Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-07 / 158. szám

1972. július 7., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Két járási hi fata! tapasztalataiból Hlegszebbek I láthatók Az Iparművészeti Múzeum és az Iparművészeti Tanács lakástextil-kiállításáról tájé­koztatták csütörtökön az Iparművészeti Múzeumban a sajtó képviselőit,. Elmondták, hogy a csütörtökön délután megnyíló bemutatón, amely egy hónapig fogadja az ér­deklődőket. 13 gyár. vállalat, szövetkezet — köztük a Gar­dénia Csipkefüggönygyár, a Kéziszövők Szövetkezete, a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat. a Soproni Szőnyeggyár — legszebb darabjait tekint­hetik meg a látogatók. Megkezdték a beköltözést Kazincbarcikán, a Tardona patak völgyében épülő ú.i vá­rosrészben két éve kezdték meg a házgyári elemekből épülő lakások összeszerelését. Szalagrendszerű lakásépítés­sel az idén több mint két­százötven új lakást hoznak tető alá. A városnegyedben az épí­tők három, egyenként tíz­szintes lakóépület összeszere­lésével készültek el. A na­gyobbrészt kétszobás, köz­ponti fűtéses. hideg-meleg­víz szolgáltatásos, beépített bútorokkal ellátott száztizen- négy lakást már átadták, s azokba csütörtökön kezdték meg a beköltözést. Miskolc jobb húsellátásáért , új üzlettel gazdagodott a miskolci háziasszonyok bevá­sárlási központja, a Búza téri piac. A Nagymiskolci Állami Gazdaság városellátási törek­véseit dicséri a gazdaság pia­con levő üzletházában meg­nyitott úgynevezett tőkehús- bolt. Bőséges választékával és nagyon szép áruival jelen­tősen hozzájárul az üzlet a város húsellátásának megja­vításához. Nemcsak az álla­mi gazdaságokban hizlalt sertések friss húsához, hanem n gazdaság saját húsüzemé­ben készüli, úgynevezett há­tú jellegű töltelékárukhoz, burkához, kolbászhoz, füs­tölt árukhoz juthatnak hozzá n vásárlók. Az 1971. április 25-ével létrejött járási hivataloknak úgy kellett az átszervezést és a hivatali munkát’ megol­daniuk, hogy a járási taná­csok megszűnése ne okozzon zökkenőt az államigazgatás­ban. A járási hivatalok fon­tos feladata volt az új ta­nácstörvényt segítő, a helyi tanácsokat és szerveiket se­gítő és ellenőrző tevékeny­ség. Az önállóságot is tanulni keil E héten tárgyalta a Bor­sod megyei Tanács V. B. a Szerencsi és a Sátoraljaúj­helyi járási Hivatal munká­ját. Mielőtt azonban a vég­rehajtó bizottság elé került volna dr. Poczkodi Lajosnak, a Szerencsi járási Hivatal elnökének és Majoros Lász­lónak. a Sátoraljaújhelyi já­rási Hivatal elnökének je­lentése, a megyei tanács komplex vizsgálatot tartott mindkét hivatalban. Min­debben pedig az az érdekes, hogy a hivatalok önkritiku­sabbak voltak önmagukkal szemben, mint amilyen kri­tikus volt a vizsgálat a hiva­talokkal. Miért? A tanulsá­gokért. Az egyik jelentés kimond­ja: a községi tanácsok gyak­ran formális dolgokkal fog­lalkoznak, a másik jelentés úgy fogalmaz, hogy „nem a legfontosabb kérdésekkel”. Ez az egyik leemegsz.í vielen - dőbb tapasztalat, valószínű, hogy más borsodi járások­ban is hasonló a helyzet. Az önállóságot is tanulni kell. A falugyűlések szükségessége i Sok a tennivaló a szocia­lista demokrácia szélesítésé­ben is. A falvak zömében nem tartottak még falugyű­lést — „hátha olyan igé­nyekkel lép fel a lakosság, amelyet nem tud teljesíteni a tanács”. — Pedig a falu­gyűlésre szükség van. Miért kellene attól félni, hogy a települések választott vezetői elmondják, ha valami egye­lőre nem oldható meg, nincs rá pénz stb. Bizonnyal sok olyan hozzászólás lenne a falugyűléseken, amely orvo- sorolható hiányosságot tár fel, kijavítható hibára hívja fel a figyelmet. Ráadásul a teljesíthetetlen igényéket is számba kell venni. Mert tudni kell azt is, hogy a jövőben mit szük­séges először megoldani. A lakosság az út, a járda, vagy a híd gondját akarja először letudni, vagy jobb vi'zet sze­relne, esetleg óvodát.., Káros inlormációs-éliség A járási hivataloknak ter­mészetesen nemcsak „lefelé” vannak kötelezettségei, ha­nem „fölfelé” is. Itt fogas kérdésnek bizonyul az infor­máció. A szerencsi hivatal a felmérések, statisztikai adatszolgáltatások rövid ha­táridejére panaszkodik, az újhelyi nagy számukra. A hivatali ügyintézők évi mun­kaidejének körülbelül 15 szá­zalékát (!) ennek az egy fel­adatnak az ellátása teszi ki. Mindebből bizonyos, hogy máshonnan is hasonló meny- nviségű információt kérnek. Márpedig ez akkor is sok, ha szükség van rájuk. Az : adatszolgáltatás ilyen mérté­ke (mértéktelensége) nem kí­vánatos. Az említett problémák csak kiragadott példák. Sok más, jellemző és más járá­sokban is tanulsággal szol­gáló feladatot, vagy hiányos­ságot lehetne még felsorol­ni. Az igazsághoz tartozik az j is, hogy a tanulságos, de ne­gatív példák ellenére is jó munkát végzett mindkét hi­vatal. Ny. P. Befizettük a csekket, hogy felmérjék házunkat, mivel­hogy eladnánk. Hetek múl­va sem jött senki. Sürgetés­re aztán kijött az „apóka”, mondván: járt már itt. de nem voltunk otthon. Nem említettük, hogy mindig van otthon valaki, mert nem szép dolog a füllentést rábizonyí­tani egy öregemberre. Nem is haragudott, csak azért, hogy nem készítettünk az épületről alaprajzot; hát így hogy mérje fel?! Nem is mérte fel. Vigyük be az iro­dába a rajzot, a pontos mé­reteket. majd akkor munká­hoz lát. Mivel csak agrár­mérnök van a családban, magam készítettem el a raj­zot. kockás papíron, hogy Valami léptéke legyen. Be is vittem másnap, ám az em­ber csak nem jött hetekig. Biztos nem tetszett neki a rajz. Végül egy másik ember er- íkezett. és mindenféle rajz- fcéorés helyett ő maga fel­mérte a házat, azon minútá- ban. * Reggel óta állunk a gáz­palackért. Végre sorra kerü­lünk. Csakhogy nem stim­melnek a papírok. — Kérem, én Korbuly Fló- riánné vagyok, itt a szemé­lyim is. — A palack kérem Kor­buly Flórián nevén van! Áz ifjú hölgy hajthatatlan. Elmegyünk Korbuly Flórián munkahelyére a város má­sik végébe, elhozzuk szemé­lyijét. De a hölgy még min­dig hallhatatlan. Csak sze­mélyesen Korbuly Flórián­nak adja kezébe a gázpalac­kot. nehogy visszaélés történ­jék. Telefon az igazgatónak, Igazai ad nekünk, v'hetjük a palackot. Azonban még­sem vihetjük, mert a hölgy nem adja ki. Igv csak fél 3 felé kapja meg. maga Kor­buly Flóri. a gázpalackot. Mert a szabál az szabál! * Okmánybélyeggel felsze­relve irány a telekkönyvi hi­vatal. Ott majd igazolják, ki­nek a nevén van a ház, hány négyszögöl a telek, mennyi a helyrajzi száma és így to­vább. Ki is keresik. Várom, hogy adják a papírt. Nem adják. Miért nem adják? Majd két nap múlva, mert a sorrendet be kell tartani... Elképzelem, amint alsza­nak rá egyet, össze is dőlne a hivatal, ha azonnal kiad­nák a papirt. Még megkér­dezné valaki, hogy utána ne- 1án semmi dolguk? így? Két- napi munkájuk van. csak az­tán adhatják ki, és ki vitat­hatná. hogy két nap alatt újabb munkák, halmozódnak fel. * Kérdést miért nem szol­gáltatnak? Miért hivatalno- koskodnak ? Válasz: nincs válasz. (Adja be írásban!) köszön isiik most szép szóval Hetvenöt éves a miskolci villamos Egykori megálló a Búza téri Vásárcsarnok előtt SZÜLETÉSE napján min­denkit szeretettel szoktunk köszönteni. Joggal várja ezt el Miskolc lakosságától a sárga villamos is, amely jú­lius 10-én tölti be sínre ál­lásának 75. évfordulóját. Elég sok bonyodalom volt születése körül. A városatyák ugyanis 23 évig vitáztak raj­ta, legyen-e lóvasút, vagy egyáltalán miféle helyiérde­kű vasút felelne meg a vá­rosnak. Győzött a villamos. Meghatározták a főútvonalat: Tiszai pályaudva r—Zsolcai kapu—Kiró 1 y utca—Széche­nyi utca—Városház tér—Hu­nyadi utca—Sörház utca— Veres templom. Szárnyvonal: Búza tér—Szeles utca—Te­temvár tér—Kazinczy utca— Szemere utca—Népkert. Kilenc hónap alatt meg­építették a vonalat, az iro­daházat és a kocsiszínt. El ne felejtsük, hogy a villa­mos kedvéért az állomás előtt levő fahíd helyére is új, vashidat kellett építeni. Így jött el 1897. július 10-e, amikor átadták a forgalom­nak Miskolcon az első tö­megközlekedési eszközt, az egyvágányú, kitérés rend­szerű villamost. Az első na­pon 7615 utast szállított. A középkorú emberek még jól emlékezhetnek rá, hogy az állomás felöl jövet a vá­sárcsarnok előtt haladt a villamos. Arra is emlékez­hetnek, mennyit kellett vá­rakozni egy-egy kitérőben, különösen akkor, ha sorom­pót kapott a kocsi a Gömö- ri pályaudvar vasúti átjáró­jánál. Hamar rájöttek, hogy az­zal az átjáróval valamit tenni kell. 1906-ban elhatá­rozták, hogy vagy alul-, vagy felüljárót kell itt építeni. Új­ra szóba került a dolog 1911- ben. Mivel a jó ötlet elöbb- utóbb megvalósul, ezért most már megnyugtathatjuk a vá­ros közönségét, hogy az alul­járó hamarosan elkészül. No, persze, azóta történt egy kis változás, mert a vil­lamos ugyebár, már régen nem arra jár. Ugyanis 1908- ban már eltervezték a Szé­chenyi utca meghosszabbítá­sát. Mi segítettünk szegény döcögő villamoson, s 1952- ben átadták a teljes kettős­vágányt a régen megálmo­dott új vonalon, a Bajcsy- Zsilinszky utcán. Hosszú lenne elsorolni még ilyen születésnapi ünnepsé­gen is, mit élt át 75 év alatt a miskolci villamos. Elvesz­tette Szemere utcai szárnyát is, de már kettős vágányon szaladhat ki egész Diósgyőr­ig. Régen lesorvadt Szeles utcai vonala. Az új útért fel­áldozta Zsolcai kapui ágát is. Mindezek ellenében felgyor­sult. megfiatalodott, s az sem utolsó, ha a 75. születésna­pon ilyesmit lehet megálla­pítani! AZ ÉLETBEN lemondani is tudni kell. A villamos is ábrándozott róla egészen 1950-ig. hogy végre eljut Ta­polcára. Ma már ezt el kell felejtenie. Nem is törődik ve­le, hiszen új gondja van. Le­het, hogy további fiatalítása érdekében esetleg föld alatti alagútba kényszerítik. De er­ről majd az az újságíró ír­hat közelebbit, aki 100. szü­letésnapján fogja köszönteni a sokat próbált, olykor sokat szidott, de mindig, minden megállóban örömmel foga­dott miskolci sárga villamost Adainovics Ilona Mm — nyilray — Fiatal csuklós a diósgyőri új telefonközpontnál P^\es dolgok bajos ö

Next

/
Thumbnails
Contents