Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 6 1972, idee. 23., p?«>r»h'"‘ kétszeres (í szocialista Cf B tÁ m Aj O Észak-magyarországi Vegyiművek számos lermékével segíti a mezőgazdasági szakembe­reket a rovarok és gyomok elleni küzdelemben. Vállalatunk az Észak-magyarországi Vegyiművek jól tudja, hogy milyen jelentőséggel bír népgazdasági szempontból is a magyar mezőgazdaság kemizálósa. Éppen ezért fej­lesztési terveink egyik központi feladata a mezőgazdaság korszerű vegyi termékekkel való ellátása. Fejlesztési terveiket kutatóintézetekkel, egyetemekkel, termelő gazdaságok tapasz­talatai alapján valósítjuk meg. E közös tevékenység, erőfeszítés eredményes, mert a gyárt­mányok viszonylag széles skálájával rendelkezünk, melyek a növényvédő szerek előállításá­hoz, vagy kombinált szerek előállításához használhatók. Gyártmányaink MERKAPTOTRIAZIN-féleségeket, fosz­forsav típusú inszekticideket, ditiokarba- mát típusú gombaölő szert, s jelenleg fel­futás alatt van a klóracetanilid típusú nö- vényvédőszer-gyártás is. Több éves kutató- és fejlesztési munkánk eredményeként kísérleteztük ki a Sateeid 65 WP-t, mely a kukoricaültetvények egyik legjobb és legújabb gyomirtó szere. A Sateeid 65 WP-t az 1972. évi Buda­pesti Nemzetközi Vásár vásárdíjával tün­tették ki. kor éppúgy, mint a hagyományos kapás művelés termesztésekor alapvető célkitű­zés, hogy a kukoricának és a takarmány szemes ciroknak már kezdeti fejlődési idő­szakában teljes vagy közel teljes gyom- mentességet kell biztosítani. Az öntözött területeken egyre nagyobb problémaként jelentkezik a kakaslábfüvek (muharíélék) fokozott méretű elszaporo­dása, mivel ezek számára az öntözés adta termőhelyi viszonyok messzemenően ked­Ugyanis arról van szó, hogy a rendsze­res, „tipizált” vegyszerezés hatására az eredeti gyomflóra átalakult, az érzékeny gyomfajok helyét az aminotriazinokkal szemben (Hungazin-készítményeik) kevésbé érzékeny lufélék foglalták el. Ezzel pár­huzamosan pedig egy másik jelenség is fellépett, mivel az aminotriazin vegyületek lassan lébomló herbicidek, folyamatos al­kalmazásuk következtében bizonyos meny- nyiség a talajban visszamaradva károso­dást okozhat a kukorica-, illetve a szemes- eirok-ültetvényekben (gabonafélék). Ezért a vegyszerezést követő 2—3 évben is csak kukorica vagy szemes cirok kerülhetett utónövényként a területre. Részben az egyoldalú gyom szelektálódás, másrészt a .káros utóhatás elkerülése indo­kolta olyan herbicidek előállítását, ame­lyek, vagy széles hatássprektumokkal, vagy rövid hatásúak, illetve mindkét követel­ménynek eleget tesznek. A több évi kísérletezések után a tudo­mányos kutatókkal történt együttműködé­sek eredményeként az Észak-magyarországi Vegyiműveltnek sikerült olyan rövid ha­tású vegyszerkombinációt kikísérletezni, mely széles herbicid hatássprektumánál fogva a kakaslábfüvek és sok magról csí­rázó kétszikű gyomfajök ellen hatásos. Ez a hazai előállítású növényvédő szer N-izopropilklóracetanilid hatóanyagú ké­szítmény, önmagában és aminotriazinnal kombinálva éppen olyan hatékony, mint a külföldi Ramród, illetve Ramród -|- Atrazin. Népgazdasági szempontból és a termelő gazdaságok szempontjából sem mindegy, hogy milyen hatásfokkal, milyen bizton­sággal tudjuk megoldani a növénytermesz­tésen belül a kukoricaültetvények gyom­mentes, biztonságos termelését. A kukoricatermelés aránya a növényter­mesztésen belül a legnagyobb termelési ér­téket képviseli. Az utóbbi évtized számai alapján megállapítható, hogy valamennyi szántóföldi növény közül a legnagyobb te­rületen, a szántóterületnek kb. egynegye­dén termesztjük a kukoricát. E megállapítás különösen vonatkozik azokra a termelő gazdaságokra, amelyek­ben hibrid kukorica termelésével is foglal­koznak, így érthetően minden termelő gazdaságnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a kukorica- és szemescirók-ültetvé- nyek termelése biztonságos legyen. E lehetőség csak abban az esetben adott és csali akkor számíthatunk eredményre, ha a rendelkezésre álló agro- és Biotech­nikái lehetőségekkel egész tenyészidőre ki­iktatjuk mindazokat a tényezőket, melyek káros hatásukkal terméscsökkenéshez ve­zethetnek. Közismert az a tény, hogy a kukorica fejlődésére döntő hatással van a kukorica- vetésekben jelentkező tavaszi—nyár eleji gyomosodás hatékony leküzdése. Ugyanez vonatkozik a takarmány szemes cirokra is. Következtetésként az állapítható meg, hogy a vegyszeres gyomirtás alkalmazása­vezöek. A régebbi időtől eltérően, sajnos a ka­kaslábfüvek ma már nem csupán a kötöt- lebb talajjal rendelkező gazdaságokban, hanem a jobb minőségű, mezősági talajú üzemekben, sőt az ország egész területén évről évre növekvő gondként jelentkezik. Nagyfokú szelektív hatásánál fogva meg­bízhatóan használ Ír ató kukorica- és takar­mány szemes cirok vetésekben, öntözéses, de szárazföldi körülmények között is. A .szer faja: 65% N-izopropil-2-klórace- tamiiid hatóanyagtartalmú, por alakú gyom­irtó permetezőszer. A kívánt gyomirtóhatás kifejtéséhez mindenekelőtt elegendő csapadék, kellő ta­lajnedvesség szükséges, hogy a csapadék néhány centiméterre bemossa a vegyszere- zett területbe és ezáltal megfelelő mennyi­ségű oldott hatóanyag legyen jelen a ta­lajban. A gyomirtó permetezésre a kukorica, va­lamint a takarmány szemes cirok közr vétlen vetése előtt, a vetéssel egyidőben, továbbá a vetés és kelés közötti időben kerülhet sor, de bármelyik időszakban is végezzük el a vegyszerezést, ügyelve arra) hogy a vetésre való talajelőkészítés során a gyomirtásban részesítendő tábla talaja a mélyen gyökerező, kifejlett gyo­moktól mentesüljön, különben az ép álla­potban megmaradt gyomokra a vegyszer hatástalan, vagy csak kis mértékben lesz hatásos. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a Sateeid 65 WP önmagában a ka-kas- lábfüves táblák esetében igen jó ered­ményt mutat. Az egy- és kétszikű gyomok­kal fertőzött területen pedig 2:1 arányban Hungazin PK kombinációtól várható a leg­jobb eredmény, ahol pedig a kakysláp- füvek dominálnak, olt a Sateeid 65 WP-t kataszteri holdanként 6 lcg-os dózisban, vagy pedig a két vegyszerkomponenst 2:1 arányban kell kombinálni. Kataszlrális holdanként 300—400 liter víz szükséges a permetlé mennyiséghez. A permetezőszer használatakor az előírt munkavédelmi óvó rendszabályokat be kell. tartani. Eredeti, zárt csomagolásban, szabály-' szerű növény védőszer-raktárban, száraz, hűvös helyen két évig raktározható. A Sateeid 65 WP-t az Észak-magyar- országi Vegyiművek gyártja és szereli Ui­Forgalomba hozza az Agrotröszt megyei Agroker vállalatai. Gyomirtó szer hatóanyagok közül válla­latunk gyártja a Satrin, Sasán és a Sazol növényvédő szer hatóanyagokat. Mindhárom hatóanyag totális szelektív hatású gyomirtó, mely tisztán vivőanyag' gal vagy más gyomirtókkal kombinálva kerülhet felhasználásra.

Next

/
Thumbnails
Contents