Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

- ESZAK-MAGYARORSZAG 4

1972. október 8., vasárnap

Kossuth mozi, Sajószentpéter

A végtelen hómezőben egy mulatságos külsejű ember a balcancsát ette. Ez a kép maradt meg leginkább emlékezetemben, ez volt az első moziélményem. Chaplin halhatatlan remekművéből, az Aranylázból való ez a képsortöredék, amelyet a film elkészülte után meglepően rövid idővel Sajószentpéte- ren, a moziban láttam. Több mint negyvenöt esztendeje ennek. A mozi tulajdonképpen egy nagy előadóterem volt, színpaddal, az úri kaszinónak nevezett polgári olvasókör nagyterme. A széksorokat megfordították, a színpadra került a fenntartott hely és máris kész volt a mozi nézőtere. . Ez időtől kezdve állandó látogatója voltam ennek a mozinak. Némafilmek százait láttam itt, derültem Zoro és Huru burlesskjein, miközben Ru- szó Aladár és zenekara állandóan ugyanazt a keringöt játszotta az esőcsíkos képsorok alá. Láttam ebben a moziban a hangosfilm első kísérleteit, itt láttam egy töredéket Gárdonyi Géza A bor című drámájának hangosfilm-változatából, és itt láttam később az első nagy sikereket is. S ha már ennyire a. személyes élményeket vettem elő, talán egy apróságot i szabad még feljegyeznem. A hangosfilm megjelenése megváltoztatta a mozi légkörét. A némafilmnél senkit nem zavart a lárma, a beszélgetés, a hangosnál annál inkább. S ha a délutáni előadásokon már tűrhetetlen volt a zaj, a nézőteret megtöltő gyerekek lármája túlzottan zavarta az úri kaszinó zártkörű termében kártyázó vendégeket, belépett a nézőtérre Vida Sanyi bácsi, a hajdani SISE futballcsapat kapusa, a kaszinó pincére, egyben a mozi jegyszeelője, és a sötétben egy hosszú, csípős ostorral odasuhintott, ahol a legnagyobb volt a zaj. Hatásos figyelmeztetés volt.

A hajdani megfordított színházterem ma a megye egyik legkorszerűbben felszerelt, jól kiképzett néző- terű, barátságos környezetű mozija. És nemcsak kellemes környezetű, s‘ hanem eredményesen működő. A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat statisztikai összesítése szerint 1972. első félévében a sajó- szentpéteri Kossuth mozi 268 előadást tartott, bevételi tervét 132 százalékra teljesítette az előző év azonos időszakához képest, a látogatók száma is 39 százalékkal

emelkedett, abszolút számokban 26 606 néző tekintette meg az előadásokat. Növekedett az egy előadásra jutó nézők száma" is 8,8 százalékkal. Ezek az eredmények nagyon is nagyok, ha figyelembe vesszük az országos mozilátogatottság további csökkenését, vagy stagnálását, és azt a .sajátos helyzetet, amelyben ez a sajószent- péteri mozi dolgozik. S'ajó- szentpéter nagyközségben ezen a mozin kívül van még egy, a bányatelepen, szak- szervezeti kezelésben. A község lakosságának kultúra iránt érdeklődőbb része a bányatelep felé lakik, az alvégen, ahol a Kossuth mozi van, kisebb az érdeklődés. (Nagyarányú viszont a ci- gányiakosság rendszeres moziba járása.) Hozzá kell mindehhez tenni, hogy Sajószentpéter Miskolctól mindössze 13 kilométerre van, s ez a városiközelség többek között azt is jelenti, hogy igen sokan Miskolcra járnak filmet nézni is. Ezeknek tükrében a látogatottság 39 százalékos emelkedése bizony nagyon-nagyon komoly eredmény.

Ebben a moziban szocialista brigád dolgozik. Kicsi, mindössze hattagú ez a brigád, Gyenge Gyuláné üzemvezető, egyben brigádvezető irányításával. A hat brigád- tag közül a vezető húsz éve dolgozik itt, a többiek között is csak egy van, aki nem érte el a tíz évet. Összeszokott kollektíva hát a kis moziszemélyzet. 1965. óta vesznek részt a szocialista munkaverseny különböző formáiban. Egy nagyméretű tanulmány, amelyet az üzemvezető és a brigád munkáját társadalmi munkában segítő férje készített, pontosan nyomon követi a különböző versenyvállalásokat, s azok teljesítését, míg eljutottak oda, hogy 1972. május 29-én elnyerték a bronakoszorús szocialista brigád címet. Természetesen azóta sem szűnt meg a versenyben való részvételük; továbbra is a szocialista bri-" gádok követelményei szerint dolgoznak, élnek, képezik magukat.

Miben mutatkozik meg, hogy ebben a moziban szocialista brigád dolgozik? Elárulja már a mozi esztétikus környezete, a szépen kiképzett udvar, előtér, a precízen vezetett munkalapok, a roppant tanulságos olvasmányul szolgáló brigádnapló, a brigádon belüli, élet, demokratikus szellem, jó munkahelyi

közérzet. Erről tanúskodik a precíz munkavégzés is. Például még egyetlen egyszer nem késtek a film továbbszállításával, nem volt tíz éve semmi problémájuk film- rongálással, mert a gépet gondosan ápolja a gépész, betartanak minden határidőt, tisztán tartják a munkahelyet, környezetét.

A szocialista brigád természetesen az ismert hármas jelszó jegyében él. A szocialista módon végzett munkáról részben a munkalapok; részben az ellenőrzések, s nem utolsósorban a közönség megnyilatkozásai tanúskodnak. A szocialista módon élést bizonyítja az egymást segítő szellem, a már említett munkahelyi közérzet, annak kisugárzása, a kollektív összetartozás, a helyettesítések jó megoldása. Végül a harmadik ismérvet, a tanulást sem hanyagolják el, politikai és szakmai képzésben egyaránt részt vesznek és a lehetőségek szerint az általános műveltség gyarapításában is, mind kollektív megnyilvánulásokban, mind önművelés útján. Könyveket, filmeket vitatnak meg, kollektive vesznek részt rendezvényeken, kirándulásokon, kulturális alkalmakon. S mert az önköltség csökkentése is fontos feladat, egy sor olyan munkát, amelyet meg lehetett volna rendelni részben a vállalat szákbrigádjainál, részben külső szerveknél, maguk végeztek el társadalmi munkában. Az 1965. és 1972. között végzett, különböző jellegű társadalmi munkák, amelyek között több szakipari jellegű tevékenység is található, összességében 37 753 forinttal csökkentették az önköltséget.

így él, így dolgozik a sajószen tpéteri Kossuth mozi szocialista brigádja, így adódik, hogy Sajószentpéteren 39 százalékkal emelkedett az elmúlt évhez képest a mozi- lálogatók száma.

A mai mozilátogatónak természetesebb már a mozinézés, mint nekem volt hajdan az Aranyláz megtekintése. De biztos, most is százával vannak kisfiúk, akik olyan érdeklődéssel nézik az első filmet életükben, mint én néztem hajdan a balcancsát rágó Chaplint. Es ezeknek az új mozilátogatóknak első élményét teszi szebbé, melegebbé, emlékezetesebbé a sa- jószenlpéteri Kossuth mozi szocialista brigádjának jó munkája.

Benedek Miklós

VÁZLAT

Barczi Pál rajza

Magyar iilmnapok

A Magyar Filmművészek Szövetsége, a MOKÉP és a megyei tanácsok, valamint a moziüzemi vállalatok közreműködésével november 16— 25. között rendezik meg a magyai’ filmnapokat négy megyeszékhelyen: 16—22. között Győrött, Szegeden és Nyíregyházán, 19—25. között pedig Szekszárdon.

E napokon az elmúlt két esztendő tizenegy legjobb magyar filmjét mutatják be. A bemutatókon és az azokat követő beszélgetéseken a filmek alkotói, a filmművész szövetség képviselői vesznek részt. Az országos számvetést jelentő értékelést és egy új magyar film ősbemutatóját november 25-én, Szekszárdon tartják. A jövőben kétévenként rendezik meg a magyar iilmnapokat, a közbeeső években pedig Pécsett a játékfilmek szemléjét.

— % líínilt, tegallítani a folytonos létszám- csökkenést, hiszen tavaly mindössze 198-an jártak hozzánk, most pedig 266-an iratkoztak be. Mi valamivel többre számítottunk. De így is örülünk.

A Lenin Kohászati Művek közvetlen szomszédságában, az egyik alacsony, hosszúkás ház homlokzatán ott van kinn a tábla: Üzemi dolgozók általános iskolája. Az iskolában háromtagú tantestület dolgozik. Egykor, ,;a hőskorban” több mint tízen voltak.

— Most elegen vagyunk hárman — mondta Nagy Ferenc, az iskola igazgatója. — Délelőtt, délután tanítunk, hetente kétszer jönnek be a tanulók.

— Minek tulajdonítja, hogy ' ismét, több dolgozó iratkozott be*1

— Hallatlanul nagy agitá. ciót fejtettünk ki, a két üzem és a Bartók Béla Művelődési Központ is segített. Talán emlékeznek még a nlakátra: Tanuljon, segítjük! Sokan a segítségben bízva jöttek el

— S van segítség?

— A legnagyobb a" műszakhoz igazodó oktatás. El tudnak jönni. Legföljebb az év végén van probléma, decemberben, amikor bizony, túlóráznak tanulóink a munkahelyeken. Olyankor sokan le is morzsolódnak. De aki a téli szünet után visszajön, az általában’ már el is végzi azt az osztályt. Azután vannak korrepetálások is. Azokat a nyolcadikosokat, akik tovább is akarnak tanulni, korrepetáljuk. Az LKM fedezi a kiadásait. Kapnak három nap tanulmányi szabadságot.

— Csak a két gyárból járnak ide?

— Főképp. De van egy kihelyezett osztályunk az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalatnál is. Azután jönnek hozzánk olyan asszonyok. akiknek férje valamelyik gyárban dolgozik, ő maga is szeretne munkál vállalni, beiratkozni valamilyen tanfolyamra, s ahhoz kell a bizonyítvány az általános iskoláról. De van. aki azért jön. hogy segíteni tudjon az azonos osztályt járó gyerekének. A férfiak nehezebben tudják megmondani, miért is

jönnek. Van, akit a brigád szorongat, van. aki jószántából, sokfélék az okok ..,

— Milyen korúak?

— Negyven évesnél idősebb már ritkán van. Tanulóink 40 százaléka tizennyolc éven alatti. Sajnos, megszaporodtak az iskolaköteles korúak. Olyanok, akiket felmentenek az általános iskola alól, s nálunk kötelesek befejezni. Velük nagyon sok problémánk van. Az idősebbekkel már kevés. Többnyire rendszeresen járnak. s megszerzik a bizonyítványt.

— Férfialc, vagy nők?

— Vegyesen. De sokkal több a férfiba]Igatonk. Sokan azért jönnek, mert megszereztek már valamilyen tanfolyam-bizonyítványt, most megkövetelik tőlük az általános iskolait is.

— Meghirdették az egy év alatt két osztály lehetőségét. is.

— Hivatalosan január elsejétől lesz rá lehetőségünk. Van érdeklődés. Sokan akarnak például piagánűton vizsgázni. Erre Miskolcon csak nálunk van lehetőség, évente három alkalommal. Júniusban, szeptemberben és januárban.

— Sokan jelentkeznek?

— Alkalmanként harmincnegyvenen. De nem mindenkinek sikerül.

— Mi a legnagyobb problémájuk?

— A legíiatalabbakkal való bánásmód. Fegyelmezési eszközök nincsenek a kezünkben. hiszen ide önszántukból jönnek az emberek. Sajnos, sokan ki is használják ezt,

A legnagyobb ^

azért talán mégsem ez. Inkább az, hogy viszonylag még mindig nagyon kevesen jelentkeznek, a beiratkozottak közül jó néhányon nem jutnak tovább az egyszerű beiratkozásnál, sokan megrettennek a nehézségektől, mert a munka mellett tanulni nem is olyan könnyű. Áldozatot kíván, s ezt nem vállalja mindenki.

Ami mégis öröm: a kohászat mellett, a gyárral szemben, az iskolában idén többen tanulnak már, mint tavaly.

Csutorás Annamária

■ A Moszkvai Rádió

és Televízió

Szimfonikus Zenekarának hangversenye

A NAGY HÍRŰ ZENEKAR

hazai hangversenykörútja során városunkba is ellátogatott. Mindazok, akik a Magyar Rádióból és Televízióból közvetített estjüket hallották, fokozott érdeklődéssel várták az „élő’ adást. A várakozást igazolta a nagy technikai teljesítményekre képes, kiegyenlített hangszínű, magas művészi színvonalú zenekar, amely, mint egy hangszer — követte Genilagyij R ozsgyeszl- venszkij avatott, takarékos, látványosságtól mentes, de a zene lényegét kifejező mozdulatait.

Előadásra került Sosztako- vics XV. szimfóniája, Haydn C-dúr gordonkaversenye, közreműködött Viktória Jag- ling — és 'a . Kodály-évre figyelemmel nagy zeneszerzőnk iránti tiszteletből: Kodály: Galántai táncok című alkotása. Sosztakovics az egyik legnagyobb, élő szovjet zeneszerző, akinek művészete világszerte elismert. Életművének a nagy zenekarra írt szimfóniák az alappillérei. Köztük a hites, Leningrad hősi harcát meg- éneklő VII. és • az 1905-ös forradalom emlékére írt XI. szimfónia. Emellett számos operafilmzene, kamarazene alkotások adják a gazdag életművet. Sosztakovics zenéjében szinte első hallásra is feltűnik a komponálás köny- nyedsége. Ismert,1 hogy a mester zenekari muzsikáját egyenesen partitúrába írja. Műveit önmagában érleli, aztán bámulatos gyorsasággal jegyzi le, rendszerint változtatás, törlés nélkül.

EZT A SZINTE kiapadhatatlan alkotókedvet tükrözte az előadott XV. szimfónia is. A nagy lélegzetű műben finom lírát, éles ritmusú ka- rikű’ozást, emelkedett ünnepélyességet egyaránt hallhattunk, ám érezhető vázlatosság is, a műhelymunka közvetlen melegsége. Szépen megformált hangszérszólók tették emlékezetessé az előadást. Rozsgyesztvenszkij zenekarvezető művészete a kiváló zenekar élén nagyszerűen érvényesült, a gazdagon adta vissza az egymást váltó, sokszor ellentétes hangulatokat, a fantázia, a színek áradó bőségét.

Haydn gordonkaversenyében Viktoria Jagling fejlett technikai készséggel, bársonyosan meleg tónussal juttatta érvényre a hálás mű szépségeit. A közönség ünneplését egy Bach Sarabande ráadásával viszonozta.

A hangverseny záró számaként Kodály Galántai táncok című világhírű művét hallottuk. A magas Caíúvók ós a hegedűk sebesen pergő, gazdagon díszített szólamaiban sikerült a szimfonikus zenekar eszközeivel is megrögzíteni valamit a mesternek a cigányos előadásmód szertelenségéből, pezsdülő temperamentumából, hangszeres virtuozitásának önfeledt öröméből — a. halhatatlanság számára.

Vendégzenekarunk feledtetve azt, hogy milyen gfiási együttes, bravúros virtuozitással szólaltatta meg a táncokat. Az előadásmód a megszokott hazai sőt az alkotó által dirigált felfogástól eltért. De a művészi felfogás is, a táncok lényegét jelentő, vérpezsdítő forgatag ilyen természetes megjelenítése ismétlést kiváltó, kirobbanó sikert eredményezett

A KIVÁLÓ EGYÜTTES

előadásában újból felfényleltek a világot bejárt mű szépségei. A vendégművészeket meleg ünneplésben részesítette a hangverseny közönsége. A siker mértékét a szívesen, hallgatott ismétlés is jelezte.

V. Zalán Irén