Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-23 / 172. szám
1972. július 23., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A nyugdíjasok megbecsülése Az elmúlt napokban hangzott el Ózdon. Szakemberek jelentették ki, hogy ha ilyen alacsony marad a születési aranyosam a városban, ha évről évre növeltszik a koraszülések száma, s ezt követően a csecsemőhalálozás, akkor a természetes elöregedést figyelembe véve lassan ugyan, de elöreg- ozik a város. Hazánkban egymillió öt- szazharmincötezer nyugdíjas él. Az elmúlt évben 14,7, jövőre 16.8 millió forintot folyósíthat részükre a posta. Életszínvonalukat azonban nem csal; a nyugdíj jelenti. Hozzátartozik a társadalmi juttatás, a fogyasztói árak alakulása, ha munkát; vállal, az érte kapott bér, s természetesen a mindezekből élők száma is. Megyei szinten 1971-ben a résznyugdíjak átlagösszege 1246 forint volt. a leljes öregségi nvugdíjat élvezőké 1871 Ft. A meglehetősen sok régi nyugdíjas, és a termelőszövetkezeti járulékos miatt azonban az egy személyre jutó nettó nyug- híjátlag csak a 713 forintot teszi ki. A nyugdíjasok 70 százaléka 1000 forinton alul élvez nyugdijat. Az Ózdi Kohászati Üzemekben jó néhányan vannak, akik az 1000 forint alatti ösz- szegből élnek, de mindinkább növekszik azok száma, akiknek nyugdíja meghaladja az 1000 forintot. A vállalati szakszervezeti bizottság különös gonddal kezeli a nyugdíjasok ügyeit, sőt, egyik albizottsága figyelemmel kíséri a nyugdíjkorhatár közeledését. és már hat hónappal az esemény előtt intézi gondjaikat. Szükséges is ez a gondoskodás, hiszen akadnak olyanok, akik nem tudják nyomon követni, mikor jogosultak a nyugdíjaztatásra. A nyugdíjasokkal való foglalkozás ma már az OK U szakszervezeti bizottságának szerves részevé lett. Létesítettek számukra nyugdíjas klubot, ahol az őket érdeklő előadásokon túl filmvetítéssel is kedveskedtek nekik. Sakkozhatnak, beszélgethetnek, kártyázhatnak „saját” klubjukban. A Liszt Ferenc Művelődési Központ sok klubja közül a nyugdíjasoké a legélőbb. Sokan a napi sajtó olvasásáért látogatják. Évrőlv évre javul a segélyezések mértéke is. 1970-ben 293-an, 1971-ben már 288-an részesültek segélyben. A különbözet 7000 forintot jelentett. 1970-ben 124-en üdültek kedvezményesen, vágj' díjmentesen, ez a szám tavaly 133-ra szaporodott. Meghatározott alsó határ alatti n.yugdíjban részesülök számára 5,10 forintért kedvezményes étkezést biztosít a vállalat. Ezt jelenleg 80-an veszik igénj'be. A korábbi években Özdon a nj'ugdíjba vonuló körülbelül 1000 forint értékű órát kapott emlékül a vállalattól. A kollektív szerződés 1971. II. félében módosította ezt az ajándékozást. Jelenleg a nyugdíjba vonuló 1000 Ft készpénzt és kb. 200 forint értékű emléktárgyat kap munkában eltöltött éveinek jutalmául. Az előzetes számítások alapján 1973-tól az ifjúság munkaerőforrása csökken. Lassan kimerülnek Özdon a női tartalék-munkaerők is. Nagy szükség van tehát a szakmát, a gyakorlatot jól ismert, alkalmazó, magát jól bíró, munkaképes nyugdíj- korhatárt is elért dolgozókra. Vinczc Zoltán Kenyér és konkurrencia gEs irt, ir,áító >oly;ak ósDe 1 a. ücik • r,J reviizelisnak neidő ,véHegyalja nagyüzeme a megyében. A jogi létszám — beleértve a szülő, a gj’er- mekgondozási segélyt igénybe vevő nőket — 1600. S ma már az üzemnek leánj’- vállalata van Nagj'rozvágyon, Zemplénagárdon. Tiszakará- don, hiszen a járás különböző területein is éppúgy jelentkeztek elhelyezési gondok, mint a járási székhelyen. A szövetkezet a harmadik ötéves tervidőszakban fejlődött a legtöbbet. Ebben az időszakban építették meg sok milliós költséggel Sátoraljaújhelyen az ötszintes üzem- házat. Ezt a legmodernebb technikai berendezésekkel szerelték fel. Egy sor nyugati cég eleve előírja a munkafolyamatok jelentős részében a varrás helyett a ragasztást. Ezért mind nagyobb mértékben alkalmazzák a ragasztásos eljárást. A szövetkezet a 60-as években kezdte meg az exporttermelést. 1962-ben még csak kettő, 1970-ben már 132 milliós értéket exportáltak. A kapcsolat igen szerteágazó. Szállítanak terméket Ausztriába, az NSZK-ba, Svájcba es Franciaországba, a Szovjetunióba és Líbiába, Kanadába és az USÁ-ba, a svédeknek, a dánoknak, a hollandoknak, és .. . A 160 milliós munka igen nagy feladat. Nagy, hiszen több mint félmillió ruhát kell szabni, varrni, ragasztani. Bármennyire is megköny- nyítik a modern gépek a feladatot, azért nagy odaadást kíván ez. a dolgozóktól, nagyobbrészt a nőktől, hiszen a dolgozók többsége nő. Az igények tovább nőnek, ezért fejlesztéseket terveznek. Szükséges is ez. hiszen jövőre már 200 milliós értéket várnak a sátoraljaújhelyi kollektívától. Sátoraljaújhely és a járás vezetői nagy szeretettel, megértéssel figyelik a szövetkezet munkáját, életét, fejlődését. Ez abból fakad, hogy a szövetkezet segít a nagy társadalmi gondok megoldásában, ezen túlmenően szerte a világon hírnevet szerez Hegj’- alja nagy múltú, ősi városának. Csorba Barnabás Mit keresnek a kölcsönzőben? Óriási forgalmat bonyolít le a kánikulai napokban a miskolci kölcsönző. Természetesen az utazáshoz, kiránduláshoz szükséges cikkek iránt a legnagyobb a kereslet. Bőröndökért, utazótáskákért. gáz turistafőzőkért, gumimatracokért, fényképezőgépekért sorakoznak az emberek. Szerencsére ezekből a tárgyakból elegendő a készlet. Felkészületlenül találta viszont a kölcsönző vállalatot a látcsö-divaő: érdekes módon, évekig senki sem keresett látcsövet, s most majd minden napra jut egy érdeklődő. A parkettcsiszolóból és falfestő hengerből soha sincs elég, s keresletük egyre emelkedik. Változatlanul tartja első helyét a „csi- ni” íogyasztógép. Néhány hónapja, hogy a megyei tanács egyik végrehajtó bizottsági ülésén úgy határoztak: a mezöcsáti sütöde bővítésére szánt összeget, a sütőiparon belül más településen használják fel, mivel a mezöcsáti termelést nagyban befolyásolja az újonnan megjelent konkurrencia. A konkurrens a tiszakeszi termelőszövetkezet sütödéje. Meg egv bolt kellene Ti Ti. Sok előzetes egj’ezkedés, koordinációs tárgj'alás zajlott le, mire ez év március 1-én megkezdődhetett a termelés a tiszakeszi pékségben. Me- zőcsáton két boltot nyitottak. K. Tóth István községi tanácselnök igy mutatja be: — Minden reggel sorakoznak előtte a kenyérért. — Annj'ira jobb az a kenyér, mint a Csáti? — Jobb is, de nemcsak azért sorakoznak. A tiszake- sziek boltjában már reggel öt órától lehet kenyeret és friss tejet kapni. Az áíész- boltok jóval később nyitnak. A sütöde kenyérboltja is csak hatkor nyit. — És meddig vannak nyitva a tsz kenyérboltjai? — Csak addig, míg az áru el nem fogy. Az pedig hamar elfogj'. Nagj’on érthetően, a tanács- . nak az a fontos, hogy megfelelő ellátás legyen a községben. Ha a sütödéből, ha a tsz-töl, fő a mennyiség és a jó minőség. — Szívesen adnánk a keszieknek még égj' boltot a Füzesen js — teszi még hozzá a tanácselnök. A csati sütődében A sütöde vezetője szabadságon van, az emberekkel nehéz szót váltani. Nem nagyon akarnak nyilatkozni. Van bennük valami — nagj’on természetes — szakmai féltéken j’ség. — Nem készítünk mi most sem kevesebb kenyeret. Ha nem kell Csaton, kell másutt ... —. Jobb a kesziek kenj’ere, mint az itteni? — Könnyű nekik! — Miért könnyű? — A tsz megteheti, hogj' a Hajdúságba megj' lisztért. Más az, mint amit mi kapunk. Abból fehérebb, magasabb a kenyér. Mindent a lisztnek tulajdonítanak, s valamennj'iükon érződik a szakmai megbán- tottság. Az lenne baj, ha nem ígj' lenne, hiszen mindenki szeret büszkélkedni saját munkája eredményével. Teljes kapacitással Tiszakesziben tolmácsoljuk a mezőcsátiak kérését, hogy jó lenne meg égj' bolt a Füzesre is. — Szó sem lehet róla — mondja Papp József tsz- elnök. — Többet nem tudunk termelni, meg nem is akarunk. — Hány helj'en árusítanak kenj'eret ? — Ároktőn egy, Mezőcsá- ton, Tiszakesziben és Tisza- tarjánban két-két boltunkban. Hejőkürtön, Oszláron és Tiszapalkonván szintén eg>'- egj’. összesen tíz helyen. A sütöde naponta 35 mázsa kenyeret termelt a meg- nyitáskor. Ma napi 45 mázsánál tartanak, s egyre- másra utasítják vissza az újabb megrendeléseket. Kovács Gyula péksegéd elégedetten hallja a tsz-elnök határozott kijelentését, hogy tovább nem fokozzák a termelést. — Miért örül ennek? Nem bírna nagj’obb megterhelést az üzem felszereltsege? — Dehogj’nem. Az elbírná, csakhogy ezután már a minőség roj'ásóra menne. Ha már így megszerették a kenj'erünket, ne rontsuk el hírnevünket. — Azt mondják, könnjni maguknak a hajdúsági liszttel dolgozni. — Az mindegj', hogy mi- lj'en liszt. — A Kesziben termettből is tudna ugyanilyen kenyeret sülni? — A munkamódszeren múlik. Mi rávetési módszerrel dolgozunk, a gj’ári sütödék atpakolással. — Ne haragudjon, de ezt csak a szakember érti. Mit jelent a rá vetés? — Ügy csináljuk, mint a gazdaasszonj' a kis kemenceben. Betesszük a tésztát, és nem mozdítjuk el, amíg meg nem sül. Az pedig 70—75 perc. Sütőüzemből jöttem, tudom, hogy ott miként dolgoznak. Csak az adja a kenyér minőségének különbségét, hogj' félig sülten nem pakoljuk át másik kemencébe, s hogy 40—45 perc helyett, mint mondtam, tovább tart a sütés. — Ezzel a felszereltséggel is lehetne tehát többet termelni? — Lehetne, de a nagyüzemi módszerrel, nem a rávetesse!. Jó dolog az ilj'en vetélkedés. Elértük végre, hogj' tsz, vállalat azon igj'ekszik, me- ljdk tud szebb, jobb minőségű kenyeret nj'újtani a vásárlóknak. Nem ártott, sót használt az állami sütőiparnak, hogj' az utóbbi években a kenyérsütéssel foglalkozó termelőszövetkezetek megtörték monopóliumukat. Azóta tapasztaljuk, hogj’ az állami J’állalat kenj'erének is sokat javult a minősége. Az egészséges verseny mindig hasznos. A. I. Készülődés az első borvilágversenyre A nagy sikerű, első vadászati világkiállítás után újabb rangos nemzetközi esemény színhelye lesz hazánk fővárosa, Budapest. Amint azt már korábban hírül adtuk, augusztus 21-e és 31 -e között Budapesten rendezik meg a borok első világversenj'ét. Az előkészületek ezekben a napokban már teljes erővel folynak. A felkészülés nagy' erőfeszítést és gondos, körültekintő munkát követel a rendező szervektől, részvevőktől és közreműködőktől. Többek közt azért is, mert ebben az időszakban nemcsak borverseny 'lesz. hanem a világversennyel szinte egyidejűleg, augusztus 25-e és szeptember 5-e között nemzetközi szőlészeti és borászati kiállítás és vásár megrendezésére is sor kerül. Magyarországon először? Ha a bor- és szőlőtermelés világstatisztikáját szemléljük, előkelő, rangos helyen találjuk hazánkat. A statisztikai adatok Franciaországot helyezik a világranglista élére, ahol évente 60—70 millió hektoliter bort termelnek. Egyébként ezzel párhuzamosan itt a legnagj’obb az egy személyre jutó borfogj’asztás is. ami évi 120—130 liter között van. Franciaország után sorrendben, a termelés volumenét tekintve, Olaszország, Spanj'olország és a Szovjetunió következik. Magyarország a szőlő és bor előállításában a világlista 12. helj'ét foglalja el. Itt vetődik fel a kérdés; mégis, miért éppen nálunk kerül sor erre a rangos rendezvényre? Egysze- rűen azért, mert minőségi szempontból — Tokaj, Bada- csony, Eger, Balaton környéke — és még sok más, híres történelmi borvidékünk — kitűnő termései révén — a világ három legjobb minőségű bortermelő országa közé tartozik. És ahogy más termékeknél, természetszerűleg az utóbbi években itt is a minőség kerül előtérbe. ft evezések a kiállításra Eddig 37 hazai kiállító küldte el jelentkezését. A kiállításon természetesen a szőlőtermesztéssel és feldolgozással foglalkozó gazdaságaink képviselik a „fő erőt". Többek közt részt vesz a világkiállításon a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdasági Borkombinát. a Szőlészeti, Borászati Kutató Intézet, a Ba- latonboglári Állami Gazdaság, a Borforgalmi Vállalatok Trösztje, pincegazdaságok stb. A külföldi kiállítók jelentkezése még nem zárult le teljesen. Eddig többek között nevezés érkezett Csehszlovákiából, Franciaországból, Hollandiából, a Német Szövetségi Köztársaságból. Olaszországból, Svédországból. A külföldi nevezők összesen 1300 bormintával jelentkeztek. Szakmai bemutatók, rendezvények A nemzetközi szőlészeti és borászati világkiállítás a borversenyen kívül gazdag szakmai bemutatót és rendezvénysorozatot is ígér a részvevők számára. Különböző külföldi és hazai cégek kiállítják és bemutatják a szőlőtermelésben és borfeldolgozásban használt legújabb eszközeiket. Az Agro- tröszt például bemutatja legkorszerűbb talajelőkészítő munkagépeit és növénj’vé- delmi kisgépeit. Ezenkívül elviszi a kiállításra a háztáji szőlőtermesztésben és -művelésben nélkülözhetetlen kisgépeit is. Ezek elsősorban korszerű permetezőgépekből, és sorművelőkből állnak. A Mosonmagj’aróvári Mezőgazdasági Gépgyár a szőlőfeldolgozás — korszerű felhordok. szőlőprések — újdonságaival jelentkezik. A Fővárosi Müanj’agipari Vállalat poliészter tartályokat és kádakat állít ki. A külföldi vállalatok is elhozzák legújabb szőlészeti gépeiket. Bizonj’ára a kiállítás egj'ik szenzációja lesz majd a Franciaországban gyártott szőlőbetakaritó kom- bánj bemutatója. Ä hazánkba érkező szakemberek a kiállítás látnivalóin túlmenően megismerhetik és tanulmánj’ozhatják a hazánk jellegzetes borvidékein működő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek munkáját. Ezért a kiállítási bizottság táj- és üzem- látogatással összekapcsolt szakmai rendezvényeket szervez. Ilj'en rendezvények lesznek a fővároson kij’ül például Tokaj-Hegj-alján, Tarcalon és Sótoraljaúj- helyen, Balaton környékén a Balatonboglári Állami Gazdaságban, a nagj'rédei Szőlöskert Tsz-ben: összesen 14—15 vidéki, hires történelmi bortemelő vidéken. w. I< iCt ító Külföldre szakadt hazánk jo- *eanya a hegyaljai ősi vá- Ly- r°st nez-egetve betért a szö- ;ak ^etkezetbe is. Ujhazai büsz- ós- keséggel hívja fel ruhájára De a figyelmet: ilyent kellene a i a Hegyalja Ruházati Szövet- iák , Vezetnek gyártania 1 Fel sem ,re- tűnik, hogj' a szövetkezetiek vj_ eg5re lelkesebben hallgatják a ruháról szóló dicséretei, ze- amely divatos, s tetszik az lis- ÜSA-ban. nak Hazank leányát aztán szene- rényen meghívják az üzemidő lie' ^őször a modern, jól gépesített üzemház lepi meg. ■ve' Aztán a raktárban meghök- :ülő kenéssel látja: százszámra ott- (állnak útrakészen az olyan rtihák, mint az övé, amelynek gyártására nagy ambí- űen sióval hívta fel a figyelmet, a is yütyüt- Dl író József nyugdíjas, a átöl - KlSZÖV egykori előadója tá- elmondotta, hogj' heteket tozo töltött, s nappalokon, éj- ami- szakákon át agitálta a kisiparosokat. Nem ő volt az igyetlen. Le-lejártak az 3KlSZ-tól is. Lantos Miklós 12 első pillanattól kezdve lekapcsolódott a szövetkezeti .sóra llozgalomba, s 1951 nj’arán izenheted magával létrehoz- . a a szabók szövetkezetét. alig'Az első időszak keservesen ndó- lehéz volt. Jóformán nem ell <i '’°h _ semmijük. Az egyik izabó például égj' hétig csert 'ántott az erdőben, hogy a •szer belépési részjegj'et kifizet- IjünK'esse. A részjegj' ára az ínyagra kellett. / , sS(í Érdekes, amilyen nehezen “ zervezödtek össze a kisipa- npi» osok, röpke idő múlva — igeit pai-t és a tanács segítségét lniés igénybe véve — nagy küz- meg ‘«lem kezdődött a bejutá- , „(ért. Volt egy nagj' kénj'sze- J Hő erő: Sátoraijaújhelj'en rí ért gén nagy volt a munkanél- 1 száiüliség, s munkára \semmi- legfóyen más kilátás. e, lá.Á szövetkezet létét és fejező >c*ését rendkívül befolyá- .. ; ?Ua, hogy a városban és a kot árasban sok a női munka- ilalo rö, akiknek kenyérkereseti szí ehetőséget kell biztosítani. jvelÓix. 50-es években egy kor- ^tnrio ^ánydelegáció jött Sátoral- ' _ aújhelyre, felmérni a fejűd* asztési lehetőségeket, a se- •gy *tség különféle módjait. tani1 Á szociális hajtóerő, a bért írmeléssel kapcsolatos igének, a műszaki fejlesztés ■i'edm én veképpen ma már ári» * a legnagyobb szövetkezet
