Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-23 / 172. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 6 1972. július 23., vasárnap Gigászi vállalkozás Lengyelországban több évtizede vizsgálják és tanulmányozzák a szeszélyes — és úgy hihetnék, továbbra is megzabolázhatat- lan — Visztula szabályozásának lehetőségeit. A Visztula vizmozgása igen változó, előfordul, hogy bizonyos körülmények között a folyó vízhozama hetvenszeresére csökken, vagy növekszik! A Visztula mentén helyezkednek el az ország fő iparvidékei és legnagyobb városkomplexumai, amelyek számára a folyó fontos vízellátási forrás, egyben a Lengyelországot átszelő legnagyobb szennyvízszabályozási terv. A folyó felső és alsó szakaszán több vízlépcső és duzzasztógát, mellettük pedig több vízierőmű épül, amelyek lehetővé teszik a Visztula vízkészletének racionális felhasználását. A „Wisla” Operatív Terviroda ellenőrzi a program végrehajtását, amely két szakaszban történik: az első szakasz 1935-ben, a második 2000- ben ér véget. Elkészült a Visztula teljes szabályozási és partrendezési terve Varsóban és a főváros környékén is. A terv a déli városperemtől, a Swider mellékfolyótól egévölgyébe. Ily módon új, 14 kilométeres viziút jön létre Varsó határain belül, amelynek partjain 70 000 személy számára biztosítják a pihenési feltételeket. A Swider felduzzasztott vize a jelenlegi torkolat környékén 500 m hosszú és 400 m széles mesterséges tavat hoz létre. A másik nagyszabású terv tárgya hatalmas pihenőterület kialakítása Varsótól északra. A Lomianki környékén húzódó kisebb tava- kaL és vízgyűjtőket egy Jellegzetes kép a Visztula partján húzódó hatalmas ipartelepről vízelvezető gyűjtőcsatorna. Az utóbbi években nőtt a kutatómunkák intenzitása. A matematikai modellek kidolgozása és az elektronikus számítógéptechnika bevezetése megteremtette a lehetőséget a Visztula komplex vízszabályozási rendszerére vonatkozó optimális beruházási program kidolgozására. Három év alatt elkészült a Visztula teljes folyását és mellékfolyóit is felölelő .komplex szén az északi Lomianki- völgyig terjed. A város területén a folyópartot tartósan megerősítik, több helyen terasz-szerűen képezik ki. A most épülő La- zienkowski-híd és sugárút körzetében, a Visztula mentén osztottpályás gyorsforgalmi útvonalat létesítenek. Merész vállalkozás lesz a kis Swider folyó jelenlegi torkolatának lezárása és tiszta vizének átirányítása a Visztula jobb parti ősrendszerben kapcsolják ösz- sze, s ez lehetővé fogja tenni nagy sport- és pihenőterület kialakítását 350 hektáron. A tervnek ez azonban csak az. első fele. A Varsó környélq két vízlépcső megépülése és a Visztula szabályozásának végleges befejezése után ugyanis a terület 350 hektárra növelhető, ami igazi paradicsoma lesz a vízisportok híveinek és a pihenésre vágyóknak. Tengeri ha! — édes vízben Hazánk horgászterületének több mint negyede Borsodban helyezkedik el. Egyetlen megyénkben sincs annyi szennyezetlen vízfelület, mint itt. Az utóbbi évek hatalmas természetátalakító munkái nyomán új tórendszerek, víztárolók, duzzaszlómüvek létesültek. Megváltozott a környezet, s ez maga után vonta vízifaunánk átalakulását. A kihalás utján A tiszalöki duzzasztómű üzembe állítása 10 év alatt teljesen eltüntette két őshonos tiszai halunkat, a márnát és a kecsegét. A Tisza alsó vonalán a nagyüzemek szennyező anyagai pusztítottak, a középső szakaszon pedig a most épülő kiskörei vízlépcső irtja majd ki őket. Kihalásuk egybeesik a kérészfélék, közismert néven a „tiszavirágok” eltűnésével. A folyó , medreinek eliszaposodása az oka, hogy ma már ritkán figyelhetjük meg a rajzását ennek az érdekes, tiszai rovarnak. A „tiszavirág” a hordalékra rakja le lárváját, az itt kifejlődő álcák anyagcsere nyílásaiba iszap kerül, és azok így „befulladnak”. Mivel a ke- csegéknek fő tápláléka éppen a kérészek voltak, életterük nagyon leszűkült. Ugyanakkor mindkét hal sodrásigényes, duzzasztott vizekben nem tud megélni. Várható, hogy egy-egy hírmondó megmarad belőlük a Hernádban, de fajuk ténylegesen halálra van ítélve. keresett, megbecsült tajía A magyar tenger volt igazi lenyészteriilete a fontos gazdasági halunknak, a fogassüllőnek. A 60-as évek nagy halmérgezése erősen lecsökkentette számukat, és emiatt védett halunk lett. Az egész ország területén egyedül a Rakacai-tóból lehet süllőt kiemelni a horgászoknak, de csak naponta három darabot. Az épülő Tisza II. vízlépcső erősen megemeli majd a folyó szintjét. Az ártérben keletkező mesterséges tó 23 kilométer hosszú lesz, és a Balaton egyötödét teszi majd ki. Optimális körülményeket fog teremteni a fogas számára, s a duzzasztás után megkezdődik majd a süllők telepítése. Elszapori- tása „süllő-fészkekkel” történik, de ezeket nagyon nehéz beszerezni. Egy ilyen fészekben 20—30 ezer ikra található. Kiemelés után páradús környezetbe szállítják. Ugyancsak sekély vízben helyezik el a fészket, ahol az ivadékok nyolc nap alatt kikelnek, és védelmükre kosarakat raknak le. Ezek résein ki-be úszkálhatnak a halacskák, és a rabló életmódot folytató, nagytestű halak, mint a csuka, oda már nem tudják követni. A legértékesebb hal, rendkívül ízletes húsán kívül közvetve hajt hasznot a szeméthalak tömeges irtásával. „ lenben pisztráng” a bányatavakban \ A nyéki tórendszer a miskolciak kedvelt kirándulóhelye. A kavicsbányák helyén hazánk legtisztább tavai jöttek létre, s alakulnak ki ma is. Egyre mélyebben kotornak a gépek, és a 20 méteres szintben már egyetlen hazai halunk sem él meg. HaTászati szakembereink előtt ismert volt, hogy Svájcban és a mazuri tavakban sikeresen tenyésztenek olyan fajtákat, amelyeknek életműködése erre a 'mélységre korlátozódik. A fajta neve: maréna, tengeri hal, planktonokkal táplálkozik. és ízletes húsa miatt „tengeri pisztráng”- nak is nevezik. Csehszlovákiában vannak jó tenyészetek. és az ottani szakemberekkel kooperálva amur csereanyagért kapunk belőle. Kármán István Arra közelebb, erre hamarabb Aggtelek—Uomica y / ; ziwWw ■mwmmx \ imvfiltsYf határátkelőhely Kevesell veszik i«émhc A TURISTASZEZON kellős közepén tartunk. A megyénkben levő magyar— csehszlovák közös határátkelőhelyek többsége viszonylag nagy forgalmat bonyolít le. A ki-, be-, illetve átutazók nagy része a hidasnémeti vasúti, a tornyosnémeti közúti, a sátoraljaújhelyi vasúti, közúti, úgynevezett távolsági átkelőhelyet veszi igénybe. A kishatárforgalmi átkelőhelyek közül csak Bánréve bonyolít le számottevő forgalmat, míg a tornaná- daskai és a június 20-án megnyitott aggteleki átkelőhelyet nagyon kevesen veszik igénybe. Pedig ezek a kizárólag magyar és csehszlovák állampolgárok részére megnyitott átkelőhelyek elsősorban azt szolgálják, hogy az utasok gyorsan, kulturált körülmények között léphessék át a határt. Ehhez igazították a határátlépések idejét is, amely május 1-e és szeptember 30-a között reggel 6-tól este 8-ig, október 1-e és április 30-a között reggel 8-tól délután 3 óráig tart. Személyesen is tapasztaltuk, hogy míg a többi határátkelőhelyen — főleg hét végén — éppen a sok utas miatt huzamosabb időt kell várakozni, addig például Aggteleknél alíg-alig van forgalom. A magyar és csehszlovák turisták számára megérhé az alig több mint félórás kerülő út, amivel Tornanádaskára vagy Aggtelekre eljutnak. Hiszen ezeken az átkelőhelyeken is igénybe vehetik például a pénzbeváltó hely szolgáltatását, ugyanakkor viszonylag sok időt takaríthatnának meg. A helyzet sajátosságából adódóan az a furcsa helyzet alakult ki, .amire ráillik: „Arra közelebb, erre hamarabb”. Mindkét oldalon, Miskolc, illetve Kassa felől is .jó utakon lehet megközelíteni az aggteleki átkelőhelyet és még azoknak is megérné a kis kerülő, akik nem be-, hanem átutazók, hiszen például a Német Demokratikus Köztársaságba, vagy a Lengyel- országba igyekvő turisták is jó utakon • folytathatják útjukat. A TORNÁNADASKAI, de főleg az aggteleki átkelőhely gyér forgalmának okait vizsgálva személyesen győződhettünk meg róla, hogy az utasok semmit, vagyaiig tudnak valamit ezekről a lehetőségekről. A forgalomban levő turista- és autóstérképek döntő többségén például nem is szerepel az aggteleki átkelőhely, ugyanakkor láttunk olyan térképet is, amelyen távolsági átkelőhelyként szerepel, pedig csak magyar és csehszlovák állampolgárok részére van nyitva. A térképekről, a különféle szervek által kiadott prospektusokban szereplő térképvázlatokról meg kell említeni, hogy ezek nem a légjobban áttekinthetők. A tájékoztatás, a propaganda olyan értelemben is gyenge, hogy az átkelőhelyei megközelítő útvonalakon csak magyar nyelvű jelzőtáblákkal találkozunk a mindenki számára egyértelműen érthető jelzések helyett, s közben sem hívják fel sehol a figyelmet az útba eső nevezetességekre, pedig ilyenek is vannak, nem is kis számban. MINDEN túlzás nélkül megjegyezhetjük, hogy idegenforgalmi szempontból is fel kell fedezni szűkebb hazánknak, megyénknek ezt a táját, magát az aggteleki átkelőhelyet. Fel kell fedezni, de elsősorban az arra illetékes szerveknek. Meg kell javítani a tájékoztatást, a propagandát, mert például még az Aggtelekre látogatók sem igen tudják, hogy ezen ai átkelőhelyen 4—6 órás bárlánglátogalást tehetnek útlevél nélkül a szomszédos Domicára. És feltétlenül meg kell javítani a konkrét szervező munkát is. Mert ezáltal a magyar és a csehszlovák állampolgárok részére gyorsabbá válhat a határátlépés, ugyanakkor nagyban csökkenteni lehetne a nagy forgalmú, úgynevezett távolsági határátkelőhelyek , terhelését: Szöveg: Oravee János Kép: Szabados György A: (úin ián v®gé Ki a Ti; eyéh volt vel-( A v senk sítha iánia den dieg földj, Hk V01t. skart tozot .Az hírré fő! mM w I mm 1 — Az új, Aggtelek—Domica klshatárforgalmú átkelőhely Pül ^ngá Ty ö, nnn. ) 3terit Tind, 'ózta Pr Azt; lábor tL|ltúj Kény, »ki «ti fholá l*ed Pnolt l'isz Sápi a klub \ A sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet dolgozóinak 70 százaléka fiatal. A szövetkezet vezetősége három esztendővel ezelőtt ifjúsági klubot létesített számukra. A klub idén válik igazán klubbá: az idei tatarozással, a berendezések felújításával és gazdagításával valóban hangulatos szórakozási lehetőséget biztosít a szövetkezeti fiataloknak. A Zója utcában levő klubot egyébként mintegy harmincezer forint ráfordításával teszik otthonossá, s maguk a szövetkezeti fiatalok is segítik csinosítását, a berendezések elkészítését. . PAPP GYULA Félúton J!°ldbe te sí rnd°.i “ ni !i,e.vel IIMbb Félúton Éppen visszafordulok A ház koromsötét. Az udvar ép: egy ottfelejteti hajtű még ragyog Emléked durva kelme már Nem látlak tőle. oly tömör: gyémánt-szilánkból szőtt a szál... Csak szomjas csillogás gyötör FECSKE CSABA Négysoros Ez a nyár már léiig ősz, ez a szerelem félig árva Ha unsz engem, ne időzz: az életem sarkig kitárva. j
