­kást kell felajánlani a bér­lőnek. Az elemzés tapasztalata szerint a bérlők bizonyos karbantartási munkára hi­vatkozva többször beszünte­tik a bérfizetést, vagy csak hökkentett összeget fizet­nek. Fontos tudni, hogy bér- beszámítással csak a bérlő engedélye vagy a bíróság Hogosítása alapúin lehet e'M. Aki erre a bérbeadótól JfUgy' a bíróságtól nem nver ‘bHogosítást, mégis beszün­teti vagy csökkenti a lak- bérfizetést, az annak teszi ki magát, hogy a bérlő fel­mond neki. Donlóperek után A házassági bontóperek ! nagy részében vita . tárgyát ' képezi a közös lakás hasz­nálatának rendezése. Ha a lakás adottságai megenge­dik, a bíróság általában a lakás megosztott használatát rendeli el. Sok esetben — függetlenül a lakás adottsá- , gaitól — a bíróság az egyik házastársat a lakás elhagyá­sára kötelezi, mert tűrhetet- \ len magatartást tanúsított házastársával, családjával szemben. Ilyen esetekben is kimondhatja a bíróság, hogy a távozásra kötelezett házas­társ elhelyezéséről saját ma­ga tartozik gondoskodni, te­hát szükséglakásba stb. is kihelyezhető. Ha a lakás kö­zös használata a lakás adott­ságai folytán lehetetlen, de felróható magatartást egyik házastárs sem tanúsított, ak­kor a bíróság a lakás továb- j bi használatáról a családvé­delmi szempontok alapján dönt. Általában az a házas- társ marad a lakásban, aki­nél a gyermekek is marad­nak. A bíróság a lakás elha­gyására kötelezett házastárs­inak, illetőleg annak, akinek kisebb értékű lakrész jutott, általában kárpótlást ítél meg. A kárpótlás összegének meghatározásánál figyelembe veszik a felek körülményeit és a családvédelmi szempon­tokat. A bírósági gyakorlat szerint kárpótlás akkor is megítélhető, ha azt kifeje­zetten nem kérték, de a la­kás használatára mindkét házasfél igényt tartott. A végrehajtás A bíróság a lakás kiüríté­sét elrendelő ítéletében az új jogszabályoknak megfe­lelően állást foglal abban a kérdésben is, hogy a kiköltö­zésre kötelezett személy jó­hiszemű vagy rosszhiszemű lakáshasználónak tekinthe­tő-e. Azaz: a peres felek kö­zül ki tanúsított a lakás használatakor felróható ma­gatartást. Ennek megállapí­tása ugyancsak fontos, mi­vel a jóhiszemű személy — még ha el is rendelik a ki­költözését — megfelelő cse­relakásra tarthat igényt, a rosszhiszemű személy azon­ban szükséglakásba, ágybér­letbe stb. is kihelyezhető. Az ügyészség tapasztalata szerint a lakásügyi ítéletek végrehajtása sokszor elhú­zódik, a végrehajtásra váró ügyek száma emelkedik. Ugyanis a rosszhiszemű la­káshasználók általában nem hagyják el önként a lakást. A kiürítést kikényszeríteni pedig csak akkor lehet, ha rendelkezésre áll legalább szükséglakás, albérlet stb. Az ilven embereket a bíró­ság többször is bírságolja, de ez se.m vezet eredmény­re minden esetben. A lakás­ban maradó személy segít­heti a végrehajtást azzal, hogy a kiköltözésre kötele­zett helyett biztosít szük­séglakást. noha erre egyéb­ként nem köteles. A ióhíszeniű lakáshasználó esetében ugyancsak elhúzód­hat a végrehajtás, hiszen részére megfelelő lakásról kell gondoskodni. Másik la­kás biztosításáig ilven sze­mélveket nem lehet mes- hiw-tenlni. A végrehajtás természetesen ez esetben is gyorsabbá válhat, ha az, akinek érdeke, segít a má­siknak a lakás megszerzésé­ben. A cikkben felsoroltak per­sze nem tükrözhetik a la­kásügyi perek tapasztalatai­nak teljességét, de talán az elmondottak is hasznára válnak az olvasóknak. Dr. Boholy Zoltán ügyész Már a zárszámadásra készülnek A mezőkövesdi Üj Élet Termelőszövetkezetben már túl vannak az őszi munka zömén. — November közepé­re letörtük az utolsó cső ku­koricát is. Egyébként az idén 334 holdon termesztettünk kukoricát — tájékoztatott Kö­teles János elnök. — Ötezer mázsát a Terményforgalmi Vállalat vásárolt meg, há­romezer mázsát pedig a társ­üzemeknek adtunk eh Az ez évi termés, sajnos, nem a legjobban sikerült. Három­szor érte jégverés a tsz ku­koricatábláit, s ezt később már nem tudta a növény ki­heverni. — Az őszi munkák közül egyedül a mélyszántást nem fejeztük még be, de csak na­pok kérdése, hogy a hátrale­vő 50 hektáron is elvégezzük ezt a fontos talajmunkát. Négy. lánctalpas két műszak­ban dolgozik a földeken, így legkésőbb egy héten belül ezt a feladatot is teljesítik trak­torosaink. Az elnöktől megtudtuk, ÜZEMI CSENDÉLET hogy hamarosan megkezdik a zárszámadás előkészítését. Többek között igen fontos feladatnak tekintik a gazda­ságban a. leltározás szaksze­rű, pontos elvégzését. Ehhez a munkához december 4-én fognak hozzá az Űj Élet Ter­melőszövetkezetben. l Ismételten előtérbe került a jövedelmezőség fokozása is. Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb tennivalónak a gazdaságtalan termelés fel­számolását tartják. A járási párt-végrehajtóbizottság ha­tározata alapján a termelő- szövetkezet pártszervezete és a gazdasági vezetés éppen a napokban vizsgálta, melyik az az ágazat, amelynek fenn­tartása gazdaságtalan a tsz számára. Egyértelműen meg­állapították, hogy a szőlőter- . mesztés az utóbbi néhány . évben nagy ráfizetéssel járt. ! Ezért intézkedési tervet ké- i szítenek, amelyben részlete- } sen szó lesz arról, mi legyen a 60 hektárnyi szőlőterület további sorsa. Fotó; Laczó József Egy INEB-vizsgálat nyomán Szakemberek a tsz-ekb A Mezőesáii Neg lenőrzési Bizottság a harma­dik negyedévben, vizsgálatot folytatott a járás termelő­szövetkezeteiben arról, mi­lyen a szakemberellátás a közös gazdaságokban, kép­zettségüknek megfelelő mun­katerületen foglalkoztatják-e őket. biztosított-e a tovább­képzésük, milyen problé­mákkal találják szemben magukat az iskolákból kike­rülő fiatal szakemberek. A vizsgálat, amelyet tizennyolc népi ellenőr végzett, kiter­jedt a járás valamennyi ter­melőszövetkezetére, továbbá a járási hivatal mezőgazda­sági osztályára. Milyen ta­pasztalatokat szereztek a né­pi ellenőrzési bizottság tag­jai ? Többek között megállapí­tották, hogy a termelőszö­vetkezetek szakemberellá­tottsága .igen változó. Van­nak tsz-ek, ahol a szakem­berek létszámát és összeté­telét tekintve kielégítő a helyzet. Ez vonatkozik pél­dául a tiszakeszi. a tiszabá- bolnai. az ©modi, a mező- csáti és a hejőszalontai ter­melőszövetkezetre. A többi gazdaságban azonban nincs elegendő szakember. A képe­sítéshez kötött munkakörök közül a növénytermesztési és a számviteli munkát meg­felelő képzettséggel rendel­kező vezetők irányítják. Tá­volról sem ilyen kedvező a pillanatnyi-helyzet az állat­tenyésztés és a gépüzem vo­natkozásában. Az e területen dolgozó huszonöt szakember közül csak hétnek vau meg a beosztásához szükséges képesítés. Az okokat vizs­gálva a népi ellenőrzési bi­zottság megállapította, hogy a Mezőgazdaság: és Élelme­zésügyi Minisztérium rende­letének megjelenésekor (az említett MÉM-rendelet a szakképesítésre vonatkozó előírásokat tartalmazza) a szóbanforgó állásokat már betöltötték, ezért több idő­re van szükség, hogy minden szakterületre .megfelelő kép­zettségű vezető kerüljön. Ezenkívül közrejátszott a dologban az is, hogy sok termelőszövetkezet nem tud­ta kielégíteni a munkára je­lentkező szakemberek lakás­igényét. így kénytelenek vol­taic alacsonyabb képesítéssel rendelkező szakembereket alkalmazni, akiknek nem volt ilyen igényük. A mezőgazdasági szakem­berek anyagi és szociális igén .veinek kielégítését jelen­tősen befolyásolja a terme­lőszövetkezetek gazdasági, pénzügyi helyzete, valamint a tsz-elnököknek e kérdés­ben elfoglalt álláspontja. A szakemberek letelepedésének továbbra is lényeges feltéte­le a lakásigény kielégítése. Ezt több termelőszövetkezet (a tiszakeszi, ároktői, emődi, mezőcsáti) időben felismer­te, így ma már az említett, gazdaságok több szolgálati lakással rendelkeznek. Aka­dályozza a szakemberek le­telepedését a lakáshiány Nemesbikken, Igriciben, Ge­legen és Tiszadorognxán. A vizsgálat hogsr Tiszakeszi ben sokat tö­rődnek a szakemberképzés­sel. A termelőszövetkezet, úgy igyekszik biztosítani a gazdálkodáshoz szükséges szakembereket, hogy a már vezető beosztásban dolgozo képesítés nélküli szakembe­reket rendszeres továbbkép­zésben ' részesíti. Ezenkívül társadalmi ösztöndíjat is ala­pított. a termelőszövetkezet. Jelenleg három ösztöndíjas tanul egyetemen, illetve kö­zépfokú technikumban. Elgondolkoztató megálla­pítást tartalmaz a vizsgálati anyagnak az a része, amely a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos kérdéseket bon­colgatja. Így például meg­említi, hogy kevés a járás­ban az öntözési, a növény- védelmi, a közgazdász, s az állattenyésztői munkakörök­re pályázó szakember. A {infoi szakeanbe­IV Ildid! rekkel va_ ló törődést bizonyítja, hogy a járási hivatal élelmiszer­gazdasági osztálya állandóan figyelemmel kíséri munká­jukat. Ügyel arra, hogy a gyakornokok fizetése, kere­sed viszonyai megfelelően alakuljanak. Étihez kedvező alajxX: teremt a MÉM tavaly megjelent rendelete. Ily mó­don a gyakornokok havi fi­zetése átlagosan 3—400 fo­rinttal emelkedett az előző évekéhez képest. Az illeté­kesek szerint az iskolákból jó elméleti felkészültséggel rendelkező fiatalok kerülnek k.i. Szakemberré válásukat megfelelően segíti a gyakor­noki ,idő alatt végzett mun­kájuk. Ezért továbbra is ar­ra kell törekedni, hogy a végzős fiatalok olyan terme­lőszövetkezetekben kapjanak munkalehetőséget, ahol az idős, nagy tapasztalattal ren­delkező szakemberek mész- szemenően segítik gyakorlati ismeretük gyarapítását. 4 művezető aranygyűrűje Az aranygyűrűt“^ jók meg. akik harminc esz­tendőt töltöttek a drótgyár­ban, munkában és becsület­ben. Miskolc felszabadulásá­nak idei ünnepén a Decem­ber 4. Drótművek hat dolgo­zója veszi át az elismerés, a megbecsülés jelképét. Közöt­tük Petrovics Bála is, aki an­nak idején tizenötéves gye­rekemberként lépte át elő­ször a gyárkaput. Magába az üzembe először be sem en­gedték. A karbantartó kőmű­vesek mellé osztották be, be­tont keverni. Csak amikor betöltötte a tizenhatot, akkor kerülhetett a horganyzó üzembe. A munka ma sem könnyű itt. De Petrovics Béla emlé­keivel összevetve rá sem is­merni a régi üzemre. — Abban az időben a hor- ganyzóban még nem volt be­tonpadló, nem volt védőfel­szerelés. A füsttől — a maró savgőzt nevezték így az itt dolgozók — alig láttuk, mit csinálunk. De a legtöbbet a kezünkkel gyötrődtünk. Em­lékszem, megdagadt minden ujjam, képtelen voltam ki­egyenesíteni. A tenyerem meg egészen fekete .lett. Szóval, keserves hely volt. De sokat nem lehetett szólni. Kellett a kereset; édesapám szegén}’ ember volt... Elmosolyodik. Nézi kezeit: — Gazdag én sem vagyok. Ma sem. De elégedett vagyok. Szeretem ezt a gyárat. Itt voltam 1944 karácsonyán, amikor a romokat kellett el­takarítani. Es itt voltam mindig, azóta is. Szinte vé­gig a horganyzöban, amely a szemem előtt változott meg. Ma nem is a régi helyén van már. Sikáig fizikai munkás voltam. Később művezető lettem, s most, két éve fő­művezető. Jól érzem itt ma­gam. Tudja, ha az ember megszeret egy munkahelyet, ha megszokja a környezetet, a munkatársakat, nem áll odább néhány száz forint kedvéért. Ügy érzem, megbe­csülnek, és ez nekem nagyon sokat jelent. — A legtöbben, akik mel­lettem dolgoznak, tíz-tizenöt éve vannak a drótgyárban — folytatja elgondolkozva. — Régen ismerjük egymást; so­kat beszélgetünk. Most. a legutóbbi központi bizottsági határozat utón az árakról, meg a bérekről esett a leg­több szó. Az én véleményem az, hogy amit az állam a tej áránál elvesz majd, azt más­hol visszakapjuk. Különösen a kisgyerekesek, ahol több lesz a családi pótlék. Nálam ez már csak mint nagyapá­nál érdekes. De ami nekünk, munkásoknak, művezetőknek a legtöbbet jelent: az átlago­san nyolc százalékos béreme­lés. Nem tudom még. hogy alakul ez majd a December 4. Drótműveknél, azt sem, mennyi jut nekem, személy szerint. De a megbecsülést érzem ebben az intézkedés­ben. Ez pedig jólesik. És sze­rintem az is kiolvasható a Központi Bizottság határoza­tából, hogy cserébe nekünk is oda kell tennünk valamit az asztalra. Ha mást nem, hát pontosabb munkát, jobb szervezést, jobb minőséget. A kettes huzalmű horgany­zó üzeme eredményesen dol­gozik. Az exportra készülő huzalok bevonatainak jó mi­nősége dicséri a kollektíva jó munkáját. S a szocialista bri­gádok felajánlották: még ka­rácsony előtt teljesítik idei feladataikat. — Nagyon jó segítőtársaim a szocialista brigádok — mondja Petrovics Béla. — Segítenek a napi munkában, ás akkor is, ha emberi prob­lémákat kell megoldani. Min­dig támaszkodhatom rájuk. Petrovics Bélát szeretik az üzemben. Nem csoda: három évtizede második otthona ez. a gyár. Felesége is 18 éve drótgyári dolgozó. — Az az igazság, te több időt töltök idebenn, mint otthon. De, látja, érde­mes. Most megkapom az aranygyűrűt. És a hűség­pénzt. Azt hiszem, kevés, ha csak azt mondom: örülök neki. Lehet, hogy meg fogom könnyezni, mikor átveszem. Könnyen elérzékenyülök. De ilyenkor ez talán nem olyan nagy baj... Flanck Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents