Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
ivj2. &iepi. 10., vasárnap £SZAK-MAGYARORSZAG 3 ia Az első (eljegyzés 1272 bői való.. Ózd történelme ímoga1-' llásat »lőtt, 21'Ült í umána; V kőik kép'’ ly « 38 alomW er iái most i dóig*®® első hiteles, írásbeli feljegyzés dátumát tekintik mázli , Régészeti kutatások tárgyi Keret bizonyítékai szerint Űzd körMcgycnk gyárvárosáról, Ózdról. mint községi településről *óió első hiteles írásbeli feljegyzés 1272-ből való. Eszerint ce(0<d (Ouzd) a Balassák és a Csákányiak ősének birtoka volt. mely 1272-ben került Domokos sárosi és pataki ispán Wajdonába 11 örökölt szolgával együtt. A település tehát 1nár ezt megelőzően is létezett, az alapítás évének azonban “Vekén őskor második fejben jelent meg az ember "se. A csiszolatlan kőkor- Sjakból, a paleolit korból ®*ámos lelet kerüli elő Ózd környékén. Jóval gazdagabb yár a neolitikum, a csiszolt ^korszak lelcttára. ami azt bizonyítja. hogy lényegesen “'cgszaporodtak az emberi Repülések. Hétszáz éves múlt Az ózdi völgyet egykor mo- P^arak. nádasok borítottak, helyek a domboldalakon “rdör-engetegben folytatódtak. ” település lakossága az ir- !®sos földeket művelve jgyedéit táplálékát biztosítani, a későbbi évszázadokban az 6§>'re szaporodó legelőkön drvas,marhát tenyésztettek. AZ eldugott sárfészek lakosba azonban alig-alig szádodon. A török hódoltság idején, 1564-ben mindössze V jobbágytelket és 4 zsellért ktak össze, 1576-ban 27 dézs- dköteles család lakta a települést. , .Az említett századhoz két “'teles történelmi esemény fűződik. Eger vár védelmében a Bolyok községből származó (.ma a város II. kerüld) Bolyki Tamás vezette Sgjió ötven puskását, és az azóta nevét viselő bástyán esett el. 1553 tavaszán Mek- epey István, Dobó várkapitány helyettese Várkony községbe (ma a város III. kerülete) jött rekvirálni, hogy a vár- magtárát feltöltse, a Parasztok azonban vasviílá- '’al védték meg terményüket, s egyikük a szóváltás hevében fejszével agyonütötte ^ekcseyt. Várkony főutcája a közelmúltig a hős várkapitány-helyettes nevét viselte. A vasgyáriás kezdete Ózd neve ma már összc- 'óirott a vas- és az acélgyártással. A gyáralapításra csak a XIX. század közepén került sor, a vasgyártásnak vi- s®ont már a korábbi százalékban előzményei voltak. Az 1600-as évek elején egy s'réd Stellái- család, a vas- ÜJ'ártással is foglalkozó erdő- és földbirtokos Sturmán “salad költözött erre a vidék- | *c, s megépítették az első t'asolvaszló hámorokat. A Sturmán család egyik ága Dzdon. a másik Nagyrőcén telepedett le, s 1720-ban már ez a család gyártotta a legtöbb vasat Magyarországon, az úgynevezett tolókemen- “ékben. A család letelepedések oka az volt, hogy jódal olcsóbb volt a Rudabá- üyán bányászott ércet a szénlelőhelyhez szállítani, mint fordítva. Hiteles okmányok bizonyítják, hogy az ózdi olvasztókemencékből az első örökösödési háború idején (1741 '-M8) szállítottak vasat Mária Terézia hadseregének, 1765-ben pedig a királynő Személyesen is meglátogatta a községet. A Sturmán csatád hamarosan birtokosa lett az ózdi és a csemelyi földeknek, később pedig vezetője annak a pénzes csoportnak, amely a busás hasznot hajtó vasgyártás lehetőségeinek akkor legkorszerűbb hit h-uxjon történő kiaknázására összeállt. A vasgyártás ellenére Ózd lakosainak száma lassan növekedett, s jelentéktelen kis yiirf község volt Borsod vármegyében. 1828-ban még sem papja, sem tanítója néni volt a községnek. Gvára’apítás A gyár létrejötte a reformkorszak harcaihoz kapcsolódik. A gyáralapítás gondolata 1873. szeptember 6-án vetődött fel, hogy a tervezett vasútépítések számára nagy tömegű, olcsó vasat szállíthassanak. A vasfinomító és hengergyár létesítésének gondolata 1845. május 15-én vált valósággá, amikor Rimaszombaton megalakult a Gö- möri Vasművelő Egyesület. A gyáralapításban elvitathatatlan érdemeket szerzett Rombauer Tivadar, aki bebizonyította, hogy az Ózd környéki barnaszénből is lehet jó minőségű vasat olvasztani. A kis kavaró- és forrasztó- üzemban 1847 végén 200 munkással megkezdődött a termelés. A szabadságharc alatt ágyúgolyókat, fegyvercsöve- ket, töltényhüvelyeket gyártottak Kossuth hadseregének, s az ózdi dolgozók felajánlották nehéz, verejtékes munkájukkal keresett „78 Forintot és 38 krajcárokat” és erős, edzett karjaikat a haza védelmére. A szabadságharc leverése után rövid időre pangás következett. Fellendülés akkor kezdődött, amikor a tőke koncentrációja révén létrejött a Rimamuráaiyvölgyi Vasművelő Egyesület. Az egyre súlyosbodó fuvarozási gondok megoldására elkészült Ózd—Karú között az első lóvontatású vasút, új sínszerelő műhely épült, s történelmi dátum 1872, amikor Ózdot bekapcsolták az országos vasúthálózatba. A vasgyár első ipari forradalma 1890-ben kezdődött. Megkezdték az akkor legkorszerűbb Siemens—Martin kemencék építését, a durvahengermű építése 1893-ban kezdődött, s 1912—15. között épült meg az azóta is üzemelő finomhengermű. A századfordulón a gyár munkáslétszáma 2100 volt. Gvorsuló fejlődés A gyár fejlődése kezdetben nem volt gyors, de hatását egyre jobban éreztette a község fejlődésében. 1857-ben 821 lakost számoltak össze, 1900- ban 2304-et, s tíz évvel később már 5981 a község lé- lekszáma. Gyorsuló növekedés tapasztalható Várkony és Bolyok községekben is, s együttesen a lakosok száma ekkor már meghaladja a 12 ezret. Megépülnek az első munkáskolóniák a mai Munkás út két oldalán, a Fürdősor és a Rendetlen kolónia, majd ezt követően Alsóhegysor (Kisamerika), Felsőhegy- sor (Nagyamerika) s többek között „Velence” ma is látható épületei, benépesült a Hetes völgye,, Kiserdőalja, s bontakozni kezd a századfordulót követően Ózd kultúrája, munkásmozgalma. A 30-as években újra a fellendülés korszakát éli az ózdi gyár. Ekkor Ózd adja az o rsza g nyersva.ste rmel ésén e k 69. ma rtinacél-termelésének pedig 52 százalékát. A gyár teljesítménye 1943-ban 407 ezer tonna acél és 280 ezer tonna hengereltáru, munkáslétszáma pedig mintegy hétezer. Ózd történetének újabb fejezete 1944. december 20-án kezdődött a nagyközség felszabadításával. Az ezt köve- -tő. alig több mint negyed évszázad alatt többet fejlődött a'három község egyesítésével 1949. január . 1-én várossá lett Ózd. mint azt megelőzően közel hét évszázad alatt. Jelen cs jövő A városi tanács a harmadik ötéves terv befejezéséig 700 millió forintot fordított városfejlesztésre. A Táncsics telepen új lakótelep épült, Bóketelep 12 ezer lakosú új városnegyeddé fejlődött. 1949-től megkétszereződött a lakások száma, ugyanígy a lakosok száma is. A kohászati üzem 13 ezer embert foglalkoztató nagyüzemmé fejlődött, amely hazánkban elsőként nyerte el a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, a vállalatoknak odaítélhető legmagasabb kitüntetést, ezenkívül 25 más magas kitüntetés birtokosa. 1948—70. végéig több mint 4 milliárd forintot fordított a vállalat beruházásokra, melynek eredményeként ugrásszerűen nőtt a termelés, s jelenleg Ózd adja a népgazdaság acéltermelésének 33 százalékát, hengerel Uiru-termelésének pedig 31 százalékát;.. Ebben az évben már 1 millió tonna acél gyártását tűzték ki célul. A vasgyár mellett új, elsősorban nők foglalkoztatására al kalmas i part elépítésekre került sor a gyárvárosban, amelyek között a legjelentősebb az 1200 embert foglalkoztató ruhagyár. Sokat fejlődött a szolgáltatóipar, a kereskedelem, a közlekedés, a közoktatás és a közművelődés is Ózdon az elmúlt negyed évszázad alatt. A fel- szabadulás előtt Ózdnak nem volt középiskolája. Az 1971— 72-es tanévben összesen 18 gimnáziumi, 14 ipari, 8 köz- gazdasági és 8 egészségügyi szakközépiskolai csoportban, osztályban folyik több mint 1400 fiatal oktatása. Évente 1000—1500 felnőtt dolgozó tanul általános, középfokú és felsőfokú intézményekben, városi rangúvá fejlődött a gyárváros egészségügyi ellátása, a népművelési intézmények irányításával Ózd kulturális élete." Az utóbbi két évtized változásait, amelyek városi rangúvá tették Ózdot, nehéz lenne összefoglalni. 1970-ben viszont már újabb fejezet kezdődött a gyárvárosban. Megkezdődött a város rekonstrukciója, az új városközpont építése, a kohászati üzem nagy beruházása, ami hosz- szú időre versenyképessé teszi a 127 éves gyárat. Napjainkban már a 700 éves település jövőjét alapozzák Ózdon. Tóth István A tudománypolitikai irányelvek érvényesüiése Kazincbarcikán {/ jWSZMI* Központi Bi- illőim28 zottsága három évvel ezelőtt, pontosabban 1969 júniusában vitatta, meg a tudománypolitika kérdéseit. alakította ki irányéi-* veit tudományos életünk feladatairól. Az irányelvek alapján a Borsod megyei és a Miskolc városi Pártbizottság 1969 októberi együttes illésén intézkedési tervet fogadott el a hosszabb távra szóló elvi útmutatások borsodi realizálására. Az intézkedési terv megjelölte azokat a járási, városi, üzemi és intézményi pártbizottságokat, amelyeknek megkülönböztetett feladatául szabta meg az irányelvek alapos tanulmányozását, s az abban foglaltak következetes érvényesítését. Az említett pártbizottságot; közt találjuk a Kazincbarcikai városi Pártbizottságot is, amelynek hatáskörében, különösen a Borsodi Vegyikombinát pártbizottságára es a Barcikán működő Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai karának pártalapszervezetére hárultak és hárulnak konkrét feladatok a tudománypolitikai irányelvek követelmé- nyeinek érvényesítésében. A megyei pártbizottság az 1969 októberében elfogadott intézkedési tervét — csaknem kétévi tapasztalat alapján — 1971 júliusában kiegészítette és határozatot hozott a tudománypolitikai irányelvek követelményeinek meg va 1 ósítására. Miként hajtják végre e határozatot. a megyei pártbizottság intézkedési tervét és az ezek alapján készített saját terveiket az érdekelt pártszervezetek? Miként érvényesülnek a gyakorlatban Kazincbarcikán a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelvei? — Ezt vizsgálta és vitatta meg nemrég a kazincbarcikai párt-végrehajtóbizottság ülése. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés többek között megállapította: a Borsodi Vegyikombinát pártbizottsága jelentőségének megfelelően foglalkozott és foglalkozik a tudománypolitikai irányelvek követelményeinek érvényesítésével, az ezzel kapcsolatos megyei határozatok végrehajtásának szervezésével és ellenőrzésével. A feladatok végrehajtására ütemtervet dolgozott ki, illetőleg a pártbizottság programját a BVK műszaki fejlesztési terve is figyelembe veszi. A BVK pártbizottsága 1970. június 15-i ülésén megtárgyalta a vállalat kutatási- fejlesztési tevékenységét, , s megfelelő határozatokat hozott a tudománypolitikai irányelvek követelményeinek realizálására. A pártbizottság útmutatásai alapján a vállalati intézkedések koncentráltabb, intenzívebb és hatékonyabb tudományos kutatómunkát, műszaki és technológiai fejlesztést biztosítanak a BVKban: jobb anyagi és erkölcsi feltételt teremtenek a tudományos kutatómunka számára: optimálisabb összhangot teremtenek a kutató-fejlesztő és az üzemi termelő tevékenység között. A vállalat “:lehetösé" tórain belül geinek ha- céltudalosan igyekszik bővíteni saját kutatási-fejlesztési kapacitását; ezenkívül hat iparági, két akadémiai kutatóintézettel kötött szerződést és három egyetemi tanszéknek adott megbízatást az utóbbi evek során. A céltudatos kutatómunka eredménye több olyan vegyipari gyártmányféleség előállítását és több olyan technológiai eljárás kikísérletezését eredményezte, amelyek kü- lön-külön és együttesen is gyorsabban, hatékonyabban segítik a szocialista építő- munka gyakorlatát, a vállalat; és a népgazdaság IV. .ötéves tervének megvalósítását, A tudománypolitikai irányelvek és az ezzel kapcsolatos megyei határozatok realizálásara a Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai karának pártszervezete is tervet készített. A főiskola középfokú kutatási terve kapcsolódik a Nehézipari Műszaki Egyetem komplex tervéhez, és elsősorban a számítástechnikai kultúra terjesztését tűzi ki célul. Az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel a főiskola rendelkezik is. A főiskola tantestülete ezenkívül a környező borsodi üzemek szakembereinek felkészítésével és a főiskolai oktató-nevelő munka tudományos igényű fejlesztésével is foglalkozik. A Borsodi Vegyikombináton és a főiskolán kívül Kazincbarcika más üzemeiben es intézményeiben is foglalkoznak tudományos kutatómunkával. Az. Irinyi János Vegyipari Technikum és Szakközépiskola például a Borsodi Szénbányák Vállalattal közösen kísérletezik a szén újszerű kémiai hasznosításával. Ezenkívül több fővárosi és más tanintézet kutatómunkáiét is segítik Kazincbarcikán. A városi párt-végrehajtóbizottság ülése örömmel állapíthatta meg azt is. hogy a tudománypolitikai irányelvek megjelenése óta a ka- zincbarcikai értelmiség élén- kebb érdeklődést tanúsít a társadalomtudományok iránt. Különösen azok mai problémái. fejlesztésének időszerű kérdései foglalkoztatják. Mind több értelmiségi szakember — köztük nagy számban műszakiak — érdeklődik a Marxizmus—Len inizmus Esti Egyeteme, pártunk tudományos világnézete iránt. A pedagógusok körében növekszik a tudományos munka iránti igény. Az utóbbi években több doktori disz- szertáció, szákdolgozat, pályamunka és tankönyv készült Kazincbarcikán: több pedagógus részt, vesz különböző pedagógiai tárgyú kísérletekben és kutatómunkában. Növekszik a tudományos munka ieénve és lehetősege az orvosok körében is. A párt-végrehajtóbizottság ülésén tennészetesen foglalkoztak azokkal a problémákkal is, amelyeknek megoldása az érdekelt pártszervezetek fontos feladata, a tudománypolitikai irányelvek még következetesebb érvényesülése érdekében. A gondok és problémák azonban nem csökkentik azoknak az eredményeknek értékét, amelyeket az elmúlt években Kazincbarcikán a Központi Bizottság útmutatásai alapján már eddig is elértek. Tekinlcilcl távra szóló útmutatásról van szó. csak helyeselni lehet, hogy a pártbizottság időnként összegezi a tapasztalatokat. s újra és újra felhívja a tennivalókra az érdekeltek figyelmét. Cscpányi Lajos Felkészülten várja hallgatóit az SZMT oktatási központja Véget ért az előadói konferencia Az Alumíniumgyárban az idén áprilisban megkezdődött külföldi liccnc alapján az aIufix edények gyártása. Már 12 féle terhieket gyártanak és rövidesen további 12 féle termékkel gazdagítják a választékot. A teflon alapanyaggal bevont edényeket — a jövő év elejétől már exportálják is. Képünkön: holland Ferro-bcrcndezésen történik az edények külső zománcozása. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa háromnapos konferenciát rendezett az irányítása alatt működő ok- , tatási központ előadói számára. Mint már hírül adtuk, a konferencia csütörtökön, szeptember 7-én kezdte meg munkáját. Az oktatási központ előadóinak a további, megnövekedett feladatokra való felkészítését szolgáló előadás- és konzultációsorozat tegnap, szombaton ért véget. A konferencia záró programjában részt vett többek között Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese és Tóth József, ! a SZOT-elnökség tagja, az 1 SZMT vezető titkára is. Grósz Károly nagy érdeklődéssel kísért előadást és konzultációt tartott a hazai és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiből. Ezt követően Kiss Béla, az SZMT titkára értékelte a konferencia munkáját. Zárszavában többek között hangsúlyozta: a szak- szervezetek sikeres munkájához igen fontos, hogy a tisztségviselők és aktivisták mindenkor tisztán lássák a gazdaságpolitikai célkitűzéseket. A háromnapos előadói konferencia sikeres munkát végzett. Az SZMT oktatási központja felkészülten várja hallgatóit: a különféle tanfolyamokon részt vevő, választott tisztségviselőket.
