Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

- ÉSZAK■ MAGYARORSZÁG 4 mu: 1972. o'cíóber 12., csütörtök wiMxtsmarmsM Harminckét nevem volt Tiszailici f efiektoríéíiy A film egyik fontos mozzanata (T8r6®stk Mari és Tahi Tóth I .ászló). Hősöket idézni hálás, egy- ben hálátlan feladat is. Há­lás, mert egy, a történelem­ben is jelentősebb szerepet betöltő egyén „megmutatása” nagyszerű lehetőséget kínál a művészetnek, de hálátlan is, hiszen ennek is megvan a maga veszélye, az esetlege­sen egyoldalú, sematikusabb ábrázolásban. Keleti Márton új filmje, a Harminckét ne­vem volt elkerüli a leegy­szerűsítés, a sematizálás buk­tatóit, s ezt éppen azzal si­került elérnie, hogy Ságvári Endre alakja köré fel tudta építeni a történelmi kort, meg tudja teremteni, vissza tudja idézni annak atmoszfé­ráját. A film egyik fő eré­nye n történelmi hitelesség, a fasizmus elleni harc élet- halál-küzdelmének hiteles művészi feldolgozása, s ezt éppen az ismert és névtelen hősök emberi arculatának megközelítésével, kibontásá­val éri el. Az emberi egyéniségek, az emberi sorsok és a történel­mi atmoszféra megteremté­sében is sikerült elérnie Ke­leti Mártonnak a hiteles re­konstruálást, ami természe­tesen nem zárja ki a művé­szi átformálást. Az új ma­gyar film törleszteti abból az adósságból, amellyel a film­művészet tartozik a munkás- mozgalom története feldolgo­zásának. Ságvári Endre alak­jának kiválasztásával pedig egy olyan kommunistát ho­zott mindenki számára em­berközelbe, akit a történe­lemkönyvek lapjairól eléggé egyoldalúan ismerhet meg a mai magyar fiatalság. A Harminckét nevem volt című új magyar film elkö­telezett vallomás azok mel­lett, akik az illegalitásban, életük veszélyeztetése árán is tettek a szabad, független Magyarországért. Elkötele­zettsége azonban nem zárja ki a művészi átértékelés em­beri-objektív átélését, sőt ép­pen ez válik javára. Ez a gondolkodó-töprengő-cselek- vésre kész Ságvári, s harcos­társai hús-vér emberek, akik vállalni tudják nemcsak a megpróbáltatásokat, hanem az emberi, nemzeti igazságra épülő cselekvő agitálást is. A film cselekménye dön­tően Ságvári Endre életének utolsó nagy „akciójára” épül, amikor megpróbálják össze­fogni mindazokat, akiknek elegük van a fasizmusból. A történelmileg hiteles tényt ismerjük: elárulták, s egy budai cukrászdában tűzharc­ban elesett. Halálának a film­ben is törvényszerűen be kel­lett következni. De érezzük, tudjuk, halála nem elbukás, hanem felemelkedés, s épp halálával mutat példát. Keleti Márton rendezői munkáját jól segíti a Hollós Ervin regényéből Maár Gyu­la által írt forgatókönyv, s Illés György kitűnő, szigo­rúan tárgyilagos operatőri munkája. Huszti Péter Ság- várija telitalálat, felfedezhet­jük benne a szereppel való teljes azonosulást. Nagyon jól oldotta meg feladatát a másik két főszereplő is'. Kál­mán szerepében Tahi Tóth László, Judit szerepében pe­dig Bodnár Erika a líraibb, s ösztönösebb kommunista fia­tal útját érzékeltette. A ne­ves szereplőgárdából külön ki kell emelnünk Forrainé sze­repében Törőcsik Mari drá­maian megrázó játékát, az áruló Forrai szerepében pe­dig Pécsi Sándor alakítását. A Harminckét nevem volt című új magyar film fiata­lokról, fiatal kommunisták­ról szól. De nemcsak a mai fiataloknak. Csutorád Annamária Bohócok Federico Fellini nosztalgi­ája a cirkuszporond, a bo­hócok, a manézs világa iránt már korábbi, nálunk bemu­tatott filmjeiből ismert. Any- nyira markánsan azonban egyetlen művében sem je- l°ntkezik, iránt az olasz— francia—nyugatnémet kopro­dukcióban készült Bohócolc- ban. amely nem más, mint a cirkuszért rajongó kisfiú­ból filmrendezővé lett fel­nőtt felfedező útja, a régi idők bohócainak, a kisfiú gyermeki, majd későbbi fel­nőttkori emlékeinek keresé­se. Hová lettek a híres ne- v.