Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

1972. június 11., voscirnap G5ZAK-MAGYARORSZÁG fi E&fí-rédn Az fSEiasSí 1ÍZ eszlencJŐ /»/, . J.ÍRUJ.I. tapasztalatai meggyőzően bizonyít jak, hogy a KlSZ-védnökség je­lentősen ' hozzájárul a nép­gazdaság fejlesztéséhez, nö­veli az ifjúsági szövetség, a fiatalok tekintélyét. A véd­nökség keretében igen jót kamatozik a fiatalok tettre- készscgc, az ifjú generáció alkotókedve. Az országos és a helyi védnökségek kedve­ző teltételeket teremtettek a fiatal nemzedék szocialista szellemű neveléséhez is. Számos példa tanúsítja, hogy a védnökséggel épülő objektumokon, a kooperáló vállalatok KlSZ-szervezelei- ben az évek során olyan lég­kör alakult ki, amely ked­vez a kommunista ember formálásának.. Ez sem lebe­csülendő eredmény. A véd­nökség! mozgalomnak van­nak számokkal nem mérhe­tő eredményéi is. így pél­dául a különböző akciók to­vább erősítették a szocialista munkaversenyt, fejlesztették az ifjúsági termelési moz­galmakat. Tehát a védnök­ség a szocialista tudatfor­málás hatékony eszközének bizonyult. A védnökségi mozgalom kooperációs feladatainak megoldásában számos figye­lemre méltó kezdeményezés született. Gyakorlattá vált valamennyi beruházásnál a szoc i a! I sta szerződéskötések rendszere, hasznos együtt­működés bontakozott ki a KISZ Központi Bizottsága és kü lön böző min isztéri úrnők között. Mindezeket figyelembe vé­ve a KISZ Vili. kongresz- szusa úgy döntött, hogy az ifjúsági szövetség vállaljon továbbra is védnökséget, il­letve folytassa es terjessze ki ezt a mozgalmat a villa- mosenergia-ipar és a vegy­ipar fejlesztését szolgáló ob­jektumok építésénél. Ennek a határozatnak a nyomán a napokban szocialista szerző­dést kötött a KISZ, a Ne­hézipari, az Építésügyi és Városfejlesztési, a Kohó- és Gépipari, a Külkereskedelmi Minisztérium, valamint az ágazati szakszervezetek. A megállapodásban több ki­emelt ipari nagyberuházás — közte a leninvárosi hár­mas ipari komplexum, a százhalombattai ipari cent­rum, a Péti Nitrogénmüvek bővítése, az inotai gázturbi­nás csúcserömű — megvaló­sításának segítése szerepel. A szerződés aláí^; Főcze Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára méltatta a védnökség jelen­tőségét. Szólt'róla, hogy az ipari nagyberuházásoknak otthont adó városok — Le- ninváros, Százhalombatta, Várpalota — a fiatalok vá­rosa, hiszen az itt élők át­lagéletkora nem haladja meg a harminc évet. Ezért az if­júsági szövetségnek érdeke és kötelessége, hogy mesz- szemenően segítse a‘ beruhá­zások megvalósítását és az említett városok építését. A vcdnökségvállalás egyik fon­tos célja, hogy a fiatalok megismerjék a beruházások lényegét, ugyanakkor felis­merjék, hogy a nemzetközi munkamegosztásba' való be­kapcsolódás, s a magyar— szovjet olefin-egyezményben foglaltak megvalósítása első­rendű érdekünk. A védnök­ség egy másik, de nem ke­vésbé fontos célja, hogy a beruházásban, tervezésben és á kivitelezésben érintett fia­talok összefogásával, mozgó­sításával, a védnökségi szo­cialista verseny mozgalmak alkalmazásával és tovább­fejlesztésével elősegítsék a beruházási programok terv­szerű megvalósítását, a ha­táridők betartását. A prog­ram megvalósításának segí­tése. az internacionalista gondolkodásmód fejlesztése érdekében a KISZ a kap­csolatok és az együttműkö­dés kifejlesztésére, erősíté­sére törekszik a nemzetközi kooperációban közreműködő szocialista országok ifjúsági szövetségeivel, mindenekelőtt a lenini Komszomollal. A védnökség egy időben felhívással for­dulnak a megvalósításban részi vevő valamennyi mi­nisztérium. országos főható­ság, tanács, intézményhez és társadalmi szervhez, hogy támogassák a fiatalok kez­deményezését. A KISZ-védnökségről szó­ló szocialista szerződést dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, vala­mint az érdekelt miniszté­riumok. szakszervezeték meg­bízottai és a megyei taná­csok \elnökci írták alá. L. I,. k mesterség szeretető Tisztelem az olyan embe­reket, akik rajongásig sze­retik mesterségüket. S ha az illető fiatal, még jobban sze­retem, mert könnyebb az öregség bölcsességével be­szélni a szakma szépségéről és örömeiről, mint az ifjú­ság szertelenségével. — Azzal kezdődött, hogy jól végeztem a kereskedelmi tanuióiskolát: Miskolcon. A tanulóidőt olyan boltvezető­nél töltöttem, mint Hölcz Kálmán, aki a vasgyári Kon- zumot. vezette. Tízen tanul­tunk nála. tíz nagyon rossz fiú. Izgágák, pajkosak vol­tunk, de Kálmán bácsi sokat foglalkozott velünk, hogy megálljuk a helyünket; a ke­reskedelemben. Így aztán igyekeztünk pontosan, jól dolgozni, és megszerettük va­lamennyien a szakmát. Valent László mindig mo­solygó, kék szemű, sötétbar­na hajú fiatalember. 27 éves. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat 101-es számú üzem­egységének vezetője, azaz az egykori Kékacél presszó he­lyén létesített: Eszem-iszom bisztróé. A tíz „rosszfiúból” egyébként mind boltvezető leli azóta. — A csemegerészleg min­dig vonzott. Több bolt után a Marx téri csemegébe ke­rültem dolgozni. Innen ke­rültem az ínyencbe, azaz a Miskolci Vendéglátóhoz. Nem mondja, de tudom, hogy csemegés pultjainak köszönheti, sokan felfigyel­tek rá. Nézegetjük a biszt­ró csemegepultjait. Valent Lászlónak szinte hobbyja a csemegeáruk válogatása, s dekoratív bemutatása. A norvég hütővitrin áruhalmai­nak láttán összefut az em­ber szájában a nyál. A fali „fogasokra" - aggatott; kol­bász- és szalonnafűzérek egyenként is szép ..kompozí­ciók". A fiatal vezető pedig megállás nélkül magyaráz a „hézagmentes” pultról és ínycsiklandó! — Harmóniát kell terem­teni a kirakott áruk között. Ahogy a kőműves építi a há­zat ... Ügy kell összerakni az árukat, hogy az is meg­kívánja, aki nem akart vá­sárolni ... A tisztaság, higié­nia, a rend minimális köve­telmények. Gúlákat és tor­nyokat emelünk, szinte fon­juk a kolbászokat:... Szép látványt is nyújtson, ami ínycsiklandó! Valent László most is ma­ga foglalkozik ezzel a mun­kával. Persze, maga mellé veszi a kollégákat, akik már nemcsak szívesen nézik a pultok kialakítását., hanem szívesen csinálják is. Ezért is írta a vállalat az értesí­tést, hogy tanulókat küld, hadd sajátítsák el a cseme­gés szakmát, a dekorációt. Pedig kezdetben volt olyan hang is: „ilyen kölyökre bíz­ni azt a nagy boltot.” — Hányán dolgoznak a bisztróban? — Húszán vagyunk. Az át­lagélet kor úgy 24 év körül van. Jó a kollektíva. Szocia­lista brigádot is alakítottunk. Valent László egyike azok­nak, akik már gyerekkoruk­ban annak készültek, amivé lettek, ö nem mozdonyveze­tő. repülős vagy orvos akart lenni, hanem kereskedő. Az idén 10. éve, hogy a szakmában van, törzsgárd»- tag. Vezető, de nemcsak a boltot „igazgatja”. Ma is szerel a vevőkkel foglalkoz­ni. Jólesik neki, ha egy-egy régebbi vevője miatta megy az ú.i boltba. A figyelmesség is hozzátartozik mesterségé­hez, vallja. — A mérleg nyelve a szép­ségek felé billen — mondja Valent László. —Éppen ezért mindig érzem, hogy van ér­telme a munkámnak. Enni- inní mindig kell. A grillsütőben hangtala­nul forognak a csirkék. Ki-” kísér a bisztróból. Arról be­szél, hogyan tanul. Ha a fő­városban jár, megnézi a cse- megepultokat, kirakatokat. Olaszországba, vagy Hollan­diába szeretne elmenni, ott nagyon értik a csemege szak­mát. A végén is kereskedő „ütközik” ki belőle. Mi a vá­gya? Hogy fagylalt, legyen a bisztróban. Sokan gyerekkel járnak vásárolni, a fagyit felnőttek is keresik, hiszen- a Marx tér környékén 'sehol , sem árulnak. És lehet, hogy aki a fagyira szokik oda, ké­sőbb valamelyik nyers vagy főtt hentesáruból vesz. Mert az gusztusos: mert nem mindegy, hogy ugyanaz az áru, kinek a kezébe kerül. A- hozzáértés és a lelkesedés - összhangot teremt. Nyitray Péter Növényvédelmi szaktanács kémei lapban — magyarul Fogakat gyógyító vízsugarak A fogszuvasodás népbeteg­ség, s sajnálatos módon egy­re több ember szenved a fogágy betegségektől is. A középkorosztály 50—iiO szá­zalékát érinti ez a kóros fo­lyamat, ele sajnos a serdülő korban is gyakori az íny­gyulladás. amelyet foglazu­lás, maid sorvadás követ. A fog,-Ígybetegségek gyógyífásá­nak története régi keletű. A napvilágra került őskori csőnüelelek, a múmiák fog­sorának röntgenképei tanús­kodnak erről. Hipokrátész i. e. 4U0-ban felismerte például az Ínygyulladás és a fogla­zulás közli összefüggést és úgy vélte, hogy ez a betegség belső kezeléssel nem gyógyít­ható, (Természetesen más kérdés, amikor a foglazulás szervezeti betegség tünete.) Miben rejlik tehát a fogla­zulás, a fogágybetegség kor­szerű gyógymódja, hogyan lehet megelőzni, megakadá­lyozni ezt a kellemetlen ki­menetelű folyamatot? Erre a kérdésre kértünk választ dr. Fedor József szakfőorvostól. — Nehéz lenné felmérni, hogy c káros folyamat, a szájbetegségek egyike gyako­ri formája mekkora terhet jelent' társadalmunknak. A ■felmért, igényeket, pedig pil­lanatnyilag még nem tudjuk a jelenlegi szakkáder-léf- s/.ámmal és a rendelkező je­lenlegi felszereltség tokával kielégíteni. — Kzek szerint, a megelő­zésre keli valamennyiünk­nek nagyobb gondot fordíta­ni. A természet kínálja a Íoglazülús elleni védelmet. Borsod megye pedig külö­nösen gazdag azokban a ter­mészeti értékekben, amelyek jóvoltából elejét lehetne ven­ni a l'oglazulásnak és a szu­vasodásnak is. Borsodban olyan gyógyforrások vannak, amelyeknek vize rendkívül gazdag ásványi sókban. Ezeknek a gyógyvizeknek rendszeres használata véle­ményem szerint ,'10—35 szá­zalékkal csökkentené a fog­betegségben szenvedők szá­mát. Különösen ajánlatos lenne rendszeres használa­tukat propagálni terhes nők körében, valamint a napkö­zi otthonokban, kollégiu­mokban. Ha egy nagyobb közösségben — például óvo­dákban — rendszeresen fo­gyasztanák a gyógyvizek bár­melyikét, ez jó lehetőséget nyújtana a víz szuvasodás- csökkentő hatásának leméré- sére is. — A gyógyforrásvizek rendszeres használatán kívül iian-e más mód is a fogágy- betegségek megelőzésére, ke­zelésére? — Kontinensünkön har­minc éve ismerik és igen eredményesen alkalmazzák a szájzuhanyt. Magyarországon először 1960-ban a hévízi . gyógyfürdőben vezették be a szájzuhanyos kezelést. Ké­sőbb a budapesti Rudas-tur- döben. Győrben és Székes­fehérvárott is létesült. Ná­lunk Miskolcon is van. A tbc-kórházban és a Semmel­weis rendelőintézet fogásza­tán alkalmazzák. A rendelő­intézeti szájzuhany a hozzá­férhetőbb, de ez az egy be­rendezés sajnos kevés. — Milyen a szájzuhany és milyen célra lehet alkalmaz­ni? — Háromágú szigony alakú cső. amelynek ágain sűrűn lyukak vannak. Ké­szülhet lémből és műanyag­ból. Melegvízű fürdőkben, ipari üzemeknél, óvodákban, kollégiumokban célszerű al­kalmazni. de az lenne az ideális, ha a lakások fürdő­szobáiban is lenne minden családtagnak egy-egy száj­zuhanya. Ha elkezdenénk so­rozatgyártását,, 20—30 fo- ‘rlnlérl be lehelne szerezni. Lényege, hogy a vízsugarak mechanikai hatásuknál fog­va azokból a íogzugokból is kitisztítják az ételmaradé­kot. ahova a fogkefe szálHi nem tudnak behatolni. Ki­mossák a kórokozó baktéri­umokat, a sorvadó fogínyben vérbőséget idéznek elő, masz- szírozzák az ínyeket. Az íny- sugárJurdő mindemellett kellemes szájízt teremt. — A szájzuhany léhát, a fogápolás egyik modern esz­közének tekinthető. — Használatával, s az em­lített forrásvizek rendszeres fogyasztásával mindenképp jó eredményt lehetne elérni. A szájzuhany elterjedése Miskolcon, s a megyében azért is fontos, mert az ipa­ri üzemekben dolgozó embe­rek fokozottabban ki van­nak téve a fogágy betegségek veszélyének. Célszerű volna, ha a, nagyüzemeknél működ­ne egy-egy szájzuhany és igen megkönnyítené az is­kolafogászat helyzetét, ha a gyermekintézmények, tanin­tézetek is rendelkeznének egy-egy készülékkel. L. G.v. A Borsod megyei Növény­védő Állomás jelzései sze­rint veszedelmes kártevő je­lent; meg a gyümölcsösökben. Sokfelé megjelentek az ame­rikai fehér szövőlepke első nemzedékének horny ófészkei. A kártevő elleni védekezés a MÉM 43/1968. sz. rendeleté értelmében minden termelő számára kötelező; A háziker­tekben a legcélszerűbb az alig 2—3 levélből álló szöve­dékek leszedése és megsem­misítése. Vegyszeres védekezésre eredményesen h asznál ha tó ammmmm———w 11 u.ii 11 «i.i i m , az Unifosz 5(1 EC 0.1 száza- i lékos, a Wapona 48 EX? 0,1 ^ százalékos vagy a Ditriton 50 WP 0,2 százalékos oldata. A vegyszerezés összekapcsol­ható a kaliforniai pajzstetü lárvái elleni védekezéssel. Ennek csúcsrajzása a déli járásokban máris megkezdő­dött, s egy-két nappal ké­sőbb a megye északi részein is sor kerül a rajzásra. Mi­vel a védekezés csak a fia­tal, még mozgó lárvák ellen hatásos, azonnal el kell vé­gezni a vegyszeres permete­zéseket. Szerkesztőségünk levelet kapott Koswigból, abból a Drezda melletti városkából, ahol több száz magyar fiatal tanul, dolgozik. A feladó: Szurmin Ervin, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium volt tanulója, aki szintén az NDK-ban tölti ezeket az éve­ket. Kedves levélírónk el­küldte a kosvvigi VBB Pla” neta nevű gyár ifjúsági lap­ját, amelynek mellékleteként — első ízben — napvilágot- látott a magyar fiatalok or*' gánuma is. Szurmin Ervin is a szerkesztő bizottság tagja. A Planéta magyar mellék­letének szerkesztő bizottsága felhívással fordult valameny- nyi fiatalhoz, hogy segítsen az újságkészítésben, írja meg véleményét a mellékletről! mondja el örömeit, problé­máit a lap hasábjain. Ismer­tetik a magyar olvasókkal a melléklet szerkesztési kon­cepcióit. Eszerint az egyik oldalon a magyar kolónia életéről szóló KISZ-, szak- szervezeti és sporthírek kap­nak helyet, a másik oldalt — mint írják — a művésze­teknek szánják. Ezen az ol­dalon jelennek meg fiatal­jaink irodalmi próbálkozásai­nak legsikeresebb termékei. Örülünk Koswigban élő fiataljaink kezdeményezésé­nek. Üdvözöljük a Planéta magyar nyelvű mellékletét, és jó munkát kívánunk a Koswigban élő KlSZ-fiata- 1 oknak. Szakmunkás­vizsga A kereskedelmi tanulóis­kolákban a megye több vá­rosában június 19-1Ő1 tartják a szakmunkásjelöltek vizs­gáit. Az idén végzős növen­dékek az elméleti vizsga után a szakma elsajátításá­ból, a tanboltokban a vásár­lók előtt is vizsgáznak. Tardona-parli lakóházak Kazincbarcikán Fotó: Laczö József Veszedelmes kártevő a gyümölcsösökben Előtérben a villamosenergia- és a vegyipar fejlesztése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents