Észak-Magyarország, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-22 / 275. szám
1972. nov. 22., szerda £SZA*G4»f&GYARORSZÁG 3 A Központi Bizottság ütése után Gazdaságpolitikánk következetessége AZ MSZMP Központi Bizottságának mov. 14—15-i ülése megkülönböztetett figyelmet szen telt a gazdaságpolitika, a gazdasági építőmunka kérdéseinek. Nem véletlenül. Hiszen a jó ütemű, megfelelő irányú és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés alapvető követelmény. Sikeres gazdasági munkáink, népgazdaságunk egészséges fejlődése nélkül aligha érhetnénk el fontos célkitűzéseinket: a munkásosztály, a parasztság, s a társadalom minden tagja életszínvonalának állandó emelését. A KB határozata alaposan rácáfolt a „jól értesült” nyugati sajtó jóslataira: az ülésen nem a reform hívei és a „konzervatívok” csaptak ösz- sze. hanem a párt politikájáért, o. X. kongresszus határozatainak valóra. váltásáért felelősseget érző kommunisták tekintették át gazdasági épitömunkánk legfontosabb kérdéseit. A KB ismét hitet tett a kongresszuson kijelölt irányvonal mellett, s következetesen sík rászállt .az ebből fakadó gazdaságpolitika töretlen folytatásáért. ..Az 1968. január 1-ón életbe léptetett gazdaságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés céljait” — állapította meg a Központi Bizottság. És állásfoglalásában nem elégedett meg a helyes, úton való továbbhaladás kinyilatkoztatása mellett, hanem alkotó módon foglalkozott a bevált gazdaságpolitika továbbfejlesztésének., az irányítási rendszer tökéletesí- tésének kérdéseivel is. Az utóbbi évek fejlődése során bebizonyosodott például, hogy az iparban kedvező irányban változik a termelés struktúrája. A tapasztalatok igazolják, hogy a népgazdasági terv helyesen jelölte ki a központilag fejlesztendő, progresszív ágazatokat. A termelés szerkezeti változtatásainál, a progresszív ágazatok fejlesztésénél elsősorban az ütemet kell gyorsítani. Különösen a gazdaságtalan termelés csökkentésében szükséges előre lépni. E célok valóra váltását, természetesen a különféle gazdasági szabályozók és rendszabályok alkalmazásával is segíteni kell. A BEVÁLT gazdaságpolitika melletti következetes állásfoglalást, s a reform alkotó továbbfejlesztését jelentik a Központi Bizottságnak az árrendszer szabályozó szerepével, az értékarányos áraiéra való további törekvéssel kapcsolatos megállapításai. Az árrendszer fontos szerepe azonban — erre is világosan utal a határozat — nem jelentheti a visszaélések szabadságát. Tehát az eddiginél. szigorúbb és hatékonyabb árrendezésre van szükség. Az értékarányos árakra kell törekedni, de közben maximálisan kell biztosítani az árak stabilitását — mondja a határozat. Az árak mindig és mindenütt szoros összefüggésben ' vannak az életszínvonallal. 1 Ez a közismert tény feltétlenül indokolja az árpolitikának szentelt figyelmet. Természetesen, a fejlődés során időnkén t elkerülhetetlen, hogy egyes árak megváltozzanak. Elsősorban azért, mert a közgazdaságilag „rossz" , árak — mégha számunkra, mint fogyasztók számára az adott időszakban előnyösek is — zavarokat okoznak a fejlődésben, s hosszabb távon az életszínvonal emelkedését is j lassítják. A KB határozata a reform továbbfejlesztéséi kívánja- se- j gíteni a szabályozó rendszer lökéi élesítésére vonatkozó állásfoglalásával is. Többek között az eszközlekötési járulék csökkentési — esetleg megszüntetési •— lehetőségeinek vizsgálata azt jelenti, hogy lépést kell tenni az élő- és a holtmunka költségek reálisabb — s ezzel a fejlődésben jobban orientáló — arányai felé. A HATÁROZAT gazdasági életünk valamennyi fontos területét áttekintette. Világosan megszabta a feladatokat. Tennivalónk: jobb munkával, nagyobb felelősséggel dolgozni e feladatok maradéktalan teljesítésén. 1850 vagon estkor A Szerencsi Cukorgyárban — Borsod. Hajdú és Szabolcs megye 238 termelőszövetkezetétől és 11 állami gazdaságától — már több mint 30 ezer vagon répát vettek át, amelyből tegnap, kedd reggelig csaknem 17 ezer vagonnal dolgoztak fel. A már 60 napja termelő üzem szakembereinek véleménye szerint a beszállított répa cukor- tartalma. — az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva — mintegy 2 százalékkal kevesebb, és a géppel betakarított termék egy része — mint korábbi cikkünkben már foglalkoztunk vele — rosszul fejelt, erősen szemetes. Kedden reggelig 1850 vagon cukrot gyártottak, és az idei kampányt előreláthatólag január első napjaiban fejezik be. Jelentős tanácskozás Állattenyésztési szakemberek, mezőgazdászok, kutatók részvéteiével jelentős tanácskozást tartottak tegnap, november 21-én a MTESZ székházban: a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az Állami Gazdaságok Országos Központjának megyei főosztálya. A nagyszámú évdelctődót Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd előadások hangzottak el Új irányzatok a sTowasmairtetartiásibain, intetve : Tartástechnológiái megoldások és műszaki változatok a saarvasmarhatertö'ibian címmel. A jó lehetőségek érvényesítése fSendo fehérjetarbaianú, teVp- anyagoklban dús süótakar- mányt. ßz egyszerüfeti — StorszeriíSsEj A szarvasmarha-tenyésztés iseiyzete Tokaf-fisgyaifán j.A mezőgazdaság fejlesztésében a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését... központi feladatnak kell tekinteni” — mondja ki a párt Köz- Ponti Bizottságának legutóbbi határozata. A fejlesztés leltétele mindenütt a helyi 'ehetőségek reális számbavétele. A sátoraljaújhelyi és a szerencsi járás területén gazdálkodó termelőszövetkezetek •számvetése elkészült. A te- 'tileti szövetség útbaigazító közgazdasági elemzéssel jutóiba el az érdekelt tagszö- ve| kezetekhez a fejlesztési tervek alapjául szolgáló javaslatát. Magában foglalja a legutóbbi hal esztendőre vonatkozó helyzetelemzés a háztágazdaságok szarvasmarha- lonyészlésének alakulását is. Áz állományváltozás ezen a '•üdéken is megerősiti az or- szágos tapasztalatokat: a •szarvasmarhák száma hat év Matt tíz százalékkal csökkent. s még inkább aggasztó, hogy a tehénállomány Megcsappanása 12.5 százalékul. Az együtt számított ál- 'oinányon belül a háztáji jóságok aránya zuhant annvi- Vissza, hogy a közös állomány mérsékeltebb ütemű • Mjlödése nem ellensúlyozhatta a gyors iramú fogyatkozást. A kiváltó okok közismertek. A s/arvasmarha-te- hyesztés gazdaságosabbá tételére megfelelő kormányha- tározaink látlak napvilágot, s részletes véprehaitási utasításokat is kidolgozta a SZrt km i nie. z téri u m. Nem mindegy azonban, mennyire felkészülten fogadják az állattenyésztő gazdaságok a fejlesztést célzó hivatalos intézkedéseket. Az ‘ új rendelkezések jó lehetőségeket adnak a jövedelmező szarvasmarha-tenyésztéshez — de a lehetőségeket a helyi viszonyok között kell tudni érvényesíteni. Ősi a leltén Az új intézkedések vezérel ve, hogy a több lejnek, s u több' húsnak egyaránt a megfelelő minőségű tehénállomány fejlesztése az alapja. Elegendő, s jó tenyészképes- ségű tehén nélkül .sem a tej- ellátás nem javítható a kívánt mértékben, sem a korszerű hizlaláshoz szükséges n övén d ék szaporu 1 at nem várható. Tehát a termelő gazdaság akár tejet, tejterméket akar elsősorban értékesíteni, akár hizlalt vágómarhát, mindenekelőtt a célnak legjobban megfelelő tehénállományról kell gondoskodnia. Az érvénybe lépő új gazdasági támogatási rendszer arra ösztönöz, hogy érdemes minden alkalmas tehenei megtartani, illetve minden egészséges üszőt vemhesíleni. Ha a szövetkezeti gazdaságok évenként minden tehén után elérik az egy borjúszaporulatot. a borjánkénti 3000 forintos támogatás — a jelenlegi tehénállományt alapul véve — már 1973-ban, a most következő évben 10 millió, forint bevételhez juttathatja a két járás termelő- szövetkezeteit, S ha a reálisan tervezett 8 százalékkal sikerül növelni a tehénlétszámot. az új rendelkezésben tehenenként meghatározott. 20 ezer forintos forgóeszköz-jut- tatás (az eddigi 5 ezer forintos támogatás helyett) újabb 9 millió forinttal javítja a szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságát. A kevés tej hozam miatt az országos átlagtól jóval drágább a tej önköltsége a szövetség területén. A literenkénti, átlag 1,30 forintos átvételi áremelés is csak akkor teszi jövedelmezővé a tejtermelést, ha megfelelő szelekcióval, szakszerűbb takarmányozással, a fejési technológia javításával sikerül jelentékenyen növelni a tejhozamot, az elsősorban tejhasznos itásra szakosít ott telepeken. A két járás területén, különösen a Bodrogközben és a Taktaközben nyílnak jó lehetőségek a szarvasmarha-tenyésztés gazdaságos fejlesztésére. A gazdaságos tenyésztéshez szakszerűbbé kell tenni a takarmányozást. A takarmányozás jelenleg a legtöbb gazdaságban elavult módszereken alapul. A 48 ezer holdnyi rét és legelő területen csak kevés helyen alkalmazzák a korszerű gyep- gazdálkodási : az öntözést, a nagyadagú műtrágyázás!. a szakaszos legeltet őst. Több szövetkezetben ötletszerű a szálas takarmány termelése. Hossz időjárású években kevés tápértékű alapanyagból, melléktermékből készített silóval pótolják a takarmányt. Nem készítenek viszont deSok a panasz a Gabonaforgalmi Vállalat által gyártott es forgalomba hozott keverék-tápok minőségére is. Az új hivatalos intézkedések előmozdítják a termelő gazdaságokban a saját keverőüzemek létesítését. Ez a két járás nagyobb anyagi erejű s zöv etkőzetei ben m i nden kép- pen kifizetődő vállalkozás volna. Érdemes megfontolni a kisebb területű gazdaságok csatlakozásét is az ilyen célú. közös szövetkezeti vállalkozásokhoz. A saját keverőüzemekben jól képzett szakemberek. s a közvetlen érdekeltség kellő biztosítékul szolgálnának a legjobb minőségű tápok készítéséhez. A szarvasmarha-tenyésztés gyorsabb iramú fejlesztését hátráltatja a nagyüzemi telepek aránytalanul , nagy költsége is. A szövetkezeti szakemberek joggal nehezményezik. hogy a különféle szakosított telepek épületeit, berendezéseit tervező intézmények még ma sem kellően érdekeltek benne, hogy keressék az építkezéseknél az olcsóbb, ésszeiúbb megoldásokat. Pedig a gyakorlat, számos példával bizonyítja, hogy ami egyszerűbb, az többnyire korszerűbb is. Különösen igazolja ezt az alapéi vei- a szarvasmarha- hizlalásnál mindinkább terjedő új módszer, a szabadtartás bevezetése — például a taktaharkányi Petőfi, a sárospataki Kossuth és a karosai Dózsa Termelőszövetkezetekben. Ami gazdaságosnak bizonyult a kezdeményezőknél, bizonyára másutt is hasznot hajtó lehet. Bcrccz József Nemesacélprogram A Lenin Kohászati Művekben a nemesacél-program keretében már eddig is jelentős fejlesztések történtek és ez folytatódik a közeljövőben is. E program befejezéseként épül a nemesacél finoinhengermű, melynek középsora 1973-ban kezdi meg próbaüzemelését. A 2 és fél kilométer hosszúságú csarnokrendszer tetőzetének befejező részen dolgoznak a szerelők Zsaluerdő borii,ja a területei, ahová az ÉÁÉTV vasbetonszerelői a betonalapzalot építik a súlyos gépek részére A hatalmas csarnok egy részében már szerelik a Gyáros Gépszerelő Vállalni szakemberei a kikészítő gépsort Fotó: Szabados György
