Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-19 / 168. szám

1972. július 19., szerda £5ZAKrMAGYARORSZÁG 3 -~— svforj i szó ségek újabl mini ) hiti .írd, i e azj : a mi égi éri tt ik bi oen ii ;mbé nadá éd fa ■í'énel volt i illgal oszló :ságot meg polit? izásáí i víz löseÖ isitéí ;y im nbáz lyik i áziso! ansál / norl íz an TÍSZtí A jó munkaszervezés eredményei Alsóvadászon Tikkasztó, a magas pára­tartalom miatt még az ár­nyékban is elviselhetetlennek tűnik a meleg. Az alsóvadá- szi határt, a Szabadság Tsz munkahelyeit járva azonban mintha nyoma sem lenne a kánikula okozta nyomasztó elmerevedésnek. ellustulás- nak. A perzselő határban a kombájnosok, a szalmalehú- zók. bálázók, a már „maga­sán” járó kazalrakók, a le­aratott táblákon a disztille- reket vontató, fürgén mozgó traktorok vezetői, s odabenn a kombájnszérűn, a pormen­tesnek bizony nem mondha­tó munkahelyen a magtisz­títók, a zsákolok, valameny- nyien jókedvűnek látszanak, s a munka egy-egy szussza- násnyi szünetében szives szóval válaszolnak. A lázas, fáradhatatlan munka okát firtatom, Az egyik csoport nagyot nevet, amikor azt kérdem, hogy milyen doppingszert használ­nak a nagy meleg ellen. A hűvösben álló korsóra mu­tatnak, s még nagyobb a ne- vetés, amikor meg is kós­tolom a hidegen tartott kút- vizet. De aztán komolyra fordul a szó, s többen is el­mondják: a tsz életében ez a nvár tele van biztató ígé­rettel. Azl> amit a különböző munkahelyeken mondanak, amit a nagy munkakedv is bizonyít, a 11500 holdas gaz­daság vezérkara néhány ténnyel is alátámasztja. Nagy Dászló tsz-elnök. Sóvári Ernő főkönyvelő, Szabó Károly Párttitkár és Skoda András, a fiatal, nemrégen idekerült főagronomus az aratás rész- eredményeivel, a határ szem­mel látható gazdag ígéreté­vel, az óvatosan is nagyon szépet mondó termésbecslé­sekkel bizonyítják, hogy ez a gazdasági év ígérkezik a l.sz fennállása óta a legered­ményesebb esztendőnek. Egyöntetű a vélemény, hogy az eredmények egyik legfontosabb alapja a jó munkaszervezés. Nincs kap­kodás, nincs „üresjárat”, nincsenek „kieseit” napok. De ez csak az egyik oldala a dolgoknak. Bátran változ­tatlak a termelés szerkeze­ten. Növelték a jobban fize­tő növények vetésterületét, okosan gépesítettek, fokozták a vegyszerezést. A tagság pe­dig látva az eredményt, az ígéretet, úgy dolgozik, mint eddig még soha. Nagyon sok területen ta­lálni újat, előbbre lépést a gazdaságban. Hatvanról 100 holdra növelték a cukorrépa vetésterületét, s nemcsak vegyszerezték a növényi, ha­nem 70 holdon a gépi beta­karítást is biztosítják. A ta­valy bevált, jól fizető olaj­len vetésterületét is 50-ről 100 holdra növelték. Húsz helyett 25 holdon termesztik az itt közkedvelt, kapásnö­vényt, a szabolcsi dohányt. Vettek magtisztítót, kazalra- kókat, s az aratást megelő­ző hetekben nagy könnyítést jelentett, rendkívüli módon meggyorsította a szálastakar­mányok betakarítását a há­rom új, rotációs fűkasza. Valóságos kincset ér az idén vásárolt hordozható ön­tözőberendezés is. Nemcsak a 23 holdas zöldségkertésze­tet öntözik vele. Jól jött ta­vasszal a kapások, s más nö­vények kelesztő öntözéséhez, s lehetővé teszi, hogy a ka­lászosok után egy csomó másodvetés is kerüljön a tájiakba. A másodvetésű Szu­dán i fű, a silókukorica nem­sokára zöldell és vagy 50 holdon még napraforgót is vetnek a tarlóba. Gazdag a határ ígéreté, jól sikerült minden növényápo­lás. s ami most a legfonto­sabb: zökkenőmentesen ha­lad az aratás. A gondosan papírra vetett, aratási ütem­tervet sikerült szinte száz­százalékosan betartani. A kombájnok mögött ott halad a négy szalmalehúzó, a bá­lázógép, két gép rakja a kaz­lakat, s a kombájnszérűn hajnali 4-től éjfelig, két mű­szakban tisztítják a magot. A tsz vezetői dicsérik a tagsag szorgalmát, az, ered­mények pedig őket. A leg­több dicsérő szó az alsóva­dászi