Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-09 / 160. szám
1972. július 9., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Szülők, ügyelem! Gyerekek ¥©82ffi-%'3EÍ A halesd, halál, a/tragédia mindig megdöbbentő, de különösen az, ha gyerekről, fiatal életről van szó. Statisztikai adatokat, sajnos, viszonylag nagy számokat lehetne idézni, hogy — különösen a nyári vakáció idején — milyen s°k gyerek, fiatal kerül veszélyes helyzetbe, szenved ''égzetes balesetet. De tekintsünk most el ettől. Tekintsünk el azért, is, mert egyetlen végzetes balesel. egyelőn halál eppen olyan hatással van az emberre, mint kettő, vagy öt, vagy tíz. Szinte nem múlik el nap, nogy ne olvasnánk az újságokban ne hallanánk a rádióban, ne látnánk a televízióban olyan balesetekről, illetve olyan baleseteket, amelyek elkerülhetők lettek volna, ha a szülök nagyobb figyelemmel kísérik gyerekeik játékát, ^szórakozását, ka megfelelően kioktatják okét, ha nem hagyják őket felügyelet, nélkül, ilyen balesetek, sajnos, megyénkben ■Is előfordulnak. Szőkébb ha- ?ptk útjait járva gyakran láthatjuk, hogy egészen kis, tíz éven aluli gyerekek fürdésiek tiltott helyeken, hajlanak kis kerékpárjukon nagyforgalmú útvonalakon, esüngenek a villamos lépcsőién, játszanak gyufával szalmakazlak tövében, csúszkálnak a gém esküt korlátján belül a vizes deszkán, isme- retlen barlangok közelében ólálkodnak, meddőhányók tövében ugrálnak el a lezúduló kőzetdarabok elől, iovasko- csit hajtanai { önállóan az utakon. a villanyvezeték tartó oszlopán próbálják ki famá- «ó tudásukat, vasúti állomásokon a sínpár közelében, vagy között ismerkednek a világgal és ismei'etlen erdőkbe indulnak anélkül, hogy biztosan tudnák a hazavezető utat. Nem mindennapi eseteket fényképeztünk az utóbbi napokban és sajnos — anélkül, hogy különösebben kerestük volna őket — igen sokat.. Olyan helyzeteknek voltunk szemtanúi, amikor egészen fiatal életek, tíz éven aluli gyerekek voltak közvei len elet veszedelemben. Ezek közül csak harmat emelünk ki. Az a kisgyerek, akit a vilii a ny pózn á ról pa ra n csőit u n k le nem tudja, milyen veszély fenyegeti, ha eléri, az oszlop tetejét. Társai részéről ő dicséretre számít, holott ... Nem tudni, mire gondolt az a szülő aki. ennek a kis kerék oá r n a k csomagtartójára puha párnát erősített fel és engedte el a képen látható két gyereket útjára. Szinte rossz volt nézni, ahogyan im- bolyogtak a forgalmas útvonalon a gyors járású személygépkocsik és a hatalmas tehergépkocsik közelében. Hossz volt nézni, és rossz volt arra gondolni, hogy a gyerekek nem ismerik, nem ismerhetik a közlekedés szabályait. és nem ismerik azt a veszedelmet, amely végig kíséri őket etös/ útjukon . . A .cüiiicíMiübbcntőbb esel azonban csütörtöké.a reggeli órákban fordult elő velünk .tó néhány kilométerre Űzd határától kint, a nyílt úton leállították gépkocsinkat. Kassai Béla putnoki lakos és Gajdos Józsefné ózdi lakos islápoltak cg.v egészen pöttömnyi teremtést. A forgalmas út közepén talált rá a motorral arra haladó Kassai Béla, és nem tudott mit Gyerek a villanypóznán. kát, megtörülte homlokát és csak ennyit mondott: — Köszönjük, hogy behozták. Nehéz ügy lesz... Mi kijöttünk, ^k tipegett könnyű kis nyári ru héja ban. paten (harisnyájában a szőke, fiúsán rövid hajú kislány, és újból sírva fakadt. Tanácstalanok voltunk. Nekünk tovább kellett menni, de maradtunk. Bent. az ügyeletes szobában egymás után hívták fel telefonon azokat, akik ebben az esetiben segíteni tudnak. Aztán később kerékpáron megérkezett az apa, O. Gábor. A gyerek nem futott hozzá, nem ugrott a nyakába, csak állt a lépcső aljában. Az apa valami olyasmit mondott, hogy a várostól több kilométer távolságra levő, úgynevezett Nagyverőalján kapáltak, aztán csak azt .vette észre, hogy A gyerek nincs a közelében. De a gyerek nemcsak hogy nem a közelében volt, hanem a forgalmas úttesten volt, viszonylag messze tőlük. És nagy szerencse, hogy az kezdeni vele. Sorra kérdezgette azokat, akik olt kapáltak a közelben. A gyereket senki nem ismerte. Minket azért állítottak meg, hogy vigyük be a városba, a rendőrségre. Megható. és idegesítő volt, ahogyan mindenki segíteni akart a gyereken, de nem sokat tehettünk. Annyit megtudtunk tőle, hogy Ágikénak hívják. S mikor a sírása alább hagyott kissé, megpróbáltuk szóra bírni. — Mól laksz? — Ahol apu.-- És ö hol lakik? — Ahol anyu. Aztán már nem beszélt többet, csak sírt megállás nélkül. Béni az ózdi rendőrőrsön sem tudtuk megnyugtatni. Riadt, könnyes kék szemével éppen hogy csak az íróasztal lapját érte fel. Itt is kérdezgettük de a nevén kívül semmit sem tudott. Még a cukor sem vigasztalta meg. Az ügyeletes feltolta a snpAgika és megtaláló ja. idegen emberek figyelmesek, sokszor figyelmesebbek, mint a szülök ... Ny,üveg: Oravec János Kép: Laczó József A félszavakhoz andaxin kell! Miskolcon naponta legkevesebb félmillióra tehető a helyi telefonhívások száma. A nagyobb vállalatoknál a központ, nagyságától függően tíz, vagy húsz városi vonalon több ezerszer villannak fel a hívásjelző lámpák. A telefonközpontosoknak, bár többnyire a külvilágtól „elszigetelve” dolgoznak, az emberek tömegével van kapcsolatuk. Kísérletképpen végigtárcsáztuk a ^legkeresettebb” számokat. Hulló, kohászai A Diósgyőri Gépgyár, a Lenin Kohászati Müvek hívása után egyel, keltől csenget a telefon, máris kapcsolják a kért mellékállomást. Sóvárszki Mária, a Lenin Kohászati Müvek telefonközpontjának kezelője előtt néha egyszerre tizenegy lámpa világit, ami azt jelzi, hogy abban a pillanatban ennyien keresik őket. Mégis bírja türelemmel, és készséggel mondja, amint belép a vonalba, hogy: „Halló, itt kohászat!” Papp Mihály né a Semmelweis Kórház számán jelentkezik. A régi központosok közé tartozik, a kétségbeesett, pánikba esett emberek ijedtsége, aggodalma sokszor már az ö higgadtságát, hallva is csillapodik. Ismeri az h-ronatal? Az egyik telefonközpontos visszakérdez: — Hogy szeretek-e telefonálni? Igen, de csak akkor, ha E-vonalat kapok. _ ??? — Számomra az E. az eszményi vonal, amelyikre nem kell sokat várni, néhány csengetés után felveszik a kagylót, udvarisan beleszólnak. Ha foglalt a mellék, visszajelzők, és így tovább. Miskolcon is van sok ilyen. Ide sorolnám a Borsodi Szénbán,'vak Vállalat, az ÉPFU, a Volán telefonközpontjait is. Mindegyik említett vállalatot felhívtuk, és az egyik központos arról panaszkodott, hogy sok a félsz.avak- kal utasitgató. durva modorú ember, és évek óta csak úgy képes dolgozni, hogy rendszeresen andaxint szed. Mit szimbolizál a telelőn t Az egyik kisvállalat igazgatóját. rendszeresen csak harmadik, negyedik kapcsolás után lehet elérni. Ezt sem az első próbálkozás után állapítottuk meg. Ellenpélda is van: az egyik sok ezres nagyüzem igazgatója mindig maga veszi fel a telefon- könyvben is megtalálható, közvetlen vonalon levő készülékét. Újabban a praktikus. diszpécserrendszerü készülékek a legkedveltebbek, a nagy forgalmú vállalati központok igazgatóinak, főmérnökeinek szobáiban. A telefon korunk fontos munkaeszköze lett. S egyben jelképe is. Arra" szolgál, hogy gyors kapcsolatokat teremthessenek vele azok. akiknek a mindennapi munkáját segíti. Bizt a t ó ere dm é n y e k Megszüntetik a műtrágya tapadását A Tiszai Vegyikombinát- ban kezdettől fogva nagy gondot fordítanak rá, hogy tovább csökkentsek a müt rágva tapadását. Eddig ugyanis gyakran előfordult, hogy hosszabb tárolás után kisebb nehézségbe ütközött a kiszórása. A tapadást legújabban a gyártás közben alkalmazott púderezéssel igyekeznek megakadályozni. A kisérlehsoro- zatot. márciusban kezdték el. Ebből a célból kissé átalakították az ammón nitrát üzemben a hülődobot, amelyben tulajdonképpen a púde- rezés végbemegy. Rövid idő alatt mintegy 4 ezer tonna púderezett nitrogénműtrágyát szállított a vállalat az ország különböző részére, összesen 60 gazdaságban végeztek vele kísérleteket. Valamennyi felhasználó igen kedvezően nyilatkozott a termék minőségéről. Egyetlen helyen sem ütközött akadályba a műtrágya géppel történő kiszórása. Erről maguk a gyár vezetői is meggyőződtek a helyszínen. A tapasztalatok alapján a műtrágya gyár vezetői úgy döntöttek, hogy tovább folytatják ezt a munkát. 1 gy került sor a közelmúltban a másik hűtődob átalakítására, amelyet a júliusi nagyjavítás alkalmával végeztek el a szakemberek. (—s) A karbantartók a hűlődob átalakításán dolgoznak. Foto: Kovács Lndrcné A dolgosó nők helysete a pataki iiseinekben Sárospatakon a part-végre- hajlóbizottság Bujdos János elvtárk elnöklésével ülést tartott, és beható vizsgálat alá vette azt a tájékoztatót, amelyet a pártbizottság es a népfront aktivistái készítettek a város ipari és mező- gazdasági üzemeiben, szövetkezeteiben, vállalatainál és intézményeinél dolgozó nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről. ji A város legnagyobb üzemében, a Csepel Kerékpár- rés Varrógépgyárban például la préssoron megszüntették a nők számára az éjszakai müszSkot, s a kisgyermekes anyákat másutt sem osztják be harmadik műszakba. Dicséretes kezdeményezése a gyár vezetőségének, hogy gondoskodnak a gyermekek bölcsödébe, óvodába szállításáról, s lehetővé teszik az üzemben dolgozó nőknek, hogy a szükséges élelmiszereket a gyár büféjében vásárolhassák meg maguknak. Időnként, szociális segélyben részesítik a sokgyermekes és a gyermekeiket egyedül nevelő anyákat. Jártak a felmérő aktívák a Kossuth Termelőszövetkezet - ben is. ahol szintén több száz nő dolgozik, s úgy la' látták, hogy a nők létszá- ■m uknak'm cgf ele lő n rá try ban és tekintéllyel vesznek részt, a szövetkezeti gazdaság életében, irányításában. A párl- vezetőségben 4, a gazdasági vezetőségben 3, a különböző bizottságokban 16 nő tevékenykedik. A szocialista brigádok létrehozását annak idején a nő- dolgozók kezdeményezték. Jelenleg 6 ilyen brigád dolgozik a tsz-ben 135 fővel, s a létszám 42 százalékát a tsz lányai, asszonyai teszik ki. Jó'munkájukért 53 ezer Ionul jutalomban részesültek, a Hámón Kató szocialista brigád pedig elnyerte az a ra n ykoszorús kit ti ntelést. (h. j.) Két gyerek eg.v kis kerékpáron a nagy forgalmú útvonalon.
