Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-01 / 153. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. július 1., szombat Művészeti témák 1. Sznobizmus V idéki színhazaknál korábban mindennapos, mostanában ritkábban adódó szobás, hogy egy-egy szerep eljátszására meghívnak a íovaros színpadjairól olyan színészt, akinek művészi rangja mar eleve biztosa ja a proaukcio ma- gasabo színvonalai, vagy akinek nepszerusege meggyorsítja a jegy tömbök vékonyouusát. Ha a művészi rang es a népszerűség párosul, meg jobb. Eloiordul azurn oiyan eset is, hogy nem a szerep sorozatban torteno eljátszására, hanem csati néhány elöaausra hívnak meg ismeri fővárosi művészt. Hz történt a most zárult évadban Miskolcon is. A Miskolci Nemzeti Szinnaz hónapokkal a Soejk a hátországban bemutatója után felújította a darabot, es a főszerep eljátszására meghívta Bodrogi Gyulát, a budapesti József Attila tízinhaz tágját, aki köztudottan a Svejs-adaptació szövegírója is, hogy nehány alkalommal Varga Gyula helyeit játssza ei a szerepet. (Bodrogi saját darabjáDan, Budapesten szériában jatszo'uia.) Legutóbb, az elmúlt hét néhány napjara ismét vendégművészt hívott a színház: Dómján Editet, a Madách Színház tagját Budapestről, s ennek okából felújította az évad eiejen játszott és nagy sikerű produkcióját, A bolond lány című vígjátékot, amelynek címszerepét Dómján Budapesten nagy sikerrel, több száz alkalommal játszotta. Megjegyzésünk nem is a meghívott vendégművész személyevei, vagy alakításával kapcsolatos, hanem egy jelenségről kívánunk szólni. Vitázni lehetne róla, kell-e, vagy sem a színháznak ven-» dégmüvészeket hívni. Vitatható az ilyen praktikus, művészeti és gazdasági célokat elegyítő manőverekből születő, esetleges siker, illetve kasszasiker, mert a vendég meghívása, tehát egy helybeli színész szerepének átadása ugyanakkor azt is jelentheti, hogy a hazai művésznek már nincsen elég ereje a szerep tökéletes megformálására, a közönség vonzására. Ez pedig igazságtalan. Lehet, hogy e kérdés megítélésében közrejátszik művészi túlérzékenység is. de a vendéghívás ilyen vonatkozásai nem hagyhatók figyelmen kívül. Mindez azonban a színházak belső ügye. Nem belső ügy azonban az a jelenség, amely a közönség egyes rétegeinél a vendégszereplések kapcsán tapasztalható. Ha valaki már látta a 'darabot, és úgy megy el ismét megnézni a fővárosi vendégművésszel is, tulajdonképpen rendjén van. De a vendégnek okkal és ok nélkül sokszor olyan bizalom-előnyt, adunk, amely a helybeli színésznél eleve hátrányként jelentkezik. Igen sokan vannak azonban olyan nézők is, akik nem járnak színházba a miskolciak előadásaira, csak ilyen alkalmakkor, csak fővárosiak vendégeskedése esetén. Ezek a nézők nem ismerik a miskolci színészeket, nem ismerik munkájukat, de eleve lebecsülik. Avval, hogy nem járnak el őket megnézni. Ugyanakkor belebetegednének. ha a pesti színészt nem láthatnák. Sznobizmus ez, a legrosszabbik fajtából. Nagy kár, hogy a színházi vendégművész-akció ezt még támogatja, erősíti is. 2. Szórakoztatóipar K ét-háróm hete nyilvános vitát láttunk a televízió képernyőjén arról, ki a munkás, mi a helyzet ennek a fogalomnak mai értelmezése körül. A vita hevében valaki a művészi pályán működöket is a munkásokhoz sorolta, s ezt cáfolandó egy másik hozzászóló azt válaszolta, hogy azok nem munkások, mert „a művészek a szórakoztatóiparban dolgoznak". Rögtön elhangzott egy halk, rosszalló, de válasz nélkül maradt megjegyzés, s először magam is meghökkentem ezen a megjegyzésen, s úgy éreztem, a művészeket egy ártatlan célzatú megjegyzés kapcsán sérelem érte. A felszólaló ugyan aligha akarta őket megbántani, legfeljebb a művészetet a szűkebb szórakoztatásra értelmezte, s azt mint tevékenységet összekeverte a szórakoztatóiparral, a hajdani mutatványos-céh és a vendéglátóiparban is honos művészeti produktumok között bolyongó fogalmi valamivel. Egészein rövid töprengés után felmentettem magamban a felszólalót a sérelmezés vádja alól. Ugyanis ugyanazok — i, tisztelet az erre valóban érdemes kivételnek! —, akik a művészet elhivatott papjaiként .megszentelt” deszkákról és egyéb fórumoktól hirdetik a szépet, a nemest, a művészileg érdekeset, máskor kevésbé rangos vendéglői dobogókon, érdemtelen pódiumokon, reklámfilmekben és egyéb helyeken olyan mechanikus mádon bocsátják áruba művészi erejűket, tudásukat és nevüket, hogy nem ritka esetben a tisztes ipar is1 elpirul A munkás-vita hozzászólójának véleményét általánosítani ugyan nem lehet és nem is szabad, de nem tévedett, amikor a művészi pályán működők nem kis hányadát a szórakoztatóiparhoz sorolta, hisz valóban sokan művészeti intézménynél vannak állományban, és a szórakoztatóiparban dolgoznak. S akt sokat dolgozik ebben az. iparban., nem ritkán — csökkentett értékű tevékenységével — maga kérdőjelezi éti meg művész voltát. . Benedek Miklós Eredmények, gondok, feladalok ■ (Folytatás az 1. oldalról) jelentett. Előbbre lépést, de nem gond- és problémamentességei. Érthető hát. hogy az eredményeken kívül hangsúlyos megfogalmazást kaptak a gondok is. Igaz ugyan, hogy megyénkben — Miskolcot is beleértve — egyre nagyobb figyelmet fordítanak az iskoláskorú gyermekek előkészítésére az iskolára, új óvodai férőhelyek létesítésére, mégis aggasztóan magas megyénkben az elsősök lemorzsolódása. A lemorzsolódásokon és a bu kasokon csak erő teljeseb s- oktató-neveló munkával lehet segíteni, s úav tűnik hogv a megyében folyó különböző oktatási kísérletek eredménm-ei is járnak. 3ai- nos, továbbra is nagv gondot okoz a megvének a képesítés nélküli pedagógusok magas száma. Most már egyre inkább beszélnünk kell a képesítés nélküli óvónők gondjáról is. Ezek persze, csak a tények egy csekély, de nagyon fontos részét jelentik, azokat a feladatokat. amelyekre az elkövetkező tanévek során még inkább oda kell figyelni. A jövő tanév feladataival kapcsolatban elmondhatjuk, hogy lényeges változás nem lesz. De a párt-felül vizsgálat. illetve a Központi Bizottság júniusi határozata alapján bizonyos módosításokra természetesen sor kézül. Ennek szellemében tu- 'a.jdonképoen a munka magasabb szintű teli esi tését váriák el művelődésügyi életünk vezetői a pedagógusoktól. az oktatásügy dolgozóitól. s ezt a nevelés és az oktatás egészére kell érteni. Két népművész a pataki vármúzeumban A SÁROSPATAKI vármúzeum Erdélyi János terme különösen alkalmas átfogó jellegű kiállítások rendezésére. A múzeum példásan él azzal a lehetőséggel, hogy a Rákóczi-vár nagyszámú látogatójának érdeklődését a történelmi emlékeken kívül napjaink művészeti alkotásai iránt is felkeltse — épp ezért alakította ki 'a Loránt- ííy-szárny alagsorában ezt a célszerű kiállító helyiséget. Most, a nyári hónapokban két kitüntetett népművész munkásságával ismerkedhetnek meg itt a látogatók: Fazekas István keramikus, feketemázas edényeivel, és Me- zey Tamás faragott tárgyaival. * ' FAZEKAS ISTVÁN nádudvari keramikus idestova két évtizede kapta meg a „népművészet mestere” állami kitüntetést. Családja nemzedékek óta folytatja a nevével jelzett mesterséget. Jómaga édesapjával együtt, újította meg Nádudvaron a már csaknem feledésbe merült ősi fazekas technikát, a fekete edények készítését. A fekete cserepek az égetés befejezése után való füstöléstől kapják jellegzetes színüket. A füstölt fekete edények a legrégibb kerámia- kultúrához kapcsolódnak. A magyar alföldi — benne a nádudvari — fekete kerámia azonban formai változatosságával, sokrétű díszítésével méltán kitűnik a műfajból. A hagyományos használati A PARTÉDÉT első oldalán közli az MSZMP Központi Bizottságának köszöntőlevelét Kádár János elvtárshoz, születésének GO. évfordulója alkalmából. A meleg hangú levél — többek között — méltatja Központi Bizottságunk első titkárának a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban, a nép, a szocializmus ügyének szolgálatában — immár egy emberöltőn át, de különösen az utóbbi másfél évtized során — szerzett elévülhetetlen érdemeit, elvi szilárdságát, mély emberségét. Georgij Dimitrovról, a leninista forradalmárról, az alkotó marxistáról — aki június 18-án lett volna 90 éves — Komjáth Irén emlékezik meg a folyóirat lapjain. Égető Lajos, a KB osztályvezető-helyettese A kommunisták feladatai a népfront-mozgalomban címmel azokról a feladatokról ír, amelyek a Hazafias Népfront V. kongresszusa után pártunk tagjaira hárulnak e mozgalomban. A pártmunka időszerű kérdései című rovatban ót miniszter nyilatkozik a munka- és üzemszervezés fejlesztésével kapcsolatos feladatokról. pontosabban arról: az MSZMP KB 1971. december l-i határozata alapján ők. maguk mit tesznek, vagy tervezne^ tenni edények — korsók, bütykösök, tányérok, tálak — Fazekas István keze alatt modem vonalú dísztárgyakká alakulnak. Kedvelt motívumai a virágok és a mudár- alaKokkal kombinált virag- íüzérek. Az edények díszítésénél változatosan alkalmazza a sikálás, a karcolás, a vésés, a domborítás technikáját. Eredeti hatásúak az alföldi embertípust megörökítő alakos edényei. A pataki kiállítás hű áttekintést ad Fazekas István egész művészeiéről, alkotói fejlődéséről. Meggyőznek remekbe formált edényei, dísztárgyai, hogy készítőjük méltán vált az ország határain túl is elismert képviselőjévé a ' magyar népi fazekasművészetnek. MEZEY TAMÁS a népművészek fiatal nemzedékéhez tartozik. Néhány éve tűnt fel erős egyéni tehetségről tanúskodó fafaragásaival. Az ö művészete a bodrogközi pásztorfaragások tudatos továbbfejlesztésével teljesedett ki. A Sárospatakon élő és alkotó fiatal faragó az elsők között kapta meg az 1970- ben alapított „ifjú népművész” címet, 4 rá egy évre a népi iparművész minősítést is. A zempléni tájon, ott is mindenekelőtt a Bodrogközben gazdagok a fa- és a csontfaragás hagyományai. Mezey Tamás rendszeresen gyűjti az eredeti faragott tárgyakat, hogy azok motívumait egyénien .továbbfejlessze saját faragásain. Legkedveltebb díszítményei a azért, hogy irányító és konkrét segítői legyenek a munka- és üzemszervezésnek. A továbbiakban interjút olvashatunk a szocialista közgondolkodás fejlődéséről; közelebbről megismerkedhetünk a Társadalomtudományi Intézet munkájával; a lakáshatározat végrehajtásának főbb tapasztalataival; a szövetkezeti KlSZ-szerveze- tek érdekvédelmi tevékenységével, valamint a pártéiért, a pártmunka több más, időszerű kérdésével. A folyóirat Vita-véleménycsere című rovatában újabb hozzászólásokat olvashatunk a helyi tájékoztatás továbbfejlesztéséhez, végezetül pedig karcolatokat, megjegyzéseket, s könyvrecenziót találunk a Pártélet júniusi számában. * i A TÁRSADALMI SZEMLE júniusi száma is közli a Központi Bizottság köszöntő- levelét Kádár János elvtárs GO. születésnapja alkalmából. Közli továbbá Biszku Béla elvtárs köszöntőiét és Kádár János elvtárs válaszát azon az ünnepi ebéden, amelyet a Központi Bizottság adott ez alkalomból Kádár elvtárs tiszteletére. Ugvanii-t olvashatjuk a Szovjetunió vezetőinek — L. Brezsnyev, N. Podsornii és A. Koszigin elvtársaknak — meleg hanközponti rózsamotívumból kiinduló szárhoz kapcsolódó levelek, tulipánok, szilvamag formák. Jellegzetesek belső díszítésű szívformái, a növény ornamentikát lezáró, több soros szalagmin iák. Domború faragásain kifejezőéit a madárábrázolások, a pásztor- es vadászjelenetek is. A hagyományos formájú, de ma már elsősorban díszítő funkciójú tárgyakon — tükrösök, borotvatokok, só- és lőportarlók, ivócsanakok — kívül modern díszdobozokat és népművészeti ihletésű lakberendezési tárgyakat Is készít. A kiállítás egyik meglepetése a faragott diófa székeivel, asztalával, fali tartóival berendezett szobasarok, Mezey Tamás ezeken a nagyméretű használati tárgyakon is teljes szépségében érvényesíti biztos arányérzékéi. jellegzetes díszítőmotívumait. * SZERENCSÉS rendezői találat volt a két népművészeti műfaj jeles mestereit közös kiállításon bemutatni. A kerámia és a faragott tárgyak .iól illeszkednek egymáshoz a módszertanilag mintaszerűen rendezett tárlaton. Szervesen egészítik ki az eredeti tárgyakat a két népművészről alkotó munkájuk közben készített, szakmailag hilelesen eligazító fotók. dr. Béres András és dr. Janó Ákos tudományos értékű felvételei. gú üdvözletét' is, Kádár János elvtárshoz. Hogyan fejlődnek a termelőerők és a termelési viszonyok Magyarországon? címmel Nyers Rezső elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára történetiségében és mély összefüggéseiben elemzi hazai társadalmi viszonyaink fejlődését. Az MSZMP elméleti és politikai folyóiratának legújabb száma ezenkívül további tizennégy időszerű téma mélyebb összefüggéseiben segít eligazodni. Közli — többek között — Apró Évának, a folyóirat rovatvezetőjének a Valóság 1971. decemberi számában megjelent — az urbanizáció kérdéseivel foglalkozó — több cikkéhez kapcsolódó írását. Mi késleltette a magyar városfejlődést, címmel. A folyóirat Nemzetközi Szemle rovatában K. Katu- sev, az SZKP Központi Bizottságának titkára A szocialista világrendszer: a fejlődés fő irányzatai címmel írt cikket. Ugyanitt olvashatunk — Patkó Imre tollából — a vietnami győzelmes of- fenzíva tanulságairól, valamint ..Európa és Bonn — a ratifikálás után” címmel H••'dú János tollából. Érdet-es és tánidsíeos írásokat találunk a folyóirat többi rovatában is. (csé.) Könyvtár, zeneszóival Ű miskolci ifjúsági háznak van egy rejtett kincse. Rejtett, mert sokan nem ismerik még a házban levő szép. hangulatos könyvtárat. A helyiség nem nagy, de meghitt, otthonos légköri áraszt. Akik szeretnek a könyvek közt böngészni, elbújhatnak a könyvtár különálló kis zugában. hírlapok, folyóiratok között is válogathatnak, olvashatnak. A könyvtárban elsősorban iskolás fiatalok találhatják meg az érdeklődésüknek megfelelő könyveket. A kötelező olvasmányokból több példány is van. De az idősebb korosztály is találhat kedvére valót. Az a tény, hogy az ifjúsági házban kapott otthont, sokakban olyan tévhitet alakított lei, hogy ez ifjúsági könyvtár, így felnőttek nem látogatják. Pedig nem így van. Könyvtári tag lehet minden 14 éven felüli olvasni és. művelődni vágyó miskolci lakos. A könyvtárhoz tartozik egy csodálatosan szép és modern zeneszóba. A zeneszobában két zeneasztal • van, amelybe lemezjátszókat és magnókat szereltek be. A lemezeket a könyvtár kiadja azoknak, akik már beiratkoztak. A könyvtár tulajdonában 1G0 lemez van már. Elsősorban klasz- szikusokat hallgathatnak az érdeklődők. A gazdag zeneanyagon kívül idegen nyelvű nyelvi lemezek is az érdeklődők rendelkezésére állnak. Fia valakinek kedve támad egy szép operát, vagy verset meghallgatni ás az annyira megtetszik neki, hogy rögzíteni akarja, átjátszhatna saját magnójára. A könyviár magnóját — mivel ilyen is van — pedig azok használhatják, akiknek még csak magnószalagjuk van, magnójuk nincs. Az elmúlt tanévben kísérleteztek a zenehallgatás csoportos megtervezésével. Komoly zene hallgatása közben . zenetanár mondott el egy-két lényeges tudnivalót, az éppen hallgatott műről. Az érdekes kísérlet azonban nem járt a várt eredménnyel. Rendkívül kevesen keresték fel a zeneszóból, de nemcsak a kísérletekkor, hanem máskor is. A könyvtárosok azonban nem mondtak le a kísérletről, a jövő tanévben ismét szerveznek ilyen és ehhez hasonló csoportos szórakoztatást, E hhez persze arra is szükség van, hogy az eddigieknél többen járjanak a könyvtárba, fiatalok és idősek egyaránt^ Jobb propagandára van szükség, arra, hogy egyáltalán tudjanak az emberek, az érdeklődők a meglevő lehetőségről. A Győri kapuban sok ezer ember él. Ha el tudnak hozzájuk jutni, bizonyára olyanokat is találnak, akik élni fognak ezzel a lehetőséggel. Iskolások és munkások, fiatalok 'és idősebbek. S a több százezer forintos beruházással létesült könyvtár az eddigieknél jobban betöltheti szerepét. — m — ó Berecz József Miről írnak a júninsi folyóiratok? Tóth Imre munkája
