Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-19 / 168. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. július 19., szerda Á szocialista brigádok HÁZAK és a közművelődés Á szocialista dési tevékenységét jelentősen befolyásolja a különböző művelődési intézmények munkája, segítsége. Lenin városban. a Derkovits Gyula Művelődési Központ egész éven át változatos lehetőséget kínál a dolgozóknak, hogy gya- rapíthassák. felfrissíthessék ismereteiket. Ezt a célt szolgálják az ismeretterjesztő rendezvények, a különböző tanfolyamok, a szakkörök, a mintegy 15 ezer kötetes könyvtár. Ugyanakkor ezeken keresztül megteremtik a kulturált szórakozás lehetőségeit is. E kétirányú tevékenységet úgy végzi az intézmény, hogy a művelődés és a szórakozás mindig nevelést célzattal párosuljon és elősegítse a részvevők gondolkodásának, magatartásának előnyös változásait. A Derkovits ‘Gyula Művelődési Központ kezdettől fogva nagy gondot fordít arra, hogy a szocialista brigádok megfelelő segítséget kapjanak kulturális jellegű vállalásaikhoz. A közelmúltban az intézmény szocialista kollektívája például elkészítette a vállalások kataszterét. ugyanakkor mindegyik brigádról nyilvántartást vezetnek: mit vállalt és mit valósított meg belőle. Ezenkívül. rendszeressé vált. hogy év végén megküldik a TVK szocialista kollektíváinak a művelődési központ által kidolgozott ajánlásokat, amelyből azután a brigádok tetszés szerint kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbbet, !(' L-ár/iÁc kapcsán nem íj iinuw árt szó]nj arról sem. hogy a szocialista típusú új munkásnemzedék nevelésének igénye mindinkább növeli a szakmunkásképzés jelentőségét. Éppen ezért úgy kell formálni a szakmunkás- tanuló ifjúság jellemvonásait, hogy bennük az idősebb munkások pozitív tulajdonságai : a becsületes munka, az új technika iránti érdeklődés váljék uralkodóvá. A Derkovits Gyula Művelődési Központ a maga sajátos eszközeivel segíti a leendő szakmunkásokat aÓban, hogy kellőképpen felkészüljenek az életre. Elsősorban a politikai tudatosságot, az áldozatvállalást, a szocialista erkölcsöt, a hazaíiságot igyekszik kialakítani a tanulókban. Ennek érdekében a művelődési központ vezetősége minden évben együttműködési szerződést köt a helyi szakmunkásképző intézet igazgatóságával. Ebben részletesen megszabják az iskola és az intézmény tennivalóit. Az együttműködési megállapodás értelmében a művelődési központ meghatározott időközönként ismeretterjesztő előadásokat tart az intézetben. Legutóbb például az ifjúsági törvényről és a bűnözés alakulásáról volt szó. 1 kol lev lep mc fel jak Rendkívül SS.’ tanulók körében az ‘író—ol vasó találkozók is. amelyek mindig telt ház előtt zajlanak le. Nem ritkák az irodalmi és történelmi tárgyú vetélkedők sem, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a fiatalok általános műveltségének növeléséhez. József Attila Emlékmúzeum Az. hog}' minden történelmi kor „kitermeli” a maga embereszményeit és egyben bálványait, közhely, s az is közismert, hogy az egy-egy koron belül végbemenő jelentősebb társadalmi" változások módosítják az eszményeket, illetve újakat keltenek életre. Korunkban az alapvető társadalmi átalakulás, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet folyamatával együtt zajlik a tudományos-technikai forradalom, amely nemcsak sajátos formát kölcsönöz az alapvető folyamatnak, hanem olykor elfedni látszik azt. Éppen e látszat alapján keletkezik a szocialista. illetve polgári embereszmény alternatívája mellett vagy tőle inkább mesterségesen függetlenítve a „gépi” vagy „emberi” embereszmény hamis alternatívája. Iljenkov az álmodern „kibernetikus” eszményekkel a valóban korszerű embereszményt állítja szembe. Könyve több egyszerű vitairatnál. Érdekesen, gazdag történeti anyag felhasználásával vázolja a társadalmi eszmény történelmileg változó tartalmát, kialakulásának „mechanizmusát”, mindenkori szociális meghatározottságát. Ezzel egyben az eszmény anatómiáját is körvonalazza, elemzi alkotóelemeit és ezek bonyolult összefüggéseit. Részletesen foglalkozik az eszmény nevelési problémáival elsősorban a szocialista társadalom viszonyai között. Balatonszárszón ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a József Attila Emlékmúzeumot. A múzeum szobái, ahol a költő is élt, gazdag emlékanyaggal várják a látogatókat. Muzsikáló udvar Sikeres kísérlet Miskolcon ezen a nyáron több művelődési intézményben is kísérleteztek azzal, hogy zárt udvaron komolyzenei esteket tartsanak. A Kossuth Művelődési Ház Muzsikáló udvar címmel hirdette meg egyelőre csak három koncertből álló sorozatát. A Miskolci Filharmonikus Zenekar közreműködésével mór két estet tartottak meg — nagyon szép közönségsikerrel. Egy-egy esten mintegy százan vettek részt, alig- alig akadt üres szék a „nézőtéren”. A rendkívül jó. akusztikájú udvar tehát megnyerte a komolyzene barátainak tetszését. Ai kísérlet bevált.- Ezen a nyáron ugyan már csak egy estet rendeznek — szeptember elején —, de a sikeren felbuzdulva jövő nyárra már komplett programot biztosítanak ide. S az is lehetséges, hogy nemcsak' a zene barátai tölthetnek majd itt néhány kellemes órát, hanem az irodalomé is. Szeretnék ugyanis irodalmi kávéházzá kibővíteni: olyan hellyé, ahol egy kávét, s egy pohár üdítő italt is elfogyaszthatnak a nézők, a hallgatók. po kír ..ti get pol me ha aki I ege koj lit; Jan bei Pályázat két regényre A Szépirodalmi Könyvki- ! adó kél regény'pályáz e’>l hirdet : egy kisregény-pályázatot. kb. tíz ív (Uh. 200 gépelt oldal) terjedelemben, és egy nagyregény-pályázatot, kb. húsz-huszonöt ív (kb. 400— 500 gépelt oldal) terjedelemben. Mindkét pályázat célja: egyéni sorsokban, magas mű- j vészi színvonalon ábrázolni, miképp alakult a társadalom alapvető osztályainak (munkásság. parasztság) élete, életmódja a szocialista fejlődés utóbbi másfél évtizede során. A pályázat jeligés. A kéziratok a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz (Budapest, VII. Lenin lcrt. 9—11.) küldendők be, két gépelt példányban. Határidő: Kisregény-pályázat: 1973. július 1. Nagyregény-pályázat: 1974. január 1. A kisregény-pályázat díjai: I. díj 30 000 Ft, II. díj 25 000 Ft, III. díj 15 000 Ft. A nagyregény-pályázat dí- 1 jai: I. díj 50 000 Ft, II. díj 30 000 Ft, III. díj 20 000 Ft. j Eredményhirdetés: A kisregény-kategóriában 1974.ja-I nuár I-én, a nagyregény-kategóriában 1974. október 1- én. Augusztus 7-én kezdődik az üzletekben a már hagyományos nyári vásár. Az országos méretű árleszállítás előkészületei megyénkben is megkezdődtek, mint a megyei tanács kereskedelmi osztályán megtudtuk. A vállalati döntések alapján gondosan felmérik az árualapokat, hogy az üzletek felkészülten fogadhassák a vásárlókat. A kéthetes árleszállításon a különféle árukra 20—40 százalékos kedvezményt adnak a vásárlóknak. Négy és fél évtized után Egy daténekes emlékeiből RÁDAY LÁSZLÓ dalénekest sokan ismerik Miskolcon. Igen sok vendéglátóipa- ri egységben tette kellemesebbé az oda betérők óráit énekszámaival. S az idősebb generációból nagyon sokan ismerik szerte az országban, mint énekest, mint karmestert, mint zeneszerzőt, mint sok sikeres sláger alkotóját. Most hosszú ideig tartó betegeskedés után találkoztunk. Nagyon régen hallottuk, s most beszélgetésünk kezdetén szóba került, hogy négy hónap van hátra a nyugdíjazásáig. S abba kerültek az emlékforgácsok is, sorjáznak egy hosszú művészi pálya emlékei. Ezekből jegyzünk fel néhányat. Talán egy Petőfi-ünnepsé- gen indult a gazdag művészpálya. Tizenhárom éves múlhatott, amikor Budapesten a Zeneakadémia nagytermében egy megzenésített, kórusra és zenekarra, valamint egy szólistára feldolgozott Petőfi- költemény előadásában a szólót énekelte. A zenekart Fricsay Richard, a nagy hírű karmester, Fricsay Ferenc édesapja vezényelte. Ekkor „csodagyerek” hírébe került. Tóth Aladár, Péterffy István / és sok más kritikus méltatta szerepléseit. TELTEK AZ ÉVEK, soksok zenetanulással, szerepléssel, nem kevés sikerrel. A tanulóévek egyik legszebb emléke roppant megtisztelő: Kodály Zoltán magával vitte népdalgyűjtő körútra. Felejthetetlen élményt jelentett számára, s talán ez kötelezte el örökre a népdallal. Azóta is hű ápolója ennek a mű- > vészeinek. A rádióban elhangzott népdal-bemutatásáról Kodály is elismeréssel nyilatkozott. Később tagja lett az Operaháznak is. hangversenyezik, műdalokat, táncdalokat ír, slágerek szerzője lesz. filmdalt ír, sőt filmen is játszik, több művét hanglemezre rögzítik. A felszabadulás előtt a csepeli gyár munkásainak tart előadásokat, majd a felszabadulást követően rendkívül sokféle tevékenységet folytat. Népművelési szervező és aktív művész egyszerre. Járja az országot, segít a szövetkezeti mozgalom szervezésében, dal- és nótaestekkel, nagy hírű énekesekkel együtt rendkívül aktívan viszi el a népdal szeretetét mindenfelé. Néhány esztendeje itt telepedett meg Miskolcon, és mint bevezetőben említettük, igen sokszor és igen sokfelé működött. Most egy gazdag művészpályára tekint vissza, számvetésre készül. Szeretné négy és fél évtizedes pályájának emlékeit közreadni. De még énekelni is szeretne. EGYELŐRE NINCS számára pódium. Betegségéből felépült, s legnagyobb fájdalma. hogy nincs szerződése. Pedig még a nyugdíjig, ezen a pár hónapon át is dolgoznia, énekelnie kellene. S ő szeretne még tovább is. Vajon lesz-e dobogó, amelyről még aktív művészként ápolhatja a népdalművészetet? A győztesek tortát kapnak Üdülők közt Lillafüreden re lás önt idő aki hű am az sze a . zor léti tőg me elő Col I rvis: für (bm) A Palotaszálló Lillafüred ékköve. A nyugalmat árasztó falak közt pezsgő élet folyik. Üdülők beszélgetése, evőeszközök csörömpölése hallatszik. Megtesznek a vendégekért az alkalmazottak mindent. A palota kultúrosa, Kinigopulos ' Sztratisné is gazdag programmal várja mindig az üdülőket. — Reggelente, ha az idő megengedi, megnézzük a környéket, ismerkedünk vele. Ezeken a kis gyalogtúrákon szoktuk megnézni a barlangokat is. Ha ,gz idő rossz, akkor „belső foglalkozás” van. — Miből áll egy ilyen foglalkozás? — Például diát vetítünk. Ezenkívül TIT-előadások vannak. A vendégek szeretik és turnusonként három előadást tartunk. Amíg iskolai időszak volt, a Bartók Zeneművészeti Szakiskola növendékei adtak zeneműsort. — Igénylik? — Természetesen. Százan- százhúszan szoktak megjelenni egy-egy előadáson. — Az üdülőkben az ismerkedési est állandó program. Itt hogyan „melegednek ösz- sze” a vendégek? — Mindig játékkal kezdünk. — Miért? — Azért, mert táncolni nem mernek azonnal, s így próbáljuk feloldani bennük a kezdeti idegenkedést. Ez rendszerint sikerű] is. — Szó volt a zenéről is. És nyáron ... ? — Nyáron hanslemezver- senyt: tartok. A zene közben a mű szerzőiéről is mondok néhánv mondatot. — Kapnak műsort a művelődési házaktól? — Ritkán. Egy évben két- szer-háromszor. Pedig szükség lenne rá. — A kicsi gyerekeknek ho-j gyan tudják biztosítani a foglalkozást? — Nagy bajban, vagyunk,: mert ide hároméves kortól jöhetnek a gyerekek és én egyedül vagyok. Van olyan szülő, aki fáradtabban tér haza, mint mikor eljött. Egy óvónő kellene, aki foglalkozna Velük. — Mit tudnak még nyújtani az üdülőknek? — A könyvtárunkban 2000 kötet várja az üdülőket, S; ezenkívül vannak napilapok is. Sajnos, sportpályánk; nincs. — Viszont nagyon szép parkjuk van. . — Ez nem minden. Van-, nak sportkedvelő vendégeink, akik pálya hiányában- csak a szellemi sportnak hódolhatnak. — Nagyobb túrák? — Sárospatak és Tokaj az; állandó útirány. De megnézünk minden útba eső érdé-; kességet is. — A búcsúesten maguknál! mi a szokás? — Felmérjük azt, hogy két; hét alatt a kirándulásokon látottakat és hallottakat hogyan jegyezték, meg a vendégek. Ez a felmérés természe-j lesen csak játék, mert jel-; igésen történik mindez. |gy nem „bukik” le senki. Az el-j ső helyezett tortát kap. És, ekkor szoktuk odaadni a töb-1 bi verseny győzteseinek is a jutalmakat, egy-egy szép tor-! tát szintén. Elsősorban pihenni jönnek; ide az üdülő vendégei, élvezni a Bükk és a környék; kellemes varázsát. Ezt egészíti ki a szórakozás, amely a pihenéstől, a kikapcsoló-; dástól szinte elválaszthataí-| lan. I az nap nyc dúl •/olt tófc na ko: pei dúl diU éve óla lek I lendít. Szí fül pre tor szó zac vai bai leh . zal a 1 poi mi; mi ha bei Ábra hú m Ildikó Új könyvek SÉfÉBÉ és esiffléipt I nyári árleszállítás eiésziiieiei
