Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

1972. szept, 29., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Munka és üzemszervezés a ki skereskedelemben Miskolc lakói, s a bejárók, az átutazók ellátásában nap mint nap jelentős tennivaló vár elsősorban a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóira. Számolni kell vele, hogy a város íej- lödik, gondoskodni kell az új települések, s egyben a munkáslakta peremterületek fokozott ellátásáról. Hogyan tesz ennek eleget a vállalat? Mátyás Lajos, a vállalat igazgatója így tájékoztat er­ről: — Miskolc élelmiszer bolt­hálózata országos vonatko­zásban is jónak mondható. Az elmúlt években a perem­kerületekben több olyan bol­tot építettünk, mint a pere­cest új fűszer- és csemcgeüz- let (ez eddig még 50—60 szá­zalékban van kihasználva), s korszerűsítettük ugyanott a másik ilyen üzletét is. Szép új fűszerboltunk i'an a Koin- lós-letön, a Tatárdombon. A Győri kapuban, a régi és az új épülettömbök lakóit há­rom szuperéit és egy szuper­market szolgálja. Üj bolt van az Úttörőparkban, ABC- áruház a . Bónis-telepen. A közeli napokban nyitjuk meg az új fűszer-csemege boltot a. Papírgyárnál, a Csanyik be­járatánál. Itt nincs presszó, s igy lehetővé tesszük a fe­ketekávé kiszolgálását is. A hálózatfejlesztés tökéle­tesen kielégíti az igényeket? Aligha. Miskolc változatlanul fejlődik. Az új lakónegye­dekhez új üzletekre van szükség. Nőnek az igények a régi településen is. S minden fejlesztésnek a lehe­tőség szab határt. — Tavaly 952 milliós for­galmat bonyolítottunk le — mondja az igazgató. — Eb­ben az évben szeretnénk el­érni. az egymilliárdot. Az év három negyedében végzett munkánk, s az eredmény igen biztató a cél elérése szempontjából. A vállalat üzleteiben jelen­tősen, 9,2 százalékkal nőtt a forgalom. Különösen nagy a „felfutás” a baromfiban, a zöldségben és a gyümölcs­ben, a húsárukban. Ezt több intézkedés, szer­vezés segíti elő. A Búza té­ren több pavilont hoztak lét­re a baromfi, valamint a zöldség-gyümölcs, illetve a mirelit árusítása végett Új üzletet nyitottak a nemrégi­ben átadott új vásárcsarnok­ban. És az ellátás? A vállalat igyekszik élni a nagyobb ön­állósággal. Húsz nagykeres­kedelmi vállalattal, illetve termelőszövetkezettel, állami gazdasággal van kapcsolat­ban a több áru, a nagyobb választék biztosítása érdeke­ben. Es ha valamiből kevés van, vagy hiányzik az áru, nem biztos, hogy a kiskeres­kedelem tehet róla A lakosság jobb, gyorsabb kiszolgálása, a dolgozók mun­kájának megkönnyítése, s a meglevő hálózat jobb kihasz­nálása érdekében jelentős munka- és üzemszervezési változtatásokat dolgoztak ki, « valósítanak meg. Ezek kö­zött szerepel a jobb informá­ciós rendszer megszervezé­se, a megfontoltabb döntés, végrehajtás kialakítása, az elszámolás gépesítése. Bennünket, vásárlókat sok­kal közelebbről érint a kon­téner-program. Ebben a Csa­ba ABC-áruház játszotta a kísérleti szerepet. A hejőcsabai Csaba áruház feladatának szánták a pe­remkerület lakosságának, üzemi dolgozóinak élelmi- szerrel, valamint az ABC- profilhoz tartozó árucikkek­kel való .ellátását. Országo­san öt minlaüzletet hoztak létre, s ezek között szerepelt a Csaba is. Nemcsak konté­nerrel szállítják ide az árut', hanem az értékesítés is köz­vetlenül a konténerről törté­nik. A Belkereskedelmi Minisz­térium kereskedelemfejlesz­tési és szervezési főosztálya így értékeli a tapasztalato­kat: „A konténeresítést 1972. február 21-én vezetlek be és az eltelt időszak tapasztala­tai azt mutatják, hogy a hoz­zá fűzött reményeket teljes mértékben beváltotta; az áruk kiskontcnerben al­kalmazott szállítása sérülés- és panaszmentes; a rendszer bevezetésével a kereskedelmi dolgozok munkáját lényege- , sen megkönnyítették . .. Lé­nyeges változás történt... az italáruknak kisebb kira­kodó területet biztosítottak. Valójában a konténeres szállítás-árusítás sajátos fej­lődési láncolatot, indított el.' Azzal kezdődik, hogy a nagykereskedelmi vállalatnál, s folytatódik, hogy a bolt­ban is 20—30 százalékos idő- megtakarítást eredményez. A vállalatnál 1680 dolgozót számlálnak, s ebből 1350 nő. : Ritkán vesszük figyelembe. | hogy a kereskedelmi dolgo­zók naponta hány mázsányi terhet emelgetnek, cipelnek, i A konténeres szállítás, illet- • ve a kisgépesítés megköny-' nyíti a nők munkáját, életét is. Mi az alapelv? — A lehetőséghez mérten igyekszünk megkönnyíteni a nők. az anyák életét, mun­káját. A mi dolgozóink kö­zölt. is igen sok nő és anya van, így rájuk is gondolunk. A konténeres szállításba . eddig ötven üzletet kapcsol­tak be. Most újabb fejlődés előtt állnak. A Belkereske­delmi Minisztérium az eddi­gi jó szervezés; s tapasztala­tok alapján 150 ezer forintot adott erre a napokban a vál­lalatnak, és ugyanennyit biz­tosít a MÉKV is. Ennek alapján újabb tíz nagyobb üzletet kapcsolnak be a kon­téneres szállításba. Sokszor és sokan szóvá te­szik: miért nem biztosítják az üzletekből az árunak a házhoz szállítását. Voltakép­pen nyitott kaput döngetünk. Ugyanis — az igazgató köz­lése szerint — a város 15 nagyobb boltjában a 200 fo­rinton felüli összegben vásá­rolt árut teljesen díjtalanul házhoz szállítják. Adott eset­ben — csökkent mozgáské­pességű, vagy beteg vásárlók esetében — kisebb értékű áru hazaszállításáról is gon­doskodnak. Nagyon jó. dicsérendő szol­gáltatás ez. Kár, hogy keve­sen tudnak róla. Csorba Barnabás A nagyobb hatékonyságért Napjaink legsürgetőbb fel­adata minden vállalatnál a termelés, a gazdálkodás ha­tékonyságának fokozása, s ez mindenekelőtt az íizern- es munkaszervezésben fellel­hető hibák megszüntetéséi, a szervezés állandó korszerű­sítését követeli meg. A vál­lalatok belső rendjének ki­alakítása, az anyagellátás, a termelés, a szállítás ésszerű megszervezése — természe- * esen — elsősorban a veze­tők kötelessége. De a guzda- ■ \\ vezetők legjobb török­éi sem kecsegtetnek sok r"’dm ormyel, ha nem- sike- r.í'tie el érni. hogy a szerve- v si problémák megoldása a vállalat': .mm belül közüggyé, nvodenki ügyévé váljék, A Diósgyőri Gépgyárban az utóbbi időben számos mű­szaki és szervezési intézke­dés szolgálta az eredményes­ség növelését, S az ilyen tö­rekvések megvalósítását a mind nagyobb céltudatosság jellemzi. A vállalat poli­tikai szervei és gazdasági vezetői összehangolták erőfe­szítéseiket. A nagyüzemi párt-vb határozatban rögzí­tette az üzem- és munka­szervezéssel kapcsolatos po­litikai feladatokat. Es lénye­gében e határozat végrehaj­tása során vált. illetve válik az egész kollektíva ügyévé a szervezési problémák meg­oldása. A szakszervezet leiadatai giteni kell a gazdasági ke­zelőket a veszteségek okai­nak felkutatásában, illetve az ezek megszüntetésére tett intézkedések megvalósításá­ban. Az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésében hat­hatós segítséget: adhatnak a dolgozók nagy többségét mozgósítani képes szakszer­vezeti szervek. Hiszen a szakszervezet „asztalához” tartoznak az üzemi demok­rácia legfontosabb fórumai: a termelési tanácskozások, a szocialista brigádok és az újítók megbeszélései. Ezeken pedig minden alkalommal sok szó esik a termelési problémákról, a • szervezés hiányosságairól. És rendkí­vül sok, okos javaslat hang­zik el; mind-mind' a meg­oldást hivatott segíteni. A DIGÉP szakszervezeti bizottsága részletes intézke­dési tervben fogalmazta meg a nagyüzemi párt-vb hatá­rozatából adódó szakszerve­zeti feladatokét. Arról van szó ebben az intézkedési tervben: a vállalat minden szakszervezeti szervének és I isztségviselőjének segítenie kell az üzemekben, a műhe­lyekben és az irodákban, hogv valamennyi dolgozó pontosan értse a szervezés fontosságát: az üzemi de­mokrácia fórumain kezde­ményezni kell a különféle hiányosságok feltárását; se­A főbb problémák Az eddigi elemzések ta­pasztalatai megmutatták a főbb problémákat. Többek között azt, hogy a szüksé­gesnél hosszabb időt vesz igénybe a gyártmányfejlesz­tés. A szervezés hiányossá­gaival magyarázható a drága gépek és berendezések nem mindig megfelelő kihasz­náltsága. Gyakran okoz fennakadásokat, hogy nem elég folyamatos az anyag- és alkatrészellátás. A gazdasági vezetők fel­méréseiből és az üzemi de­mokrácia fórumain elhang­zott észrevételekből egy­aránt kiderül, hogy a túl­órák ellenére olyan idősza­kok is vannak, amikor a munkaellátottság nem meg­felelő. Szei-vezési problémák okozzák ezt is, valamint az egyes üzemrészek kooperá­ciójában időnként előforduló zavarokat is. A felsorolt jelenségek szinte minden vállalatnál előfordulnak. Létezésük nem változtat azon a tényen, hogy a Diósgyőri Gépgyár ered­ményesen, jól dolgozik, ma­Minőségi ellenőrzés Korszerű vegyelemzési módszerekkel vizsgálják az Ózdi Kohászati Üzemek kémiai labo­ratóriumában az. acéltermékek gyártásához, használt alapanyagokat, hogy a minőségi elő­írásoknak megfelelő terméket kapjanak a megrendelők Fotó: Mizerák Újítások a Tiszai pályaudvaron (Levelezőnktől) A Tiszai pályaudvar dolgo­zói feladataik teljesítésevei, az élüzem szint elérésével sok szép sikert értek már el. Igen jók a tapasztalatok az újítómozgalomban is. Az utóbbi négy évben évenként átlagosan 50 százalékkal na­gyobb eredményt érnek el az előző évitől. Az újítók száma 31 százalékkal növekedett, s a dolgozóknak több mint a két százaléka vallhatja magát újítónak. A dolgozók jó hoz­záállásának köszönhető, hogy a KPM által meghirdetett ilyen versenyben a Tiszai pá­lyaudvar dolgozói az első he­lyezést érték el. A jó munkát tanúsítja az is. hogy az igazgatóság for­galmi osztályára beérkező újítások 47 százalékát a Ti­szai pályaudvar dolgozói küldték be. A szocialista bri­radéktalanul teljesíti a nép- gazdasági tervből reá háru­ló kötelezettségeket. De fél­reérthetetlenül utal rá, hogy belső tartalékok itt is akad­nak. s a munka-, illetve üzemszervezés korszerűsítése jelentős mértékben növelhe­ti a vállalat eredményessé­gét. közös erőfeszítésekkel A hatékonyság növelése a jövedelmek alakulására is kedvezően hat, ezért köz­vetlenül is érdeke minden dolgozónak. A DIGÉP szak- szervezeti bizottsága — em­lített intézkedési tervében — éppen az ezzel kapcso­latos felvilágosító munka I fontosságát hangsúlyozza. S az eredmény bizonyára nem marad el. A vállalat politi­kai-társadalmi szervei es gazdasági vezetői az egész kollektívával szót értenek, s ez lehetővé teszi, hogy az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos f eladatok való­ban mindenki ügyévé vál­janak. E feladatokat csak közös erőfeszítésekkel lehet megoldani. A vezetők és a beosztottak együttműködésé­vel. Így válik csak lehetővé a hiányosságok feltárása és megszüntetése. A Diósgyőri Gépgyárban mintegy tízezer ember dol­gozik. Tízezer dolgozó ta­pasztalatai és ötletei segít­hetik a vezetőket a munka jobb. ésszerűbb megszerve­zésében. Erre a segítségre le­het és érdemes támaszkod­ni. A nagyobb hatékony­ságért. a jobb eredmények­ért, s mindazért, ami ezek­ből következik. A kollektíva : élet- és munkakörülményei­nek állandó javulásáért. Flanck Tibor gádok közül legjobb ered­ményt a Béke-brigád kol­lektívája érte el, amelynek tagjaitól 1971-ben az összes újítások több mint egyötöde származott. Ebben az évben a kollektívának már húsz újítása van. Ez is hozzájá­rult, hogy az állomás már szeptemberben 27 százalék­kal több újítást tarthat nyil­ván, mint az elmúlt évben. Az elfogadott újítások száma pedig 60 százalékkal emelke­dett. A kiváló újítók közül nyel tüntették ki Hódi Al­bertet, Makó Imrét és Nagy Lajost, Az élenjárók között említhetjük még B. Tóth Bar­nát, Magyar Istvánt, Hamar Emilnét; Szerbin Józsefet és másokat is. örvendetesen, mind több fizikai dolgozó kapcsolódik e mozgalomba, A korábbi 10 százalékkal szemben az ez év­ben az újítók 30 százaléka munkás, s ami külön örverv- deies. az újítók 18 százaléka no. arany-, illetve ezüst jelvény- Kisvárdai János l Jé $ fF J r • * A háztá a közös része A szarvasmarha-tenyésztés az egyik legfontosabb élel­miszer-termelő és devizát hozó ágazat. Kiemelkedő szerepe van a lakosság tej- és húsfogyasztásában, va­lamint a lökés exportban. Az utóbbi években a lakosság húsfogyasztása is jelentősen emelkedett, a tehénállománv viszont megyénkben is évről évre csökkent: az állomány — mostani létszámát és hozamait tekintve — a mélyponton van, emiatt is: a te.i és tejtermékek iránt növekvő belföldi igényeket a hazai termelésből már nem tudjuk kielégíteni. Az ágazat helyzetének javítását célzó korábbi intézkedések is csali részben voltak eredményesek; a szarvasmarha, ezen belül főleg a háztáji állomány csökkenését nem sikerült inegállítani. A háztáji szarvasmarha-állomány Borsodban például egy év alatt 7,4 százalékkal csökkent. A kedvezőtlen helyzet több, egymással is összefüggő té­nyező együttes hatására alakult ki. A szükségletek és a ter­melés összhangjának biztosítására tehát szükségessé vált, hogy' feloldjuk a fejlődést gátló tényezőket, és a kormány hatékony gazdasági intézkedéseket tegyen a termelés fej­lesztésére. Megszületett: tehát a kormányhatározat, amely a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését hivatott szolgálni., Á határozat lényege: növelni kell az állományt, ezen belül a tehénállományt és fokozni a tejtermelést. A nagyüzemi fejlesztés irányainál természetesen számol­nunk kell a realitásokkal, melyek arra is intenek, hogy a háztáji, a kisegítő és egyéb kis gazdaságokban is erőtel­jesebben fel kell karolni a szarvasmarha-tenyésztést. E gaz­daságokban ugyanis az elmúlt években olyan mértékű állo­mánycsökkenésnek voltunk tanúi, amelyet a nagyüzemi fej­lődés nem volt képes kiegyenlíteni. A tej felvásárlási árá­nak, valamint a hízó marha felvásárlási árának növelésére hozott intézkedések a háztájiban is javítják az állattartás jövedelmezőségét. Az a döntés, amely szerint tehenenként és évenként 1500 forint támogatást kell folyósítani a háztáji és a kisegítő gazdaságok tehén tartóinak, szintén az állo­mány növelésére ösztönöz. Az értékesítési lehetőségek szélesítése, a tehéntartás támo­gatása, felvásárlási árának emelése javítja a tenyésztési, tar­tási kedvet. Ezen az alapon sikeresek lehetnek azok a kez­deményezések, amelyek azt tűzik ki célul, hogy legyen tehén minden tanyán, és minél több háztáji gazdaságban. A háztáji állattartók szándéka, igyekezete azonban még nem minden. A meglevő állomány növelésére irányuló törekvésüket csak akkor tudják megvalósítani, ha a tartás egyéb feltételei is kialakultak. A régi istállók még sok helyen megvannak, a jószág gondozása is minden ház­tájiban megoldható, de a munka nehezét segítő kisgépekből, eszközökből .több kellene, mégpedig a kisgazdaságok szá­mára is elfogadható áron. A takarmányozás is sok helyen megoldatlan, és egyes helyeken, időszakonként a tejértéke- sítés is akadozik. A tanulság: a háztájit nemcsak elmélet­ben. hanem a gyakorlatban is a közös gazdasághoz tartozó iizemágmk kell tekinteni, hiszen a nagyüzemi tenyésztés fejlesztésén kívül a háztáji állomány alakulása is jórészt a közös gazdaságon múlik. O. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents