Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-01 / 153. szám
1972. július 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Aratási ügyelet 4 szolgálat önkéntes Húszéves a bányamentő állomás A korszerű gépesítéssel járó nagyüzemi termelés, a modern biztosítási módok bevezetése es széles körű elterjedése a szénbányászaiban azt is eredményezte, hogy a föld alatti munkahelyek biztonságosabb helyzetbe kerültek, aminek következtében nagymértékben csökkentek a bányamentési munkák. Lényegesen csökkent a bányaszerencsétlenségek száma, de még ez a nagyarányú fejlődés sem hozta magával, hogy végképp megszűnt volna. A Borsodi Szénbányák Központi Bányamentő Állomásának is egyre kevesebb dolga akad. A bányászok azt tartják, hogy az a jó. amikor a bányamentőknek nincs dolga, fis ez valóban így van. Lz azonban mégsem jelenti azt, hogy a bányamentők elfoglaltság nélkül lennének. Ä prősgépnéS A farkaslyuki kooperációs üzemben sok nő dolgozik. A présgépen sajtolják a vasmag elemeit. Foto: Laezó József Eltiltva a vezetéstől lembe tanúskodásukat, mivel ittasa1- voltak. Úgy gondolom. még a jogosítványom is megmarad, ha ők beszámíthatók. Voltak távolabbi tanúk is, azért nem tartóztattak le, de kerülhettem volna velük más. kevésbé forgalmas helyen, súlyosabb helyzetbe is. — Fizetésben mit jelent ez most? — Mínusz 1500 forint havonta. gazdag lennék, hiszen fizetésből élek, de ha itt így többet keresnék, akkor is volán mögé ülnék, ha visz- szakapnám jogosítványomat. — Miért? — Más az, rakodó, vagy gépkocsivezető. Nagyon szeretek vezetni, nagyon ... de ' így. most, a másik gépkocsivezető mellett is állandóan a féknvnmást mérő órán van a szemem indulás előtt. Ha még egyszer visszakapom Központi Szénosztályozó Művének irodaépületében van a központi bányamentő állomás körlete. Ez a körlet sohasem néptelen. hiszen a készültség állandó. A bányamentő állomás feladatáról, tevékenységéről, szervezetéről Pothorónyi László mérnök-parancsnokkal beszélgettünk abból az alkalomból, hogy most húszesztendős a vállalat szervezett bányamentőinek tevékenysége. — Minden bányamentő állomásnak szakadatlan törekvése a bányát fenyegető veszélyek lehetőség szerinti megelőzése — mondotta a bányajnentő állomás vezetője. — A bányamunka sajátosságánál fogva azonban ez a megelőzés lényegében soha sem lehet 100 százalékos. S így, ha veszélybe jutnak a bányászok, illetve a föld, alatti munkahelyek, a bányamentő állomásnak az a feladata, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a leghat- hatósabb segítséget nyújtsa, illetve a káros következményeket felszámolja. ■ A magyar szénbányászatban mintegy háromezer kiképzett, mentésre alkalmas bányamentő van jelenleg. Vállalatunknál. a Borsodi Szénbányáknál a bányamentők jelenlegi állománya csaknem 300 fő. Mentőállomásunk a legkorszerűbb és a lesüzem- biztosabb technikával, kidolgozók egyre jobban megejtik a véradás jelentőségét, fontosságát és készségesen sietnek segíteni. Élenjárnak itt is a többszörös véradók, mint Majoros Ferencné ko- csi takarító, Labancz László vonatvezető. Kertész Béla se- gédvezénylő, Nagy Sándor térfelvigyázó és még sokai mások, kik eddig minden Verádékor az elsők között je- lentkeztek. Nagy jelentősége van a ve- ?Pl°k példamutatásának is. Például a rendezőpályaszülékekkel, berendezésekkel és szállító eszközökkel, valamint elsősegélynyúj fásra alkalmas egészségügyi felszerelésekkel, különböző