Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

E5ZA1<-'W£G¥AftCft5?Á'G 4 . ÉStSm iT972.*szept. ÍO.Í vcreőrnop Jóllehet a népművelést naptári évek szerint tervezik és e tevékenység nyáron sem szünetel, szeptember, az ősz kez­dete mégis egy újabb nekilendülés időszaka. így van ez a népművelésben csaknem mindenjelé, és így van a. Borsodi Szénbányákhoz tartozó szakszervezeti művelődési szervek­nél is. A kultúrnevelési, agitáci- ós-, propaganda- és sportbi­zottság munkatervében is igen figyelmet érdemlő té­mák szerepelnek az elkövet­kező hetekben. Például a vállalati szakszervezeti bi­zottság elé terjesztik a most következő héten a bejáró dolgozók művelődési helyze­téről és a további feladatok­ról szóló jelentést, ami ugyan örökzöld témának tű­nik, de tekintettel a bányász dolgozók között feltűnően magas számú bejáró mun­kásra, ez a téma folyamatos figyelmet kíván. Októberben a fiatal dolgozók élet- és munkakörülményeivel, ne­velésével és az ide vonat­kozó további határozatok végrehajtásának eredményé­vel foglalkoznak. November­ben felülvizsgálják a köz­művelődési alkalmazottak helyzetét, s foglalkoznak a. szakszervezeti tömegpolitikai oktatással, valamint a fel­nőttoktatás kezdetének ta­pasztalataival. És itt már el is érkeztünk egy igen fontos témához. Milyen segítséget nyújtanak a bányász közművelődési in­tézmények a felnőttoktatás kiszélesítéséhez, milyen mó­don támogatják a tanintéze­tek ilyen irányú törekvéseit? Figyelembe veendő, hogy meglehetősen magas azok­nak a száma e területen, akik nem rendelkeznek a nyolc általános iskolai vég­zettséggel, ugyanakkor mint már előbb említettük, igen nagy hányadot jelentenek a bejáró dolgozók, s ez erősen nehezíti a felnőttoktatásba történő bekapcsolódást. Hét borsodi bányász mű­velődési ház, illetve központ vezetőjének válaszait je­gyeztük fel, mit tesznek a felnőttoktatásért, ismeretter­jesztésért. Nézzük a vála­szokat. Alberttelefren eddig csak három jelentkező van a dol­gozók iskolájába. Ezzel szemben a gyermekek részé­re szerveznek korrepetálást, német nyelvtanfolyamot kez­deményeznek, bányászakadé­miát, ismeretterjesztő soro­zatokat, szellemi vetélkedő­ket és munkásvédelmi film­vetítéseket kívánnak tartani. Edelényben a felnőttoktatás­ról nem esett szó a válaszok között. Ismeretterjesztő prog­ramként a járási művelődési központtal közösen több elő­adást szerveznek, színészek­kel, ismert tévészereplőkkel, külpolitikusokkal találkozó­kat, valamint lakósdíszítési kiállítást. Petőfi és Dózsa emlékest is szerepel a prog­ramban. Rudolf lelep szintén hallgat a felnőttoktatás se­gítéséről. Ismeretterjesztési programjában néhány előadás és egy úti beszámoló olvas­ható. Figyelmet érdemel vi­szont Sajószentpéter. It.t már a nyár folyamán a bányával és más helyi üzemekkel kö­zösen felmérték, kiket kelle­ne bevonni a felnőttoktatás­ba. Négy munkahelyen 215 dolgozóval beszélgetlek el és próbálták meggyőzni őket, jelentkezzenek továbbtanu­lásra. A napokban tűnik ki, mennyire volt eredményes ez a beszélgetéssorozat. A fel­mérés mindenképpen dicsé­retre méltó. Itt is több isme­retterjesztő előadást tervez­nek mind a bányáknál, mind más üzemeknél, több művé­szeti kiállítást és .a tudomá­nyos élet öt kiemelkedő sze­mélyiségét hívják meg talál­kozóra. Azonkívül három előadóművészt és két írót. Kurityánban a feketevölgyi aknánál húsz személlyel sze­retnék megkezdeni levelező tagozaton a dolgozók tovább­tanulását. Ismeretterjesztő sorozatokat helyben, vala­mint néhány környező köz­ségben terveznek. Ormos bá­nyán három osztályban, egyenként tizennégy részve­vővel kívánják megkezdeni a felnőttoktatást, Ismeretter­jesztő előadásokat Ormosbá­nyán kívül a környező köz­ségekben tartanak, azonkí­vül több műszaki tanfolya­mot kívánnak szervezni. Ne­héz elfogadni a sajókazai tá­jékoztatást, ahol a felnőtt- oktatás, ismeretterjesztés őszi programjáról szólva ezt a választ kapjuk: „Az isme­retterjesztő tevékenységün­ket az aknára, kívánjuk össz­pontosítani, a bejáró dolgo­zók jobb tájékoztatása vé­gett”. 'Ez bizony nagyon ke­veset mondó. Félős. hogy a megvalósulás sem lesz vala­mi kiemelkedő. Visszatekintve a hét intéz­mény felnőttoktatási, isme­retterjesztési programjaira, túlzottan elégedettek nem lehetünk, elsősorban a fel­nőttoktatás miatt. Jóllehet az oktatásra szervezés nem elsődlegesen a művelődési ház feladata, de. nem ma­radhat tőle távol. Nehéz megérteni azokat az intéz­ményeket, amelyek elegán­san megkerülték a felnőtt­oktatás kérdésére adandó vá­laszt. Minden bizonnyal ott is sok a hiányos iskolai vég­zettségű dolgozó, s hogy azok beszervezése a rendszeres is­kolai továbbképzésbe mind sikeresebb legyen, a. műve­lődési ház számára is támo­gatandó feladatot jelent. A könyvtári munka, vala­mint a művészeti tömegmoz­galom színesebb képet mu­tat. Búr e területen is talál­kozunk ad hoc tervekkel, el­nagyoltsággal. Sajószentpé­ter, Kurityán, Ormosbánya, Alberttelep mutat jó példát ebben. Tagadhatatlan, hogy a többi művelődési ház is adottságainak megfelelően és öntevékeny művészeti cso­portjainak számától és fel­készültségétől függően mind színesebb programra törek­szik. Ismerve a bányász szakszervezeti kultúrmunka megyei irányítását, e tervek a gyakorlatban csak színe­sebbé válhatnak, azaz a meg­valósulásuk csak szebb le­hel, mint a száraz tervezet. Egyenetlenség mutatkozik azonban még így is a mun­kában, és különösen fájó, hogy egyik-másik helyen, ahol a lakosság létszáma in­dokolttá tenné, rendkívül le­szűkített a program. L_ A könyvtári és műveszeti programokkal szemben nem vagyunk türelmetlenek. Azok menet közben, évről évre ki­alakulnak és jól alakulnak ki. A felnőttoktatás megse­gítése azonban nem halaszt­ható feladat. Az nem ala­kulhat ki decemberben, azt most, azonnal meg kell ten­ni. Megkezdődik a tanév, e munka nem tűr halasztást. Bevezetőben említettük, hogy a bejáró dolgozók mű­velődési helyzetét, az ifjú­ság élet- és munkakörülmé­nyeit terjeszti többek között vitára a szakszervezeti bi­zottság elé a kultűrbizott- ság. E témáktól pedig elvá­laszthatatlan a dolgozók ál­talános műveltsége, iskolá­zottsága. S íme, a feladatok között újra visszaértünk az iskolához, a pótlandó isko­lai végzettséghez, a felnőtt- oktatáshoz. Benedek Miklós Az is pataki hagyomány volt, hogy a kollégium igye­kezett házon belülről gondos­kodni a tanári utánpótlásról. (A pedagógiai díj névadója. Erdélyi János is jobbágyfi pataki diákból nevelkedett kollégiumi professzorrá, kora legjelesebb filozófusává s irodalomtudósává.) A gimná­zium nyolc éve alatt a hoz­záértő nevelők jól megfigyel­hették, hogy tanítványaik kö­zül kikben milyen irányú te­hetség bontakozik. Ruszkay Andrást a Pálóczy alapítvány ösztöndíjával ’küldték a deb­receni egyetem magyar—la­tin szakára. Az ösztöndíj fel­tételei közé tartozott a meg­felelő tanulmányi eredmény elérése is. Az önérzetes fiú iskolai bizonyítványaiba ti­zenkilenc év alatt soha nem került jelesnél rosszabb jegy. S kétévi debreceni óraadó tanárkodás után — amikor a pataki gimnáziumban sza­bad lett a neki szánt hely — hazajött az őt szárnyra bo­csátó fészekbe, 1940-ben. Az­óta — a szándéka ellenére való' háborús távollétén kí­vül — nem is szakadt el in­nét. Sárospatak az otthona, hivatásának gyakorló tere. Kezdő tanár kora óta kol­légiumi nevelő is. Ahogy ..ha­zakerült”, a Gortvay-intemá- tus vezetését bízták rá. Itt az 1940-es évek elején 30—40 falusi diák lakott. Majd a Lórántffy internátust építet­ték a tehetséges falusi fiata­lok számára, s Ruszkay And­rás ide költözött át a rábízott diákokkal. — A magam diákkorát lát­tam újjáéledni körükben —■ . emlékezik rassza. —1 Soha olyan kötelességtudó tanitvá- nyaim nem voltaic, mint ezek a fiatalok. Nem kellett őket a tanulásra noszogatni, s pél­dás rendben tartották szobá­jukat, holmijukat is. Már ér­AKÁC ISTVÁN: Klassz klasszikus a nap: ir sugar álcát. Klassz klasszikus, örök, kínért könyörög. — Míg így alliterálok, a kesére találok ... Eszperantó levelezési tanfolyam Lány és bohóc A Magyar Eszperantó Szö­vetség 4. területi bizottsága megjelentette Informilo című kiadványát. A tájékoztató beszámol az eszperantó nyelv híveinek 1972-ben megrende­zett találkozóiról. A Magyar Eszperantó Szö­vetség 4. területi bizottsága az idén is októberben indítja levelező tanfolyamait a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban. Borsod és Heves megye hallgatóinak októbertől ápri­lisig tíz vasárnap délelőtt tartanak konzultációkat. Az első ízben jelentkezők az alapfokú „A” tanfolyamra iratkozhatnak be. Az „A” vizsgával rendelkezőknek módjuk van a teljes beszéd- készséget és irodalmi tájéko­zottságot biztosító „B” .tan- folyamot elvégezni. A ,,B” diplomával rendelkezők be­iratkozhatnak a pedagógiai műveltséget és képesítést adó „C” tanfolyamra. Az érdek­lődők levélben jelentkezhet­nek — név, foglalkozás és lakcím megjelölésével. Cím: dr. Győry Nagy Lajos, MESZ 4. területi bizottsági elnök, Miskolc, I., Petőfi u. 11. Negyvenhat esztendő hét­köznapjai és ünnepei kötik a sárospataki gimnázium­hoz Ruszkay Andrást, aki elsőként kapta meg a Bor­sod- Aba új-Zemplén megye Tanácsa alapitolla Erdélyi János pedagógiai díjat. A göncruszkai néggholdas sze­gényparaszt fia 1926. szep­tember elsején lépett be „pecurként" — ahogy máig nevezik Patakon az elsős gimnazistát — a nagyhírű kollégium boltíves kapuján. A kitűnő tanulót szárnyai alá vette a gimnázium- A szegény dialc életre edző is­kolája: a téli meg a tavaszi szünidei legáció-járás pedig a. felruházkodáshoz is hoz­zásegítette. rás a Kossuth kollégium igazgatója. A fiúkon ikíw egy tagozatos osztálynyi lány nak is ez a kollégium ad ott­hont. Az igazgató öt főhiva­tású kollégiumi nevelő' társé' val igyekszik a családjukul' távol élő fiataloknak né# csupán iskolai feladata# megoldásában segíteni, ha­nem az otthon bcnsöség<* környezetét is megadni. S tf otthonhoz hasonlóan már a szárnyra bocsátáshoz is szok­tatni a testben-szellemiekbe1' nagykorús odókat. ződött a „fényes szelek” fu­vallata, ezek a fiúk céltuda­tosán készültek a nekik ígérkező jövőre. A kollégium igazgatása mellett 1946-tol 1950-ig a gimnázium igazgatóhelyettesi posztját is rábízták. Aztán maga kérte — mert a taní­tást mindennél inkább sze­rette: — Hadd legyek én megint gyalogos tanár! S hogy milyen eredmény­nyel oktatta tárgyait, azt az 1955-ben elnyert Kiváló ta­nár kitüntetés méri. A kollé­gium azonban ismét vissza­hívta a nagy gyakorlatú ne­velőt. Amikor 1966-ban a pa­táid gimnáziumban rátértek az intenzív nyelvoktatásra, az angol nyelvi tagozatos .osztályok fiúkollégistáit a Kossuth kollégium gyűjtötte együvé. Így volt a legelőnyö­sebb az iskolai és a délutá­ni foglalkozásaik megszerve- zese, a közösségi életük for­málása. Azóta Ruszkay And­A Kossuth kollégiumba lakóknak több mint fele fi' zikai dolgozók gyermeke. A kollégiumi nevelők érdeme k hogy az átlagos tanulmány1 eredményük a legutóbbi tan­évben például 3.85 volt. Ki# lön figyelemre méltó, hogíj a száz elsőéves mind helyit állt, bukott nem volt köztük s tanulmányi állaguk 3,9 lett. Ruszkay András a közép' iskolai kollégiumok megy«1, szakfelügyelőjéként is kanra' toztatja gazdag tapasztalatai1 16 kollégium javára. Emberi egyéniségét talál1 az jellemzi legjobban, hogf volt tanítványai közül töt)' ben évtizedek múltán is meg' keresik, személyesen, s 1^ véllel is. S méltóbb köszöntést irres1’ fogalmazhatunk annál, min1 amivel húsz évvel ezelőtt kedves tanítványa keres# meg, kitüntetése alkalmából — Friss egészséget, enei" giát kívántmik tanár úmat hogy még sok-sók diáknál' adhassa tovább a magya1 nyelv szépségeit, s ugyanul taniítsa őket igaz embensz« rctetre, mint, ahogyan mink«1 annak idején. Hety «alapj »yos riozde forgós: tál a: °kos Ka-vii tenget ra fut Kan foehn i dolgoz foenni a mei Sássá g ^ sár V’ÍZÍÓ túlsó könny előre.. hályoz Pedál c Tranzi Párám nagy sor. t szerű nyújt j öntecs Bereez József Mit kívánt a tanároktól Rákóczi fejedelem? Tcllinger István munkája ILYENKOR, TANÉV ele­jén az iskolákban gyakran szóba kerül a rendtartás, amely az iskolai élet szabá­lyait, a tanárok és a diákok jogait és kötelességeit tartal­mazza. Ha nem rendtartásnak nevezték is. de valamiféle szabályzatuk a régi-régi. isko­láknak. is volt. Ilyen szem­pontból kétségkívül igen fon­tos iskolatörténeti kútfőnek számít a 442 éves sárospata­ki kollégium latinul írt tör­vénykönyve, amelynek címe: Leges Scholac Sáros-Pata- chinae. Jó 350 esztendővel ezelőtt, 1621, január 8-án hagyta jó­vá a törvénykönyvet az ak­kor 90. tanévében levő pata­ki iskola nagy patrónusa, I. Rákóczi György fejedelem. Az ő rendeletére foglalták ugyanis írásba az addig csak szokásjogon alapuló iskolai szabályokat. A törvény­könyvnek mindjárt az elején azt olvashatjuk, hogy a jó is­kola alapfeltétele a jó tanár. Ezért a fejedelem rendelke­zésének megfelelően a kollé­gium a tanárokkal szemben igen magas követelményeket támasztott. A tanár legyen „jó és be­csületes, egyetemet végzett, alaposan képzett, a bölcselet művelője, a tudományokhoz szükséges nyelveket tudja, legyen hű, szorgalmas, tanu­lékony és munkás, aki ked­veli az erényeket és szereti az embereket. A tanárok él­jenek egymással békességben (mutuam concordiam interse colunto), egymást kölcsönö­sen tiszteljék és testvér­ként szeressék. Egymást ne szólják meg, ne gyalázzák és be ne árulják!”— olvashat­juk a ma is megszivielésre méltó kívánalmakat. akarta arniko korma W .tan 'em it ku ez az an tetem, amiko ad, fői az em Sersör Érdi tem - sok — hia In réb j kül é hatóai tekert VALAMIFÉLE TANTEÉ VET is megkövetelt a tanai' tói az iskola, s a tanai- * tanítási anyagot köteles W1 egy év alatt elvégezni, kivé ve a logikát, amelyre ’k® évet fordíthatott. Kitér a töt1 vénykönyv a tanárok éli' adásmódjára is, amely „F gyen hasznos és a hallgató Sághoz méltó. A tanárok / támlásban ne magukat í’j togtassák, hanem a tanuló^ hasznát nézzék!” Ügy látszik, a szép tiszt] beszéd és a helyes kiejti századokkal ezelőtt is gond® okozott az iskolában, mert törvénykönyv kötelezi a t8‘ nárokat, hogy „tanítványai' kát jó korán figyelmeztessél a kiejtésben előforduló hibíj ikra. Igyekezzenek elejé venni, hogy a növendékek selypítsenek, ne hebegjeneü énekelve, nagyon halkat ] vagy lármázva ne beszélj® j nek, az utolsó szótagot i# nyeljék le!” Igaz, arra 't figyelmeztet a törvényköny'l hogy a diákok a tanárok ri szóról is jó példát lássanak „az ö kiejtésük és beszédű1 legyen komoly, nyugodt, hig gadt.” | SOK SZÓ ESIK manapság a pedagógiában az egészsé ! gcs, kívánatos tanár-diák tt* 1 szony kialakításának fontol\ ságáról. Nos, a pataki alrri®, mater' rendtartásában tálé] [ lünk erre a kérdésre is uläj j lást amikor ezt olvassuk: , A tanárok legyenek rajta, hot* tanítványaik őket szeressél’ 1 és tiszteljék. Homlokukig sugározzák, hogy humáné* emberek és tanítványaik«* atyai lag szeretik. A tanulói vidor arcáról pedig a szere' let és a tisztelet beszél jen ...” Hegyi József Par akad Pj'oso. kexde nyugt nek ■ bele-t ionba iütty sok henge ( lemzi forrás darus brigái szako akiiek ni. C blind Szava lük. teszm gokát Ma gváre tékeli Tomi a sei haszv nagyi a gy anvai hőúll val 1 két ■ sokat Pa mell nielé '..Lei­től-. esett ból. LKIV szeh szocl veze mily Első Moh ígéri

Next

/
Thumbnails
Contents