Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

«mnmammmm 1972, október 8., vasárnap KfiOTBMWCTeKe? ESZAK-MAGYARORSZAG 3 «. Új utakon a szóbeli agitáció V napokban megyénk mintegy négyszáz pórt- alapszei’vezetébe ú.j kül­deményt kézbesített a posta, az MSZMP Központi Bizott­ság Agilációs és Propaganda Osztályának kiadványát, amely témajavaslatot és se­gédanyagokat tartalmaz a „politikai vila.körök” vezetői tg'.ámára. Miért van szükség a poli­tikai vitakörre? Mi a felada­ta? Kik számára szervezzük? — Érthető, ha az előkészítés időszakában ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoz­tatják a párttagságot, a párl- a lapszervezetek tisztségvise­lőit. Köztudott, hogy a párt; po­litikájának végrehajtása el­képzelhetetlen a tömegek ak­tív támogatása, növekvő együttműködése nélkül. Eb­ben a folyamatban rendkívül fontos, hogy a párttagok és párton kívüliek megismerjék és megértsék a párt politiká­ja!, annak állandó és válto­zó elemeit. A propagandá­nak, az agitációnak és a tö­megkommunikáció különféle formáinak egytől egyik meg­határozott szerepe, funkciója van a tömegek politikai tu­rf atform á 1 ásá ban. B i zon y os körülmények között például viszonylag nagyobb szerephez juthat a pártoktatás, máskor az agitáció kerülhet inkább előtérbe, de egymást soha­sem helyettesíthetik. Napjainkban a tömegtájé­koztatási eszközök rohamos 1 érh ódí tásán ak vagy u n k szemtanúi. Ez azonban nem teheti kétségessé, vagy elha- nyagolhatóvá a tömegbefo­l.vnsolás ..hagyományos” esz­közeit. A tv, a rádió, a sajtó bizonyos értelemben „teher­mentesíti” a pártok tatást, '"agy az agilációt, de nem teszi feleslegessé, sől —a po­litikai kérdések iránti ér­deklődés felkeltésével — még növeli is szerepüket. Ebben az eszközrendszerben a szó­beli agitációnak az a felada­ta, hogy gyorsan és az egyes társadalmi rétegekhez diffe- rehciállart közvetítse a párt Politikáját, mozgósítson a po­litikai feladatok végrehajtá­sára. A politikai vitakör éppen arra hivatott, hogy bővítse, gazdagítsa a szóbeli agitáció rendszerében eddig kialakult formákat. Azt szeretnénk el­érni, hogy az alapszerveze- lekben n szóbeli agitáció .szer­vezeti kerete a politikai Vi­takör legyen. Ettől az új agilációs formától azt vár­juk, hogj' növelje a pártta­gok politizáló kedvét, segítse az egyes politikai eseményeit, folyamatok helyes megítélé­sét. A politikai vitakör jó le­hetőséget kínál arra is, hogy felszámoljuk agitációs tevé­kenységünk egyik legfőbb gyengéjét, a gyakori „védeke­ző” alapállását. Közismert, hogy pártunk általános politi­káját egységesen elfogadja és támogatja a közvélemény, de a politika egyes részkérdései­ről (például a jövedelemel­osztás és az árpolitika né­hány eleme) már jobban meg­oszlanak a vélemények, nem­egyszer szélsőségesen hibás nézetek is feltűnnek. Ezek­kel szemben gyakran csak „utóvéd harcot” folytatunk, ahelyett, hogy kellő tájékoz­tatással, idejében megkezdett offenzív agilációval eleve megelőznénk a helytelen né­zetek kialakulását. Hiba lenne, ha valaki a párt ok tatást és a politikai vi­taköröket egymást helyettesí­tő, netán egymást kizáró le­hetőségnek, eszköznek fogná fel. A politikai vitakör ugyanis nem a pártoktatás alsó foka, hanem már ma is, de a jövőben egyre inkább az agitáció hatékony eszköze lesz. Feladatát akikor fogja betölteni, ha a vitakör veze­tésével a párt politikáját is­merő és értő elvtársakat bíz­zuk meg, akik ismerik a po­litika helyi megvalósításának eredményeit és gondjait is. A pártbizottságoknak és al a pszer v ezetek n ek megk ü ­lönböztetekt figyelmet kell fordítani rá, hogy a politikai vitakör mentes legyen min­den formalitástól, a merev beidegződésektől. Számolni kell azzal is. hogy a politikai vitakörök — annak el lenére, hogy 15—20 főből álló, több­nyire homogén összetételű kollektívák — nem egyszer ét? mindenkorra zárt csopor­tok, az összejöveteleken fo­gadni kell mindazokat, akik egy-egy téma iránt érdeklőd­nek. Szerelnénk elérni, hogy a politikai vitakörökben meg­beszélt témákat, a megismert érveket, a részvevők „kivi­szik” az összejövetelekről és felhasználják a kötetlen poli­tikai eszmecserékben. A politikai vitakörök té­máira az MSZMP KB Agitá- eiós és Propaganda Osztálya havonta lesz javaslatot. A javaslat több témát tartal­maz, ezekből a pártalapszer- vezet vezetőségének kell ki­választani azt a témát, amelynek a megvitatását a legindokoltabbnak tartja. A választáskor mérlegelni kell, melyik kérdés számíthat leo- nagyobb érdeklődésre, és a politikai hangulat melyik kérdés feldolgozását teszi szükségessé. Megítélésünk szerint, az első alkalommal — reméljük, így lesz a jö­vőben is — a pártvezetősé- gek nincsenek nehéz helyzet­ben, mert a következő izgal­mas témák-közül választhat­ják ki a legmegfelelőbbe!: Miért emelkednek az árak? Miért vannak jövedelem -kü­lönbségek? Milyen tényezők befolyásolják a zöldség- és gyümölcsárakat? A szovjet— amerikai tárgyalások. Milyen változások lesznek a közok­tatásban? A közel-keleti hely­zet alakulása. Az első téma megvitatásá­ra már a közeli napokban sor kerül. Bízunk benne, hogy a párttagság és az ér­deklődő pártonkívüliek ked­vezően fogadják ezt a politi­zálásra és a .tájékozódásra lehetőséget adó új formát. N em tagadjuk, hogy az új forma bevezetésétől agitációs munkánk mi­nőségében is számottevő ja­vulást várunk. Ezért nagyon fontos, hogy a pántszervek és alapszervezetek gondosan mérlegeljék a helyi lehetősé­geket és igényeket, bátrán al­kalmazzanak az általánostól eltérő, de eredményesnek ígérkező módszereket, élve önállóságukkal és nem feled­ve felelősségüket. Kovács László a megyei pártbizottság ' politikai munkatársa A cementmalom gazdái é 1 lehetetlen a , U (111 nenn beszélgetés. A malom óriás fémhengere •szakadatlanul forog, s hang­jával, zajával is uralkodik a csarnokon. Éjjel-nappal, a hap minden órájában majd étven tonnányi cementet őröl ez a néhány éve műkö­dő berendezés. 1-Iangia az egész üzemrészben jelen van. A szomszédos kapcsolóte­remben .is, ahol a molnárnak műszerek, meg piros és zöld lámpák jeleznek mindent, ami il hajtóműben, vagy magában az őrlőben történik. A molnárok ebben az őzemben valamennyien jól képzelt technikusok. A Ite- iöcsabai Cementgyár egyik legfiatalabb brigádja a nia- lom gazdája. Nemcsak a ta- Sok életkorát, hanem á bri- 8ád fennállását .tekintve is "agyon fiatal a Fekete 1-észló vezette Bláfhy Ottó Szocialista brigád. A ,,zöld- ^Oszorús” fokozatot érték el, többet nem is lehetett volna ennyi idő alatt. De az üzem vezetője, Varga István meg­győződéssel állítja: ebben » kis közösségben már most „benne van az ezüst”. Akkoriban, amikor ez a malom megkezdte munkáját, még szó sem volt róla. hogy itt brigád alakulna. A mo­dern berendezésekhez tech­nikusi szinten képzett mun­kásokat kellett összeválo­gatni, szóval, az egyik bri­gádtag ebből, a másik abból az üzemrészből került a „ZAB” malomhoz. — Való igaz. hogy eleinte nem gondoltunk mi brigádra — emlékszik Fekete László. — Időnk sem volt ilyesmid röl beszélni, annyi volt a gondunk az új malommal. De azt hiszem, éppen ezek a gondok „hoztak össze” ben­nünket. Az új üzemrész munkába állása, a bonyolult berende­zések megismerése tengernyi munkát adott a zömmel fia­tal technikusoknak. — Voltak közöttünk idő­sebbek, tapasztaltabbak is — mondja a brigádvezetö —, de ez a munkahely mind- annyiunk számára új volt. Hamar kiderült, hogy min­denkinek képeznie kell ma­gát. Egész sor szakmai prob­lémát kellett megoldanunk. Szóval, össze kellett dug­nunk a fejünket nap mint nap. Nem emlékszem már pontosan, mikor fogalmaztuk meg először szakvakban is, de a közös gondok megoldá­sa közben vált bennünk tu­datossá, hogy ez a mi terü­letünk, hogy ennek a ma­lomnak mi vagyunk a gaz­dái. A brigád megalakulásakor az első közös cél az összes technológiai ismeretek meg­szerzése voll. A többi már szinte magától jött. Felelős­ség a berendezések kifogás­talan műszaki állapotáért, a Újítási konferencia és kiállítás Miskolcon .V Szakszervezetek Borsod (negyei Tanácsa és a Hónai Sándor megyei Művelődési Központ újítási konferenciát és újítási kiállítást rendez október 9-én. hétfőn. A dél­előtt 9 órakor nyíló rendez­vény az SZMT-székház VI. emeleti 1. számú tanácskozó­termében lesz. A beszámolói tartja dr. Balogh András, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának titkára. Kor- referátumot tart dr. Szilvássy Zoltán, az Országos Talál­mányi Hivatal elnökhelyet­tese. Polietilén feliák a mezőgazdaságban ‘ A Tiszai Veg.vikombinát és a Magyar Agrártudományi Egyesület „Műanyagok a me­zőgazdaságban” önálló szak­osztálya Polietilén fóliák a mezőgazdaságban címmel rendez ankétet október 16- án Loninvárosban, a TVK központi irodaházának ta­nácstermében. A délelőtt fél lt órakor kezdődő ankétot Huszár Andor, a Tiszai Ve- gyikombinál igazgatója nyitja meg. Műszív egy borjúban Nem mindennapi műtét zajlott le pénteken egy mad­ridi kórházban: müszívet ül­tettek egy 75 kilós borjú tes­tébe. A plutónium-motor haj­totta mesterséges szív elhe­lyezése négyórás műtéttel tör­tént. A gondos megfigyelés alatt tartott borjú viselkedése sok fontos orvosi kérdésre adhat választ. Amennyiben a plu­tónium-motor beválik, né­hány év múlva majd sor ke­rülhet emberi szervezetekben való alkalmazására is. cement minőségéért, törek­vés az előforduló üzemzava­rok gyors elhárítására, és így tovább. — Ha gazdái vagyunk en­nek a malomnak — gondol­kodik el Fekete László —, akkor sem ülhetünk tétlenül, ha rajtunk kívül álló okok­ból akad meg a termelés. Tgy aztán már rég nem fog­lalkozunk olyasmikkel, hogy mi a mi kötelességünk és mi a másoké. Ennek a ma­lomnak mennie kell, és mi vagyunk ill, nekünk kell megtennünk, amit csak lehet. A zaj igen kellemetlen. Pot­is bőven akad. Fekete Lászlóéit mégis szeretik ezt az ütemet: ___ TmlJa az ilyen tia,al 1 brigádnál elő­fordul, hogy valaki bevonul katonának. De. ha hazajön szabadságra, biztos, hogy. ide is belátogat. Ilyenkor azt mondjuk: „indulj te a be­rendezéssel. ne felejtsd cl egészen”. Mert tudjuk, visz- sza jön a brigádba. A. mi sa­ját üzemünkbe. Flanelt Tibor A 700 eves város Ózd története képekben © A hétszáz éves Ózd igazi fejlődése tulajdonképpen csak x felszabadulás után kezdődött meg. 1949. január 1-én Ózd, Sajóvá rkony és Bolyok községek egyesítésével lett város Ózd. A hároméves terv befejezéséig a városi tanács csak­nem 709 millió forintot fordított városfejlesztésre, elsőként új lakótelep épült a Táncsics-lelcpen. majd új városnegyed a Béke-telepen, ahol eddig már 12 ezer ember lakik. Az utóbbi három évben kezdődött a város rekonstrukciója, az új városközpont építése az egykori Vasvár helyen. A ké­pünkön látható apró, talusias jellegű házak helyén nőnek ki a tízszintes, összkomfortos házgyári lakások. Az új vá­rosközpontban már félezernél több család lakik. Nemcsak a város, hanem a kohászati üzem is többet fejlő­dött az elmúlt időkben, mint azt megelőzően, meg­alakulása óta. Több milliárd forintos beruházással kor­szerűsítettek az üzemeket, sokat fordítottak a szociális ellá­tottság javítására. Két évvel ezelőtt újabb 2 milliárd forin- tot meghaladó nagyberuházás kezdődött, a folyamatos acél- öntőmű és az automata rúd-, drót-, hengersor építése. Ké­pünk az üzemet megfiatalító folyamatos acélöntőmú építé­sének kezdetét, alapozását ábrázolja. A folyamatos acélön- tóműben a jövő év közelién kezdődik meg a termelés. Ózdon már szállóigévé vált az üzem és a város egysége, el­választ hatat lansága. Ehhez az is hozzájárult, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek — különösen az utóbbi tíz évben — je­lentősen hozzájárult a véros fejlesztéséhez, építéséhez. A gyár környékének rendezése, kiépítése is a kohászati üzem nevéhez fűződik. Képünkön az tv út. az új Felszabadulás (ér és a Munkás út egy része látható. Háttérben az épülő iizemegészségügyi intézmény, amelyet a jövő évben ve­hetnek birtokukba az egészségügyi dolgozók. Fo(o: Strohmayer László Szöveg; Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents