Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 184. szám
1972. aug. 6., vasárnap ESZAK-MAGYÄRORSZÄG ; Áz üdülő gondnoka ann > • "Balatonboglár. DIGEP- Mö. Szí :urka János gondéin,éppen nagy munkában n. lp: ú;j vendégek, érkeznek, a sornyi a tennivaló. Régi íkkdberősként. üdvözöljük íze tern ást:, egy-két éve a Di- ;n tíb’öri Gépgyár szakszerolt l2eÜ bizottságán sokszor egyíálkoztunk. a ír- Hogyan ízlik a göncinél munka? — kérdezem dszffáncsian. m [Tanácstalanul tárja szét ve Pét. ■ —■ Nehéz az összehasonlí. P- Sokan azt hiszik, hogy 5 iT balatoni üdülő gondno- jinäk csupa arany az éle- Pedig ... bír is félbe kell szakíta- .. /uk a beszélgetést. Ven- ^kek érkeznek, eligazítá- Jü az adminisztratív mun- r^fiSzkurka János dolga. ... -Másnap, kora reggel a ' | ken találkozunk. A ,eK jndnok kezében pécabot. Iátd csak kibicelek. s gyö- 11 yŐrködöm a csendes, sima f'tükörben, a túloldalról liní16 kéklő Badacsonyban. ,z ab" Tavaly még másgond- BjZ'k volt... — kezdem a eljszélgetést. íz. r* Igen. Dezső bácsi. 1 mé'kor elment, vitte az lelKr^feit is, akivel jóban- pzban együtt volt, Napig jártam új munkaerő izsclán. Aztán a tanács, a Jdbi'/ntRáo; a rendőrség, Beszerzési helyek követ- B'ztet- — sehol sem ismer- '■ Főleg a beszerzés nek jzségeítől féltem. Jó bePr2és nélkül semmit sem [ egy üdülő, a vendégek Bdenekelött a hasukon Resztül mérik le az üdü- f örömeit. S itt különösen nehéz a helyzet, máshonnan jön a kenyér, a zsemle, a tej, a hús, a zöldáru, a patyolatszolgáltatás. Szerencsém, hogy' feleségem otthon a vendéglátó- iparban dolgozott, s nagy tapasztalattal rendelkezik. Nélküle aligha boldogultam volna. — Sok emberrel beszélgettem. s még az itt nyaraló. kényes gyomrú focisták, Salamonék, Kovácsék, Kol- látihék és a többiek is azt mondták: ragyogó az ellátás. Savanyái arccal dobja vízbe az üres horgot. — Idős szakócsnénink mestere a főzésnek. Egy- egy vendégre 28 forint jut naponta, ebből kell .gazdálkodni. ezzel kell bűvészkedni. A 28-as szám tavasztól tabu lett az életemben. Az üdülők sokszor nem is sejtik, milyen problémát jelent a pénz jó elosztása. Ma nem harapnak a halak. Elindulunk vissza az üdülőbe, nemsokára reggelihez készülődhet az első csoport. A rövid úton a sokféle vendégről beszélgetünk. — Munkás, mérnök, gazdasági vezető, pártbizottsági munkatárs, adminisztrátor, s még ki tudja. hányféle beosztású, alkatú ember van az évi 1200—1300 gépgyári üdülő között — mondia. — Többségük rendes. fegyelmezett, megértő, ha kell, értékelik, ho.gv a gyár áldozatot hoz értük, a törzsgárdataeok esetében elenyészően kevés pénzbe kerülő üdülési lehetőség biztosításával. De volt már úgy is. hogy például egy vendég reklamált, miért nem úszkálnak citromkarikák a reggelihez adott tea tetején. Megkértem, saccolja meg,'szerinte mennyibe került az előző napi reggeli, ebéd, uzsonna. vacsora. Már majdnem negyven forintnál • tartott, amikor felvilágosítottam a 28 forintról. Először nem akarta elhinni. végül nagyon elszé- gyelite magát. Visszatérve az üdülőbe kezembe akadt a vendégkönyv is. Egyre szaporodnak benne az idei „vallomások” is. A Tot.li- és Be- rényi-család versben köszöni meg az idei remek nyaralást. a vers címe: „Beutaltnak legjobb a világon”, a verssorok kezdőbetűiből jön össze. Kiss Gyuláné két éve így búcsúzott Boglártól: „Távolban egy fehér vitorla, ez az. ami a szívünket visszahúzza.” Július 14-e és 20-a között, mint írja a Kiss-esalád, ismét feledhetetlen hetet töltöttek a vállalati üdülőben. Számán Lászlóéit életükben először üdültek az idén, s azzal búcsúztak el, hogy talán újra sikerül viszajutni- uk Balatonboglárra, a Dl- GEP-üdülőbe. A sok-sok kedves bejegyzés Szkurka János gondnokot, s az üdülő beosztottjait is dicséri. Azokat, akik reggeltől estig azért dolgoz.- nak. hogy a Diósgyőrből érkezők zavartalanul pihenhessenek elégedetten menjenek vissza a munkagépekhez, íróasztalokhoz. Nyikes Imre ai Q ti ózsák virítanak itt f.\ pirosba hajlón. Ezen I a kis területen is. áldozott. szép rózsák. Bs akkora lehet ez a te- *°t. hogy elférne rajta — ?ndjuk — egy pad. Kö- gyepszőnyeg zöldell. A ePszönyegből felástak egv ? részt, és rózsákat ültet- ^ bele. Padnyi területre. Másutt is virítanak itt 2sák. a putrioki főtéren, farkban, mert gondozzak. Idben tartják a parkot, ‘ányok. virágok, fák és föok vannak benne, meg B>na alakos szobor, első kisháborús emlékmű. Né- hy ember pihenget a l'kban, olvasgat. Csend öl. Augusztus, volt akkor is. 'gusztus első hetének vé- • mint most. De akkor ifj11 volt ilyen szód a paris. ■ p volt: csend. Akkor már hónapja nem volt Bnd. Lelkesedés. öröm yici szomorúság, fáida- töltötte ezt a teret. u£usztusl hónapokká! Tpelőzően. március 23-án födött. Nagy tömeg kit össze a téren. Gyűlés- lőttek az emberek. Felhozott a dalárda is. kés tanító vezetésivel, és hangzott eev addig alig kert ének: „Fel fel ti rab- ' a földnek , .Putnokon ’Ivánosan első alkalom- 1:jl akkor hangzott el az c,'nacionáló. A dalárdák Szovjet—Oroszországból > :pzett tanító vezetésével 1ánv nappal korábban |ki’ megtanulták. A nasy- j ölésen sorsforduló lelke* [ktte az embereket: betelhették a Magvar Tanár» |7lársaság győzelmét! i‘Jaecban múltak a hóna L! • Putnnk szegényei tud- L.:. értük van a sorsfor- a maguk világának megvívásáért fognak fegyvert. Tudták, kik ellen kell használniuk. Például azok eílen, akik háborúba is csak őket. a szegényeket hajtották a frontra. A parkban. most, a világháború emlékművén 107 név olvasható. Putnokról 107 ember halt meg a fronton. Gazdagok nevei nincsenek közöttük. Csak a szegényeké, a m i nden bői kisemmizetteke. De akik nem pusztultak el azok az orosz fogságban sok mindent megtanultak, és ezt a tudást hazahozták magúkkal a faluba, ök még inkább tudták, hol a helyük a forradalomban. Augusztus, a több. mint ötven évvel ezelőtti augusztus már nem a harc ideje volt. A rettegés ideie volt. a megtorlásé. A megszálló csapatok, a fehér tisztek, az ellenforradalmárok tobzódásáé. Itt Putnokon is. összegyűjtötték a vörösőrség. a direktórium tagjait, az iskola rajztermébe zárták az embereket. Majd kiválasztottak közülük tizennégyet, a „legveszedelmesebbeket”. Augusztus első hetében. Ide hozták őket. a főtérre. Meztelenre vetkeztették vaiamennyiüket és megbotozták. Trenóczkv Lászlót, a direktórium elnökét. Lehóczki Pált. és valamennyit. Köztük egv nőt is. Mérész Erzsébet malomüzemi munkásnőt. A botozás után. a véres, ájult embereket szekereken vitték Miskolcra, a börtönbe. Nem élnek már ezek az emberek. A sokszor megkín- zottak. az agyongyötörtek. Csak egv él még közülük Rimaszombaton. a most nyolcvan felé iáró Koziner Imre. aki jelenleg is levelez még a outnoki honismereti körrel. "Engem 1919. augusztus 16-án tartóztatlak le Budapesten. A Hársfa uacai rendőrségre cipeltek. és kezdetét vette életem szörnyű kálváriája. Délután 1 órától éjfélig ■ütötték-vertek. Egyik ájulásból a másikba estem ... öt nap múlva Putnokról két csendőr iött értem. Megvasaltak. Putnokon a csendőrlaktanyában a padlóhoz vasaltak, majd másnap, a főtéren meztelenre vetkeztettek és megbotoztak ...” Koziner lnne leveléből valók a sorok. Koziner Imre a Tanácsköztársaság idején Rimaszombaton a direktórium alelnöke. a 39-es dandártörzs beosztott katonai biztosaként, majd Putnokon pedig a forradalmi törvényszék vádbiztosa- kent vett részt forradalomban. Ö még él. Itt botozták meg őt is. a főtéren. Itt botozták meg a forradalmárokat, valamennyit. Augusztus volt akkor is, augusztus első hete. Egy kőpad állt itt. E gy kőpad, és erre fektették a meztelenre vetkeztetett embereket. a megalázotlakat. a meggyötörteket. és ezen a kőpadon verték őket a bottal. Zöld gyep. virágok, fák díszítik most a főteret, ahol szép parkot alakítottak ki. A kőpad már nincs itt. A kőpad helyen felásták a lóidét és rózsákat ültettek bele. Pirosba hajló rózsák virítanak ezen a padnyi területen. Priska Tibor Szolgálat az északi végeken nf,« a község szivé- nAluic ben. felújított épületben, kulturált körülmények között éli mindennapos éleiét és tevékenykedik az aggteleiéi határőrőrs. Gyakorlatilag — ha bármilyen probléma adódik — viszonylag sokak által látogatott idegenforgalmi területen mindenki itt áll meg. Ezért szokták mondani, hogv itt a hatóság a hat árőrőrs. Es valóban az. mivel a tényleges határőrizeti munkán kívül sok olyan speciális feladat megoldásában is részt vesznek a határőrök, amely valójában már nem is tartozna közvetlen tevéken vséei körükbe. Igv például látogatásunk előestéjén eirv túrista család kereste fel az őrsöt, hogv segítsenek eltűnt, hatéves gyerekük felkutatásában. A lakosság és a határőrök közös munkája eredményeként késő este. tíz óra után meg is találták a kisfiút. — De ez csak eev né'da a sok közül — mondotta Tóth Elek, határőrszázados, őrs- oarancsnok. — Itt van például egy köszönő levél a Kisipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetségétől, amelyben azt emelik ki. hogy az Aggteleken megrendezett ipari szövetkezetek országos találkozójának gyors és zavarmentes lebonyolításában is kivettük részünket. Természetesen legfontosabb munkánk a határőrizet. Azt szokták mondani, hogy a határőrizeti szolgálat mindenütt és mindig nehéz. Így van ez Aggtelek kórnvékén is. ahol a határőrök éjjel és nappal, hétköznap, vasárnap és ünnepnap. hőségben, esőben, sárban, hóban. hidegben teljesítik kötelességüket.. — Sokrétű és bonyolult feladataik megoldásához minden szükséges eszköz rendelkezésükre áll — mondotta Juhász Károly határőrszázados, az őrsparancsnok helyettese. — A határőrizet legmodernebb technikai eszközei mellett igénybe vesszük a hagyományos eszközöket is. tgy a távolabbi helyekre gépkocsival. illetve kerékpárral közlekednek határőreink, a nehezebb terepszakaszon a hátaslovat használják és jól kiképzett kutyák segítik a járőröket. Mint megtudtuk, határsértés mostanában is előfordul. A határsértők azonban nem jutnak messzire, fennakadnak azon a „hálón”, amelyet az aggteleki őrs határőrei biztosítanak. Ez nagymértékben annak is köszönhető, hogv az őrsnek jó kapcsolata van a területén élő lakossággal, a helvi szervek vezetőivel, de még a gyerekekkel is. hiszen néev iskolában működik úttörő határóvszakasz. A lakossággal csolatuk azonban nem korlátozódik csak a határőrizeti munkára. Mint Petró József, határőr-úrvezető, az őrs KTSZ-alapszervezeté- nek titkára elmondotta, az aggteleki KISZ-esekkel szoros kapcsolatuk van. közös a népitánc-csoportjuk. és most akarnak létrehozni egy közös irodalmi színpadot is. Az őrsön szolgálatot teljesítő határőröknek azonban nemcsak a környék lakosságával, hanem a távol, vagy közel éló szülőkkel is megvan a kapcsolatuk. Nemcsak abban az értelemben. hogy szabadság idején hazalátogatnak a határőrök, vagy a szülők látogatnak el ide. hanem ..hivatalosan” is. A közelmúltban például megrendezték a katonaszülök értekezletét, méghozzá a határőrök, a szülők és a parancsnokok legnagyobb megelégedésére Látogatásunk délelőttjén megszokott, csendes életét élte az őrs. A háló-körzetben aludtak, pihentek azok. akik éjszaka szolgálatban voltak, a határőrök egv része a kiképzési tervben megadott feladatát látta el. másik r e pedig a jól felszerelt klubszobában újságolvasás. rádióhallgatás közben várta az ebédet. Az őrsön mindenütt példás, katonás rend fogadta a látogatókat. Ezt tapasztaltuk a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt konyhában is. ahol külön tanfolvamot végzett határőrszakácsok készítették az ebédet.. Az étkezés is közös ügv az őrsön. Az úgynevezett étkeztetési bizottság állítja össze az étrendet, mégpedig közvélemény-kutatás alapján. Fovrflrn határőrrel 11 találkoztunk, aki panaszkodott. Mók Miklós határőrtizedes. őrs- ellátó a nehéz beszerzési lehetőségekről beszélt. Elmondotta. hogv a MÉK kazincbarcikai. a FŰSZERT edelényi teleoe. valamint a Húsipari Vállalat ózdi ki- rendeltsége sokszor nem tesz eleget a megrendeléseknek sem mennyiségben, sem minőségben, sem időben. — No. de sebaj — mondotta a tizedes. — Bizonyos értelemben önellátók vagyunk. Holnao kellett volna jönni az elvtársaknak, mert az egyik hízónkból disznótorost készítünk ... Szöveg: Oravec János Kép: Szabados György Jól felszereli KISZ-klub áll a határőrök rendelkezésére Készül az ízletes ebéd Rózsák