-tletők. mi lett belőlük? Szorongásos emlékek a gyer­mekkorból. a csúf külsejű emberektől való félelem él­ménye, a gyermeki emléktár legkúszább élményforgácsai népesítik be a műfajilag se­hová sem sorolható filmal­kotás első részét, majd szín­re lép maga a rendező. a Hókirály nő hajdani kisfiú mai valóságos énje, hogy megkeresse a ré­gi emlékek főszereplőit, de a megöregedett emberek már nem tudnak nevettetni, már nem képesek a régi emlé­keket felidézni. De talán mégsincs oda a cirkusz va­rázsa. A film végén Fellini fergeteges tempójú cirkusz­parádét varázsol, jelezve: a cirkusz él, nem halt meg. Dokumentum, játékfilm és riportelemek keverednek a sajátos hangvételű, s bizo­nyára nem minden néző tet­szésével, ízlésével és értésé­vel találkozó filmalkotásban. Akik Fellini munkásságát fi­gyelemmel kísérték, filmjei­re figyeltek, ezt a furcsa fel- tárulkozást, a cirkusz iránti nosztalgia ilyetén megváltá­sát természetesnek vehetik, s a filmet a nagy olasz ren­dező életműve szerves da­rabjának tekinthetik. MODERN, korszerű épület a tiszalúci művelődési ház. Nagyablakos, világos; belül­ről is szép látványt nyújt. Széles lépcsősor vezet az , emeleti tágas előtérbe, ahon­nan fehér ajtón át nyílnak a szobák, a klubhelyiségek. Első látásra úgy tűnik, a tiszalúci művelődési ház megfelel céljának. Annak a célnak, hogy a község ötezer lakosának valóban otthona legyen, kulturális igényeit kielégítse. De Czikora Jánost, a mű­velődési ház igazgatóját hall­gatva megcsappan örömünk: — Máshol ősszel kezdődik igazán a kulturális „idény”, mi pedig hamarosan bezár­hatjuk a kaput — mondja nem kis. bosszúsággal. — Színháztermünk ugyanis föt- hetet.len. Gondolhatják, télen egyenesen jégverem. Szimpla ajtók vannak, nem véd a hi­deg ellen. De az egész:épület szigetelés nélküli. A pincében időnként másfél méteres a víz. — Mennyi ideje, hogy ilyen állapotban van az épü­let? — Eleve rosszul tervezték. Az épületet megfelelő talaj­munka nélkül húzták fel. 19&7-IŐ1, amióta itt vagyok, hasztalan minden próbálko­zásom. Póttá tel ért fordultunk felettes szerveinkhez. Köz­ponti fűtőberendezést szeret­tünk volna. — A helybeli szervek sem nyújtanak segítséget? — A községi tanácstól évi százezer forintot kapunk. A helyi termelőszövetkezet, tíz­ezer forintot ígért. Tavaly nem kaptuk meg. Ez év ele­jén adtak ötezer forintot a tavalyi keretből. — A. lakosság igényli a művelődési ház munkáját? — Természetesen. Bár sok a Miskolcra bejáró dolgozó, diák, szívesen jönnek klub­jainkba. Mert jószerivel csak a klubéletre támaszkodha­tunk. Ifjúsági klubunk jól felszerelt, a Hazafias Nép­front klubot az idősebbek látogatják. Gyakran talál­koznak itt a község vezetői­vel. Televíziót néznek, bili- árdoznak. Az áfész támoga­tásával bábszakkör működik. Fotószakkörünk és több me­zőgazdasági szakkörünk is van., Színházi előadásokat, hangversenyeket azonban nem rendezhetünk a jéghi­deg nagyteremben. Pedig a község lakossága szívesen venne. A város közelsége nemcsak árnyék, hanem egy­ben az igényeket is meg­emeli. — Mégis, mit lehetne lenni? ' — Egy „Tájfun” olajtüze­lésű berendezés segítene. A hordozható léghevítővei megoldható lenne a fűtés ... ÉS TISZA DÚC lakóinak valóban otthona lenne a mű­velődési ház. A közérdeklő­dés reflektorfényét szeret- _ nénk e művelődési ház 'gondjaira irányítani. (M—a) Megkezdték a Hamlet próbáit A Miskolci. Nemzeti Szín­házban igen jelentős ese­ményhez érkeznek ma dél­előtt. ' Tegnap, szerdán már kifüggesztették a szereposz­tást a próbatáblára, s ma a hagyományos olvasópróbával megkezdődnek" az idei évad legnagyobb vállalkozásának, Shakespeare Hamlet című tragédiája bemutatójának próbái. A Hamlet előadását a szín­ház új rendezője, Szirtes Ta­más rendezi, a címszerepet .Markaly Gábor alakítja. Claudius Palimé/. Ferenc, Horátio Pákozdy János, Gertrud Kovács Mária, Ólé­ba Gyöngyössy Katalin* Po- lónius Csiszér András, Laer­tes Varga Tibor, színészki­rály Somló Ferenc, színész- királynő Márffy Vera lesz. Bemutató december 15-én. Ezzel párhuzamosan foly­nak a színházban a novem­ber 6-án bemutatásra kerülő Rachmartov-színmű, a Viha­ros alkonyat próbái, Illés István rendezői irányításá­val. Ez a szovjet film elsősor­ban a leli sportok kedvelői­nek és a fiataloknak tetszé­sét nyerheti el. Gyönyörű vi­déken játszódik Viktor Sza­dovszkij alkotása, szép sífu­tásokat láthatunk, s a spor7 tolók életével ismerkedhe­tünk. (benedek) Bűnügyi témabibliográfia A Kazincbarcikai városi Könyvtár, amely fennállása alatt már igen sok hasznos összeállítással, gyűjtéssel, könyvtári segédlettel segítet­te nemcsak saját olvasóit, hanem a tudományos leuta­lást is, most újabb témabib­liográfiával készült el cs bo­csátotta rendelkezésre. Az új összeállítás címe bizo­nyára sokaknak meglepő. Krimi, kriminalisztika, kri­minológia. E cím mögött ta­lán sokan a -kalandos, több­ségben csökkentett igényű kötetek ajánlását, vagy is­mertetését gyanítják, holott erről szó sincs. Ez az össze­állítás nem a régi értelme­zésű detektívregény-igényt szolgálja. A Papp Attila könyvtár- vezető és munkatársai ügy­buzgalmának eredményeként és szorgos gyűjtő, szerkesztő munkájával megjelent köte­tet nagyobb szabású előszó vezeti be. Ebben az előszó­ban, amely akár tanulmány­nak is felfogható, a bűnözés problematikáját elemzi a szerényen névtelenségben maradó szerző. Szól ez az írás a bűnözés okairól. for­rásairól, kiemelten foglalko­zik ezek között az italozás­sal és a galerivel, a bűnözés történetével, a bűnüldözés krónikájával, és nem utolsó­sorban azzal a társadalmi jelentőségű változással, amely a szocialista államrend létre­jöttével magában a bűnese­tek feltárásában, illetve a bűntettesek megbüntetésében is bekövetkezett. Ezt követő­en bemutatja a bűnnel fog­lalkozó tudományágakat és egyéb tevékenységeket. , Már ez az előszó is sej­teni engedi — mint jeleztük —, hogy ez a kötet nem az igénytelen időtöltő olvasni­valók, a köznyelvi krimik ajánlása. A kiadvány továb­bi részében természetesen a könyvtári szabványoknak megfelelően sorakoznak a művek a következő csopor­tosításban. Elsőként a szak- irodalomhoz sorolandó köte­teket találjuk," a kriminoló- - gia, a szociológia, a. pszicho­lógia. és a kriminalisztika té­makörébe tartozó könyveket, valamint a- háborús bűníet- . tekkel foglalkozó müveket. Ezt követi a szépirodalom címszó alá besorolva vala­mennyi nem tudományos, hanem olvasmányos, szép- irodalmi igényű, bűnesettel foglalkozó irodalmi alkotás. Ezeknek skálája roppant szé­les, hiszen Capelc és Dosz­tojevszkij művei is ' helyet kaptak benne, és más irodal­mi értékek is a bűnügyi iro­dalom, bestsellerjei és ke­véssé értékes kiadványai mellett. A név- és címmutatóval is gazdag összeállítás talán a bűnügyi ponyva iránt ér­deklődőknek is ad tájékoz­tatást., de szerkesztésénél fog­va elsősorban a bűnügyi iro­dalom értékeire irányítja a figyelmet. (bm) Egyetemistákat a vérpadra A legendává lelt Hitler- ellenes diákmozgalom, áll Gustav Ehmok Egyetemis­tákat a vérpadra című film­jének középpontjában. A Schnoll testvérek Fehér ró­zsa szervezetét összehason­lítja az olasz partizánok jól. ■ szervezett ellenállásával, s az összehasonlítás az utób­biak javára dől el. Az ere­deti felvételekén és hiteles képeken kívül olyan jelene­teket is alkalmaz a rendező, amikor a filmesek újságírók­kal vitatkoznak a bemutatott, eseményekről. Petőfi születésének 150. évfordulójára Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére a Szépirodalmi Kiadó megkez­di a" költő összes műveinek kiadását. A sorozat első kö­tete a nagy poéta minden versét tartalmazza, s azok­hoz Borsos Miklós készített illusztrációkat. Az Akadémia Kiadó új kritikai kiadást je­lentet meg, a. Magyar Heli­kon tizenkét Petőfi-vers kéz­iratának fakszimiléjét adja ki. Több válogatás, összeál­lítás, tudományos igényű, is­meretterjesztő jellegű kiadás köszönti ezeken kívül a szü ­letésnapot. Rekonstruálják a műemlékei Csaknem egymillió forin­tos költséggel rekonstruálják a csarodai református temp­lomot, Szabolcs megye egyik legérdekesebb műemlékét. A templom még a honfoglalást követő évszázadban épült, a harangtornyát külön, tőle öt­ven méterre helyezték el. Az építmény különösen a tető­szerkezet; kiképzési módja és középkori freskói, miatt ér­demel nagy figyelmet. A res ­taurálás során a tetőszerke­zet nagyrészt korhadt fáge- rendáit: tartósított tölgyfával cserélik ki. A bontásnál a tetőszerkezet alatt; mintegy harminc centiméternyire rej­tett díszítésre bukkantak. MmmKUKMmmmsmoaxmirsim Fiatalok népdal éneklési A KISZ Borsod megyei Bizottsága és a Borsod me­gyei Tanács V. B. művelő­désügyi osztálya közös ter­vezetet dolgozott ki fiatalok kollektív daltanulásának se­gítésére. A fiatalok dalisme- retének, éneklési kedvének támogatását a „Legyen a ze­ne mindenkié” gondolat je­gyében megrendezett lf)72. évi Kodály zenei napok me­gyei rendezvénysorozata is időszerűvé teszi. A KISZ Borsod megyei Bizottsága októberben felhí­vással fordul az összes isko­lai és munkahelyi KISZ- alapszervezethez: kérjék a fiatalok, hogy taggyűlés, klubdélután, vagy egyéb ren­dezvény alkalmával énekta­nári segítséget kapjanak kol­lektív daltanuláshoz, kiskö­zösségi dalénekléshez. A és mozgalmi dal akciója , KISZ-alapszervezetek kéré­sükkel — a kiadott űrlapo­kon — közvetlenül' a terüle­tileg illetékes járási-városi művelődésügyi osztályokhoz fordulhatnak. A Borspd megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya körlevélben tájékoztatja az akcióról a járási-városi művelődésügyi osztályokat. Kéri, vegyék számba azokat a pedagógusokat, énektaná­rokat, akik a daltanításnái számításba jöhetnek. Egy népszerűsítő kiadvány is készül, könnyen énekelhe­tő népdalokkal és mozgalmi dalokkal, 2000 példányban. A kiadványt október 31-ig a járási-városi tanácsok mű­velődésügyi osztályai kapják meg, s a dalokat, tanító ta­nárok útján kerülnek el az éneklő fiatalokhoz. Három színházi bemutató Ma az ország három szín­házában tartanak főpróbá­kat, és holnap, október 13- án, pénteken három helyen bemutatókat. Ezek közül a budapesti Mikroszkóp Szín­pad ősbemutatóval várja kö­zönségét. Műsorának címe: Tiszta vizet a fejekbe, írója Komlós János. A Madách Kamaraszínház tizenegy év után felújítja, illetve új elő­adásban mutatja be W. Gib­son Libikókáiéi, a kacs!: - méti Katona József Szintez pedig a nagy spanyol szei - zö, Calderon Az élet álo "> című romantikus szfnmf •• 1 viszi színpadra. Nemzetközi térképkiállítás Huszonegy ország mintegy 200 atlaszát és térképéi, mu­tatták be a Hadtörténeti Mú­zeumban szerdán nyílt nem­zetközi történelmi térképki­állításon. Á bemutató meg­nyitása előtt Radó Sándor Kossuth-díjas, a földrajztu­dományok doktora, a MÉM Országos Földügyi Hivatala térképészeti önálló osztályá­nak vezetője sajtótájékozta­tón beszélt a történelmi tér­képek oktatásban betöltött szerepéről és a kiállítás je­lentőségéről. A MÉM Országos Föld­ügyi és Térképészeti Hivata­la és kiállítási irodája, vala­mint a Geodéziai és Kartog­ráfiai Egyesület szervezte: ki­állítás október J1—23 között tekinthető meg, hétfő kivéte­lével naponta reggel 9 és délután 5 óra között. A kiállítás megnyitásával egyidőben háromnapos nem­zetközi tudományos tanács­kozás is kezdődött a törté­nelmi térkép készítése során felmerülő kérdésekről.

Next

/
Thumbnails
Contents