Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

ivj2. &iepi. 10., vasárnap £SZAK-MAGYARORSZAG 3 ia Az első (eljegyzés 1272 bői való.. Ózd történelme ímoga1-' llásat »lőtt, 21'Ült í umána; V kőik kép'’ ly « 38 alomW er iái most i dóig*®® első hiteles, írásbeli feljegyzés dátumát tekintik mázli , Régészeti kutatások tárgyi Keret bizonyítékai szerint Űzd kör­Mcgycnk gyárvárosáról, Ózdról. mint községi településről *óió első hiteles írásbeli feljegyzés 1272-ből való. Eszerint ce(0<d (Ouzd) a Balassák és a Csákányiak ősének birtoka volt. mely 1272-ben került Domokos sárosi és pataki ispán Wajdonába 11 örökölt szolgával együtt. A település tehát 1nár ezt megelőzően is létezett, az alapítás évének azonban “Vekén őskor második fe­jben jelent meg az ember "se. A csiszolatlan kőkor- Sjakból, a paleolit korból ®*ámos lelet kerüli elő Ózd környékén. Jóval gazdagabb yár a neolitikum, a csiszolt ^korszak lelcttára. ami azt bizonyítja. hogy lényegesen “'cgszaporodtak az emberi Repülések. Hétszáz éves múlt Az ózdi völgyet egykor mo- P^arak. nádasok borítottak, helyek a domboldalakon “rdör-engetegben folytatódtak. ” település lakossága az ir- !®sos földeket művelve jgye­déit táplálékát biztosítani, a későbbi évszázadokban az 6§>'re szaporodó legelőkön drvas,marhát tenyésztettek. AZ eldugott sárfészek lakos­ba azonban alig-alig szá­dodon. A török hódoltság idején, 1564-ben mindössze V jobbágytelket és 4 zsellért ktak össze, 1576-ban 27 dézs- dköteles család lakta a te­lepülést. , .Az említett századhoz két “'teles történelmi esemény fűződik. Eger vár védelmé­ben a Bolyok községből szár­mazó (.ma a város II. kerü­ld) Bolyki Tamás vezette Sgjió ötven puskását, és az azóta nevét viselő bástyán esett el. 1553 tavaszán Mek- epey István, Dobó várkapi­tány helyettese Várkony köz­ségbe (ma a város III. ke­rülete) jött rekvirálni, hogy a vár- magtárát feltöltse, a Parasztok azonban vasviílá- '’al védték meg terményüket, s egyikük a szóváltás hevé­ben fejszével agyonütötte ^ekcseyt. Várkony főutcája a közelmúltig a hős várkapi­tány-helyettes nevét viselte. A vasgyáriás kezdete Ózd neve ma már összc- 'óirott a vas- és az acélgyár­tással. A gyáralapításra csak a XIX. század közepén ke­rült sor, a vasgyártásnak vi- s®ont már a korábbi száza­lékban előzményei voltak. Az 1600-as évek elején egy s'réd Stellái- család, a vas- ÜJ'ártással is foglalkozó er­dő- és földbirtokos Sturmán “salad költözött erre a vidék- | *c, s megépítették az első t'asolvaszló hámorokat. A Sturmán család egyik ága Dzdon. a másik Nagyrőcén telepedett le, s 1720-ban már ez a család gyártotta a leg­több vasat Magyarországon, az úgynevezett tolókemen- “ékben. A család letelepedé­sek oka az volt, hogy jó­dal olcsóbb volt a Rudabá- üyán bányászott ércet a szén­lelőhelyhez szállítani, mint fordítva. Hiteles okmányok bizo­nyítják, hogy az ózdi olvasz­tókemencékből az első örö­kösödési háború idején (1741 '-M8) szállítottak vasat Má­ria Terézia hadseregének, 1765-ben pedig a királynő Személyesen is meglátogatta a községet. A Sturmán csa­tád hamarosan birtokosa lett az ózdi és a csemelyi föl­deknek, később pedig veze­tője annak a pénzes csoport­nak, amely a busás hasznot hajtó vasgyártás lehetőségei­nek akkor legkorszerűbb hit h-uxjon történő kiaknázására összeállt. A vasgyártás ellenére Ózd lakosainak száma lassan nö­vekedett, s jelentéktelen kis yiirf község volt Borsod várme­gyében. 1828-ban még sem papja, sem tanítója néni volt a községnek. Gvára’apítás A gyár létrejötte a reform­korszak harcaihoz kapcsoló­dik. A gyáralapítás gondola­ta 1873. szeptember 6-án vetődött fel, hogy a tervezett vasútépítések számára nagy tömegű, olcsó vasat szállít­hassanak. A vasfinomító és hengergyár létesítésének gon­dolata 1845. május 15-én vált valósággá, amikor Rima­szombaton megalakult a Gö- möri Vasművelő Egyesület. A gyáralapításban elvitatha­tatlan érdemeket szerzett Rombauer Tivadar, aki bebi­zonyította, hogy az Ózd kör­nyéki barnaszénből is lehet jó minőségű vasat olvasztani. A kis kavaró- és forrasztó- üzemban 1847 végén 200 mun­kással megkezdődött a ter­melés. A szabadságharc alatt ágyúgolyókat, fegyvercsöve- ket, töltényhüvelyeket gyár­tottak Kossuth hadseregé­nek, s az ózdi dolgozók fel­ajánlották nehéz, verejtékes munkájukkal keresett „78 Fo­rintot és 38 krajcárokat” és erős, edzett karjaikat a haza védelmére. A szabadságharc leverése után rövid időre pangás kö­vetkezett. Fellendülés akkor kezdődött, amikor a tőke koncentrációja révén létre­jött a Rimamuráaiyvölgyi Vasművelő Egyesület. Az egyre súlyosbodó fuvarozási gondok megoldására elké­szült Ózd—Karú között az első lóvontatású vasút, új sínszerelő műhely épült, s történelmi dátum 1872, ami­kor Ózdot bekapcsolták az országos vasúthálózatba. A vasgyár első ipari forradal­ma 1890-ben kezdődött. Meg­kezdték az akkor legkorsze­rűbb Siemens—Martin ke­mencék építését, a durvahen­germű építése 1893-ban kez­dődött, s 1912—15. között épült meg az azóta is üze­melő finomhengermű. A századfordulón a gyár munkáslétszáma 2100 volt. Gvorsuló fejlődés A gyár fejlődése kezdetben nem volt gyors, de hatását egyre jobban éreztette a köz­ség fejlődésében. 1857-ben 821 lakost számoltak össze, 1900- ban 2304-et, s tíz évvel ké­sőbb már 5981 a község lé- lekszáma. Gyorsuló növeke­dés tapasztalható Várkony és Bolyok községekben is, s együttesen a lakosok száma ekkor már meghaladja a 12 ezret. Megépülnek az első munkáskolóniák a mai Mun­kás út két oldalán, a Fürdő­sor és a Rendetlen kolónia, majd ezt követően Alsóhegy­sor (Kisamerika), Felsőhegy- sor (Nagyamerika) s többek között „Velence” ma is lát­ható épületei, benépesült a Hetes völgye,, Kiserdőalja, s bontakozni kezd a századfor­dulót követően Ózd kultúrá­ja, munkásmozgalma. A 30-as években újra a fel­lendülés korszakát éli az óz­di gyár. Ekkor Ózd adja az o rsza g nyersva.ste rmel ésén e k 69. ma rtinacél-termelésének pedig 52 százalékát. A gyár teljesítménye 1943-ban 407 ezer tonna acél és 280 ezer tonna hengereltáru, munkás­létszáma pedig mintegy hét­ezer. Ózd történetének újabb fe­jezete 1944. december 20-án kezdődött a nagyközség fel­szabadításával. Az ezt köve- -tő. alig több mint negyed év­század alatt többet fejlődött a'három község egyesítésével 1949. január . 1-én várossá lett Ózd. mint azt megelőzően közel hét évszázad alatt. Jelen cs jövő A városi tanács a harma­dik ötéves terv befejezéséig 700 millió forintot fordított városfejlesztésre. A Táncsics telepen új lakótelep épült, Bóketelep 12 ezer lakosú új városnegyeddé fejlődött. 1949-től megkétszereződött a lakások száma, ugyanígy a lakosok száma is. A kohásza­ti üzem 13 ezer embert fog­lalkoztató nagyüzemmé fej­lődött, amely hazánkban el­sőként nyerte el a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, a vállalatoknak odaítélhető legmagasabb kitüntetést, ezenkívül 25 más magas ki­tüntetés birtokosa. 1948—70. végéig több mint 4 milliárd forintot fordított a vállalat beruházásokra, melynek ered­ményeként ugrásszerűen nőtt a termelés, s jelenleg Ózd adja a népgazdaság acélter­melésének 33 százalékát, hen­gerel Uiru-termelésének pedig 31 százalékát;.. Ebben az év­ben már 1 millió tonna acél gyártását tűzték ki célul. A vasgyár mellett új, első­sorban nők foglalkoztatására al kalmas i part elépítésekre került sor a gyárvárosban, amelyek között a legjelentő­sebb az 1200 embert foglal­koztató ruhagyár. Sokat fej­lődött a szolgáltatóipar, a ke­reskedelem, a közlekedés, a közoktatás és a közművelő­dés is Ózdon az elmúlt ne­gyed évszázad alatt. A fel- szabadulás előtt Ózdnak nem volt középiskolája. Az 1971— 72-es tanévben összesen 18 gimnáziumi, 14 ipari, 8 köz- gazdasági és 8 egészségügyi szakközépiskolai csoportban, osztályban folyik több mint 1400 fiatal oktatása. Évente 1000—1500 felnőtt dolgozó ta­nul általános, középfokú és felsőfokú intézményekben, városi rangúvá fejlődött a gyárváros egészségügyi ellá­tása, a népművelési intézmé­nyek irányításával Ózd kul­turális élete." Az utóbbi két évtized vál­tozásait, amelyek városi ran­gúvá tették Ózdot, nehéz len­ne összefoglalni. 1970-ben vi­szont már újabb fejezet kez­dődött a gyárvárosban. Meg­kezdődött a város rekonst­rukciója, az új városközpont építése, a kohászati üzem nagy beruházása, ami hosz- szú időre versenyképessé te­szi a 127 éves gyárat. Nap­jainkban már a 700 éves te­lepülés jövőjét alapozzák Ózdon. Tóth István A tudománypolitikai irányelvek érvényesüiése Kazincbarcikán {/ jWSZMI* Központi Bi- illőim28 zottsága há­rom évvel ezelőtt, pontosab­ban 1969 júniusában vitatta, meg a tudománypolitika kér­déseit. alakította ki irányéi-* veit tudományos életünk fel­adatairól. Az irányelvek alap­ján a Borsod megyei és a Miskolc városi Pártbizottság 1969 októberi együttes illé­sén intézkedési tervet foga­dott el a hosszabb távra szó­ló elvi útmutatások borsodi realizálására. Az intézkedési terv megjelölte azokat a já­rási, városi, üzemi és intéz­ményi pártbizottságokat, amelyeknek megkülönbözte­tett feladatául szabta meg az irányelvek alapos tanul­mányozását, s az abban fog­laltak következetes érvénye­sítését. Az említett pártbizottságot; közt találjuk a Kazincbarci­kai városi Pártbizottságot is, amelynek hatáskörében, kü­lönösen a Borsodi Vegyikom­binát pártbizottságára es a Barcikán működő Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai ka­rának pártalapszervezetére hárultak és hárulnak konkrét feladatok a tudománypoliti­kai irányelvek követelmé- nyeinek érvényesítésében. A megyei pártbizottság az 1969 októberében elfogadott intézkedési tervét — csak­nem kétévi tapasztalat alap­ján — 1971 júliusában ki­egészítette és határozatot ho­zott a tudománypolitikai irányelvek követelményeinek meg va 1 ósítására. Miként hajtják végre e ha­tározatot. a megyei pártbi­zottság intézkedési tervét és az ezek alapján készített sa­ját terveiket az érdekelt pártszervezetek? Miként ér­vényesülnek a gyakorlatban Kazincbarcikán a Központi Bizottság tudománypoliti­kai irányelvei? — Ezt vizs­gálta és vitatta meg nemrég a kazincbarcikai párt-végre­hajtóbizottság ülése. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés többek között megállapította: a Bor­sodi Vegyikombinát pártbi­zottsága jelentőségének meg­felelően foglalkozott és fog­lalkozik a tudománypolitikai irányelvek követelményeinek érvényesítésével, az ezzel kapcsolatos megyei határoza­tok végrehajtásának szerve­zésével és ellenőrzésével. A feladatok végrehajtására ütemtervet dolgozott ki, ille­tőleg a pártbizottság prog­ramját a BVK műszaki fej­lesztési terve is figyelembe veszi. A BVK pártbizottsága 1970. június 15-i ülésén meg­tárgyalta a vállalat kutatási- fejlesztési tevékenységét, , s megfelelő határozatokat ho­zott a tudománypolitikai irányelvek követelményeinek realizálására. A pártbizottság útmutatá­sai alapján a vállalati intéz­kedések koncentráltabb, in­tenzívebb és hatékonyabb tu­dományos kutatómunkát, műszaki és technológiai fej­lesztést biztosítanak a BVK­ban: jobb anyagi és erkölcsi feltételt teremtenek a tudo­mányos kutatómunka számá­ra: optimálisabb összhangot teremtenek a kutató-fejlesztő és az üzemi termelő tevé­kenység között. A vállalat “:lehetösé" tórain belül geinek ha- céltudalosan igyekszik bővíteni saját ku­tatási-fejlesztési kapacitását; ezenkívül hat iparági, két akadémiai kutatóintézettel kötött szerződést és három egyetemi tanszéknek adott megbízatást az utóbbi evek során. A céltudatos kutatómunka eredménye több olyan vegy­ipari gyártmányféleség előál­lítását és több olyan techno­lógiai eljárás kikísérletezését eredményezte, amelyek kü- lön-külön és együttesen is gyorsabban, hatékonyabban segítik a szocialista építő- munka gyakorlatát, a válla­lat; és a népgazdaság IV. .öt­éves tervének megvalósítását, A tudománypolitikai irány­elvek és az ezzel kapcsolatos megyei határozatok realizá­lásara a Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automa­tizálási Főiskolai karának pártszervezete is tervet ké­szített. A főiskola középfokú kutatási terve kapcsolódik a Nehézipari Műszaki Egyetem komplex tervéhez, és első­sorban a számítástechnikai kultúra terjesztését tűzi ki célul. Az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek­kel a főiskola rendelkezik is. A főiskola tantestülete ezen­kívül a környező borsodi üze­mek szakembereinek felké­szítésével és a főiskolai ok­tató-nevelő munka tudomá­nyos igényű fejlesztésével is foglalkozik. A Borsodi Vegyikombiná­ton és a főiskolán kívül Ka­zincbarcika más üzemeiben es intézményeiben is foglal­koznak tudományos kutató­munkával. Az. Irinyi János Vegyipari Technikum és Szakközépiskola például a Borsodi Szénbányák Válla­lattal közösen kísérletezik a szén újszerű kémiai haszno­sításával. Ezenkívül több fő­városi és más tanintézet ku­tatómunkáiét is segítik Ka­zincbarcikán. A városi párt-végrehajtó­bizottság ülése örömmel ál­lapíthatta meg azt is. hogy a tudománypolitikai irányel­vek megjelenése óta a ka- zincbarcikai értelmiség élén- kebb érdeklődést tanúsít a társadalomtudományok iránt. Különösen azok mai problé­mái. fejlesztésének időszerű kérdései foglalkoztatják. Mind több értelmiségi szak­ember — köztük nagy szám­ban műszakiak — érdeklő­dik a Marxizmus—Len iniz­mus Esti Egyeteme, pártunk tudományos világnézete iránt. A pedagógusok körében nö­vekszik a tudományos mun­ka iránti igény. Az utóbbi években több doktori disz- szertáció, szákdolgozat, pá­lyamunka és tankönyv ké­szült Kazincbarcikán: több pedagógus részt, vesz külön­böző pedagógiai tárgyú kísér­letekben és kutatómunkában. Növekszik a tudományos munka ieénve és lehetősege az orvosok körében is. A párt-végrehajtóbizottság ülésén tennészetesen foglal­koztak azokkal a problémák­kal is, amelyeknek megoldá­sa az érdekelt pártszerveze­tek fontos feladata, a tudo­mánypolitikai irányelvek még következetesebb érvényesülé­se érdekében. A gondok és problémák azonban nem csökkentik azoknak az ered­ményeknek értékét, amelye­ket az elmúlt években Ka­zincbarcikán a Központi Bi­zottság útmutatásai alapján már eddig is elértek. Tekinlcilcl távra szóló útmutatásról van szó. csak helyeselni lehet, hogy a pártbizottság időn­ként összegezi a tapasztala­tokat. s újra és újra felhívja a tennivalókra az érdekeltek figyelmét. Cscpányi Lajos Felkészülten várja hallgatóit az SZMT oktatási központja Véget ért az előadói konferencia Az Alumíniumgyárban az idén áprilisban megkezdődött külföldi liccnc alapján az aIufix edények gyártása. Már 12 féle terhieket gyártanak és rövidesen további 12 féle termékkel gazdagítják a vá­lasztékot. A teflon alap­anyaggal bevont edényeket — a jövő év elejétől már exportálják is. Képünkön: holland Ferro-bcrcndezésen történik az edények külső zo­máncozása. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa háromnapos konferenciát rendezett az irányítása alatt működő ok- , tatási központ előadói szá­mára. Mint már hírül ad­tuk, a konferencia csütörtö­kön, szeptember 7-én kezd­te meg munkáját. Az okta­tási központ előadóinak a további, megnövekedett fel­adatokra való felkészítését szolgáló előadás- és konzul­tációsorozat tegnap, szomba­ton ért véget. A konferen­cia záró programjában részt vett többek között Grósz Károly, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának osztályveze­tő-helyettese és Tóth József, ! a SZOT-elnökség tagja, az 1 SZMT vezető titkára is. Grósz Károly nagy érdek­lődéssel kísért előadást és konzultációt tartott a hazai és a nemzetközi élet idősze­rű kérdéseiből. Ezt követően Kiss Béla, az SZMT titkára értékelte a konferencia mun­káját. Zárszavában többek között hangsúlyozta: a szak- szervezetek sikeres munká­jához igen fontos, hogy a tisztségviselők és aktivisták mindenkor tisztán lássák a gazdaságpolitikai célkitűzése­ket. A háromnapos előadói kon­ferencia sikeres munkát vég­zett. Az SZMT oktatási köz­pontja felkészülten várja hallgatóit: a különféle tan­folyamokon részt vevő, vá­lasztott tisztségviselőket.

Next

/
Thumbnails
Contents