Észak-Magyarország, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-22 / 275. szám
ÉSZAK-MAGYAROK5ZÁG(|4 1972. not'. 22., szerda „A párt X. kongresszusa nyomatékosan- hangsúlyozta a kultúra szerepét a szocialista tudat, a közgondolkodás, a *•közízlés alakításában és fejlesztésében. Pártunk eddig is hirdette, most is kinyilvánítja, hogy szocialista társadalmunkban a művészeti alkotások, a kulturális szolgáltatások, általában 'a kultúra fontos társadalompolitikai ügy, és nem kereskedelmi kérdés. A Központi Bizottság szükségesnek tartja e területen a gazdasági szabályozó rendszer felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy a növekvő állami támogatás egyértelműen a szocialista társadalom számára fontos és értékes alkotásokat segítse.” • Az MSZMP Központi Bizottságának november 14— 15-1 ülésén elfogadott, a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáról és a további teendőkről szóló állásfoglalásában olvasható a fent idézett megállapítás. Aki figyelemmel kíséri a magyar művelődési életet. csak egyetérthet, mindezekkel, s külön megelégedéssel és örömmel nyugtázhatja annak ismételt deklarálását, hogy a „kultúra fontos társadalompolitikai ügy, és nem kereskedelmi kérdés”. A gazdasági szabályozó rendszer e területen való alkalmazásának felülvizsgálatát pedig bizakodva várja, mert az elmúlt' években úgy tűnt, hogy a fetisizált gazdaságosság olykor eszmei engedményekre is csábított, s a művelődésügyben, elsősorban a tömeges kultúrában a köz pénze, támogatása nem mindiga szocialista társadalom számára, ' legfontosabb alkotásokat segíteUe..^ V ' "A gazdásági ’szabályozókra' váló mívátkó'zás többfajta' Kibújónak is utat nyitott, s e kibúvók — sajátos módon — éppen valamiféle beszürem- iési, beáramlási forrásokká lettek, egyre szélesedő kaput nyitottak a szocialista társadalom számára nem elsőrendű fontosságú kulturális megnyilvánuláoknak. Néhány példát jegyzünk fel erre az államilag támogatott területekről. 9 jesztésére, állami támogatással. A mozikban bemutatandó filmek megoszlása általában jó — a bemutatási programban, bár vitatható, hogy a mű származási helye már eleve biztosíték a jó eszmeiségre, hiszen egy haladó, társadalmi töltésű francia dráma hasznosabb, mint egy baráti országból származó kommersz krími, A probléma azonban rendszerint nem a ! bemutatási programban, hanem a tényleges bemutatásban adódik, és az egyes filmek előadásszámaiban jelentkezik nagyon markánsan. ! A mozik bevételi tervkötelezett intézmények, s bár statisztikai célzattal, meg műsorpolitikai felmérések végett figyelemmel vannak a különbözőképpen kategorizált filmek forgalmára, a moziüzemnek a bruttó bevétel, a jegyeladás a legfontosabb, ami „természetesnek” tűnik, ha tudjuk, hogy a moziválíalatd dolgozók keresete nagyrészt, az így elért bevételhez igazodik, s tudjuk azt is, hogy a bevétel fokozására bizonyos kasszasikeres, de tartalmilagj értéktelen filmek mindig elő-' húzhatók, sőt, eleve műsorral tűzhetők az eszmeileg érté-: kesebb filmek bemutatásából/ adódó „bevételcsökkenés”1 pótlására. Ha a mozi üzemek1 vezetői gazdasági szorítások miatt nem kényszerülnének ilyen fogásokra, jobb, tártál- , masabb műsorpolitika alakulhatna ki. A közművelődési intézmények, művelődési házak költségvetése a követelményekhez és a szükségletekhez képest alacsony. Az állami és egyéb közületi támogatás kipótolandó, kiegészítendő, s ezt a pótlást az intézménynek „ki kell gazdálkodnia”. Ez pedig nem ment mindig olyan' eszközökkeí, amelyek á szocialista társadalom számára elsődleges fontosságú alkotások, műsorok igénybevételét jelentették (kétes értékű szórakoztató rendezvények, kantonná „fejlesztett” j büfék stb.). A szükségszerű bevételre törekvés nem egyszer odáig is elvezetett, hogy a szocialista társadalom közpénzén fenntartott öntevékeny művészeti együttest a szocialista művelődésügytől és egyáltalán a művelődéstől teljesen idegen célokra adták „bérbe”. Á könyvkiadói tervek szépen, mutatósán alakulnak, a szocialista jellegű művek hegemóniáját tükrözik. A könyvesboltokban aztán kitűnik, hogy a kiadott müvek példányszámai már nem kevés esetben okot adnak gyanakvásra. s egyébként is, a boltban a műalkotás, a könyv már áruvá lesz, s az eredmények mérésénél csak a globális bevételi adatokat ügyelik, nem számít, a bevétel miből, milyen művek eladásából rakódik össze. Ha nem lenne ez az összbevételre figyelés, ha nem terhelnék a könyvet is készletgazdálkodási előírások anyagi terhei. ha nem lenne mindegy, miből teljesítik a tervet, ügy o társadalmilag értékesebb művek szorgalmazására nagyobb figyelem jutna, s kevesebb mód lenne félponyvák. bestsellerek, értéktelen kalandos írások tömeges terA felsorolt, pusztán kiragadott példáik is igazolják, hogy a X. kongresszus határozatával nem egyező módon, a kultúra támogatására szánt állami keretekből jutott olyan tevékenységekre is, amelyek semmiképpen sem a támogatandó, hanem a tűrt megnyilvánulások közé tartoznak Ez pedig nagy különbség. j Ezért üdvözlendő az állás- foglalás V. fejezetének 6. pontjában írt kívánalom, mert ettől a gazdasági szabályozók eszmei engedményeket is szülő fetisizálásá- nak, félremagyarázásának feloldása, egészségesebb értelmezése várható. Még akkor is, ha a megoldás nem tietek, vagy hónapok, hanem hosszabb időszak kérdése. . Benedek Miklós í ^Tegnap utaztak el } Borsodi úttörők Zdnkdn A takaró toldható Amíg nem telik újra, érdemes a kinőtt takarót toldással meghosszabbítani — így egy ideig még jól szolgálhat. Ez az indokolt megfontolás késztette Sárospatakon az oktatásügy Irányítóit arra, hogy helyi erőkkel, társadalmi segítséggel próbálják a meglevő, ideiglenesnek szánt általános iskolai diákotthont addig is Iakályosabbbá tenni, amíg felépül a 210 tanyai, falusi gyermek befogadására tervezett, s most már végérvényesen jóváhagyott kollégium a várkert tőszomszédságában. Megyénkből tegnap negyI vennyolc, kis faluban és tanyán élő, hatodik osztályos őrsvezető-jelölt utazott Zónákéra, a balatoni úttöróváros- i|ba, úttörő vezető-képzésre. . A Balaton északi partján í épülő úttörővárosról a kö- I vetkező tájékoztatást kaptuk I Nádházi Lajostól, az úttörő- 1 város igazgatójától: — Zánka közelében egymást követően emelkednek az ország úttörőire váró új épületek. A 385 holdas területet behálózó, csaknem 12 km-es műút mentén már készen áll aegyenként 120 úttörő elhelyezésére alkalmas, nyolc, központi fűtése« épület. Üzeme] a 3000 fő étkeztetésére szolgáló konyha és étterem is. A kísérő nevelőknek kényelmes lakások és személyzeti szálló nyújtanak otthont. A 425 millió formt beruházással készülő úttörő- város még 2 évig készül., de már képes fogadni az ország gyermekeit. — Ez év októberében — az úttörőmozgalom életében először — elkezdődött az iskolai tananyag feldolgozásával egybekötött úttörővezetőképzés. Olyan kis falvakban és tanyákon élő szülők hatodik osztályos gyermekei veszik birtokukba a tábort, akiknek nincs lehetőségük részt venni úttörőházban vagy úttörőcsapatban folyó gyermekvezető-képzésben. — A változatos tábori tevékenység során a gyermekeknek ^ehetőségük nyílik vezetői készségeik kibonta- j koztatására. Az egyhónapos tábori élet fokozza tanulási | és tapasztalatszerzési vágyu - j kát, öntevékenységre neveli ! őket. | — Az első 200 úttörő tan- évközi táborozásának eredményei igen biztatóak: a pedagógiailag jó! megalapozott életrend nagyban segített a közösségi életre nevelésben. — Reméljük, hogy a táborba érkezett Borsod megyei úttörők jól érzik majd magukat, és szívesen vesznek részt az érdekes, gazdag programban, az újszerű ismeretfeldolgozásban. Szeretnénk, ha a vezetőképzésben részt vevő őrsvezető-jelöltek értékes tapasztalatokkal gaz- ( dagodva térnének vissza csa- | patáikhoz, s a táborban tanultakat jól gyümöicsöztet- nék közösségük javára. A mostani diákotthonban, a Kazinczy utcán 92 gyerek lakik. A legutóbbi időieig szinte kizárólag csak alvó- szállásnak használhatták a kis lakosok. Délutánjaikat bent töltik a Petőfi iskola napközis termeiben. Iskolai feladataikat itt a legalkalmasabb környezetben oldhatják meg. Szabad idejük kötetlen, kellemes eltöltéséhez azonban nagyon hiányzott a diákotthonban egy kedvükre való társalgó, vagy még inkább egy vonzó klub- helyiség. A hálószobákban szinte minden helyet elfoglalnak az emeletes ágyak, s ott nem lehet zavartalanul játszani. Márpedig a gyerekeknek nélkülözhetetlen lét- elemük a játék is: egészséges testi, szellemi fejlődésük serkentője. * Sárospatak kiterjedt tanyavilágából való ezeknek a gyerekeknek a legtöbbje. Szüleik jobbára a Kossuth Termelőszövetkezet üzemegységeiben, vagy a Bodrogközi Állami Gazdaság telepein dolgoznak. A diákotthon pedagógusai a két mezőgazdasági nagyüzem vezetőihez fordultak: segítsenek nevelési gondjuk orvoslásában. — Itt a megértés kézzelfogható bizonyítéka — vezet Varga Ferencné, a diákotthon igazgatója egy takaros, modern berendezésű klubszobába. A gyerekek termeiéhez mért, színes és kényelmes ülőalkalmatosságok sorakoznak a falak mentén, a társasjátékokkal terített asztalok körül. Az egyik falnál ott áll egy nagyképernyős televízió is. A másik sarokban terebélyes cserépkályha, a szobát betöltő barátságos mL'Icg forrása. A vadonatúj parkettén jeheveredés- re csábító bolyhos szőnyegek. (A berendező tudta, hogy némelykor legjobban esik a padlón ülve játszani!) — Egy nyitott verandából alakította át ezt a szép klubszobát a Kossuth szövetkezet építőbrigádja — magyarázza szívélyes vezetőnk. — Teljesen társadalmi munkában! — fűzi még hozzá. * A város ipari üzemei is készséggel adták a kis iskolások második otthonának csinosításához, kényelméhez mindazt, ami tőlük telt. A faipari vállalat a klubhelyiséget és egy hálószobát parkén ázott társadalmi munkában. A cserépkályhagyár három helyiségbe — közöttük a fürdőszobába is — a meleget jobban tartó cserépkályhákat rakott; be a régi vaskályhák helyére. A MÁV fűtőház dolgozói játékpolcokat készítettek. S hogy jó időben kint is változatos időtöltésre legyen mód, arról a Bodrogközi Állami Gazdaság gondoskodott: az udvaron játszóteret kerített be, s a kisebb és a nagyobb iskolások kedvét egyként töltve szerelte fel különféle játékokkal. A hintákat pedig, ráadásul, a Csepel gyáregység készítette a gyerekeknek. A ruházati szövetkezet egyik szocialista brigádja is a gyerekek gondviselői közé szegődött: kispárnákat, pizsamákat, kis ingeket ajándékozott a leghátrányosabb anyagi helyzetű tanyai kollégistáknak. Az általános fogyasztási szövetkezet jutalomkönyvekkel lepte meg a kollégiumi vetélkedők győzteseit. * A fő patrónus, a Kossuth Termelőszövetkezet újabb belső munkához ajánlott segítséget: két elavult padlózatot szobában elvégzi az esedékes parkettázás betonalapozását. Ezenkívül két jutalomkirándulásra saját autóbuszán viszi el a diákotthon kis lakóit — tagjai gyerekeit. Akik közül bizonyára szívesen állnak majd be maguk is a szövetkezet tagjainak: szakmunkásokként, vagy magasabb képzettségű szakéin berekként; Patakon szépen igazolódik az oktatásügy fejlesztéséről szóló párthatározat tétele: ebben az országos érdekű munkában ma még — s előreláthatólag hosszú ideig — szükség van a társadalmi segítségre. S igazolódik az is, ami az előterjesztés indokolásában így hangzott: a társadalmi közreműködés nem egyoldalú, mert „annak a fejlődését is előmozdítja, aki a segítséget nyújtja”. A táborozó VI. osztályos úttörők az őrsvezető-képző foglalkozásokon kívül korszerű eszközök alkalmazásával tanulják az iskolai tananyagot, tanulmányi kirándulásokon megismerik a Balaton környéket Pályázatok Ki tud többet Petőfiről? Miskolc város Tanácsának művelődésügyi osztálya több városi művelődési intézménnyel közösen különféle pályázatokat hirdetett meg a Petőfi-évforduló jegyében. A Gárdonyi Géza Művelődési Házban az általános iskolások ötödik osztályosainak részére Ki tud többet Petőfiről ? címmel csoportos vetélkedőt rendeznek, amelynek elődöntőit december 15. és 20. között tartják meg. Jövő év januárjában ugyanezt a vetélkedőt megrendezik a miskolci szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek tanulói részére is. A Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban szavalóversenyt rendeznek általános iskolásoknak. A versenyzők egy Petőfi-verssel nevezhetnek be. A középiskolák és szakmunkásképző intézetek tanulóinak^szavalóversenyét a miskolci József Attila Klubkönyvtárban tartják meg. Miskolc város Tanácsának művelődésügyi osztálya a KISZ Miskolc városi Bizottságával közösen a 16—30 év közötti dolgozó fiatalok részére is rendez szavalóversenyt a Molnár Béla Ifjúsági Házban. A Művészeti és Propaganda Irodával meghirdetett gyer- mekrajz-pályázaton a Miskolcon élő 6—14 éves gyermekek vehetnek részt egy vagy több Petőfi-mű illusztrációjával. j A pályázatok nyerteseit értékes díjakkal jutalmazzák; a díjak között háromhetes lengyelországi üdülés, egyhetes NDK-beli utazás, 10 na- pos üdülés a Balaton mellett, színházi bérletek és több értékes könyvjutalom szerepelnek. A pályázati felhívást az iskolák már megkapták. A Borsod megyei Vízművek , mélyépítési munkák irányításában jártas mérnöki végzettségű osztályvezetői, továbbá mélyépítési munkák kivitelezésében jártas építőipari művezetőt keres felvételre Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés személyesen a vállalat főmérnökénél Megnyílt és december 24-ig tart a játékvásár az Adv Endre Művelődési Házban, Diósgyőr, Kuruc u, 23. Nyitva: 10—17 óráig, szombaton 10—15.30 óráig SMe várja a csúcsforgalmat, még most kedvére válogathat BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Kibúvó beáramlási lehetőséggel
