Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

>:< t VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BTTÖTTSAGANAK LAPJA XXYin. évfolyam, 294. szám Ara: «0 fillér Csütörtök, 1972. december 14. Séta a Holdon Közép-európai idő szerint szerdán hajnalban nulla óra 28 perckor vette kezdetét az Apollo—17 űrhajósainak má­sodik holdsétája. Közel kétórás autók ázás után jutottak el az űrhajósok a 2000 méter magasra becsűit ,,déli masszívumhoz” a Hous­tonban dolgozó geológusok arra számítanak, hogy a masszívum nyúlványait ké­pező „kőlavinákból” Cerna- nék szikladarabokat hoznak a földre, mégpedig olyano­kat, amelyeknek életkora egyidős a Holdéval: 4 milli­árd 500 millió éves. A második holdséta igazi szenzációja a negyedik „megállónál” történt. Itt ugyanis Cernanék alkalma­sint egy „mini-vulkánt” fe­deztek fel, ami bizonyítéka lehet annak, hogy a Holdon jóval korábban vulkánikus tevékenység folyt. A kis, na­rancsszínű folt Cérnán pa­rancsnoknak tűnt fel. Hét óra harminchét perces volt a második holdséta, s szerdán reggel pontosára nyolc órakor Schmitt és Cér­nán visszatért a holdkompbá. Autójukon ez alkalommal közel 19 kilométernyi utat tettek meg. Ami egyedülálló leletüket, a narancsszínű foltot illeti, egy újabb houstoni koncep­ció szerint ez néni szükség-, képpen bizonyítja a víz vala­mikori jelenlétét a Holdon. A harmadik holdsétára éjfél után került sor. Megkezdődött a Francia Kommunista Párt kongresszusa Képünkön: Georges Marcliais főtitkárhelyettes a Központi Bizottság beszá­molóját mondja. Szerdán délelőtt a Párizs környéki St. Ouen-ban meg- kezäö'dött a Francia Kom- . munista Párt XX. kongresz- szusa. A kongresszust Fran­cois Billoux, a Politikai Bi­zottság tagja nyitotta meg, majd Georges Marchais, az FKP főtitkárhelyettese ter­jesztette elő a Központi Bi­zottság jelentését. Marchais referátumában hangsúlyozta: Franciaországban, a jelenle­gi rendszer súlyos válsága és a baloldali egység létre­jötte következtében új poli­tikai helyzet keletkezett. Eb­ben a helyzetben immár ko­moly lehetőség kínálkozik arra, hogy a rövidesen meg­tartandó nemzetgyűlési vá­lasztásokon vereséget mérje­nek a hatalmon levő reak­ciós erők koalíciójára és a baloldal győzelmet arasson. A kommunistáknak mindent meg kell tenniük a baloldal, a demokrácia győzelme érde­kében. A szovjet pártküldötteég, amely a Francia Kommunis­ta Párt XX. kongresszusára érkezett Párizsba, Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével ked­den felkereste a Marie-Rose utcában Lenin múzeummá átalakított egykori lakását Tito beszéd® A jelenleg Szol véniában tartózkodó Tito államfő, a •Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének az elnöke Ljubl­janában részt vett a tagköz­társaság politikai és gazda­sági vezetőinek aktívaérte­kezletén, és ott beszédet mondott. A Jugoszláviában végbe­menő folyamatokról szólva hangsúlyozta, hogy a most megoldásra váró problémák évek alatt halmozódtak lei, de határozott és tényleges Rendezésük csak idén kez­dődött meg. Az ország belső helyzetéről szólva hangsú­lyozta, hogy amióta Horvát­országban, majd Szerbiában megtörténtek a szükséges változások, a helyzet kedve­zőbben alakul. „Rendkívül örvendetes — mondotta ezután —, hogy itt, Szlovéniában is sikerült eré­lyes kézzel felszámolni a kü­lönféle elemek által irányí­tott — és külföldről is támo­gatott — törekvéseket, ame­lyek a gazdaság technokrata eltorzítására irányultak. A gazdasági helyzettől szólva a párt elnöke elmon­dotta, hogy e tekintetben „súlyos problémák vannak, mindenekelőtt a gazdaság megszilárdítását illetően”. A gondok között említette a fedezet nélküli beruházáso­kat, a fizetésképtelenséget, a túlzott fogyasztást. Beszédé­ben sürgette a párthatároza­tok és a parlament dönté­seinek maradéktalan teljesí­tését. Tito beszédében elítélte az egyes külföldi onszágokban tapasztalható jugoszlávelie- nes politikát. Majd a nem­zetiségi kérdésre áttérve, fog­lalkozott Jugoszláviának Ausztriához és Olaszország­hoz íűződő kapcsolatával. Mai wittiunkbút: Asszonyok a szövetkezetben (3. oldal) Filinjegyzet 4. oldal Napi postánkból <5. oldal) A lakók panasza nyomán (8. oldal) íiíMáiiws emlékülés az «etemen A szovjet szociálisul köz­társaságok 50. éve címmel közös rendezésű tudományos emlékülést tartott tegnap, december 13-án délután a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága és a Ne­hézipari Műszaki Egyetem. Az NME tanácstermében ár. Dolmányos István, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem docense történelmi visszapillantás kapcsán meg­emlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme után nyilvánosságra hozott elvi álláspontokról, melyeknek megvalósításához öt év kellett. A polgárhábo­rú, majd az új szovjet állam létrejötte egv hosszú folya­mat volt, sok nehézséget okozott, annál is inkább, mert a történelemben elő­ször kellett megvalósítani a különböző nyelvű, vallású és területű köztársaságok teljes egyenjogúságát. Ezt a folya­matot akadályozta a nacio­nalizmus és a sovinizmus, s hogy mégis sikerült, ez tel­jes egészében a forradalom győzelmének és Lenin irá­nyító munkájának eredmé­nye. Hogy ez az ötvenéves, ösz- szeforroltságát ünneplő nép milyen eredményekre képes, azt bizonyítja rövid történel­me. és az a hallatlan gyors tudományos és technikai fej­lődés, amellyel utolérte a világ nagyhatalmait — fejez­te be előadását a docens. Az országgyűlés szünetében Kádár János, K. Papp József és Brutyó János, Folytatta taaacskozásat az országgyűlés Vályi Péter felszólalása Szerdán délelőtt, az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájá­val folytatta munkáját az or­szággyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Lo­soncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kor­mány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai. Részt vettek az ülésen a Központi Bizott­ság titkárai, a kormány tag­jai. a páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke megnyitotta az ülést, majd Vályi Péternek, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének adott szót. Jé úton halad Vályi Péter, a Miniszter­tanács elnökhelyettese be­széde elején aláhúzta, hogy a beterjesztett 1973. évi költ­ségvetésnek az a feladata, hogy az államháztartás bevé­teleit és kiadásait oly módon szabja meg',' úgy ossza el, hogy a Központi Bizottság határozatában megjelölt poli­tikai, gazdaságpolitikai elvek a pénzügyi intézkedések ré­vén érvényesüljenek. A kor­mány intézkedési terve gon­dosan sorolja fel a teendőket. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy a IV. ötéves terv teljesítése jó úton ha­lad. A népgazdasági arányok egy részével vannak problé­mák, de ezekét megoldjuk. A mostani időszak legfonto­sabb gazdasági céljai közé tartozik a népgazdaság ter­melési és forgalmi haté­konyságának fokozása. az egyensúly további szilárdí­tása. Vályi Péter ezután a haté­konyság követelményeivel foglalkozott. A Központi Bi­zottság egv éve nagy hang­súllyal szóit a vállalati és üzemszervezési munka meg­javításáról. A gyakorlatban megkezdődött valami. Álta­lánosságban megállapíthat­juk azonban, hogy sok he­lyütt még mindig a neki­gyűrkőzés áTlapoIában van­nak. Mindenki beláthatja, hogy elavult szervezéssel pá­rosulva a legmodernebb tech­nika sem hozhatja meg a várt eredményt. Rossz veze­tőknek tartjuk azokat, akik k technikát: konzerválják, azonban azt sem nézzük el,, hogy egyes vállalatoknál nem ismerik, vagy nem tudják végrehajtani a korszerű irá­nyítási, szervezési módszere­ket. A vállalatok és szövet­kezetek költséggazdálkodásá­val sincs a kormány megelé­gedve. A gazdálkodó szervek jelentős része nem fordít kellő figyelmet az önköltség csökkentésére. A belkereske­delemben a ráfordítások nö­vekedése meghaladta a for­galom emelkedését. Az elöregedett. géppark ésszerű kicseréléséhez to­vábbi intézkedéseket kell ki­dolgozni. Sokszor laza. nem eléggé módszeres és szigorú költséggazdálkodásra utal a rezsiköltségek növekvő ará­nya. Ez, összefügg az admi­nisztratív létszám növekedé­sével is. Vályi Péter beszéde továb­bi részében kihangsúlyozta, hogy a kormány külön is nagy figyelemmel láván fog­lalkozni 4(1—50 ipari vállalat tevékenységével. A lakosság él etkörü Iményei vei ka peso - latban kifejtette, hogy az utolsó öt évben az életszín­vonal javulása gyorsult a megelőző ötéves időszakhoz képest. Javult az ellátás, gazdag a választék. Az ipari, es építőipari munkások re­álbére- 1973-ban az országos átlagnál lényegesen gyorsab­ban fog növekedni. A keres­kedelem legfőbb feladata, hogy javítsa a további ellá­tást. A mezőgazdaság hús­termelő tevékenysége a ser- tésprogram kibontakozásával jelentősen fokozódott. Jövőre fontos feladat lesz a húsipar rekonstrukciója. A szarvas­marha-program is minden bizonnyal beváltja a hozzá fűzött reményeket. A szarvas, marha-állomány növekedésé­vel egyidejűleg számolnunk kell a tej hozam növekedésé­vel. Már most hozzá kell lát­ni azoknak az üzemeknek a kifejlesztéséhez, amely bizto­sítani fogja a tej jobb fel­dolgozását. Elégedettek lehetünk A kereskedelem figyelmé­be ajánlotta a miniszterelnök- helyettes a gyermekruházat minőségének, választékának további javítását. Vályi Péter ezután kifej­tette, hogy különös jelentő­ségű számunkra az a sok­irányú tevékenység, amely a KGST országainak együtt­működésében mindinkább ■ kibontakozik, a szocialista gazdasági integráció komp­lex programjában foglalt célkitűzések megvalósításá­ért. Majd így folytatta: a Szovjetunióval egészségesen fejlődik az áruforgalom mennyisége és összetétele. A Szovjetunió első számú part­nerünk, a termelési együtt­működésben. Azon dolgo­zunk, hogy kooperációs egyezményeinket a Szovjet­unióval és a többi KGST- országgal meghosszabbítsuk és újabbakkal egészítsük ki. Összességében — mondotta befejezésül a miniszterelnök­helyettes, gazdasági építő- munkánk eredményeivel elé­gedettek lehetünk. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents