Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
ÉSZAK-MAGYAR ORSZÁG 3 ■WBaaiPHwwarn'T^.yjft ©kt©fe©T T2;f C'S'^&OPtö'k ,m§€ sikmwft m&®w&8ósttani 7 Képek a BÉM-r iigltiÉÍS! lillllífll i KÉP-üsi A DIGI'iF párt-végrehajtó- bizottsága a közelmúltban tárgyalta meg a TMK gyáregység pari-esúcsvczetöségé- nek munkáját. A végrehajtó bizottság megállapítása szerint a TMK |) á r!- cs íi «»vezetősége és az egység kommunistái szép eredményeket értek el a nagyjavításoknál, a váratlan hibákból eredő’, kieseti gépórák jelentős csökkentésében. s a TMK-munka egyéb területein. A végrehajtó bizottság azonban rámutat arra is, hogy a TMK-munt«*. még jobb is lehetne a fMGÉP- ben. A,7. esetben például. Ha a közbeeső, megelőző javításokat akkor végeznék, amikor nines termelés, így példán) szabad pénteke,rcn, sza- ! bad szombatokon. A végrehajtó bizottság állásfoglalása szerint a javítások jobb meg- . szervczéce évi szinten milliós n--gtákaríi ásókat jelenthet a vállalatnak. 4 párt-vb hasznos tanácsokat is adott » TMK-munka hatékonyabbá tételét szolgáló, szükséges változtatásokhoz. így például javasolták, hogy felöl kell vizsgálni a TMK - gy ár egység félkész ál- 1 omanyának ősszel ételét, mert ezzel elérhető az átfutási idő rövidítése, javítható a programszerűség. Mivel a gének, berendezések korszerűsödése egyre nagyobb szakmai felkészültségű TMIi- munkásokat kíván, az, eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is szorgalmazni kel! a szakmai tanfolyamok szervezését.' Felül kell vizsgálni azt Is. mely területeken lehet a kisgépesitésl fokozni, a meglevő létszámot jobban, ésszerűbben felhasználni a javítások, ». megelőzési tevékenység lebonyolítására. A javaslatokban szerepei még » vezetés színvonalának növelése, a. szocialista, brigádok mozgósítása, a munkafegyelem további megszilárdi- • ása.. s még több más tennivaló, amelyeknek végrehajtásét máris megkezdte a TMK párl-esúrsyerdősége, s gyáregység párttagsága. Üf t&rt&lmsat evyszrt «? f&fgg fogaim*? A ffgy&é&m & töédsk népei f&ié iréwyzsf A7, ORSZÁG NfiPK mindig is megkülönböztetett figyelmei; .szentelt az égtük legnagyobb termelési ágazal, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar munkájának. Tapasztathattuk a társadalmi méretű összefogást, a szocialista átszervezés idején, amikor történelmileg is a legnagyobb változások mentek végibe: ahol segítség kellett génben, eszközben, anyagban, jó szóban — mindenütt, mindig megadták. A gyárak, üzemek, bányák dolgozói együtt éltek, együtt törlek fejüket a dolgozó parasztokkal. hogy az új ólról, melyre a mezőgazdaság lépett, lehetőleg minden akadályt elgörbítsenek. A figyelem azóta sem lankadt: társadalmi rendszerünk lényegéből fakad, hogy ebben az országban mindenki saját, személyes gondjának tekinti a közösség gondját. S most, amikor a törvényhozó testület legmagasabb fórumán, az onszággyíilésen a mezőgazdaság' és az. élelmiszeripar helyzete szerepel napirenden, a figyelem — jobban, min! eddig — ismét a földek néoe felé irányul. Az átszervezés során 'nélkülözhetetlen volt a munkásosztály eszmei -politikai és anyagi segítsége, miáltal új (ártalmat nyert a két testvéri osztály szövetsége, a munkás-paraszt szövetség is. Amidőn tehát. az országgyűlés munkáját figyelemmel kísérjük, az egységes osztályba tömörült idősebb testvér, a munkásosztály, úgy is nézi a dolgokat, mit sikerült eddig megvalósítani a nagy el h alá rozásokból. A mezőgazdaság és a hozza kapcsolódó élelmiszeripar helyzetét őszintén, tárgyilagosan, önkritikus szellemben tárták az ország népének közvéleménye ele. A szocialista átszervezés, az ipar fejlődése és az ezzel járó városiasodás hatására meggyorsult a falusi lakosság társadalmi átrétegeződése. A végbemenő változások eredményeként új tartalmat nyert a falu fogalma. De még mindig sok a lenni való: minden részletet átfogó párt- és kormányintézkedésekre van szükség a termelőszövetkezeti parasztság szociális, társadalmi ellátottságának további növelésére, az öregek, az alapító tagok még nagyobb megbecsülésére. Ez a dolgok egyik oldala. A másik, hogy az új útra lépett meső- és élelmiszergazdaságnak Is még többet kell tennie as ellátás javításáért, különösen a zöldség- és gyümölcsfélékben a piaci nagy ármozgások mogszü n te táséé r t. S ITT VANNAK a napjaink feladatai, amikor az őszi érésű - növények termésének betakarításával. feldolgozásával. illetve raktározásával egyidöben el kell végezni a jövő «év i termést megalapozó talaj előkészítési és talajeröpótlási munkákat is. Termelőszövetkezeli parasztságunk tisztában van vele: a párt és a kormány — miként eddig — ezután is mindent megtesz a helyzet további javításáért. De a munkát senki nem végezheti ei helyettük. Október 12-él írunk, olyan nagyon már az időjárás javulásában sem bízhatunk. Csakis önmagunk erejében és elszántságában, hagy minden időszerű munkát a lehető legjobb rrdnő- sesíben, még a zord őszi idő beállta előtt elvégezzük. Meet, amikor a törvényhozás legmagasabb fóruma ülésezik, és az erről szóló híradásokkal vannak tele az, újságok; «Brröl beszél a rádió, a televízió, elmondhatjuk: az egész onszó'g figyelj azt, ami mezögazdasagában -történik. ,!o eredménnyel munkálkodott az év eddigi itbiszakaba« a Borsodi Éreelökészitömíi kollektívája. Tervét íírHeljesítve elégiíi ki érczsugoritmánnyal a diósgyőri, valamint az ózdi kohók igényeit. A RÉM dolgozói és vezetői az év hátralevő részében mintegy K00 ezer tonna gsugoritmsmnyal szolgálják majd a kohók ellátását, Felvételünk is tanúsítja, hogy a mii dolgozói — a télre gondolva — igyekeznek érccé! és mészköve! feltölteni a, tárolóterei. A téli késztet mintegy 8(1 százaléka mar a BßM területén van. Kükiricatemesztésre társultak Mezógazdasa-gn nagyüzemeink fejlődése, bennük a termelés alakulása változatos és dinamikus. Sorra-rendre kell megvalósítani a kfítönboaö fejlesztési programokat. Most például, az egyik legnagyobb, hosszabb időre szóló progSotüikaí ismerem. Van, altit személyein. Van, akit csak hírből, niások elbeszéléseiből. Az egyik Diósgyőrből jött, a másik Ózdról. A harmadik, tahin leninvárosi. Hallgatom őket. amint sorra emelkednek szólásra. Ki csiszoltabban fogalmaz, kinek nehezebben megy a beszéd, de mindegyikük hangjából érzik az indulat. Nyughatatlan emberek ők: az újítók. Nem bírják elviselni. hasok a t>.?lejt, ha ..üresjáratok” drágítják, lassítják a ■munkát. Azt hiszem, nincs az a tökéletes gép. amelyet ne akarnának valami ötletes szerkezettel m g jobbá tenni, nem lehet olyan okosan szervezni a munkát, hogy ne gondolkoznának rajta: hogyan lehetne még «ésszerűbben. Persze, . tévednek is időnkén?; nem minden ötlet hibátlan. De a szándék Ilyenkor is tiszteletet érdemel. Az újítók nyugahntatlansága huszonöt esztendő alatt .'10 milliárd forintot hozol! a népgazdaságnak ! Hallgatom a megyei újítási konferencia szenvedélyes felszólalóit. Közben önmagámnak is próbálom megmagyarázni, miért törik a fejüket, ezek az emberek mindig új és új dolgokon, miért vállalják újra és újra a javaslataik elfogadása körüli huzavonái. A közönyt, amely néha fogadja őket. a kicsinyes akadékoskodást. PénzSok col ért? Nem .lehet tagadni, a pénznek is van szerepe. De nemcsak erről van szó. Különben hogy is lehetne megérteni, amit Koreny Pál, a Diósgyőri Gépgyár kitüntetett újítója mondott a konferencián? Ö ugyanis, arról beszelt, hogy egy újítás eredményeként sok millió forint értéket menthettek meg a se- lejtből. Nem várta meg,, hogy hivatalosan elfogadják javaslatát. Azt mondta: vezessék be azonnal, mentsék meg.az óriási értéket, amíg nem késő. Vitatkozni ráérnek azután is. Koreny Pál „notórius újítónak” nevezte magát, at, hihetetlenül sokat barinál- egy-egy javaslat elfogadásáért. egy-egy jó ötlet megvalósításáért. Nem mindig egyforma sikerrel. De minden esetben az. elégedetlenség fűtötte: nem tudott beletörődni, ha valami nem úgy ment. ahogy mehetett volna. Sokáig emlékezetesek lesznek az. ugyancsak a Diósgyőri Gépgyárból jött Rimán György szavai is. Ö már a konferencia után mondta: „Azt hiszem, akkor is újítanék, ha büntetnének érte”. Tehát nemcsak a pénz. Nemcsak, az anyagi, vagy erkölcsi elismerés. Valaki így fogalmazott: „az újitómozga- lom az üzemi demokrácia egyik legszebb megnyilvá- formáia”. Igen, erről szó. Arról, hogy sok ember van ebben :i? no 1 ági lehet olyan országban — mindegy, hogy fizikai munkás, mérnök, vagy alkalmazott —, aki nem tud, s nem is akar kívülálló maradni. Akinek nem mindegy, hogyan mennek a dolgok. És szót kér. ötleteket ad, javasol. Ha kell. „verekedni” is hajlandó a közügyért. !hta!mas erők. lékok vannak az űjítómozga- lombao. És. a nyughatatlan embereket — szerencsére — a sokfelé tapasztalható közöny sem tudja elhallgattat- n.i. Huszonöt év tiszta eredménye: 30 milliárd forint. Hogy a következő éveké mennyi lesz? Nehéz lenne megmondani. Egy bizonyos: az újítókban megvan a törekvés, hogy minél több legyen. De nemcsak rajtuk múlik. Hanem azon is. hogy végre a maga, a megérdemelt helyére kerül-e az újítómozgalom. 1-logv sikerül-e megszüntetni azokat az akadályokat. amelyek hátráltatják a mozgalom további fejlődését. hogv elérjük-e végre: az újítóknak kevesebb erejét eméssze el a közönynyel. a bürokratikusán nehézkes ügyintézéssel folytatott küzdelem, s több maradion a lényegre, az okos ötletek, javaslatok kidolgozására. Ennek érdekében a központi szerveknek, e a vállalati vezetőknek is sokat kell tenniük. De. aligha kétséges, megéri. fősnek Tibor ram: a szán ■««marha-tenyesztés íejjeseéése es korszerűsítése. E program meg- vaiósitásanok viszont egyik alapfeltétele a takarmánvter- mesztés, de különösen is a kukoricatermesztés fejlesztése, korszerűsítése. A cél érdekében különböző kukorica- termesztő rendszerek és társulások alakulnak az országban. így Borisod megyében is. A tiszakeszi Tisza menti Termelőszövetkezet, például, a Bajai Állami Gazdaság által szervezett kukoricatermesztő rendszerihez csatlakozott, A ti szapaikonyai Petőfi, az ősziért Kossuth és a hejő- kürti Rákóczi Termelőszövetkezet viszont együtt alakítanak ki zárt; rendszerű kukoricatermesztési társulást. A három szomszédos isz vezetői már meg is egyeztek ’az alapelvekben és a főbb feladatokban. A zárt rendszerű kukoricatermeszt» társulást egyelőre 1000 katasztrális Holdon (575 hektáron) alakították meg. Megegyeztek, hogy a kukorica korszerű termesztéséhez szükséges speciális gépeket közösen vásárolják meg, «is a szakemberek által kidől gozott technológia szerint, a társulás területén együttesen és azonos módon üzemeltetik. A korszerű technológia és a gépek megfelelő üzemelteié se ugyanis a siker egyik fel tétele. A három szomszédos tsz az ezer hold területen j együtt, egységes technológia> szerint végzi el a talajerő- utánpótlást, a talajművelést, a vetési, a növényvédelmet és a betakarítást is. Természetesen minden munkát a speciális gépekkel. Tiszapalko- nyán 1973-ban közös erővel megépítenek , egy korszerű kukoricaszárító üzemet is. A megállapodás már megszületett. Ismertek az alapelvek és a fő feladatok is. Az együttműködés részleteit is hamarosan kidolgozzák a Iá rsull termel őszövetkezetek vezetői. 1973 tavaszán mér közösen vetik a kukoricát. A több ssáoeeer dfk fel fonttá swtyagoi gépőrtaaok mtrjSk le és s®e>Íjakatosok és szerelők ellenőrzik a berendezéseket, s kicserélik. javítják a hibás alkatrészeket. Figyelmes, szorgalmas munkái végeznek a karbantartók. Ka,link múlik, hogy a gépek dolgozzanak, termeljenek, ellássák feladataikat. A jól karbantartott berendezés hűségesen szolgaija az emberi, termelési céljainak eléréséhez maximális segítségei nyújt. Foto; Szabados György Eriiskki lízwa ifiifififfssi emberek