asszonyok szorgalmá­ról esik. Ha kell íérfimunkát is végeznek, már a zsáko­lást is vállalják. Nagyon sok idős nyugdíjast is ott talál­ni a kánikula ellenére szor­gosan tevékenykedő brigá­dokban, De bőven jut elis­merés kombájnosnak. trak­torosnak, gépkezelőknek, sze­relőknek. alak mind azon fáradoznak, hogy a határ gazdag ígérete ne csak ígé­ret maradjon. (p. s.) Készülődés a pénztárosok versenyére j i Ebben az évben, október-! ben rendezi meg Budapesten ! a Belkereskedelmi Miniszté- J rium és a KPVDSZ verseny- j felhívása alapján a Kereske- ! delmi Munka- és Üzemszer­vezési Intézet az önkiszolgáló élelmiszerboltok pénztárosai­nak országos, illetve nemzet­közi versenyét. A versenyre benevezett a Miskolci Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat is. A sikeres szereplés érdekében a közelmúltban háziversenyt tartottak és itt választották ki a nyolc leg­jobbat és a négy tartalék versenyzőt, akiket Budapest­re küldenek. A háziversenyen 25 pénz­tárosnő indul, akik közül a 3 legjobb: Marincsák Imréné, Veres Veronika és Schadl ft'ándorné. Őket pénzjuta­lomban, a többi 7 jo ered­ményt elért versenyzőt tárgy- jutalomban részesítette a vál­lalat vezetősége. A pénztárosnők szinte va­lamennyien igen jó ered­ményt értek el, csupán né­hány másodperc döntötte el a helyezési sorrendet. Bízunk benne, hogy a Miskolci Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat pénztáros versenyzői az erős országos mezőnyben is megállják majd a helyüket. [vette ion dk isz/ter al.se ozo u íakod i svmt asa vfl veze HEH* ALA! izovje Leddel Kui árt. t i meg In át ■rveze kérdd mizet NYOl »ELE' omoL mány adói vág tág ál osztja iVanc Blan iszteij te l'J tiszt Az Észak-magyarországi Vízügyi" Igazgatóság tegnap újabb, árvédekezéshez szük­séges anyagokat, eszközöket indított útnak a Mura és a Dráva gátjain megfeszített erővel küzdő dunántúli ár- 'édekezök számára. A kö­vetkező napokban folyama­tos szállítással mintegy 120 ezer homokzsákot és 100 ezer négyzetméternyi. ’ körülbelül ”70 mázsa súlyú fóliát jut­tatnak el az árvíztől fenye­getett dél-dunántúli terüle­tekre. A Tiszai Vegyikombinát a Vízügy kérésére soron kívül azonnal hozzáfogott a szük­séges mennyiségű fólia le­gyártásához. Közel felszázan dolgoznak a puinokl kooperációs üzemben. A fiatal üzemben többségben nők dolgoznak. A kép a galvanizálóban készült. Foto: Laczó József LANÍ HAiM v ki zom áj árgya oárto) neu ve iszte:': ivénél ;ike>-ü ren iEZIÍ U Kf mi el1 meg zpont jposrj Szerencsen is nagy gondja a tanácsnak a lakáshelyzet. A gyorsan fejlődő nagyköz­ségben az elmúlt időszakban is igen sokat tettek a lakás­helyzet javítása érdekében és célcsoportos lakásberuhá­zás keretén belül további otthonok építését kezdik hieg az elkövetkezendő évek­ben. A III. ötéves terv idősza­kában lakásépítésre 16 mii- hót, míg a. IV. öléves terv-. ben ugyanerre a célra közel 30 millió 'forintot irányoznak elő. Az elmúlt években a ki­vitelező vállalat problémái miatt. csak lassúbb ütemben dolgozhattak az építkezésen, és sok esetben nem tudták tartani a kijelölt batáridő­ket. Ez év elején a beruhá­zás meggyorsítására az érin­tett vállalatok és a tanács szakemberei koordinációs ér­tekezletet tartottak, amelyen megvitatták a munka javí­tásának lehetőségeit. Az elmúlt hónapokban az erők átcsoportosítása után a megyei tanácsi építőipari vál­lalat meggyorsította a ki­vitelezési munkákat. Szabó László, a nagyközségi tanács költségvetési csoportjának vezetője szerint várható, hogy ez év végére, illetve a jövő év elejére az építők behoz­zák lemaradásukat. A IV. ötéves terv hátrale­vő éveiben 20(1 lakást kell át­adniuk az építőknek, amely­ből 36-ot a jövő év májusá­ra ígértek. Figyelembe véve az' elmúlt napokban elké­szült 18 lakás műszaki álla­potát, a kivitelezők ígérete reálisnak látszik. A lakásra váró szerencsiek tehát bíz­hatnak abban, hogy a kije­lölt határidőkre megkapják jövendő otthonaikat. hoy kis mául másság... r Ó zd végállomás. A gyárvárosból a Vonat nemi köz­lekedik tovább. Talán ennek tulajdonítható, hogy megyénk egyik legelavultabb, s legrosszabb állagú vasútállomása a nagy fontosságú, s nagy for­galmat lebonyolító ipari városban található. Az állo­más kétszintes épülete 1912-ben épült. Talán mondani is felesleges, mit tett vele az elmúlt hatvan esztendő. Néhány éve például a mennyezet fagerendái fenye­getően meghajoltak. Aládúcolták, de így is leszaka­dással fenyegetett. Szükségessé vált az emelet kiürí­tése, hogy az elöregedett gerendák vLs.szaegyene.seaje­nek. Az ózdi állomás havi utasforgalma' 80—100 ezerre tehető. A nagy forgalom ellenére egyetlen kis pavilon van az állomás területén, ahol — ha éppen nincs sza­badnap — dohányárut, újságot, csokoládét, s a keres­kedelem „rugalmassága” természetszerűen hozza, hogy féldecit lehet kapni. Ha valaki pékárut, szendvicset vagy akár üdítő italt szeretne vásárolni, azért minimá­lisan egy kilométert kell gyalogolni. Az új állomás megépítését várva, feltehetően nem sokat törődtek ezzel az utóbbi években. Jó lenne, ha felfigyelnének erre az illetékes kereskedelmi szervek, hiszen az Ózd—Miskolc közötti kétórás „döcögős” közben jól jön a harapnivaló. Ügy vélem, egy élelmiszereket és üdítő italokat áru­sító kis pavilon létesítése nem igényel különösebb be­ruházást, csupán egy kis rugalmasságot ... (—th) C saknem egymillió falusi és városi lakos foglalkozik ház­táji, házkörüli gazdaságában, kiskertjében mezőgazda­sági termeléssel. Évente 36—37 milliard forint értékű terméket állítanak elő. amire nagy szükség van az önellá­tásban és közellátásban egyaránt. A kistermelési ágazatok közül különösen nagy szerepe van a sertéstenyésztésnek, kis­állattenyésztésnek. Az országban . előállított állati termékek­nek mintegy 50 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokból származik,' sót. részarányuk a baromfi, tojás, hízott liba, s még inkább a húsnyúl, galamb és méz tenyésztésében, terme­lésében ennél is nagyobb. Termékeik jelentős része fontos exportcikk is. Fontos törekvés, hogy termelésük a jövőben sem csökken­jen, sőt, egyre több és jobb minőségű termeket állítsanak elő. Ehhez azonban gondoskodni kell megfelelő eszköz- és anyag­ellátásukról, áruik szervezett és előnyös értékesítéséről is. Szükség van tehát egy olyan érdekvédelmi szervezetre, amelyik figyelemmel kíséri a kistermelők munkáját, számon tartja igényeik alakulását és a termelők egyes csoportjainak vagy egészének igényeit, kívánságait továbbítja az állami irányító szervekhez, forgalmazó, feldolgozó vállalatokhoz, amelyek legtöbbet tehetnek azok megoldásáért, S olyan ja­vaslatokat dolgoz ki. amelyek nyomán a kistermelést kedve­zően befolyásoló intézkedések születhetnek. Ezzel egyben körvonalazták azokat a célokat és tennivaló­kat, amelyek megvalósítása érdekében a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa mellett most megalakították az Állattenyésztési Szakbizottságot. A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának határozatára létrehozott szakbizottság megtartotta első ülését a SZÖVOSZ székházában. A 30 tagú bizottságban részt vesz több kisállaitenyésztö szakcsoport, beszerző és értékesítő szövetkezet vezetője, vala­mint: a kutatás, oktatás, az állategészségügy és termékforgal­mazás néhány ismert szakembere. Nagy jelentőséget tulajdo­nit; a bizottság létrehozásának a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium is. hiszen több főosztályának képviselői is megjelentek a tanácskozáson és számos hasznos javaslatot tettek. A bizottságnak fontos szerepe lesz a SZÖVOSZ kezdemé­nyezésére meginduló úgynevezett modell-kisérletekben is. En­nek lényege, hogy szerte az országban több fogyasztási és értékesítő szövetkezet részvételével a termelés-szervezés, fel­vásárlás és feldolgozás helyileg legjobb formájának, össz­hangjának megteremtésével míntaszervezeteket hoznak létre. Egy olyan áfész-nél például, amelyik keretében sertéshiz­laló szakcsoport működik és van a szövetkezetnek vágóhídja, húsfeldolgozo üzeme is. ott lehetőség van ilyen vertikális mo- dell-szervezet kialakítására. A szakcsoport termelését össze­hangolják a helyi ellátás és a feldolgozóüzem vágóállat-igé­nyével. Ellátják az állattartókat minden szükséges eszközzel, anyaggal és érdekeltté teszik őket abban is. hogy a szüksé­ges vágóállatokat az előírt minőségben és időpontban adják át. Más állattenyésztő ágazatokban is hasonló modelleket hoz­nak létre. A SZÖVOSZ az első 20, úgynevezett alapmodell­szervezet létrehozását anyagilag is elősegíti. A részvevő szö­vetkezetek tapasztalatai majd hasznos támpontul szolgálnak i az ország valamennyi fogyasztási .és értékesítő szövetkezeté- V nek hasonló feladataik végrehajtásához. K. S. • fícxogén töltetű zsinór Csaternatsszlítási kísérlet robbantással Újszerű kísérleti munkát végez a Borsodi Szénbányák robbantásvállalkozási cso­portja. Az Északmagyaror­szági Regionális Vízmű két műszaki dolgozójának újítási javaslata alapján a vízmű megrendelésére kísérleteket folytatnak; a robbantásos el­járással iszaplalanílják, tisz­títják az öntözőcsatornákat. A gépi kotrás ugyanis igen lassú es drága. A robbantás­vállalkozási csoport a Bá­nya műszaki Felügyelőséggel való konzultáció alapján a Szikszó—Onga—Hernádné- meti háromszögben Nagy Já­nos vezetésével sikeres kísér­leteket folytatott. Tegnap délelőtt a szikszói vasútállomás közelében négy, 10—12 méter hosszúságú ön­tözőcsatorna szakaszon ismét bebizonyították, hogy a rob­bantásos eljárással való iszaptalanitás,. tisztítás sok­kal gyorsabb és ötször olyan olcsó, mint a hagyományos úton való kotrás. A tegnapi kísérlet is kitűnő eredménye­ket hozott. Az ez idáig még Borsodban nem alkalmazott, magyar gyártmányú robban­tószer, az úgynevezett, hexo­gen töltetű robbanózsinórt Bartos Márton robbantásve- zető csoportja helyezte el a csatornában. Ez a robbanó­zsinór lényegében igen érzé­keny és nagyhatású robba­nóanyag, háromszor olyan hatékony például, mint a bányákban, a széntermelés­ben használatos paxit. Az 5 méter hosszú robbanózsinó­rokat polietilén tömlőbe he­lyezlek el és emelte még pa­xitot is raktak. A tömlőket vízmentesen lezárták és le­süllyesztették a kívánt szint­re az iszapban. Egy ilyen 10 méter hosszúságú szakaszon 8 polietilénbe csomagolt rob­banóegységet helyeztek egy­más mellé, illetve egymás után. A robbantást nem egy­szerre végezték, hanem kés­leltetve, figyelembe véve azt, hogy a robbanózsinór robba­nást sebessége sokkal gyor­sabb. mint a paxité: másod­percenként 16 ezer meter. Négy ilyen 10—12 ?néteres kísérleti szakaszon kitünően sikerült a csatorna tisztítása, hiszen sima mederfeneket, oldalt szép tükröt kaptak — ahogy mondták —, mintha késsel vágták volna ki a csa­tornaszakaszt, A becslések szerint egy-egy 10 méteres szakaszból 50 köbméter isza­pot távolítottak el, ami szét­terült a robbanás hatására a szántóföldön. A sikeres kísérletek után az Északmagyarországi Re­gionális Vízmű most már nagyüzemi módon akarja ki­próbálni az újszerű eljárást, üzért több mint két és fél ki­lométer hosszú öntözöcsator­na szakaszon rendelte meg a Borsodi Szénbányák robban- tásvállalkozási csoportjától a csatornatisztítást, amire elő­reláthatólag szeptemberben kerül sor. Ha a robbantásos eljárás ekkor is, ilyen mé­retekben is beválik, akkor — az elképzelések szerint, ép­pen számos előnyénél fogva — ezt fogják alkalmazni a gépi takarítás helyett. O. J, 1 nyár bíztató ígérete korszerűsítése Meggyorsították a munkái Segítsél a dmntúii árvédetezinek

Next

/
Thumbnails
Contents