Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZÄG 2 1972. dec. 14., csütörtök Péter János beszéde Le Dot IlHüsstwr tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) Ebédszünet után szolalt fel Péter János, hazánk külügy­minisztere. Bevezetőjében azokkal a nagy változásokkal foglalkozott, amelyek jelen­leg folyamatban vannak az egész nemzetközi életben. Megkezdődött a legégetőbb nemzetközi kérdések tartós­nak ígérkező rendezése, tár­gyalások útján. Központi bizottságunk no­vemberi ülése, a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtását vizsgálva, a nemzetközi viszonyokkal fog­lalkozva megállapította, hogy a szocialista országok kül­politikai tevékenysége nagy eredményeket ért el a nem­zetközi viszonyok javítása terén. Ezeknek az eredmé­nyeknek a kialakulásában a maga módján a Magyar Népköztársaság is részt vett. 1 fegfőbb biziosÉfék Ebben a hónapban emlé­keznek meg az egész világon a haladó erők a Szovjetunió megalakulásának 50. évfor­dulójáról. Ebben a fél évszá­zadban valóban az egész vi­lág átalakult. A mai nem­zetközi viszonyok között a Szovjetunió a legtöbb bizto­síték a termonukleáris há­ború veszélye ellen, s leg­főbb védelmezője a szocia- 1 izmus, a haladás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyé­nek. A Magyar Népköztársaság legfontosabb elvének tekinti szövetségi és testvéri kap­csolatát a Szovjetunióval, annak pártjával, kormányá­val és népéivé1 ' Ezután Péter János a szovjet párt- és kormánykül­döttség magyarországi láto­gatásáról beszélt, amelyet nagy nemzetközi érdeklődés kísért. Ez a látogatás a ma­gyar—szovjet baráti kapcso­latok történetében jelentős esemény volt, és hatása to­vább hullámzik majd kétol­dalú együttműködésünk és nemzetközi tevékenységünk minden területén. A közös közlemény híven fejezte ki szovjet .vendégeink őszinte örömét, a magyar nép alkotó munkájának eredményei fe­lett és ez nekünk is öröm. Ez a látogatás a szocialista országok együttműködésének erősítését is szolgálja. Péter János a továbbiak során, az európai biztonsági konferencia előkészítésével loglaiikozolt. Rámutatott: sok munkába és erőfeszitésoe került, hogy eljutottunk a most Helsinkiben folyó elő­készítő tárgyalásokhoz. To­vábbi nagyon sok munkára és erőfeszítésre lesz szükség, hogy az előkészítő tárgyalá­sok valóban elvezessenek a biztonsági és együttműködési konferencia tényleges meg­tartásához. A konferenciára irányuló kezdeményezés az európai szocialista országok­ból indult ki. A Magyar Népköztársaság képviselői is minden igyekezetükkel részt vettek ebben a munkában. Különleges megbecsüléssel kell megemlékezni a Finn Köztársaság vezetőinek állás- foglalásairól, javaslatairól. Európa történetében példát­lan a diplomáciai tárgyalá­soknak az a sorozata, amely­nek a budapesti felhívás ki­bocsátása óta a helsinki ér­tekezlet megkezdéséig tanúi lehettünk. Egy kérdéssel azonban sokat kellett foglal­koznunk A két német állam tényének elismertetése, s eb­ben Nyugat-Németország és szövetségesei érdekeltségének a kimutatása. Mi évek óta nem folytattunk úgy tárgya­lást a nyugat-európai kor­mányok képviselőivel, hogy ne foglalkoztunk volna a Német Demokratikus Köztár­saság nemzetközi elismerésé­nek a szükségességével, az európai politikai viszonyok javítása érdekében. Napja­inkban szinte lavinaszerűen indult meg az NDK elisme­rése, és indokolt nagy meg­becsüléssel megemlékezni az NDK kormányának, népének csodálatra méltó eredmé­nyeiről. Péter János ezután azok­kal a javaslatokkal foglal­kozott, amelyeket tettek az európai együttműködési kon­ferenciában érdekelt orszá­gok kormányai. Egyes ki­sebb NATO-országok a kon­ferencia napirendjére sze­rették volna tűzni az euró­pai fegyverzet kiegyensúlyo­zott kölcsönös csökkentésé­nek kérdését is. A