mérőműszerekkel és gázelemző készülékekkel van felszerelve. — A le«ltorszeníhb technikai eszközök sem elegendők azonban — folytatta tájékoztatóját Potrohányi László —. ha a bányamentők nincsenek megfelelően előkészítve. kiképezve erre a különleges feladatra. A bányamentő szolgálat önkéntes, ugyanakkor az üzemvezetőség állal kiszemelt dolgozókból áll. hiszen ez a szervezet lényegében a legjobb szénbányászati szakembereket tömöríti magába. Az önként jelentkezők szigorú orvosi vizsgálaton mennek keresztül, és ha egészségileg is alkalmasak erre a nagy megterhelést jelentő, készülékes mentési munkára, tanfolyamon biztosítják kiképzésüket, piégpedig úgy, hogy vizsgabizottság előtt kell számot adniuk felkészültségükről, Az elmúlt húsz esztendő alatt — beleértve a műszaki beosztású dolgozókat is. akik hivatalból kötelezettek a bányamentő vizsga letételére — több ezer vállalati dolgozót képezlek ki a bányamentő állomás függetlenített alkalmazottai. De mivel a felső korhatár 45 év, ugyanakkor megtizedeli pont dolgozóinak, vezetőinek j fáradtságos, áldozatkész mun- i kaját, majd Tóth -Józsefné, a : véradó ' központ szervezési | előadója tárgyjutalmakat és , okleveleket adott át a szervezésben élenjáró dolgozóknak. A vér a legdrágább gvógy-; szer. ezt csak azok tudják igazán értékelni, akik már i kaptak belőle. Az ö nevük- 1 ben ezúton mondunk köszönetét minden önkéntes véradónak. Ivisvárdai János az állományt az is, hogy közben egészségileg alkalmatlanná válik erre a munkára a bányamentők többségé. Ezért ma mar csak négy vájár. Csömör Albert, Gondos Ferenc, Hetszman János és Tóth Gyula az, aki kezdettől fogva a központi bányamentő szervezet tagja, es jelenleg is aktiv bányamentő. Ezek az emberek részesei voltak a legnagyobb banya- mentési akcióknak, így az emlékezetes 1952-es szuha- kállói vízbetörés, az 1951-as ormost bányatűz, az 1955-ós ielsönyárádi vízbetörés, az 1956-o.s és 1958-as alberttele- pi bányatűz, valamint az 1969-e.s ormosi bányatűz elhárításának. Igen örvendetes. hogy vállalatunknál csökkenő tendenciát mulat a bányamentő tevékenység során felhasznált munkaidő. Míg 1952 és 1956 között több mint 110 ezer órát. addig 1967 és 1971 között csak valamivel több mint 20 ezer órát tett ki tevékenységük. A bányamentők csökkenő igénybevétele elsősorban a bányatüzek számának jelentős mértékű megfogyatkozásából adódik. Ez nemcsak a mi vállalatunkra, hanem általában az egész bányászatra vonatkozik. Míg 1952 és 1956 között 151 bányatűz elhárításában vettünk részt, addig 1967 és 1971 között már csak 19 hasonló esetben kellett beavatkoznunk. ocf n két évtizedes *' munka mérlegét megvonva, meg kell emlite-1 ni azt is, hogy központi bá-1 nyamentő állomásunk, a bányamentők több esetben részt vettek barlangban eltévedt emberek mentésében is. Jó az, hogy egyre kevesebbet szirénázik a kivonuló bányamentők speciális kocsija, jó az, hogy körletünk csendes, jó az, hogy bányamentőink egyre kevesebbet vannak igénybe véve, hiszen ez azt jelenti, hogy a bányáknál általában minden rendben megy. nem fenyeget közvetlen veszély senkit és semmit. Ha a munkánk, szerencsére, kevesebb is. felelősségünk és készenlétünk semmivel sem könnyebb, enyhébb. Bányamentőink a legkorszerűbb felszerelésekkel és berendezésekkel mindig készen állnak, hogy ha szükség van rá. a legrövidebb időn belül a leghatha- tósabb segítséget nyújtsák a veszélybe jutott dolgozóknak, illetve üzemeknek — mondotta befejezésül az állomás mérnök-parancsnoka. O ,T. Ismét a húsellátásról Hírül adtuk, hogy az ösztönző kormányintézkedések hatására a sertésállomány kedvezően alakult, mindennek eredményeképpen a húsipari vállalatok megfelelő készletekkel rendelkeznek. A lakossági fogyasztói igényeket tehát az exportkötelezettségek teljesítésén túl is bármilyen mennyiségben ki tudják elégíteni. Ez azonban nem jelenti a keretgazdálkodás feloldását, mint azt korábban — a téves információ alapján a lapok közölték. A Borsod megyei Allatfor- galmi és Húsipari Vállalattól kapott legfrissebb információ szerint Borsod megyében is. mind a városokban, mind a községekben sertéshúsból a korábbi kereteken felül is igényelhetnek az értékesítő szervek a fogyasztók igényeinek kielégítésére. Az intézkedés természetesen — mint jeleztük is — a marhahúsra nem vonatkozik. A gépkocsivezetők szinte valamennyien szeretik, kedvvel végzik munkájukat. Szeretik a kocsit, az utca forgalmát, szeretik az országutak változatosságai. Azt a munkát végezhetik, amely egyben kedvtelésük is. A közlekedési balesetek, vágj' valamilyen szabálysértés utáni első büntetés, hogy abban a pillanatban elveszik a jogosítványt. Mi történik ezután? Csak a garázsban C A Volán 3. számú Vállalatának garázsában kerestük meg D. 1. 32 éves „volt” gépkocsivezetőt. Most az a feladata. hogy a javításra szoruló kocsikat, behozza, majd kiviszi a garázsból, egy másikkal odább áll, ha útban van. — Miért vették el a jogosítványt ? — Halálos gázolás ... Még nem volt tárgyalás, de azért nem tartóztattak le. mert részeg volt az áldozat, aki egy közlekedési dugót okozott a Zsolcai kapuban. Majd a tárgyalás tisztázza az ügyet, de addig nem engednek kocsira ülni. — Ügy tudom, van másik szakmája is. Esztergályos. Miért nem folytatja addig azt a munkát? — örülök, hogy a vállalatnál maradhatok. Akármit kell csinálni, kivárom, míg újra kocsira ülhetek. — Minden nehéz helyset után levon az ember valami tanulságot sajátmaga részére is. Ebben az esetben mi a tanulság? — Talán furcsán hangzik, de az. hogy részeg rakodó- munkásokkal nem indulok el. Úgy függ össze a dolog, hogy ők látták, vagy láthatták volna legközelebbről a helyzetet. Az intézkedő rendőr azonban nem vette figyelőt gyerek maradt apa uclkiil Építőipari Szállítási Vállalat. Két. volt gépkocsivezetővel beszéltünk, akik most rakodómunkásként dolgoznak. K. György története nagyon szomorú. A 23 éves férfi még' most, öt hónap után is összeszoruló torokkal beszél a történtekről. Egy parton, egymás mögött állt a két nagy ZIL. Az övé állt feljebb. K. Vince az első kocsi gumiját javította. Neki segített a fiatalember, aztán ió félóra múlva visszaült a kocsijába. Társa még a guminál csinált valamit. A teherkocsi légfékes. Mikor K. György megindult lefelé, nem fogott, a fék. Ijedtség? Rossz mozdulat? K. Vincét halálra gázolta a leguruló kocsi. Hat gyermek apja volt. — IVfiófa dolgozik a. válla- latnál? — Már régebben, rakodó voltam. Itt szereztem meg a jogosítványt, a baleset előtt 10 hónappal. Most ismét rakodómunkás vagyok. Tárgyalás még nem volt, nem tudom, mi lesz, hogy bírálják el majd ügyemet. — A kereset? — Az nem számít. No, nem azért mondom, mintha A mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei idén eléggé nehéz aratásra .számítanak: sokfele megdőlt a termés. másutt pedig a több napja tártó hőség miatt „megszorultak” a gabonaszemek és emiatt a kombájnok vezetőinek nagyon kell ügyelniük arra. hogy minél kisebb legyen a szemveszteség. A munka várhatóan a szokásosnál jobban igénybe veszi majd a géneket és ezért a következő hetekben sok függ a folyamatos, gyors alkatrészellátástól. csereda- rab-pótlástól. Az igények kielégítésére az alkatrészellátó és gépjavító telepeken megkezdődött az aratási ügyelet, amely augusztus ?- ig tart. A telepek reggel 7- től este 7-ig állnak az ügyfelek rendelkezésére, szombaton is fogadják a ..vevőket”. sőt. munkaszüneti napokon is egyelőre 6 órán át nyitva tartanak. A Mezőgép Tröszthöz hasonló vállalatok — az Agrotrösztíel együttműködve — 24 órán beiül a kívánt helyre szállítják a cseredarabokat. Arra is van lehetőség, hogy szerelőkocsit küldjenek a helyszínre. Az első néhány nap tapasztalata kedvező: az esetek túlnyomó többségében expressz szállítással tudják kielégíteni a megrendeléseket. K. János 38 éves, kétgyermekes csaladapa sokáig bányában dolgozott, csillés volt. Egyszer megemelte magát, és könnyebb munkakört keresve elhatározta, beteljesíti régi, gyermekkori vágyát, és gépkocsivezető lesz. Munka mellett elvégezte a tanfolyaméi. s a vállalathoz került. Már négy éve dolgozott, mindig nagyobb és nagyobb kocsit mertek már a kezére adni. Volt egy közlekedési balesete közben, amiért ne.«.-hónapi szabadságvesztesre ítélték, de a végrehajtást próbaidőre felfüggesztették. A próbaidő alatt történt. hogy beiért egy féldecire. vagy talán kettő is volt. A közút: ellenőrzés során levették a kocsiról, így most már a felfüggesztett szabadságvesztést is le kellett tölteni, meg azt a 2 hónapot is. amit ittas vezetésért kapott. A tanulság? Hosszú lenne sorolni K. János tapasztalatait. amelyet a fegyházban szerzett. Ahol büntetését, töltötte. zömmel közlekedési balesetet okozó gépkocsivezetők voltak. Ö maga így fogalmazta meg a jövőt: — Ha még esvszer visszakapom a jogosítványom, nemcsak hogy nem iszom, de még a kocsimra sem ülhet ittas ember. Most ö is rakodómunkásként várja a nehezen megszerzett jogosítványt, amelyet olyan gondatlanul elveszített. Ad&movics Ilon» Minden negyedik ember véradó (Levelesünktől) A miskolci vasúti csomóponton megtartott véradó napokon a csaknem négyezres kollektívából 1029-en adtak vért. azaz minden negyedik ember. A tömeges jelentkezésre való tekintettel az eredetileg négy napra tervezett véradást egy nappal meg kellett toldani. * A .csomóponton már hagyományai vannak az önkéntes véradó mozgalomnak. Tíz évvel ezelőtt, az első véradó napokon igaz, mindössze 75 dolgozó adott vért, 1972-ben viszont, az öt nap bármelyiken háromszor annyi. Tíz év alatt 27-szeresére emelkedett az önkéntes véradók száma. Ez. pedig nem véletlen. A udvar, a kocsiműszak, a rakodási főnökség, vagy a villamos műhely dolgozóinak 60—70 százaléka lett véradó. Jó példát mutattak különösen a fizikai dolgozók körében alakult szocialista brigádok, mint Bacsó Borbála. Molnár Jánosné, Udvarhelyi Flórián által vezetett szocialista kollektívák. A miskolci csomópont dolgozói az öt nap alatt több mint 300 liter vért adtak. Ez az. értékes gyógyszer a két szolgálati hely mozgalmi, szakvonali vezetőinek, valamint a vöröskeresztes aktívák jó szervező és agitációs munkájának is köszönhető. A véradó napok után rövid kis értékelő ünnepséget tartottak, ahol dr. Pintér László, a megyei Vöröskereszt elnöke meleg szavakkal köszönte meg a csomó-
