Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-09 / 160. szám
ÉSZAK -MÄGYÄÜiOR'SZAG - 6 —bot»—mb—m «WI mii——bm 1972. július 9., vasárnap 100 éwes a magyar műemlékvédelem libben az évben — a műemlékvédelem 100 éves évfordulójára — megyénként új műemlékjegyzéket 'adtak ki, mely az 1960- ban kiadott jegyzékhez képest sok új adatot és változást tartalmaz. Borsodban összesen 591 műemlék és műemlék jellegű épület található. közülük G5 Miskolcon. Ha csak a számokat nézzük, máris felmérhető, hogy a közel 600 épület helyreállítására és karbantartására jelentős összeget kell fordítaniuk az ezzel foglalkozó szerveknek. A műemlékvédelem természetesen nem kampány- szerű. egy év' alatt — még ha jubileumi év is — nem lehet minden munkát befejezni. Az idén elvégzendő feladatok legtöbbje is régebben megkezdett feltárás vagy helyreállítás folytatása. Ilyen munka a Diósgyőri Vármúzeum építészeti helyreállítása; a vármúzeum különböző rendezvények megtartására is alkalmas lesz Sátoraljaújhelyen októberben — a műemléki és múzeumi hónapban — nyílik ugyancsak helytörténeti kiállítás, melynek az átalakított tanácsháza ad otthont. Üjhelyben egyébként folytatják a kolostoréi templommaradványok feltárását is. A korabeli templomok, várak, műemlék lakóházak mellett, elsősorban népművészeti értékük van a népi építészet még el nem pusztult remekeinek de ezek védelme .sajnos, nehezebb, mint az állami tulajdonban levőké. A régi. parasztházak jelenlegi tulajdonosai ugyanis legtöbb esetben szeretnének új házba költözni, de sem az államnak, sem a helyi szerveknek nem áll módjában megvásárolni a régi épületet. Ilyen esetekben még az is előfordul, hogy a tulajdonos lebontaná a műemlék jellegű házal, hogy építkezhessen. Az ehhez hasonló problémák elkerülésére az Országos Műemlék Felügyelőség és a területi albizottságok a jogpropaganda eszközével élve, a tulajdonosokat tájékoztatják a műemlék fenntartására igényelhető anyagi járandóságról. Ezt az összeget esetenként. és évente állapítják meg Annak ellenére, hogy a műemlékvédelem napjainkban közügy, és az OMF irányításával a helyi szervek, tanácsok is jelentős anyagi .támogatást nyújtanak, mégis előfordul, hogy a műemléképületeket használó közületik nem törődnek a karbantartással. Borsod megyében hét-nyolc olyan kastély van, melyek már korábban alapos rekonstrukcióra szorultak volna, de a „lakók elfelejtettek lakbér fejében'’ anyagi áldozatot hozni — bár erre kormányhatározat van. A íele- dékenység következménye, hogy ez a néhány épület tönkrement, jelenleg már csak több százezer forint értékű munkával . lehet helyreállítani. Ennyi pénze pedig az épületet használónak már nincs. A felettes szerv hiába, ír fenyegető és kopop hangú levelet a „bérlőnek”. a válaszlevélben az a kérés van. — melyet levelezés nélkül sem tudott teljesíteni —. hogy anyagi támogatás kellene. A felettes szerv újabb levelet ír a legfelsőbb szervnek, de ott sincs pénz. A körlevelezés ideje alatt pedig összedől a vita tárgya, a műemléképület. Ügy látszik tehát, hogy a centenáriumi év sem múlik -el problémák nélkül. Olyan eset is akad. hogy a város- rendezési , tervet készítők nem törődnek’ egy-két „útban levő” régi épülettel, s csak akkor kezdődik a huzavona mikor az építők lebontanák, hiszen a terv szerint azon a helyen egy áruház fog állni. A műemlékek védelme tehát, szoros együttműködést kíván, hogy az épületek használói, a tanácsok építési osztályai, és az OMF , közösen mentse meg a régmúlt idők sokféle, és „továbblétezésre” érdemes alkotását. (Orosz) Az nifiiipiMás Kencz Lídia, a vasgyári kórház íögyógy- szerésví tegnap, 1972. július S-án vette ál az aranydiplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, —• 1922. június 12-án kaptam meg diplomámat a fővárosban — emlékezik a most is aktívan dolgozó Kenéz Lídia, érdemes gyógyszerész. — Akik akkor végeztünk. már csak négyen élünk. Az egyik borsodi,' Tavaszi Lászlóné Encsről. Már csak Lídia néni dolgozik a fél évszázaddal ezelőtt diplomát kapott gyógyszerészek közül. Itt. a vasgyári kórházban mindenki ismeri őt — Tíz évig Budapesten dolgoztam egy gyógyszer- tárban. azután kerültem a Vasgyárba a társpénztárhoz. mint recept felülvizsgáló. 1945-ben elpusztult budapesti lakásom, akkor vettem ái a vasgyári kórház kis g.vógyszerraktárál. Kenéz Lídia azóta is a kórházban van. Ott is lakik égy kis szobában. Ű látja el orvosságokkal a 420 ágyas kórházai, a vasgyári szakrendelői és az üzemi rendelőket is. — ötven évvel ezelőtt még csak 150 kartonnal dolgoztunk — emlékezik Lídia nénj. — Ma?3000-rel. — Nehéz eligazodni? — Nekem nem — mondja mosolyogva —, de az utánam következőnek nehezebb lesz A 76 éves Kenéz Lídia ma is a legnagyobb szellemi frisseséggel végzi munkáját. Nemcsak a legújabb készítmények felől tájékozódik, minden érdekli. Jellemző, hogy havonta 120 forintért járat újságokat. Sokat olvas. Amikor arra kérem. meséljen valamit az elmúlt 50 évről, amelyből 40-et a Vasgyárban töltött, azt mondja. — Én csak dolgoztam. A nép egészségéért... ez a jelmondat volt felírva arra a zászlóra, amelynek zászlóanyjává választották, már nem emlékszem pontosan, mikor. Édesapjáról beszél inkább, a hódmezővásárhelyi kovácsról, aki mind a kilenc gyerekét taníttatta. pe-_ dig nehéz volt akkoriban. Mostanában már egyre gyakrabban hazavágyik Lídia néni Hódmezővásárhelyre. Szeretne megpihenni. ny. p. Hatalmas ország, törekvő nép Hirtelen annyi kérdés záporozott Hegyi Imrére, a népfront megyei titkárára, hogy kénytelen — mosolyogva bár — sorrendre inte.ni. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldötteként S. Hegedűs László országos titkárral töltött egy hetet Mongóliában, mint a mongol Béke és Barátság Szövetség vendége. Mongóliáról már sok írás jelent meg a sajtóban, többek között nálunk is. A tőlünk oly távol eső baráti nép éleiét egyre jobban megismerjük, de igen messze vagyunk attól, hogy alaposan ismerjük. Éppen ezért' beszélgetésünk elején úgy határoztunk, hogy különösen egy területet, nevezetesen a mezőgazdaságot, a termelőszövetkezeti gazdálkodást mutatja be most Hegyi Imre országgyűlési képviselő. — Elöljáróban azt azért szeretném megemlíteni — mpndotta —. hogy én egy idegen országban először a múzeumokat nézem meg. Így ismerem meg nagyjából a nép múltját, így van alapom a jelen reális értékeléséhez. Mongóliában is így tettem. Ezután néztük meg a magyarok által épített ruhagyárat, amelyet két évvel ezelőtt Losonczi Pál. az Elnöki Ta■ nács elnöke avatott fel. Majd tsz-látogatásra került sor. — Melyik termelőszövetkezetet Látogatták meg? 1941neve. vilákét késük el. hogy Mongólián’)! van szó A termelőszövetkezet 654 000 hektáron gazdálkodik. Ez egyben a járás' területe is. A járásnak 3300 lakosa van, s a szép erdős vidéken 65 000 jószág legel. Mint említettem, 1941-ben alakult a tsz, akkor 41 taggal. 51 állatuk volt, egy jurtájuk, faházuk és egy sátruk. — És ma? Ma milyen pel mutat a gazdaság? — A termelőszövetkezetnek 1300 tagja van ez 500 családot jelent. Vagyonuk 8 000 000 tugrik. Főleg minőségi állattenyésztéssel foglalkoznak. Évente a bevétel 50 százalékát osztják fel a tagok között. — Mikor vette fel a ísz az új nevét? — 1959-ben. Azóta járnak náluk rendszeresen magyar vendégek. Meglátogatta őket Kádár János elvtárs is. A látogatás során készült fény- képfelvételek ma» is a mozi előcsarnokát díszítik. — Kivel barátkozott a tsz-ben? össze — O, nagyon sok tsz-tag- gal. de a legkülönösebb és legérdekesebb ember volt (köztük Zs. Zsamjan, aki a megyei tanács tagja. 10 éve járási tanácstag és világ járt ember hírében áll. Nyolc éve brigádvezető a tsz-ben, s egy esztendeje szocialista brigáddá alakultak. Részt; vehettünk egy brigád gyűlésen is, amelyet a brigádvezető jurtájában tartottak. — Mit jelent az. hogy világjárt ember hírében áll? •— Amikor Kádár elvtárs náluk járt. a tsz egy lovat ajándékozott neki. Ezt a lovat, Zs. Zsamjan hozta haza Magyarországra Ellátogatott a magyar testvér termelő- szövetkezetbe is, a mezőtúri Mongol—Magyar Barátság Tsz-be. Hazánkon kívül járt a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és az NDK-ban. Egy cikikben szinte lehetetlen visszaadni mindazt az élménytömeget, amelyet Hegyi Imre egy hét alatt szerzett. Járlak a mongol mező- gazdasági miniszternél, Dass nál is. — A miniszter egyben a Magyar—-Mongol Baráti Tár saság elnöke is Talán nem véletlen, hogy az alelnöl- tisztet a vízügyi miniszter helyettese tölti be. A minisztertől megtudtuk, hogy igyekeznek a bellerjesebb állattenyésztésre áttérni. Elmondotta, hogy a mongol—magyar kölcsönös látogatások es találkozások igen sokat segítenek nekik a korszerűbb gazdálkodás megteremtésében. Hegyi Imre országgyűlési képviselő az elkövetkező időkben —: több felkérés alapján — élménybeszámolókat fog tartani mongóliai útjáról. A. I. I 0 FÉR IT PORT Ríj Teliinger István munkája AKÁC ISTVÁN: Jegyesség, Nap ;a kontya Ö mondja, de én mondom. Én mondom, de ő mondja. Gondja: a gondom. Gondom: a gondja. .Jegyesgyűrűje: a jóság. Jegyesgyűrüm: a szerelem. Így köt össze, mindhalálig, két-együnket a valóság! Petőfi Sándor Sárospatakon AUANYBETÜS márvány- i tábla hirdeti Sárospatakon, hogy 125 esztendővel ezelőtt. 1847, július 9-én Petőfi Sándor a híres diáki) á rosban járt. Pálkövi Antal professzor házában szállt meg, de vendégül látta a lánglelkű költőt a kollégium ifjúsága is. Az előző napot Miskolcon töltötte Petőfi, és július 9-én reggel indult Szerencsen át Sárospatakra. Ragyogó. napfényes időben utazott végig Hegyalján, s nem tudott betelni a láj szépségével. Különösen Szerencs után valósággal lenyűgözte a látvány gyönyörűsége. Délutánra járt az idő, amikor Olaszi felől a Pi- lyergődombon át; szekéren Patakra érkezett. Útja a vár előtt vitt el, így előbb ezt tekintette meg. A vére is felforrt az indulattól, megtudva, hogy a Rákócziik ősi fészke, a magyar forradalmak „oroszlánbarlangja” a kuruc szabadság- harc leverése után az osztrák labanc arisztokraták birtoka lelt. Az osztozkodáskor előbb a Trautsoh- nok. majd a Bretzenhelmek kapták meg a bécsi császártól jutalmul. Utánuk azé a Windischgratz hercegé lett, akinek az apja leverte a 4!!-as szabadságharcunkat, és körözőlevelet adott ki Petőfi alfogatására. A diákok kitörő örömmel fogadták Petőfi érkezésének hírét, és az ifjúság két vezetője: Orbán József szenior és Orbán Ferenc kórus- elnök tüstént meg is hívta az énekkar által rendezett, „deákos, vidám estélyre.’’ Ugyanis éppen ekkor kezdődtek a kollégiumban az év végi vizsgák, vagy ahogy akkor nevezték: az aratási egzámenek. A vizsgák '2—2 hétig is eltartottak, s bizony. kemény erőpróbára tették az ifjúságot. Ilyenkor esténként az énekkar hangversenyt adott, majd mulatság következett. A kó- rusteremben kitelték az asztalra, és jóféle hegyaljai borral színig töltötték az énekkari tisztséghez, ranghoz méretezett bükk Jakit- pákát”. A várból mentem a kollégiumba — írja Petőfi —, telt poharak és víg diákokhoz. Magam is hozzáláttam.” A továbbiakat aztán maga Orbán József szenior mondja el pataki kórus tör- I télidéről szóló visszaemlékezésében. Dalt dal, poharat, pohár követett. Petőfi elé egy mitológiai alakokkal ékesített tülökpoharat tettek, s a költő tüzes, zamatos bortól fellelkesülve, kezébe vette a poharat és a kórusra köszöntötte ezekkel a szavakkal: „Most e tülök kezemben van, néhány hónap múlva — hóm- j Inkára téve a szarvat monda — talán itt lesz Ki- iszom e poharat, hogy részeg legyek, s felejtsem cl. hogy szabadságomat kél szép szemért feláldoztam. Ti pedig, jó vidám férfiúk, mikor c pohárból isztok, emlékezzetek reá. hogy Pc- 1őfi ivott e pohárból. Isten éltessen benneteket!” A „két szép szem” tér- i meszelésen — Szendrey Jú- | liáé, akiért boldogan „áldozta fel szabadságát.” — Hiszen — amint a 14. levél elején írja — Patakról éppen „az ígéret földjére. Szalmáiba” sietett — Júliához, akivel szeptember 8-án házasságot, is kötött, így hát hiúba volt minden kérlelés. másnap reggel tovább is indult Patakról. Üj- helyen. Ung váron. Beregszászon át Szalmái' leié. „A kollégiumban kezdődnek az examenek. marasztalnak, de ' nem maradok. Nagyon sietek Szalmái- leié. aztán meg nem is szeretem látni az állatkínzást” — fejezi be Sárospatakon keltezett levelét Petőfi. A TÜLÖKPOHÁR, egy kicsit megcsorbulva, de ma is megvan. Az iskolatürté- neti múzeumban őrzik becses emlékként.. És — ahogy a költő kívánta — a mai diákok is büszkén emlékeznek rá. hpgy „Petőfi ivott e pohárból” — éppen I25 esztendővel ezelőtt. Hegyi József — Az Ulánbátortól mintegy 45 kilométerre levő Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezetet. Ez 1941- ben alakult. 1— Akkor bizonyára mái neve volt, ■—- Igen. Tuja volt a neve Azt jelenti magyarul, világosság. Erdeen községber van ez a tsz. — A. közigazgatási fogalmaic Mongóliában egészei mások, mint nálunk. Kérjül szóljon néhány szói a területről? —- Erdeen az úgynevezet központi megyében van Druumatban. Ennek a megyének a területe 81 00( négyzetkilométer, a lako-ssá; száma 65 000, Talán érdekes ha azt is megemlítem, hog.\ az állatállomány ebben <. megyében 1. millió 300 eze darabból áll. A megyében 2( járás és 17 tsz van. A m termelőszövetkezetünk lő lel adata, hogy Ulánbátort, a tő várost ellássa hússal, tej.ie és zöldségfélével. Földmű vetést 180 000 hektáron ibly tatnak a megyében. A szán tóföld nagysága szempontja ból ez a második megye. — Ismertessen meg min két. közelebbről a Tuja Vagyis most mór a Magyar- Mongol Barátság Termelő szövetkezettel. — Szívesen, ámbár a szá nwk kissé meglepőek lesz nek a mi termelőszövetkeze
