Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-25 / 173. szám

1972. július 25., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Bezárult a miskolci termékkiállítás Bárczi Béla elvtárs ünnep! értékelése Vasárnap délután 5 órakor tartották a miskolci sport­csarnokban a kiállítás záró- ünnepségét, amelyen részt vett Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság titkára. dr. Balogh András, az SZMT titkára. Hegyi Imre, a HNF megyei titkára. Kiss Alberi- nek, a megyei tanács osz­tályvezetőiének megnyitója után Bárczi Béla. a Miskolc városi Tanács elnöke értékel­te a kiállítást. — Örömmel állapíthatjuk meg — mondotta —. hogy az V. miskolci helyiipari kiállí­tás és vásár minden eddigi­nél legsikeresebb ilyen ren­dezvény. A nagyközönség, a közvetlen fogyasztók és a szakemberek véleménye egy­aránt azt tükrözi, hogy a mostani kiállítás és vásár már azon a színvonalon ke­rült megrendezésre, — mind a kiállított termékek újszerű­ségében. mind a reprezenta­tív külső és belső kialakítá­sában — amely már méltó megyénk, s városunk híréhez és rangjához. A kiállítók be­mutatott termékeikkel szinte teljes képet nyújtottak Észak- Magyarország helyi iparának A csercháti csoda Országosan akkor figyel­tek fel rájuk, amikor 1969- ben a mezőgazdasági kiállí­táson Gagyvendégi aranyér­met kapott 22,5 mázsás ta­vaszárpájáért. Nem dicsekvésből, csak az összehasonlítás kedvéért egy országos kimutatást mutat­nak. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság 22,4 aranykoronás, kitűnő földjein 26,7 mázsás, a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság 21,2 arany koronás szántóterületen 24,1 mázsás búzatermést tudott elérni. Most értem meg igazán, miért mondják a szakembe­rek a gagyvendégiek ered­ményeiről, hogy ez a csere­háti csoda. — Nem csoda ez, csupán a szívós munkának, a fajtavál­tásnak. a meszezésnek, a ve- tőmagmennyiség növelésé­nek, a műtrágyázásnak, a helyes vetésforgó kialakítá­sának az eredménye ez — tiltakozik az igazgató. — Még ennél is előbbre kell jut­nunk. Most sem kergetünk vágyálmokat, amikor azt mondjuk, hogy grafikonun­kon fokozatosan tovább nö­vekednek majd a termésátla­gokat jelző oszlopok. És hogy mit jelent ez a fejlődés a gazdálkodás egésze szempontjából? 1960-ban 9 millió forint, 1968-ban 16.5. 1971-ben pedig már 28.5 mil­lió forint volt a gazdaság ter­melési értéke. A saját tiszta vagyon 1968-tól 26.6 millió­ról 35,3 millió forintra emel­kedett. Most már talán valamivel könnyebb lesz a további cél­kitűzések megvalósítása. Há­rom év alatt például 8 mil­liós értékben hajthatnak végre meliorációs beruházá­sokat. Javul a gépesítés, ál­landósul a szakember gárda s ami talán a legfontosabb terveiket sehol sem tekintik már álmodozásnak. Mert hi szén nemcsak a kalászosok kai bizonyítottak. 500 hold átlagában pillangósokból sikerült már elérnie': a 36 mázsás széna termésátlagot borsójuk is fizetett 13—14 mákjuk pedig 5 mázsát hol dánként. Bebizonyították hogy lehel a 3—4 aranykoré nás földeken is gazdálkodni. (P s.) jelenlegi helyzetéről. a lakos­ság ellátásában betöltött sze­repéről. A kiállítók nagy többsége új cikkek szolgálta­tásainak új reprezentánsait vonultatta fel. azokat, ame­lyeket, a lakosság és a szak­emberek csak most ismer­hetlek meg. Az előadó megállapította, hogy a helyi ipar túllépte a szolgáltató jelleget, s jelentős helyet harcolt ki magának a lakosság közvetlen ellátását szolgáló árutermelésben is. Különösen ki kell emelnünk a bemutatott, bútoripari ter­mékek kivitelezésében ta­pasztalható nagy minőségi változást. A kiállítás színvonalát nö­velte. hogy több állami vál­lalat is bemutatta termékeit. Nagyon modern a Lehel 210/ 60-as hűtőszekrénye, minden igényt kielégítenek a Me­chanikai Művek olajkályhái, konyhai szellőző berendezé­sei. nagyon ízlésesek és mu­tatósak a hollóházi étkészle­tek. praktikusak a BVK mű­anyag nyílászárói és a TVK korszerű festékei, korrózió- gátló alapanyagai. A kiállítás ipar és a kereskedelem szak­embereinek állandó érdeklő­dése közepette zajlott le. A kiállítás időtartama alatt a fogyasztási igények jobb ki- j elégitése érdekében kötött [ kereskedelmi szerződések együttes értéke meghaladja a 200 millió forintot. A kiállítás látogatottabb! volt az előzőnél. A mintegy | 35 ezer látogató között a ha- l zaiakon kívül találkozhat- tunk a legkülönbözőbb nem- | zetiségü turistacsoportokkal j is. Bárczi elvtárs a jövőre | vonatkozóan javasolta, bőví­teni kell a kiállítók számát. | be kell vonni újabb vállala- J tokát. Ehhez viszont szüksé­ges, hogy a megye és a vá­ros közösen külön állandó kiállítási területről gondos­kodjék, mert ideiglenes meg­oldásokkal jövőre már na­gyon nehezen lehet biztosí­tani a kiállítás és vásár szín­vonalának emelkedését. Bárczi elvtárs ezután a kö­zönség szavazatai alapján át­adta a közönség különdíját Barna Ferencnek;, a Miskolci Kertészeti Vállalat igazgató­jának. A Sa,jószentpéteri üveggyár Szálhúzó részlegében a S—10 mikron vastagságú üvegszál gyártásánál iivcggyolókat ada­golnak. A képen az adagoló berendezés látható. A demokratizmus iskolája T anulmányaikat most befejezett, néhány napja mar ön­állóan dolgozó ifjú szakmunkásokkal beszélgettem. Sza­vaikat figyelve feltűnt, hogy újra meg újra, bármi is legyen a téma, érvként, bizonyításként a gyárban hallotta­kat, látottakat citálták. Tartalmas eszmecsere volt, most még­sem ezt dicsérném, miben s fnennyire tájékozottak ezek a fiatal emberek, mert ennél fontosabbnak érziem a sok­oldalú párbeszédből leszűrhető következtetést. Nevezetesen azt, hogy számukra — s a hozzájuk hasonló sok ezer pálya­kezdő, életében először munkába álló fiatal számára — az üzem nemcsak a kenyérkereső foglalkozás helye, hanem a politikai, erkölcsi formálódásé is. Itt kóstolnak bele első ízben — s olykor nagyon alaposan — az együtt dolgozástól elválaszthatatlan tények halmába. Itt ismerik meg az em­berei: közötti bonyolult kapcsolatokat, a légkör jelentősé­gét, az összetartozás vagy széthúzás gyakorlatát, a vezetői magatartást, a vélt s az igaz tekintély erős különbözőségét, a beleszólás jogát, a hallgatás keservét. Munkába állni annyi, mint felnőtté lenni, mondják, s van ebben igazság. A munka maga is próbája az embernek, de még inkább az a munkát körülvevő dolgokat tekintve. S megfordítva: amit lát, hall a pályakezdő ember, az lé­nyeges befolyást gyakorol szemléletére, másokról kialakítandó véleményére, mindarra, amit úgy foglalhatunk össze: erkölcsi értékrendszer. Az iskolapadból alig kinőtt ifjú számára a munkahely újabb iskola: nem elvi s gyakorlati tantárgyaké, hanem saját, bőrén érzett dolgoké. Napi munkája közben szerez ismereteket egyenességről és hamisságról, törekvésről és törtetésről, kiállásról, megbúvásról, jó meg rossz főnökök­ről, társakról, szavak és tettek egyezőségéről vagy eltérésé­ről. Azaz a cselekvés értékéről, rangjáról, a közösség erejé­ről. a demokratizmus szerepéről. Aligha elegendő tehát a frissen munkába állókat úgy-ahogy kioktatni a munkavédelmi rendszabályokra, eligazítani a legfontosabb tudnivalókról — kinél fizetheti be az ebéd­pénzt, mi a raktárban a szerszámkiadás rendje, hol a szak- szervezeti iroda — s utána magukra hagyni őket: vagy megszoknak, vagy megszöknek. A pályakezdés, a beilleszke­dés bonyolult folyamat, nem nélkülözheti a munkatársak fi­gyelmét, támogatását. S különösem nem az elvontabb, a ke­vésbé kézzelfogható ügyekben. Abban, hogy az ifjú megta­nulja egyeztetni a közös és az egyéni érdekeket. Ráébred­jen sorsa összefonódására munkahelyével, tehát érdekeljék a kollektíva dolgai, ne szemlélője, hanem részese legyem a közös erőfeszítéseknek. Háborogjon a hibák miatt, töp­rengjen a teendőkön, a magáénak is érezze a sikereket. Mondhatjuk, ez a demokratizmus iskolájának égjük ..év­folyama”. A másik ugyanilyen fontos. A demokratizmus gya­korlásának lehetőségeire, mondjuk úgy. a szemléltető okta­tásra gondolunk. Nem véletlenül, hanem szinte törvénysze­rűen sikeresek a fórumteremtő kezdeményezésiek. Igény van ezekre, mert jó. ha gyárvezetők és ifjúmunkások bizonyos időközönként véleményt cserélnek. Választ, kapnak és adnak addig csak magukban megfogalmazott kérdésekre. Helyes, ha időnként találkoznak az ifjúsági brigádok tagjai, ha a munkahely politikai, társadalmi vezető testületéibe, így a vállalati szakszervezeti tanácsba, a fiatalok képviselői is be­kerülnek. Eredményekkel biztat, ha támaszkodnak a kez­dők akarására, lendületére, s tág teret nyitnak produkálni vágyásuk előtt. lines olyan tett:, tény, szó, amelynek ne lenne jelentő­N sege a mindent figyelő pályakezdő számára. Neki meg minden fontos, mert eszmények, illúziók, várakozások hadával együtt érkezett. Gyúrható, csak értő kéz kell hozzá; értékeket rejtő, s ha igénylik, kívánják, föltárja, a köz kin­cseskamrájába helyezi azokat. Ha a demokratizmusnak, az üzemi légkörnek jó iskolájába kerül, akkor ..egy fő mun­kaerőből” a kolléktíva tagjává, a köz dolgait magáénak is tartó, alkotó emberré válik azon a poszton, ahol dolgo­zik; az egész nélkülözhetetlen részévé, érzi, hogy szükség van rá. A demokratizmusnak napjainkban már sok jó — sőt, híres — üzemi iskoláját tarthatjuk számon. Ha csoportjuk növekszik, ha mindenütt jut erre figyelem, akkor az ezt az iskolát kijártak kitűnőre, jelesre vizsgázottak tábora is gyorsan gyarapszik, a maguk és — tanítóik emberségét di­csérve. IW. O. lói dolgoznak az építők A közelmúltban megtartott miniszterhelyettesi szemle al­kalmával számos elismerő vélemény hangzott el a nagy leninvárosi beruházás, a Ti­szai Erőmű 1. ütemének épí­téséről. Gór Nagy Sándor ne­hézipari-. és Padányi Mihály építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes megnyug­vással vette tudomásul, hogy a 22. sz. Állatni Építőipari Vállalat leninvárosi főépítés- vezetőségének jóvoltából le­hetőség nyílik arra, hogy túlteljesítsék az 1972-re elő­irányzott beruházási felada­tokat. Ilyen előzmények után ke­restük fel a helyszínen a 22. sz. Állami Építőipari Válla­latot, s érdeklődtünk a be­ruházásra való felkészülésről. Seres József főépítés vezető elmondotta, hogy pillanatnyi- lag nincsenek különösebb gondjaik. Többek között meg­említette, hogy a föcpítésvezctöség az 1972- re előirányzott 114 millió forintból mintegy 6(1—61 millió forintot teljesített június vegéig. Ezzel kapcsolatban tudni kell azt, hogy az év elején feleannyi munkáslétszámmal dolgoztak, mint most, a II. félév kezdetén. így megvan annak a lehetősége, hogy ter­ven felül még legalább 30 millió forint értékű munkát az év végéig elvégezzenek. A íöépítésvezető tájékozta­tása alapján az ehhez nél­külözhetetlen folyamatos tervszolgáltatás is biztosított­nak látszik. Mint azt megtudtuk, előre­haladott stádiumban van minden olyan létesítmény építése, amely a beruházás zavartalan cs határidőre tör­ténő megvalósításához szük­séges. Így például megépítettek több mint 22 ezer négyzetméter útsza­kaszt. csaknem 3 kilométer hosszúságú vasúti iparvá­gányt. melyet várhatóan a III. negyedév végén ad­nak át rendeltetésének. Az elkövetkező időben ezen történik majd a beruházás­hoz szükséges temérdek épí­tőanyag szállítása. Ezenkívül elkészültek a különböző rak­tár- és irodaépületek, a be­tontelep, s ezekben a hóna­pokban épül egy sor egyéb szociális létesítmény. Érde­kességként említjük meg, ogy az építőipari vállalat betontelepén már üzembe he­lyezték az egyik 1000 literes automata rendszerű beton­keverőgépet. A berendezés egy műszak alatt 400 köbmé­ter betont tud majd előállí­tani, kezeléséhez mindössze egy ember szükséges. Télen- nyáron egyaránt üzemeltet­hető és tízféle minőségű be­ton előállítására, gyártására alkalmas. A főépitésvezető közölte továbbá, hogy a napokban fognak hozzá az eromú 200 meter magas kéményének alapozásához, illetve az ezt megelőző földmunkához. Itt 18 ezer köbméter földet kell meg­mozgatniuk. Még ennél is nagyobb volu­menű lesz azonban a vízki­vételi mű építése, melynek során 150 ezer köbméter föl­det termelnek ki. A két mű­tárgy építésének ez évre elő­irányzott költsége 20 millió forintra tehető. * •• \ Üvegipari l tárgyalások "Karl Bettinnek, a Német demokratikus Köztársaság l?veg- és kerámiaipari mi­niszterének vezetésével hét- °n elutazott hazánkból az ADK-delegáció, amely július és 23-a között tárgyalá­sokat folytatott a Bondor Jó- i?sef építésügyi és városfej­lesztési miniszter vezette ma- P'ar delegációval a két or- •)zág üveg- és kerámiaipari ‘gyüttműködésének elmélyí­téséről. <. A delegációk vezetői jegy­zőkönyvet írtak alá, amely- ?en rögzítették a tárgyalá­sok eredményeit. Ennek alap- j'an közvetlen műszaki-tudo- hányos jellegű kapcsolat lé­cesül az üvegipari művek és ?z NDK weisswasseri, ilme- Saui, drezdai üveggyárai, va- 'aipint a Finomkerámiaipari uiivek és az erfurti Kere- hik-gyár között. ' Megvizsgálták annak lehe­tőségét, hogy hazánk szak­emberei részt vegyenek egy N túvókamentes síküveggyár Is egy egészségügyi kerámia- rZem tervezésében. | Megegyezést dolgoznak ki ? két ország üveg- és kerá- ri'aipari tudományos-mű- ízaki együttműködésének el­mélyítésére. A minisztérium koordinálja * két ország üveg- és kerá- 'biaiparának fejlesztését az <976—80-as időszakra, és er- ;°* évenként konzultációt tartanak. esniük Egy gra{ikon el6tt ütünk a '‘-■agyvendégi Állami Gazda- —•'■ag egyik helyiségében Zsit- \NrrAfovits Antal igazgatóval és ... «„t^'gethy Endre főkönyvelő- ■,1; dfjlek Amikor azt kérdeztem, s Jáijiogy mit ábrázol a grafikon, Röviden csak annyit mond­at V*»ak: a csereháti csodát. Es 'balékeztettek egy tíz évvel család azelőtti beszélgetésre. Akko­....—lban, egy ankét után, ame­___>v-en a Cserehát 3—4 arany­. oronás értékű földjeinek, IlNITA nnek a mostoha vidéknek ondu^^yény termesztési lehetősé­ből; r>f?eb'ől volt szó, az ott felszó- iiotturiaió gagyvendégi vezetőket " »Mahogy így jellemezték kol- zci [»tógáik:' „Nagyon rendes, i íg/gyekvő, jó szakemberek, de gyógyíthatatlan álmodozók, ■salad *■ ágyálmokat kergetnek oda- —»donn a Csereháton .. InitA* ® öszöió. Az igazgató és a főköny- :sapVelö> akiknek elmesélem, ho- istvdíyan jellemezték akkoriban íájdMöbbek között őket is, jót megJ3noso*y°gnak. goini — Tudtuk, hogy ez rólunk 1 vélemény — mondja Zsit- ;saiád covits Antal —, de nem ha- —•''•agudtunk érte. De azt is tudtuk, hogy az ország leg- v.TAíT10s,tohiibb adottságú állami lazdaságát életképessé kell [elővennünk. Meg kellett próbál- IieieVllínk azk ami sokak számára úoh/.o'óhetóUennek tűnt. de ami- ';v.?i,üií>enl mi- e tájat, az itt éli iondo|[:mke,eket szerető, a körül- ,onolf>enyeket jól ismerő szak- ó'brt&mberek szilárdan bíztunk. ükért“sak mi tudtuk, hogy nagy esései“* a realitás talaján fiinak, s szívós kitartással, a szakmai követelmények pon­-—<os betartásával el is érjük Mi ,\tH kituz»tt célt. fellőj1' A sv. Ff' w virF A további beszélgetéshez lek Jpagy segítséget nyújt a gra- 7,XT- Annak idején, I960- a következőkkel kezd- sniád tek'. °szi búzából 7. tavasz- jn-paból 6,5, zabból 4.8 mázsa t olt a holdanként! termésát­------rtag. Es hol tartanak most? S UTÁVÁ buza 20,9. a tavaszi árpa 22-4’ a zab 27.3 mázsát flze- feiri'jtett holdanként. Az elmúlt ’lelemvbet? Borsod é' Heves me- uoh/.e'gye állami gazdaságai közűi V(otu"Fz 8 legszegénvebb, a leg- i,dün#vengé_bb adottságokkal ren­delkező búzatermesztésben a csaiftdn egyedik, árpában a máso- Jl*. zabban pedig az első •—•^nelyen állt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents