Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-16 / 166. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 era£r? ÖZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁK PUTNOKI BÁNYAÜZEME szeptember elsejétől — a tervek szerint — 90 vagon szenei :re1^” naponta, szemben az első fél év 57 vagonos napi átlagával. A termelés zömét majd az. az új front szolgáltatja, ^az/í melynek a beszerelése most van folyamatban. A 07 egységből álló, magyar gyártmányú páneélpajzsos biztosító beren- a'Vfe7‘és mar a föld alatt, a helyén van. Most folyik a szállító vonal,, a kaparó és a gumiszalag kiépítése. A széntermelés a frontelőkészítés mellett természetesen — a jövőre gondolva — megfelelő ütemben végzik az elővájásokat, a ke- etk«obbi munkahelyek feltárását. A bányaüzem vezetői, dolgozói az.árbevétel fokozása érdekében még nagyobb gondot fordí- t'U m B-a*< aZ “''táluk termelt szén minőségének javítására, tisztaságára, a darabos szcmhullás arányának növelésére. Bal ol- közJöali képünkön a putnoki bánya üzemtere, jobb oldali képünkön pedig a kötélpálya látható, amelynek segítségével a szén lahskz osztályozoba jut. 1 mik' Bővül a Dálialánc __j11 — v. lem'Eddig is voltak, ma is van- ilásfk különböző kísérletek és srveképzelések Magyarországon, ilitilvgyan lehetne jó hasznú, az s kfPortpiacon is versenyképes cezéMstipusd szarvasmarhái eló- dadjjutani a mezőgazdasági tetemekben. leheVolt és van próbálkozás a fabadtartássaJ. Egy másik dőlj mai — kísérlet pedig a >tt. {Ütőidről (Angliából, Kana- gaf>ból. Texasbó!) behozott, mszjeglehetősen drága hústí- közibsü szarvasmarhák megho- ositása. Borsodban az Ongai Uami Gazdaság foglalkozik -zel a programmal, egyelőre teretesen, , de még nem f'edményesen. Mindegyiknél ígéretesebb. ek és máris érédinenyeáeSBr * !ek bizonyul azonban az jg.v nevezett „Dália-program". Izt a programot lényegében ' magyar termélőszövetke- — köztük a mezőkövesdi ‘ ossuth — dolgozta ki és í ^ozdte megvalósítani a gya­• Vt.r>rlatban. Szinte azonnal 2 ntütő sikerrel. A „Dália” * Megjelölés ebben a prpgram- y ifcn a ma§.' ar szarvasmarha. , J^nyésztés fa.itanemesítési 1-ti­jCrleteinek eddigi legeredmé- . J-Vesebb tehenének nevét je- Mostani értelmezésé- ,jen azonban a „Dália” meg- _„Jc'blés már az új magyar „ JUst>Pusú szarvasmarha-te­nyésztési módszer egészét je- enti. mmé A „Dália-program" lénye- fe és célja a minél inten- f'vebb, gyors és olcsó hústí- »usú szarvasmarha-tenyész- tes és hizlalás nagyüzemi Pegszer vezése és biztosítása tsakis a korszerű legelőgaz- ____ e p(e dálkodásra alapozva. Ez azt jelenti, hogy a kiválogatott, leginkább hústermelő ma­gyartarka teliének tavasziól őszig borjaikkal együtt az Ön­tözőit, jó i'uosszeletelü lege­lőn élnek. A „Dália-módszer” lényege még, hogy az állatok a tehe­nek és az üszők — télen szé­nán élnek, mégpedig csakis azon a szénán, amelyet nyá­ron az öntözött legelőről le­kaszálnak és megszárítva tá­rolnak. Készítenek a legelő füvéből fonnyasztott állapot­ban silót is. Más szavakkal: a „Dália-szisztémával” nevelt és tartott, jószágok megélnek a legelő terméséből, abrakot , (grőrshi al aló tah ármányokat) "csuk"a’ Bikák kapnak. Logi­kus, hogy az , önköltség' így nagyon alacsony, a haszon nagy. A „Dália-programot” öt tsz kezdte el. Ma viszont már 22 tsz csatlakozott hozzá, ezért Dália-láncnak i.s nevezik. Az egyik — s egyben első — láncszem a mezőkövesdi Kos­suth Termelőszövetkezet volt, amely alapító tagja a ter­melőszövetkezetek közötti húshasznú szarvasmarha-te­nyésztő közös vállalkozás­nak is. A Dália-lánc most már egyre gyorsabban bővül. Nemrég újabb láncszem ke­letkezett — a taktaharkányi Petőfi Termelőszövetkezet, amely fő állattenyésztési ágazatának a szarvasmarha- tenyésztést választotta. Je­lenleg több mint ezer szarvasmarhája van a tsz- nek, s ebből 300 telién. A fő cél máris a szarvasmarha­hizlalás, tehát a hústípusú állatok tenyésztése. Új. kor­szerű tehenészeti telepe még nincs a tsz-nek, de 30 mil­lió forimos költséggel máris tervezi a MEZŐ BÉR egy 300 férőhelyes tehenészeti telep építését. A taktaharkányi Petőfi Tsz-ben bővén van legelő, hiszen a Taktaköz sok része ősgyep. Jelenleg 380 hektár területű a legelő — ősi álla­potban —. de már hozzá­kezdtek a korszerű gyepgaz­dálkodás feltételeinek kiala­kításához és a gyepprogram megvalósításához.. Az ősgye­peket lazítják, vegyszeresen kezelik, ahol szükséges — fel is törik .és újra bevetik fű- magkeverékkel. összesen 460 hektár területen alakítanak ki. a korszerű követelmények szerint legelőt. Az öntözési lehetőség máris jó, de még jobb lesz a Tisza—II. víz­lépcső üzembe helyezése után. amikor is bőven emel­hetnek át. vizet a megduz- zasztott Tiszából a Takta- csalorna-rendszerbe. Anyagi vonatkozásban is biztosított a korszerű rét. és legelőgazdál­kodás kialakítása, hiszen ilyen munkákra 14 millió fo­rint áll a termelőszövetkezet rendelkezésére. 9 Az új Dália-láncszem Tak- taharkényban tehát kiala­kult és erősödik. Az igazság­hoz tartozik viszont még az is. hogy megyénkben sok a legelő, a gyep, s így más termelőszövetkezetekben is kínálkozik lehetőség a „Dá- " lia-programhoz” való csat­lakozásra. Szendrei József Harsányban- már befelezték az első aratást helyeken, a megdőlt borsót, nem tudták felszedni. Zöm­mel kézi kaszásokra kellett rábízni a borsó levágását. Szerencsére naponta 20—25 kaszást is munkába tudtak állítani, s így a termés jó minőségben kerülhetett a hü- tőházba. ahol, mirelit zöld­borsót készítettek belőle, öt nagy géppel éjjel- nappal fejtetlek a bor­sot, s kél nyújtott mű­szakban ' olyt a szállítás is. Több mint 85 vagon- nyi volt a termés. A zöldborsótermeszlés. a sok gond. a már június 8-tól tartó állandó „hajrá” ellené­re kifizetődő a gazdaság szá­mára. A harsányiak ked­velt növénye nemcsak érté­kes szemmel fizet, hanem igen nagy mennviségű zöld­tömeget is‘biztosít. Mintegy 25(1 vagon zöldborsó szárból és hü­velyből tudott az idén is kitűnő lö.mcgtakar- nianyt. szilázst készíteni a termelőszövetkezet. A gazdaság állatlenyétszeté- ben kitűnően ‘ fel tudják használni ezt a melasszal „ízest tett' t bmeg takarmány t. A bonsótermesztés ezen fe­lül a legjobb előveteményt biztosítja a kalászos termesz­tés szempontjából is. A#, idén sajnos.' egy „szép­séghibája'’ is volt Harsány­ban a zöldborsónak.' Még sokkalta nagyobb lehetett volna a termés, de a tsz mintegy száz- boldnyi területére fer­tőzőit vetőmagot kapott, s ez a terület így kiesett a termelésből. Remélik azon­ban. hogy ez az önhibájukon kívül keletkezett kár meg­térül. Jól halad a Id javítás Az Ózdi Kohászati Üze­mek finomhengermüve jól vizsgázott az első félévben. Az elmúlt év ugyanezen idő­szakához viszonyítva 10 250 tonna készáruval termeltek többet. Az eddigi készáru kiszállítási tervüket ’ pedig közel 500 tonnával szárnyal­tak túl. Július 10-én éves főjaví­tásra leállt a finomsor és a gyorsdról-sorozat. A bon­tási munkákon már túlvan­nak, javarészben az össze­szerelésnél tartanak. Szom­baton kezdték a finomsoro- zat kifutó görgői alapjainak betonozását. A legnagyobb munkát a drótsori hurok­csatorna átépítése jelenti. Át­építik a 4-es számú kemen­cét is. Üj motort kap a drót­sor, amelyet 17-én, hétfőn már üresen megpörgetnek. Az. éves főjavítás a két sorozatban arányosan, üte­mesen halad. Jelenleg min­den arra mutat, hogy 10-én, szerdán a délutáni órákban próbajáratra indulhatnak a sorozatok. Fogyasztók, és igények 4 Ainicaí n vnnol fejlődésével az öltözködési kultúra V/ Clelszintonaí is váJloaiki a ruházkodás, szokások különösen vidéken, korszerűsödnek. A ruházati szakmában a divat hatására a kereslet gyorsan módosul, a fogyasztó mindig újat követel. Általános az az igény, hogy a vásárló a keresett cikket minden időben bőséges választékban találja meg. A választéknak lehetővé kell tennie az alapanyag, a szín, a forma, a méret és az árra vonatkozó igény kielégítését is. A divatos árura mindenki igényt tart. de a reagálás az újra, nem mindenkinél azonos. Nem lehet elhanyagolni azt a vonást sem. hogy textilruházati iparunk centralizáltsága nemzetközi viszonylatban is nagy. A végrehajtott ipari át­szervezés eredményeként az égy vállalatra jutó termelés jelentősen emelkedett, A megvalósított gyártásszakosítás ugyanakkor azzal is járt, hogy csökkent a termelés rugal­massága az a képessége, hogy' a kereslethez gyorsan alkal­mazkodjék. A ruházati cikkek termelésével az országban 60 nagyipari vállalat, 220 kisipari szövetkezet, és mintegy 40 tanácsi vál­lalat foglalkozik. Az értékesítést 24 ruházati nagykereskedel­mi vállalat, bonyolítja le. a forgalom háromnegyed részét kézben tartva, míg a ruházati cikkek kiskereskedelmi érté­kesítését a Centrum Áruházak széles hálózata. 30 kiskeres­kedelmi vállalat, valamint 564 általános fogyasztási és érté­kesítési szövetkezet végzi, s ide kell sorolni az iparvállalatok és a kisipari szövetkezetek saját boltjait is. A IV. ötéves terv a textilruházati ipar jelentős mértékű rekonstrukcióját irányozta elő. Ez magában foglalja a terme­lési szerkezet korszerűsítését is. A megvalósuló fejlesztések­nél erősíteni kell azt a szemléletet és gyakorlatot, hogy a termelő vállalatok a konkrét kapacitásfejlesztési döntések meghozatala előtt vevőikkel, közösen mérjék fel az új termé­kek belföldi értékesítési lehetőségeit, más termelők azonos szükségletet kielégítő termelésfejlesztését, s ezek piacra való bevezetésének hatását, a korábban termelt áruk keresletére. A Belkereskedelmi .Minisztérium és a Könnyűipari Minisz­térium vezetői között, valamint a két minisztérium szakfő- osztálvai közötti kapcsolat rendszeres és folyamatos. Ez a kapcsolat elősegíti az operatív beavatkozást is olyan esetek­ben. amikor az áruellátás érdekei ezt megkívánják. A két miniszter között múlt év végén történt megállapodás végre­hajtásaként közös bizottság dolgozik a szerződéses kapcso­latok fejlesztése érdekében: együttesen feltárjuk a ruházati forgalomban megfigyelhető hullámzások okait: felmértük az T. negyedév ténvszámainak ismeretében az ipar megrende­lési, a kereskedelem forgalmi és készlet-helyzetét, hogy a tervtől eltérő tendenciák esetén a szükséges intézkedéseket meglehessük: a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az I. félév lezártával felmérjük a Vrmelési. az export—import helyzetet, a kiskereskedelmi forgalom és a készletek ala­kulását. az éves tervek megy al ősül ásának lehetőségeit, hogy a tanulságokat hasznosítsuk az 1973. évi tervjavaslat kidol­gozásakor. i_ oil*íí‘í«í*rl 'való felelősségvállalásban mind a ter- Al, UldlitStl l meló vállalatoktól..mind pedig a keres­kedelmi vállalatoktól határozottan megkívánjuk a közvéle­ményre való érzékeny reagálást de ezzel együtt azt is, hogy tárgyilagosan és felelősséggel vegyenek részt a közvélemény tájékoztatásában, rugalmasan alkalmazkodjanak a piaci vi­szonyokhoz. az értélresitési lehetőségek közös feltárásával igyekezzenek megteremteni a belföldi ruházati ellátás kívá­natos egyensúlyát. Lauíhán Ferenc, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője BÚM európai színvonalén A látogatók már a meg­nyitás első pillanataiban el­lepik a sportcsarnokot. Sű­rűn hangzanak el vélemé­téskor úgy értékelte: gazdag és szép a kiállítás. Igaz, akad gyengébben sikerült bútor is, de egy sor termék bátran A Miskolci Kárpitos Szövetkezet három részből álló. vásári nagydíjjal kitüntetett Dália-garnitúrája nyék, elismerések a szebbnél szebb bútorokról is. Lassan telnek a vendégkönyvek. A véleményt írók elismernek, vagy éppen új termék készí­tésére ösztönöznek. A láto­gatók közül - többen már megegyeztek a kiállítókkal ilyen vagy olyan termékek készítésében. vásárlásában Mit mondanak a szakembe­rék? Filek István, a BÚTOR­ÉRT művészeti vezetője, a főzsüri tagja volt. A don­szerepelhelne a nagy euró­pai kiállításokon is. A művészeti vezető a ké­sőbbi beszélgetésünkkor eze­ket mondotta: — A kiállított termékek ízlésformáló szerepében is érezhető az a forradalmi át­alakulás. amely az elmúlt öt évben a bútoriparban végbement A bemutatott termékek az ilyen elvárá­soknak is megfelelnek’. For­mában kiemelkedik többek között az Ipoly Bútorgyár ei- sődijas bőrgarnitúrája. For­matervezési szempontból is nagyon tetszik a Miskolci Kárpitos Szövetkezet vásári nagydíjas, három részből ál­ló Dália ülő- és fekvőgami-' túrája. Jó a színválasztás, a garnitúra kényelmes, köny- nyen kezelhető, a kanapé egyszeri mozdulatokra köny- nyen mozdul, működik. A funkcionális követelmények - ne knagyon jól megfelelnek a Zala Bútorgyár szekrényso­rai. Nagyon jó az Avas Bú­torgyár Tokaj -szekrénysora, gyermekszobája. A legjobb bútorok közé tartozik a Mis­kolci Asztalos Szövetkezet második díjjal kitüntetett Lady-szekrénysora. — Jó a Szerencsi Bútoripa­ri Szövetkezet második díjas Regina-szekrénysora. Jól megfelel a funkcionális' kö­vetelményeknek. A mai vi- lágirányzathoz alkalmazkodik a Sárospataki Faipari Válla­lat. natúr ebédlője. A magyar népi díszítőelemeket, s a modern formákat jól ötvöz­ték e munkában. Csorba Barnabás Foto: Szabados György 1972, július 16„t vasárnap i ,«\ A harsányi Petőfi Tsz-ben ’'nf4r jó néhány esztendeje két ^ii?l’álással is meg kell bir- " IfGóz.ni. Az egyik a Miskolci kij.í’'útöház részére termelt zöld- "tó, a másik a kalászosok aj('il'atása. A borsó és a kalá- ie^?z°sok vetésterülete közel 'hasonló nagyságrendű, mint- s8.800—800 holdnyi az ,is,lcien a gazdaságban, jg, Deres István föagronómus ,0jia hét végen örömmel ujsá- .q, ®°Ua, hogy az első aratással már yereztek, s most már tol­lái) ’'es erővel láthatnak hoz- já *á a kalászosok betakari- ;itj fásához.--e A borsó learatása az idén s szokásosnál is nehezebb n' a na®’obb eondda] iárt. ;a* „ időjárás nem volt ked- iz<! Veső. a hatalmas táblákon eV Ahegdőlt a zöldborsó nagy ré- Szé Ezért, a gének nem is na- ^bn boldogultak ezeken a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents