Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-29 / 230. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. szept. 29., péntek Dacolt a gyarló emlékezettel Dérynére emlékezett a város AZ OTTHONT ADÓ város mai lakosai, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága, a Miskolc városi Tanács és a Művészeti és Propaganda Iroda tegnap, szeptember 28-án emlékezett „meg Déryné Széppataki Rózáról, halálának 100. évfordulóján. A Szent Anna temetőben délelőtt tíz órakor kezdődött meg a koszorúzá- si ünnepség, amelyen Miskolc állami és tömegszervezeti vezetőin kívül részt vettek a szülőváros, Jászberény küldöttei is. — Amikor Déryné Széppataki Róza emlékét idézzük, a magyar színjátszás örök és felejthetetlen büszkeségét, csodálatos alakját elevenítjük meg a jelenkor embere előtt. Hamvait ez a kis miskolci temető, hírét pedig egy egész ország emlékezete őrzi. Élete történelmünk nagy és dicső korszakára esik. A reformkor, a forradalom és a szabadságharc lelket, szellemet szabadító évtizedei el sem képzelhetők Déryné alakja nélkül. Társulatával együtt, s ő személy szerint is azon fáradozott, hogy a nemzeti színjátszás megteremtése minél hatékonyabban valósuljon meg városunkban, de országunkban is ... E város lakói rajongva szerették őt éltében, rajongva emlékeznek róla a mában, és emlékezni fognak mindaddig, amíg az ember emlékezni tud. A megemlékezés szavai után a kegyelet virágait helyezték el sírján. Elsőként a szülőváros, Jászberény tisztelgett a nagy magyar színésznőnek. a koszorút Bárdos István. Jászberény város Tanácsának elnökhelyettese, Varga Béla, a Hazafias Népfront Jászberény városi titkára és a nagy művésznőről elnevezett művelődési ház igazgatója tette a sírra. Miskolc képviseletében Tok Miklós, Miskolc városi Tanácsának el "öhkelyettese és Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkára koszorúzott. A kegyelet virágait elhelyezte sírjára a Művészeti és Propaganda Iroda is. * Tegnap délelőtt tizenegy órakor a magyar nyelvű színjátszás feledhetetlen nagy alakjára Déry Istvánná Széppataki Rózára emlékeztek színház melletti szobránál. A vasutas fúvószenekar játéka vezette be az ünnepséget, amelyre több százan gyűltek össze a kis téren. Markaly Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház művésze Juhász Gyula A színész halála című versét mondta el, majd Tolnay Ferenc, Miskolc városi Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője emlékezett Dérynére. — Aki eg"y évszázadig küzdött a feledés ellen, az kiállta a próbát. Déryné emlékezete nem halványul az évekkel, hanem egyre fényesebb csillagként ragyog. A szó művészei, a színpad szereplői azok, akik legnehezebben szállnak szembe a gyarló emlékezettel, hiszen estéről estére szívüket adják a művészetbe. A színészet akkor is hivatás* volt, melyet a legelszántabbuk vállaltak. A kishitűek elbuktak a pályán. De a nagyok egy-egy órára hatalmasok, hitványságot győző emberek lettek. Déryné nemcsak művészetében volt nagy. Ö és a magyar színjátszás garabonciásai rakták le a magyar színház, a miskolci kőszínház alapkövét a miskolciak szívében. A nemzeti kultúra garabonciásai már pihenni tértek, de szellemük, győzve a gyarló emlékezeten, tovább él. A MEG EMLÉKEZÉS után Máthé Éva, a Miskolci Nem'- zeti Színház Jászai-díjas művésznője részletet olvasott fel Déryné naplójából, majd Várhegyi Márta színművésznő énekelt dalaiból, Szirmay Kálmán gitárkíséretével. Végezetül Miskolc város és Jászberény v.ezetői, a Szak- szervezetek megyei Tanácsa, a Színházművészeti Szövetség és a Miskolci Nemzeti Színház képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit szobrának talapzatára. Cs. A. Emlékezés Gárdonyi Gézára GÁRDONYI GÉZA halálának 50. évfordulóján az író emlékének tisztelgett a Miskolci Nemzeti Színház társulata A lámpás című regény dramatizált változatának színpadra állításával. A lámpás Gárdonyi fiatalkori regénye. Megírásakor még frissen éltek benne tanítóskodásának megrázó tapasztalatai. A regénybeli Kovács Ágoston tanítót a fiatal Gárdonyi plebejus indulata, lázadása feszíti. A lámpás radikális antiklerikalizmusa — a lételnyomás eszközévé szegődött egyházi hatalmasságok leleplezésével — messze túlhaladt a századvégi napi politika taktikai „egyházbi- rálatán”. s. szorosan összekapcsolódott. a forradalmi népmozgalmak eszmevilágával. Ezért egyetlen akkori hivatalos politikai irányzat sem vál'alt közösséget a regén'* írójával, h’szen az 1848 —49-es időszakba helyezett történet, a szabadságharc eseményeinek felidézése a megalkuvó millenniumi korszaknak szánt figyelmeztetés, a oolfári demokratikus forradalom elsikkasztott eszméinek számonkérése volt. A lámpás akkori elutasító fogadtatása is hozzájárult, hogy a kiegyensúlyozatlan lelkialkatú, belső vívódásoktól zaklatott író megtorpant a kezdetben választott úton,- s művészete más.irányba térül’. A lámpás fő értéke radikális sze'lemvilága.- Művészi megformálásában azonban még sok az egyenetlenség, a bizonytalanság. Alakjai közül csak néhány epizódszereplőt sikerült hitelesen megelevenítenie — s épp a kulcsfigurák maradtak vázlatosak. Az eredeti mű kivitelezési problémái eleve kockázatossá teszik a drama- tizálást. A regényt színpadra alkalmazó Szegő Zsuzsa és Bak.sa Sós László híven átértette a más műfaji közegbe a radikális mondanivalót. de — rosszul értelmezett kegyeletből — ..átmentette” a színpadi változatba a regény egyenlőtlenségeit, következetlenségeit is. így az átdolgozás végeredménye: igazi dráma helyett színpadi életképsorozat, valóságos emberi konfliktusok helyett néhány jó színészi alakítás lehetősége. A RENDEZÉSRŐL és az együttes színpadi teljesítményéről a kritikus ez alkalommal egy vendégjáték — a sátoraljaújhelyi előadás — megtekintése után nyilvánít véleményt. Jurka László rendezése az eredeti Gárdonyi-mű mondanivalóját erősíti: csak az tölti be hivatását igaz emberhez méltóan, aki az arra érdemes közösségért áldozatok árán is, vállalja a hűséges szolgálatot. Következetesen a realista játékstílushoz ragaszkodik. a kor jellemző környezetben. Ennek külső megteremtésében jó segítőtársa a kifejező, egyszerű díszleteket és jelmezeket tervező Ütő Endre. A szereplők közül a Jászai-díjas Somló Ferenc valósította meg legtisztábban a rendezői felfogást. Az ő alakításában Zöld Márton bíró nehéz helyzetben is töretlen emberségű és bizalomra rászolgáló községi vezető, példásan szép a beszédstílusa. Pontosan érzi a hangerő, s a gesztusok optimális határát. A főhős, a fiatal tanító alakítója. Ábrahám István az írótól, a dramatizálóktól sem kapott elég lehetőséget árnyalt jellemábrázolásra. Szinte a teljes második felvonásból kirekesztik, passzivitásra kényszerül legtragikusabb helyzeteiben is. Tét-j lenségre kárhoztatva kevés az a kárpótlás, hogy ő mondhatja el az író vezér- eszméit. A feleség szerepében Antal Anetta túlhang- súlyozottan dekoratív. A fiatal, áldozatkész élettársat át- élten jeleníti meg Nagy Mari. Dariday Róbert egy általánosított jellemtípust állít színpadra a képmutató, nőcsábító pap alakjában. Teljes értékű, egyéni tett alakítás Csanády Ila megtört parasztasszonya, Fekete Alajos ravasz, megalkuvó iskola- mestere is kabinet alakítás. Somló Mária megtöri az együttes összhangot, stílusát idejétmúlt népszínművi játékával. A részeges iskola- mester szerepében Hídvégi Elek -volt meggyőző, amikor nem csábul külsődleges megoldásokra. hanem belülről érezteti züllése indítóokát, a megaláztatások hatását. A MISKOLCI Nemzeti Színház rokonszenves művészi alázattal vállalta A lámpás színrevitelével Gárdonyi Géza emlékének a szolgálatát. Bérce/. József A Magyar Televízió IV. negyedévi műsortervéről csütörtökön délelőtt adott tájékoztatási Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, valamint a Televízió több más vezetője. © A IV. negyedév programjai között kiemelkedő helyet foglalnak el azok a műsorok. amelyek a szovjet állam megalakulásának 50. évfordulójára emlékeztetnek. Ezek között található a háromrészes Szibéria című sorozat. Kétrészes dokumentum filmet látunk a Szovjetunió közigazgatási felépítéséről, szovjet filmesekkel koprodukcióval készült a Kazahsztánt és Örményországot bemutató film, csakúgy, mint a Moszkváról szóló Moszkvai embereit. Költői emlék címmel verses-zenés utazás lesz a tizenhat köztársaságban, a Világirodalmi magazin pedig Leningrad múltját idézi, klasszikus és mai szerzők műveiben. Bemutatják a mozikban is nagy sikerű Bjelorusz pályaudvar című filmet. © A belpolitikai műsorok ismert sorozatai tovább folytatódnak. Az Clombetűs vallomások következő száma Pálfy Józsefet mutatja be. a Szülőföldem sorozatban pedig ’ Simon István Bazsit, Csák Gyula Püspökladányt ismerteti. Magyar Lajos radikális újságíróból lett kommunista politikus-közgazdászról látunk dokumentumfilmet, a hátrányos helyzetű fiatalokkal pedig A nagy F-esek című dokumentumfilm foglalkozik. A külpolitikai műsorok közül kiemelkedik V. Zorin Veszély jobbról című, amerikai témájú, valamint Róbert László és Edelényi János kétrészes francia témájú filmje. A szórakoztató és zenei programban érdemes megemlíteni a Kodály Zoltán születésének 90. évfordulójára rendezendő énekversenyt, amelyen hivatásos énekesek vesznek részt. Bemutatkozik a televízióban « moszkvai rádiózenekar, valamint a szófiai filharmóniai zenekar, és felvétel készül Jehudi Menuhin zenekari estjéről. Vass István költő és Szántó Piroska grafikus otthonába látogatunk el legközelebb „vasárnapi vendégként”. Tizennégy tv-játék és -film bemutatása szerepel, a programban: Ambrus Zoltán A porcelán, Kosztolányi Dezső Fogfájás, Mikszáth Kálmán Mégis talentum Kyszlich, Szabó György Tisztelgés Molnár Ferencnek, Polgár András Mi, ti, ők, Szakonyi Károly Ítéletnapig, Nemes- kürlhy István György barát, Sánta Ferenc A Müller család halála, Bárány Tamás Férfiak mesélik, Parisé A főnök, Tahi László Fortélyos asszonyok, Kahána Mózes Tisztesség, becsület, Örkény István Az ember melegségre vágyik és Heltai Jenő Kiskirályok című művei, illetve adaptációi. A filmműsorban több sorozat indul, kiemelkedik a Gerard Philipe műveiből összeállított, valamint az új Brenstein-sorozat. Bizonyára sokan fogadják örömmel a Minden lében két Icánál című sorozatot, amelynek állandó főszereplői Tony Curtis és Roger Moore. Az irodalmi és drámai műsorok közt folytatódik a Nyitott leönyv és a Színházi album sorozata. Hét fővárosi és két vidéki színház előadását közvetítik, irodalmi műsort sugároznak Aragon 75. születésnapján. Arany János halálának 90., Gárdonyi Géza halálának 50. évfordulóján. Megemlékeznek Illyés Gyula születésének 70. évfordulójáról. Ady Endre születésének 90. évfordulójára készül Latinovits Zoltán műsora. 9 A képzőművészeti és ismeretterjesztő műsorok sorozatain kívül több portré és pályaválasztási adás kerül képernyőre. Az ifjúsági programból külön is felhívjuk a figyelmet a Miskolci fiatalok című adásra, a Fiatalok a városért — város a fiatalokért című vetélkedő döntőjére. Felhívjuk vevőink szíves figyelmét, hogy vállalatunk LEN-KENDER RUHÁZATI RAKTÁRÁBAN 1972. október 2—7-ig éw végi /e/fározásf tartunk A leltár alatt az árukiadás szünetel. B.-A.-Z. megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, Miskolc, Besenyői u. 14. A kiolvasott újság is Értéi! Gyűjtse pssze, mert a tiszta, gyűrellen, kötegelt újságpapírt kilónként 1 FORINTÉRT, a színes újságokat, a folyóiratokat, a nyomtatott füzeteket, a puha fedelű könyveket, füzeteket és az irományokat kilónként 50 FILLÉRÉRT, a papírgyártásnál felhasználható, vegyes papírhulladékot kilónként 40 FILLÉRÉRT MEGVESZI A Felveszünk gyakorlattal rendelkező külföldi munkákhoz is. Jelentkezés: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén, Miskolc, Szabó Lajos u. 66., október 2—3-án, délig. ! í Vállalatunk bélyegzője ELVESZETT. Felirata: Észak -magyar- országi Tégla- és Cserép- I ipar: Vállalat. Mályi. MNB 270—02452 Í8. Ezen bélyegzőt érvénytelenítjük, használatáért felelősségei nem vállalunk. I Észak -magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat, Mályi. i Á Televízió IV» negyedévi műsoríervébS!