haderők csökkentésének kérdése na­gyon gondos tanulmányozást igényel. Európában ma vi­szonylag biztonság van. Ez bizonyos fokig összefügg a jelenlegi katonai szövetségi rendszerek helyzetével. Ha gondosan előkészített javas­lat nélkül nyúlnának hozzá ehhez a kérdéshez, felborul­na a biztonsági helyzet, és ennek következményei kiszá­míthatatlanok. Külügyminiszterünk ezt kö­vetően az emberiség mai leg­súlyosabb problémájával, a délkelet-ázsiai háborúval, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elleni amerikai ag­resszióval, és a dél-vietnami intervencióval foglalkozott. Mély meghatottsággal és há­lával gondolunk a vietnami népre '— mondotta — azért a történelemben szinte pél­dátlan hősiességért, amely- lyel sok-sok évi harc után az új agresszor ellen ki tud­ta bontakoztatni hősies ellen­állását. A vietnami nép har­cával nemcsak saját ügyét védte, hanem a népek egye­temes ügyének is nagy szol­gálatot tett. Abban, kell bíz­nunk, hogy amint a háború eszkalációját nem lehet a végtelenségig fokozni, a tár­gyalásokkal párhuzamosan folyó öldöklés sem tarthat sokáig. A kialakított alapel­veken a fegyverszüneti meg­egyezés. hamarosan létrejön. Hagy 'ßliüisigi tárgyalás Péter János, a közel-keleti probléma kapcsán aláhúzta; nőtt a követelmény, hogy Izrael mai kormányának ed­digi bátorítói szüntessék meg az agresszor bátorítására irá­nyuló eddigi tevékenységü­ket. Különleges hangsúllyal sze­retném megemlíteni, hogy folyamatban van ma egy olyan tárgyalás is két ország között, amelyre a világ né­pei különösen nagy re­ménységgel, bizakodással és jókívánattal tekintenek. Ez a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalása a straté­giai atomfegyverek korláto­zásáról, az úgynevezett SALT-tárgyalás. Nem kizárt dolog, sőt valószínű, hogy az emberiség egészének jövő­je szempontjából ennek a tárgyalásnak különösen nagy a jelentősége. A termonuk­leáris háború lehetőségének korszakában a két termonuk­leáris hatalom egyezkedése az emberiség jövendő sorsát döntheti el. Péter János befejezésül foglalkozott a NATO-orszá­gok brüsszeli tanácskozásá­val, és. kijelentette, amíg a NATO-hatalmak nem ké­szek arra, hogy katonai szer­vezetüket az új együttműkö­dési biztonsági rendszerért feloldják, a mindenkori vi­szonyoknak megfelelően erő­sítjük saját hadseregünket, erŐLSÍtjük a Varsói Szerződés tagállamainak együttműkö­dését, politikai és katonai téren egyaránt. Külügymi­niszterünk ezt követően a Kínai Népköztársaságnak és Albániának a többi szocia­lista országokhoz fűződő vi­szonyával foglalkozott. Saj­náljuk, hogy a Kínai Nép- köztársasággal nem tudunk úgy együttműködni, mint ahogy szeretnénk. A koreai egyesítés problémaköréről szólva megemlítette azokat a tárgyalás-sorozatokat, me­lyek elkezdődtek a Koreai NDK kezdeményezésére Dél- Koreával. Az indiai szub- kontinensen a súlyos válság időszaka után normalizálód­ni látszik a helyzet. Ezután külügyminiszterünk a latin­amerikai helyzetről szólt. Az államközi kapcsolatok terén a legnagyobb változás az utóbbi években és hóna­pokban az európai szocia­lista országok és a fejlett tőkés országok viszonylatá­ban vált egyre nyilvánvalób­bá. Az általános nemzetközi viszonyok kedvező változá­sával együtt halad előre kapcsolataink javulása az Amerikai Egyesült Államok­kal. EKÜCSÖilÖSSKl megindítottuk Kölcsönösen megindítottuk a konzuli egyezményünk megerősítésére irányuló kor­mányzati eljárásunkat, s tervbe vettük — az Egyesült Államok kormányával egyet­értésben és annak hozzájá­rulásával — New Yorkban és Cleveland-ben magyar konzulátusok felállítását. A világ más tájain élő magyarokkal kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy a Magyar Népköztársa­sághoz fűződő kapcsolataik­kal javítóan hathatnak a nemzetközi légkörre. Azt kí­vánjuk, hogy új otthonuk­ban boldogan és környeze­tük megbecsülésével övezet­ien élhessenek. Péter János ezután kérte az országgyűlést, hogy a költségvetési törvényjavasla­tot fogadja el. iz ipari bizottság javaslata Gácsi Miklós (Borsod m„ 3. vk.), a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója felszólalásá­ban az országgyűlés ipari bi­zottságában elhangzott véle­ményeket tolmácsolta. Egye­bek között hangsúlyozta, hogy a mintegy félszáz nagyválla­lat fejlesztésére tervezett központi intézkedések jók, alapul szolgálhatnak az 1973. évi munkához, a negyedik ötéves terv teljesítéséhez. Javasolta: vizsgálja meg a kormány az eszközlekötési járulék csökkentésének, ille­tőleg megszüntetésének té­májával egyidejűleg a már nullára leírt technológiai állóeszközök helyzetét, és .1974-től (ha ez nem lehetsé­ges, akkor 1975-től) intézke­désekkel — állami hitelnyúj­tással, az ipari vállalatok sa­ját fejlesztési alapja révén — segítse elő a korszerűtlen termelőeszközök gyorsabb le­cserélését. Beszámolt a képviselő az országgyűlésnek az ipari bi­zottság 1972. évi munkájáról, majd javasolta, hogy a kor­mány tűzze napirendre a mezőgazdaság gépesítésével, fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, s tegyen további intézkedéseket e téren a gyorsabb előrehaladás érde­kében. Ismertette Gácsi Miklós az ipari bizottság 1973. évi munkatervét. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a vállala­toknak negyedéveken belül is egyenletesebbé kell tenniük termelésüket ás készáru-ki­bocsátásukat. Javasolta az ágazati szakszervezeteknek, minisztériumoknak, a SZOT- nak és a kormánynak, hogy a „kiváló vállalat” cím éven­kénti, illetőleg a kormány és a SZOT által ötévenként ado­mányozott kitüntetések oda­ítélésénél a jövőben megfe­lelően vegyék figyelembe a vállalatok negyedéveken be­lül is egyenletes termelését, önerőből megvalósított kor­szerű és gazdaságos termék- struktúráját. A törvényjavaslatot elfo­gadta. Mivel több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, az elnöklő dr. Beresztóczy Mik­lós bezárta a vitát és meg­adta a szót a pénzügyminisz­ternek, aki válaszolt a vitá­ban elhangzottakra. Az elnöklő Beresztóczy Miklós ezután szavazásra bocsátotta a törvényjavasla­tot, az országgyűlés az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés csütörtö­kön 10 órakor a népgazda­sági tervezésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. Neuilly-Sur-Seine párizsi külvárosban délelőtt negyed 11-kor ismét bizalmas meg­beszélésre ült össze Le Dúc Tho, a VDK párizsi küldött­ségének különleges tanács­adója és Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója. A ta­nácskozáson vietnami rész­ről jelen van Xuan Thuy, a Dél-koreai keíe ülés Pák Csöng Hi dél-koreai elnök szerdán bejelentette, hogy csütörtökre virradó éj­szaka, éjféltől kezdve (helyi idő) megszüntetik az 58 nap­ja érvényben levő rendkívüli állapotot. Az elnöki hivatal szóvivője közölte, hogy a rendkívüli állapot megszün­tetése nem érinti az elnök határozatát, amellyel felosz­latta a nemzetgyűlést és be­tiltotta valamennyi politikai párt tevékenységét. Ez az in- tézíkedés egészen az év vé­géig érvényben marad, ami­kor is hatályba lép az új al­kotmány. Az új alkotmány a tör­vényhozás rovására növeli az elnök hatáskörét. Intézkedé­seit a dél-koreai kormányzat „népszavazáson” hagyatta jóvá. Kazincbarcikát, megyénk fi­atal szocialista városát nem­csak szűkebb pátriánkban, hanem országos fórumokon is egyre gyakrabban emlege­tik úgy, mint iskolavárost, a fiatalok, a diákok városát. Megérdemelt e rang, hiszen jelenleg hét általános iskola, egy zeneiskola, két-két kö­zépiskola és szakmunkáskép­ző intézet, valamint egy főis­kolai kar működik a város­ban. Oktatási intézményeiben évente több ezren sajátítják el a tudást, a kultúra alapjait, szereznek szakmát, a koráb­binál magasabb képesítést, szélesebb körű, általános és szakmai műveltséget. Kazincbarcika iskolaváros jellege az elkövetkező évek­ben tovább erősödik. Űj óvo­dák, iskolák, diákotthonok épülnek, mind több gyermek, diák korszerű oktatásáról, ne­veléséről kell gondoskodni. Közös feladat ez, fontos ten­nivalókat ró nemcsak az ok­tatásügy dolgozóira, hanem a város valamennyi kommunis­tájára, politikai, gazdasági vezetőjére, szocialista közös­ségére. Nem véletlen tehát, hogy Kazincbarcikán rendkívül kedvező fogadtatásra talált az MSZMP Központi Bizott­sága, valamint a megyei párt- bizottság közelmúltban hozott határozata, amely az állami oktatás korszerűsítését, ezen belül legfontosabb feladat­ként az általános iskolák fej­lesztését, az ott folyó oktató­nevelő munka színvonalának emelését jelölte meg. A helyi tennivalókról a kö­zelmúltban kibővített párt­bizottsági ülésen tárgyaltak Kazincbarcikán. Politikai és gazdasági vezetők, szülők és pedagógusok, az oktatásügy irányítói és szocialista bri­gádtagok mondtak véleményt a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határo­William Sullivan külügyi ál­lamtitkár és William Porter, az amerikai tárgyaló kül­döttség vezetője. Szakértői szinten folyta­tódnak a VDK és az Egye­sült Államok párizsi tárgya­lásai — közölte szerdán a Fehér Ház. Kissinger amerikai nem­zetbiztonsági főtanácsadó szerdán este Párizsból visz- szautazik Washingtonba. II Iniesüg alakúié lése Szerdán Bonnban az új szövetségi gyűlés alakuló ülésén a képviselők titkos szavazással megválasztották a ház elnökét, majd a négy parlamenti alelnököt. Az 518 képviselő közül (ez­úttal a 22 nyugat-berlini képviselőnek is volt szava­zati joga) négyszázharminc- nyolcan adták vaksuikat a szociáldemokrata Annemarie Henger asszonynak a szövet­ségi gyűlés elnökévé való megválasztására. Nemmel szavazott 45 képviselő, har­mincán tartózkodtak és há­rom szavazat érvénytelen volt. zatáról, tettek javaslatot azok megvalósítására. Kazincbarcikán eddig is megkülönböztetett figyelmet fordítottak az oktató-nevelő munka feltételeinek javításá­ra, a fizikai dolgozók gyer­mekeinek segítésére. A város legnagyobb üzeme, a Borsodi Vegyikombinát például csak­nem 5 millió forintot fordít évente oktatási célokra, Ka­zincbarcika ilyen jellegű gondjainak megoldására. A Borsodi Vegyikombinát az el­múlt esztendőben alapítvány létrehozását is indítványozta, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítésére — 20 ezer forintot ajánlott fel erre a célra. A már említett kibővített pártbizottsági ülésen nemcsak a jelenlegi helyzetről volt szó, nemcsak az eredményekről és a gondokról, hanem arról is, milyen intézkedések, kez­deményezések segíthetik 3 határozatok megvalósítását, az előbbre lépést. S egyönte­tű volt a megállapítás: 32 előbbrelépéshez a legtelje- sebb társadalmi összefogás szükséges. Arra van szükség; hogy minden kollektíva érez­ze saját ügyének a határoza­tok megvalósítását, saját te­rületén keresse azokat a le­hetőségeket, amelyek révén legjobban, leghatékonyabban segítheti azok gyakorlatba való átültetését. Ismeretes, hogy a Lenin Kohászati Művek szocialista brigádjai felhívást intézted megyénk valamennyi dolgo­zójához, s elindították a Gyer­mekeink korszerűbb tanulá­sáért mozgalmat. Kazincbar­cika gyárainak, intézményei­nek dolgozói, szocialista bri­gádjai csatlakoztak e nemes kezdeményezéshez. Így is se' gíteni kívánják a határozatok mind eredményesebb megva­lósítását, saját ügyük, az ok­tatásügy előbbre vitelét. (Nagy) Az ülésteremben. hivatalos tárgyaló küldöttség vezetője, amerikai részről laziacbarefta: Iskelavárss Csatlakozás az ÍÍMfeltmíliz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents