Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 6

1972. aug. 6., vasárnap

Honfitársi

aggodalmak

H

ol vagyunk már attól, hogy izgatottan lessük: vajon mit szólnak hozzá? Illetőleg hozzánk. Mármint a hazalátogatók, vagyis azok a magyarok, akiket kezdetben disszidensnek neveztünk, s csak később lettek bel- lőlük honfitársak. S igaz ugyan, hogy ők vétettek kísebb- nagyobb mértékben ellenünk, tehát csak megbocsátás után nyertek bebocsátást, de hát azért mégis tartottunk tőlük. Az igaz persze, hogy ők is tőlünk. Hazajöttek, ki előbb, kj később, mert az emberek nem egyforma bátrak. S nagyon örültünk, amikor azt mondták; nem is hitték volna, hogy ilyen bátran lehet jönni.

S aztán bátran mondták a magukét. Hogy ez nincs nálunk, meg az nincs nálunk. Meg ha nekik itt kellene élni, nem tudnának élni. Mert igaz ugyan, hogy odakint dolgozni kell, de érdemes is. Van hűtőszekrény, televízió, mosógép, még autó is, bár csak részletre. És panaszkodtak is persze. Arra, hogy milyen nehéz parkolóhelyet találni odakint a kocsijuknak. Nálunk simán találtak, odaálltak az autóval, ahová akartak. S oda is mentek. Megdicsértek bennünket érte. S megígérték, hogy a használt kocsit el fogják majd küldeni. El is küldték. Támadt is kalamajka az autószervizekben, meg a bíróságokon. A sok száz fajta „leprát” rendkívül nehéz volt kipofozni, az ajándék azonban mégsem volt annyira ajándék, hogy ne lett volna sok esetben forintkiajánlás mögötte.

S aztán újra jöttek ugyanazok, sőt, mások is. Barátságosan megveregették vállunkat, megdicsérték a Nagykörút világítását, s magyarázták, hogy Floridában mennyivel több szálloda van, mint a Balatonon. Ekkor már kaptunk szemreháns'ásokat is a nem kielégítő munkatempó miatt, néha kemény bírálatot, mert a megvásárolt holmikat az üzletben nem csomagolták be. Hoztak ajándékba sok mindent, például olyan csodálatos műanyag mosogatórongyot, amelyet ha reggel benedvesítünk, estig nedves marad. Orkánkabátot is hoztak, de azért már pénzt kértek. S mi megvásároltunk mindent, amit hajlandók voltak eladni. Közben politikai vitákba is keveredtünk: szerintük nem magyar a magyar, ha nincs halászat és vadászat. Később aztán lett nálunk halászat és vadászat is, s a hazalátogatók egyre kevesebbet kezdtek politizálni. Mert rájöttek, hiába dicsérték nekünk új hazájukat, m; egyre inkább elégedettek lehettünk a mi régi országunkkal. Ez is épült, az is épült, egyre több lett a szálloda, a hazalátogatók megszállhattak volna már ott, de szívesebben vették, ha valamelyik rokon hívta meg őket — á lakásba. A költségek miatt. S kezdték magyarázni, hogy a munka odakint is munka, a pénz odakint is pénz. Nem költi az ember feleslegesen, ha nem muszáj. Mert igaz ugyan, hogy jól megy nekik, de azért egyikük sem Rockefeller.

S most, akik jönnek, ismét aggódnak. Már nem hoznak magukkal az égvilágon semmit, nincs sem golyóstoll, sem nylon ing a csomagokban, s különben is, a pogy- gyászt nem érdemes messziről cipelni... Egyébként pedig már nem azt magyarázzák, hogyan van náluk, hanem-őszintén érdeklődnek, miként van nálunk. Igaz, nem tökéletesen értenek mindent, de hát ezt nem is lehet zokon venni tőlük. Mert tegyük a kezünket a szívünkre: sokszor mi sem értjük tökéletesen. S csak legyintenek, amikor az áremelkedésekre panaszkodunk. Amerika, ott van csak infláció — magyarázzák, s trak tálnak bennünket a Nyugat-Németországban folyton emelkedő húsárakkal.

S Franciaország, mondják, ott milyen nehéz lakáshoz jutni. Sokszor már szinte sajnáljuk őket, s már-már arra gondolunk, hogy majd küldünk nekik csomagokat.

S most már ott tartunk, hogy a hazalátogatóknak, új problémájuk támadt. Miből van nálunk annyi kocsi, any- nyi új lakás, annyi nyaraló, miként lehet ilyen árúbőség, és így tovább. Aggódnak értünk, hogy tovább nyújtózkodunk, mint a takarónk ér. S kezdik magyarázni, hogy talán szerényebben kellene élnünk. S kérik, magyarázzuk meg nekik, mit hogyan csinálunk.

M

agyarázat helyett, inkább megnyugtatjuk őket. Bízzák csak ránk, mi hogyan van Magyarországon. Eddig is ránk volt bízva, majd ezután is igyekszünk. Ne aggódjanak, ha jövőre, vagy két év múlva újra visz- szajönnek, majd ismét láthatják, hogy minden rendben lesz. Egy ilyen kis ország, mint a miénk, nem engedheti meg magának, hogy ne dolgozzon nyugodtan.

Pintér István

Megtalálták Patak második Árpád-kori templomát

A sárospataki Rákóczi-vár területén folyó ásatások és feltárási munkák során az elmúlt években egy XII. századból származó körtemplom falai kerültek a felszínre. A régi oklevelek és feljegyzések szerint azonban Sárospataknak még egy Árpádkori temploma volt, amelyet eddig nem sikerült megtalálni. A városban folyó építkezések most erre a „titokra” is fényt derítettek. A Bodrog és az egykori Suta patak által határolt területen az úgynevezett Görbe utcában csatom aásás közben gótikus faragású köveket találtak. Ezen a lakóházakkal beépített területen július elején Dankó Katalin, a múzeum régészének vezetésével ásatások kezdődtek. A házak közötti kertekben megtalálták Sárospatak második Árpád-kori épületének, a XIII. századból fennmaradt ferencesrendi kolostornak és templomnak maradványait.

Az ásatásokat most tovább folytatják, hogy pontos képet kapjanak Sárospatak második Árpád-kori templomának és településének elhelyezéséről és nagyságáról.

V)

A íiam elfoglalt ember

V

Két éve fekszem ezen a kórházi ágyon. Járni nem tudok. .. Felülni is csak akkor, ha valaki segít... Szerencsés vagyok a szobatársakkal .. persze, a nővérkék is segítőkészek. Igazán mondom. némelyik szobatársam olyan rendes, mintha saját lányom lenne. Szóval tartanak ... talán ez a legnagyobb örömöm. Ha kapnak valami hazait, mindig megkínálnak.

— Ha látogatók jönnek, azt nagyon szeretem. Engem ritkán látogat meg a fiam. elfoglalt ember.. Orvos ... Nem is csodálom, látom ezeket itt, mennyit rohangálnak. Mondtam is neki. fiam. csak akkor gyere. ha ráérsz . .. Mikor bejön, hoz nekem sok finomságot. Megkérdi, hogy vagyok. nincs-e szükségem valamire... Néha leül rrjel- lém, de csak egy percre, aztán elsiet. Fáj. hogy sohasem csókol meg.

— Később mondtam, vegyél magadhoz fiam. neked adom minden vagyo- nom ... Nem is olyan kevés ... Több szobás házunk volt egy vidéki városban ... Családi értékek?! A sírás fojtogat:..; Idegen is eltartott volna ennyi pénzért. .. Bele is egyezett. Aztán jött a betegség ... Kórházba hozott. Eladott mindenemet, és most itt vagyok.

— Egyszer karácsonyra hazavittek a feleségével, saját kocsijukon ... Istenem, de szép lakásuk van/ Kényelmes, háromszobás.. Örültem, hogy végre a gyerekemmel lehetek, hogy megint tartozom valakihez. Gondoltam, milyen jó lesz nekem a kis szobában. Utcára néz az ablaka. Ha felültetnek, kilátok majd rajta, látom az embereket, akik egészségesek .. .

— A karácsonyfán meggyújtották a gyertyákat... Nem vagyok vallásos asz- szony, de akkor imádkoztam. Drága, ,ió istenem, öregségemre megkönyörülsz rajtam ... Fiamba visszatért az édesanya iránti szeretet. Biztos számot vetett vele, hogy ő is megöregszik ... Hogy szeretett gyermekkorában?! Ragaszkodott hozzám. Emlékszem, amikor kollégiumba került, sehogy sem tudta megszokni. Sírt. hogy haza akar jönni. Nem bírta a „zárdái életet”. Milyen jó lesz vele lakni?! Biztos vannak jószomszédok. akik néha átjönnek beszélgetni ... Az én egyetlen fiam ...

— örültem, amikor odajött az ágyamhoz. Szivem úgy dobogott, majd kiesett a helyéről, vártam, hogy lehajol hozzám .;, vagy megfogja a kezem;.: Ha megfogja, gondoltam, megPed

Nagymosás

A földrajzi nevek helyesírásáról

őröl

Laczó József felvétele

Szlovák népköltészet Esztergom környékén

A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége munkájának jelentős része a népművészeti hagyományok és a népi kultúra értékeinek ápolása, terjesztése. E célkitűzés alapján jött létre a Rozma- rín Zeleny (Zöld rozmaring) című gyűjtemény, amelyet az MSZDSZ 1972- ben ad ki. Ez a1 kiadvány elsősorban a hazai szlovák nyelvű kulturális élet és munka céljait szolgálja majd. de a néprajztudo- mány számára is értékes anyagot jelent. A Zöld Romaring hazánk egv tájának szlovák népköltészetéről kíván képet adni, annak valamennyi műfaját: dalos, verses és prózai alkotását bemutatva. A táj népéletére támaszkodva a néprajztudomány szempontjainak megfelelően. a gyűjtemény a műfajok rendjében tartalmazza a paraszti és a munkásélet népköltészeti hagyományait. Ezek az alkotások jól érzékeltetik e vidék folklórjának tartalmi mondanivalóját, népművészeti nyelvi, irodalmi és zenei vonásait.

A gyűjtésről dr. Kálmánfi Béla. a gyűjtő, az Esztergomi Tanítóképző Intézet tanára a következőket mondta:

— Esztergom környékén a Pilis és a Gerecse-hegy- ség völgyeiben meghúzódó falvak bányász- és parasztlakosai megőrizték szlová’ német, magyar nyelvű nép- költészetük sok érdekes emlékét. Esztergom környékének folklórkutatását és -gyűjtését 1962-ben kezdtem. A közvetlen indítékot a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem néprajzi tanszékének felhívása adta. mely a nemzetisei hagyományok felkutatását a néprajztudomány egvik legfontosabb és legaktuálisabb feladatának jelölte meg. Nemes példaként állt előttem Bartók Béla munkássága is. Csaknem egy évtized alatt 2000 szlovák, német, magyar és cigány népköltészeti alkotást gyűjtöttem össze, amelyeket 73 magnószalagon örökítettem meg. A szlovák és a német anyagot már teljesen feldolgoztam. a többire a következő évben kerül sor.

— Milyen lesz az első szlovák nyelvű kiadvány?

— A Zöld Rozmaring anyagát hat szlovák községben gvűUöttem össze: Pilisszentléleken, Piliscse- vén. Kesztölcön. Sárisápon, Dúson és Mogyorósbányán. Természetesen nem publikálom az összes, itt gyűjtött nénköllészeti alkotást, csak a lesjellemzőbb műfaji típusokat. A zöld rozmaring a tál szlovák népköltészetének sajátos szimbóluma — a szerelem jelleme —. amely .mmden műfajban megjelenik. Ezért választottam a gyűjtemény címéül is ezt a szép költői képet. Az irodalmi, nyelvi, zenei vonások alapján megállapítottam, hogy Esztergom környékén a szlovák népköltészet és népzene sajátos tájjellegű formája alakult ki. megőrizte a szlovák népművészet eredeti vonásait, nyelvét, témáit, népköltészeti és népzenei formáit De a népi kölcsönhatások nyomán számos új elemmel gazdagodott, az együttélés során új vonásokat olvasztott magába. E vidék dalaiban, verseiben és prózai emlékeiben sok-sok évszázad nemzedékeinek gondolat- és érzésvilága sűrűsödik. Mély. igaz emberi tartalmuk, művészi formájuk ma is felemelő élményt nyújt és jelentős mondanivalót hordoz.

ak aj let. h 0lidju

adni

OZ(

e gy

^hisu>

jparkfc

Fűzik Ildikó

A földrajzi nevek írásásában 1954-ig bábeli zűrzavar uralkodott. Ennek oka az. hogy ezzel a problémáról szabályzataink csak az elmúlt, század végén kezdtek foglalkozni, de akkor sem részletesen. A múltból örökölt szokások nem voltak jók, s a probléma rendezése a földrajztudományra maradt, de illetékesnek érezte magát a hivatalos helységnévtár is.

Legújabb helyesírásunk megalkotóié az érdem, hogy ezen a téren is részletekbe menő és egységes szabályzatot teremtettek. Sajnálatos azonban, hogy ez a szabályozás nyelvtudósaink szerint is ..meglehetősen bonyolult rendszert alkot”, aminek szerintem az az oka hogy -az egyszerűség alapelvét ebben sem alkalmazták.

A legtöbb nehézséget itt is az egybe- és külöalírás, ezen belül a kötőjel hasz-' nálata okozza. Két tagból álló szó kötőjeles kapcsolásának Deme László nyelvészünk egyetlen indokát abban látja, hogy a két szónak „erősen érezhető az önállósága, noha jelentésük tömbösödése, vagy a közöttük levő viszony kifejezetten volta egybeírásukat kívánná. „Hasonló Fábián Pál nyelvtudósunk álláspontja is: „Kötőjellel az új szabályok szerint általában akkor kell összekapcsolnunk a két főelemből álló földrajzi név tagjait, ha azok még nem forrtak szorosan össze, bár a kapcsolat ösz- szetétel jellegű.” Példaképp a Korral-tengert. Észak- Magyarországol és János- díílöt hozza fel. Eltekintve az indokok erősen szubjektív Jellegétől („érezhető az önállósága, még nem forrtak szorosan össze”), a tartalmával sem leltet egyetérteni: miért nem forrt

még szorosan össze az idézett példákon kívül a Sebes-Kőrös, Csepel-sziget. Lajta-hegység. Márványtenger?

Az pedig valósággal folytatásos rémregény, amivel a szabályzat alkotói a GelS m

diósé

csókolom . 71 Veszek gamnak annyi erőt, 1 kezet csókolok neki.. fiamnak.

— Megállt fölöttem egyszerre megriadtam, i tam a szemét, hogy a s mibe néz ... Gyermekki ban mindig így nézet semmibe, ha rosszban t a fejéi.. Félelem fogolt

— Mama?! Viszamegy a kórházba. Jobb ott a i manak... Nekünk n időnk mamával rendszi sen foglalkozni. Nem gyünk berendezkedve tegápolásra.

— Mindig szerető a voltam, nem tudom, m ver a sors. Miért érdi lem én ezt? Hatvani) éves vagyok, két éve i szem ezen a kórházi ág} Járni nem tudok... Fe ni is csak akkor, ha seg nek. Szerencsés vágyói szobatársakkal. Perszes nővérek is segítőkészek.

— Engem ritkán látó meg a fiam. Elfoglalt < bér... Orvos ...

— Állandóan a kilin< figyelem. Ha nyílik az a azt hiszem, ő az. Bíz benne, hogy egyszer el értem, és magával visz. ' ra lesz otthonom, ahol m pihenhetek. Ahol a leik is megnyugszik.. j

Szomolya Józsc

lérthegy. Margitsziget <P beírását elfogadtatni alj ják a Csepel-sziget, Szag ság-hegy kötőjeles fort! ellenében. A "szabályzat TŐI úgy nyilatkozik, W az egybeírtak „szorosabj összeforrott” kapcsolaj Amikor azonban a szabj zat vitájában Takács zsef a földrajzosok nevét- támadta a szabályzatelltp mondásait, Deine Lászlór zal vágott vissza. hogyp Margitszigelfélék főleg l( földrajzos hagyomány j tett engedményként mai'a lak kivételnek. t

Nemcsak a földrajzosok ( kallják a kivételeket. ís czi Géza nyelvtudós' - például csak némi ra j lusztikával magyarázd, különösségnek nevezte Margitsziget — Fülöp-szy tek kettőségét is. Ds. László erre a Helyesíj, rendszerünk logiká iában! vábíejlesztette elméletét.: a Margitsziget egybeírd mint városrész nevét ifllj kolta. De miért városi,, a Margitsziget, ha a CseL sziget nem városrész, f nem „egv Csepel-sziget j- vű sziget”?

Itt érkeztünk el az fit, szerűsí lés elvének ér vént síléséhez: nem szükK

ges helyesírásunkat a ffiL rajzi nevek egybe- vagy jL lönírásának sajátos száj,, lyozásával nehezíteni. sok is javasolták már. h<je a földrajzi nevekre ugs'4, azok a szabályok legyei; érvényesek. amelyek J egyéb szavak egybe- v^, különirását rendezik. El vetnünk -azt a tézist is. híj „a kötőjel a földrajzin!, írás jellemző eszköze.” tehát a megoldás? Érvén! sítsük azt a szabályt. h<ji, sem a melléknévi. setnL főnévi jelzőt nem írjuk eh be a jelzett szóval vai% a Békés megye. Kosstk utca példáját terjesszük! a hegyekre, vizekre, szintekre is. Nem lenne egyS'j,

ríibb és tudományosabb! Margit sziget. Gellert ha^\ Sebes Kőrös Atlanti óce megoldás? Nehéz, volna j ellenkezőjét bizonyítani. P E. Kovács Kálmábr >