Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

É5ZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. június 8., csütörtök i Film jegyzet { Hyppolit, a lakáj A sofőr-mérnök, meg a vállalkozó lánya (Jávor Pál és Fenyvessy Éva) Negyvenegy esztendő telt el a Hyppolit, a lakáj első bemutatása óta. Ennyi idős a hangosfilm nálunk. Jólle­het, a Hyppolítot megelőzte egy sikertelen kísérlet is, ez a film az első hangosfil­münk, s érdemes feljegyez­ni róla, hogy az eltelt négy évtized alatt, de különösen a felszabadulás óta igen sok­szor felújították, s minden alkalommal bebizonyosodott: bírja az idd múlását. A kor, amelyet e film enyhén görbe tükörben áb­rázol, mai társadalmunktól már idegen, még a kortárs nézők számára is inkább epizód egy létűnt világból. Az újgazdag fuvarozó nagy­úri életre vágyó felesége ki szeretne törni férje környe­zetéből, főúri lakájt fogad. Sok-sok szellemes csípés, ma már a társadalom rajzának egy-egy vonásához adalékul szolgáló villanás és néhány kitűnő színészi alakítás teszi ma, több mint négy évtized múltán is értékessé, megte­kintésre alkalmassá a Szé­kely István rendezte filmet. Kabos Gyula. Csortos Gyula, Góth Sándor, Jávor Pál a főszereplők közül már nin­csenek az élők sorában, de láthatjuk a filmben a még ifjú Gázon Gyulát, Makláry Zoltánt. Egészében a Hyppolit, a lakáj ma is kellemes másfél órát, jó szórakozást ígér. Harkály Jerzy Grúza lengyel ren­dező vígjátékának központi alakja Stefan Waldek csen­des kisember, egy áruház­ban figyeli a tolvajokat, szenvedélye a madárhangok gyűjtése. Felesége harcias sportlady, céllövész, aki le­nézi férje hobbyját. Egy al­kalommal az asszony ver­senyre utazik, s a meglehe­tősen papucs természetű férj ki akarja használni a szal- rnaözvegység kínálta lehető­ségeket. Nem egészen új a téma a filmvásznon. Az 'sem új, hogy a kétbalkezes, a hódí­tásban nem valami, ottho­nos, nem is egészen fiatal férfinak sok bonyolult ka­landja akad, a legképtele­nebb szituációkba kerül, mégsem sikerül felhasználni a szalmaözvegység kínálta alkalmakat. A film alkotója, miközben hősét különböző kalandokba kergeti, néhány szatirikus vonással láttatja a lengyel társadalom egy szű- kebb rétegének élvhajhászó éleiét is, s megmutat ebből a társaságból néhány jelleg­zetes arcot. A fordulatok torlódása el­lenére is néha unalmas a film, humora közhelyekre épül, a befejezés groteszk- sége, a vígjátéki hős elbu­kása pedig elmélyíti a tör­ténet nem ritkán felbukkanó kuszaságát. Ha jó hűvös mo­ziban nézzük, elviselhető a rövid két óra, amíg a film pereg. Vér és liliom A XIII. századi Francia- országban játszódik Wale- rian Borowczyk lengyel rajz­filmalkotó francia produk­cióban készült filmdrámája. A vér és liliom nem rajz­film, hanem színes francia dráma, amely fordulataiban szinte Shakespeare-i tragé­diát érzékeltet, öreg várúr és nagyon fiatal, szép fele­sége, s a szép mostohába szerelmes' felnőtt fiú három­szöge a dráma egyik vonu­lata. s a látogatóba érkező király kakaskodása, irteg a királyi apród közbelépése je­lenti a további drámai fonó- dásokat. Ármánykodás, sze­relem, gyilkos párviadal, A Vizsolyt Lenin Mg. Termelőszövetkezetben (Borsod megye) kéthetes előnevelt kacsa kapható Az előnevelt kacsa ára darabonként 15 forint. méreggel való öngyilkosság, s sok más drámai elem buk­kan fel a történetben, érzá- kelődik a komor történeti háttér (a rosszul festeti hát- térdiszletek el’enére is!), csak éppen az ábrázolás mélysé­gét kérhetjük számon. Fel­színen mozgó, a történelmi fordulatokra kiélezett ro- mantikus dráma pereg előt­tünk, amelynek egyetlen ki­emelkedő erénye néhány szí­nész nagyszerű emberformá­lása. Ezek között is külön kell megemlíteni Michel Si­mon messze a film egésze fölé emelkedő várúr-alalíitá- sát. (benedek) Régi típusú Volga, to­vábbá Warszáwa, Tatraplan személygépkocsi alkatrészek click vő készletből eladók Cím: Nehézipari Műszaki Egyetem, központi rak­tár, Miskolc-Egyetemvá- ros. Nyár a várban Nyaranta turisták ezrei keresik fel a diósgyőri vá­rat. A helyreállított műem­lék már önmagában is sok látnivalót kínál. De az utób­bi években -— szerencsére — egyre inkább felismertük annak a lehetőségét is, hogy a várat mint kulturális cent­rumot hasznosítsuk. Az ideá­lisan szép, hangulatos kör­nyezet szinte önmagát kínál­ja fel a különböző kulturá­lis rendezvényekhez, s a sza­badtéri nyári programokhoz hellyel szűkölködő városnak nyilvánvalóan nem szabad kihagynia ezt a lehetőséget. Czeglédy Ilonával, a vár és a miskolci kiállítási intéz­mények igazgatónőjével ép­pen ezért a nyári progra­mokról beszélgettünk. — Milyen lesz a vár nyári programja? — A miskolci művelődési intézmények, mindenekelőtt pedig a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Művészeti és Propaganda Iroda egyre több programot bonyolít le nálunk. Amit hozzá kell még tennem, példásan jó szerve­zéssel, precizitással és előké­születekkel. — A Miskolci Szimfonikus Zeneitar hangversenyei, illet­ve a Gárdonyi Géza Műve­lődési Ház disc-jockey klub­jának irodalmi, zenés és kép­zőművészeti programjai ad­ják. a vári rendezvények zö­mét. — Azt hiszem, föltétien meg kell említenünk, hogy az augusztusi disc-jockey programok új törekvéseket is jelentenek. Mert feltétle­nül újdonság lesz, hogy a modern zenei előadásokat és zenehallgatásokat mai kép­zőművészeti stílusokról, szóló diavetítése.? előadásokkal kapcsolják egybe. Hisszük, hogy ez fölkelti az érdeklő­dést. — A várban már több, egészen más stílusú rendez­vénnyel is találkoztunk. A népi játékokra gondolok. Az elmúlt nyáron ez már lénye­gesen ritkább alkalom volt. — Évek óla probléma a várban a színpad hiánya. Ezt sajnos, most sem sike­rült megoldani. Pedig véle­ményünk szerint a színpad­probléma megoldása ,az egész ügy rendezésének a függvénye. Hogy egészen pontos legyek, a várnak kul­turális célokra való mind szélesebb körű felhasználása nem oldható meg színpad nélkül. — És hogy állunk a kiál­lításokkal? — Sajnos, ezen a nyáron sem szolgálhatunk az érdek­lődőknek igazi vári kiállí­tással. De minden bizonnyal lesz egy grafikai kiállítás a rondellában, s ez újdonság­nak is számít. A tervek sze­rint Országú Lili grafikai lapjait mulatjuk majd be. Ez tulajdonképpen a Miskolci Galéria kihelyezett prog­ramja lesz, hiszen a Galéria júliusban zárva tart. — Véleménye szerint mennyire teljesíti a vár azt a feladatát, amit sokan vá­runk el joggal tőle, hogy kulturális centrumként mű­ködjön a nyári időszakban. — A vár elsősorban mú­zeum. De a jogos igények alánján megpróbál közműve­lődési feladatokat is ellátni. Áttételesen tehát, közműve­lődési intézmény is. Ezt a feladatot véleményem sze­rint egyre erőteljesebben el­látja, hála a különböző mű­velődési házaknak. Ahhoz azonban, hogy valóban min­den szempontból meg tudjon felelni a vele szemben tá­masztott: követelményeknek, még néhány, évek óta vajú­dó problémát meg kell ol­dani. Cs. A. Kiss Attila munkája iij mezösazdasagi O o körnek j A mezőgazdasági terme­lés;, a kertészkedést es az élelmiszergazdaságot elő­mozdító szakkönyvek újao’o kiadványai kerüllek ismét a könyvpiacra a Mezőgazdasá­gi Könyvkiadó gondozásá­ban. Ezek között jeüentős helyet foglal el „Az őszi ga­bonák tér mész léstechnológiá­ja" című munka, amely a legfontosabb technológiák­hoz nyújt nagy segítségei. A könyv főleg a munkagé­pekkel és a munkaerőigény- nyel foglalkozik, s megtalál­hatja benne minden gazda­ság a saját területén alkal­mazható módszereket. A zöldség- és virágter­mesztésről szóló műnek most jelent meg a második, át­dolgozott kiadása. A szerzők arra törekedtek, hogy fel­tárják azokat a gyakorlati .fogásokat, amelyek a kerti- mag-te.rmesztés sikeréhez nélkülözhetetlenek. Incze Ferenc ismert könv- ve.A krizantém most jelent meg harmadik javított és bővített kiadásban, ami azt is bizonyítja, hogy a könyv­nek nagy sikere van. A har­madik kiadás sokat bővült, a szerző ebben részletesen ír a krizantém piaci helyzetéről, de kitér az új fajták ismer­tetésére is. A könyv sikerre számíthat nemcsak a szak­emberek, de a laikus ker- tészkedök körében is. Dr. Szabó Dénes új köny­ve. a Faipari anyagmozgatás kézikönyv is, amely nagy se­gítséget nyújt a szakember­nek. A könyv anyagának jobb megértését 256 darab ábra, 30 fénykép és 73 táb­lázat segíti. Hasznos kiadvány Hargi­tai Ferenc munkája az idén engedélyezett növényvédő­szerekről. Külön fejezet fog­lalkozik a növényvédőszerek okozta mérgezésekkel, azok elhárítási módjával, illetve a szükséges segélynyújtás for­máival. Utóhang a tokaji tavaszhoz A TOKAJI művészetbará­tok köre vidéki viszonylat­ban egyedülálló vállalkozás­sal: összefüggő ki ál Üléssoru- zatial mutatja be az ország képzőművészeti körképét. Az idei tavaszi rendezvénysoro­zat középpontjába a soproni hetek kerültek. Öt kiállítá­son nyolc soproni képzőmű­vészt ismerhettek meg a to­kaji művészetkedvelők, s az országból és a nagyvilágból szép számmal ide látogató barátai Tokajnak. A sort az egy nemzedékbe tartozó, rokon felfogású Sz. Egyed Emma szobrászmű­vész és Giczy János festő­művész. grafikus közös kiál­lítása nyitotta. Sz. Egyed Emma szobrász és rajztanár szakon végezte a képzőmű­vészeti főiskolát, s 19(10 óta a soproni óvónőképző intézet tanára. Pedagógiai tevékeny­sége mellett „elsősorban az éremművészet jeles művelő­je .Festőkről, szobrászokról és írókról készített portréi az ábrázoltak belső karakte­rét is szuggesztíven érzékel­tetik. Ö készítette a Győrben rendezett irodalmi színpadok fesztiváljának modern kife- jezésű. lírai hatású plakett­jét is. Kisméretű szobrain is a belső lényeg ábrázolására törekszik. Giczy János szinten a sop­roni óvónőképző tanára. Sop­ron megye falusi tájai, em­berei szerepelnek megunha­tatlan variációkban bensősé­ges hangulatú festményein, a lényeget sűrítő grafikáin. Sulyok Gabriella grafikai­val gyakran találkozhatunk országos napilapok, folyóira­tok hasábjain is. Megúju­lásra mindig kész, kereső egyéniség. A képzőművészeti főiskola elvégzése után film­operatőri tanulmányokat is folytatott. Az operatőri lá­tásmódot egyénien alkalmaz­za grafikai kompozícióin. Művészetére meghatározó hatással volt, hogy öt éven át Irak fővárosában, Bag­dadban élt, az ottani múze­um munkatársaként, s részt vett egy sumér viselettörté­neti mű elkészítésében. Az ókori mezopotámiai kultúrát szülőhelyén ismerhette meg, s ez termékenyítőén érintette egyéni kifejezésmódját is. Tokaji kiállításán tus- és szénrajzokkal ad áttekintést a legutóbbi éveinek alkotá­sairól. Renner Kálmán nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi éremművészetben is rangos helyet vívott ki biztos tech­nikai tudást, s erős egyéni karaktert kifejező műveivel. Érmeivel a magyar és az egyetemes művészet, tudo­mány nagy alkotóinak állít méltó emléket. A tokaji ki­állításon mintegy félszáz műve érzékeltette sokoldalú­ságát. A VELE EGYÜTT kiállító, ugyancsak a képzőművész „derékhadba” sorolható Rá­zó József olajképein, s akva- relljein főiskolai mesterei — Domanovszky Endre, Kmetty János, Hincz Gyula — nyom­dokait követi, igényes tanít­ványként. Az ember, a táj, az embert környező tárgyak belső harmóniája foglalkoz­tatja leginkább alkotói fan­táziáját. A hatodik évtizedét: élő Szarka Árpád a hagyomá­nyos akvarell-stílus képvise­lője. Első mestere, a leghí­resebb magyar akvarellisták egyike. Horváth József Mun- kácsv-díjas festőművész volt. A másik nagy egyéniség, aki­től sok ösztönzést kapott: Rudnay Gyula. A képzőmű­vészeti főiskolán az ő festő­művész osztályán szerzett oklevelet a harmincas évek végén. Azóta Sopron képző- művészetének egyik megbe­csült alakja, festőként és rajz. pedagógusként egyaránt. Békés Imre a Pécsi Tanár­képző Főiskolán szerzett rajztanár! oklevelet. Egész művészete szorosan szülővá­rosához. Sopronhoz fűzi. Minden képe lírai vallomás a városról. Ismeri legrej­tettebb festői zugait, s leg­jellemzőbb utcarészleteivel, házaival ismerteti meg a szemlélőt is. Különleges kiállítás zár­ta a soproni sorozatot To­kajban. Szakái Ernő főisko­lai tanár, restaurátor naffv- értékű művészi tevékenysé­gét érzékeltetik a helytörté­neti múzeum íalan az altala alkotó módon restaurait, be­cses műemlékeinkről készült fényképek. A kiállításokon ritkán találkozhat a látogatu restaurátor alkotásaival. Így kettős élményben lehetett ré­szük a megnyitón megjelen­teknek. Az önmagukban is kifejező íoto-dokumentumok- hoz társult dr. Gerö László egyetemi tanár, épíbésztörté- nész élvezetes stílusú, mag­vas ismertetője a restaurátor művész nagyszerű életművé­ről. Szakái Ernő sajátos ér­deme, hogy a gótika, a kora­reneszánsz építőművészeié­nek a nyitját, szerkesztési módszerét sikerült felderíte­nie, s ezt alkalmazza teljes sikerrel hazai műemlékeink újjáteremtésénél. A nagy je­lentőségű soproni tevékeny­ségen kívül megyénk is so­kat köszönhet munkásságá­nak: részt vett a sárospataki vár lakótornyának és palo­tájának, valamint a diósgyő­ri várnak a restaurálásában. A TOKAJI hagyományok­hoz híven a képzőművészeti kiállításokat a bemutatott tájegységhez — ezen a ta­vaszon Sopronhoz — kapcso­lódó zenei műsorok egészítet­ték ki. A zenei életéről is ne­vezetes varas előadóművészei közül többek között Budai Ilona.' az Ifjú népművész címmel kitüntetett népdal­énekes. Dálnok. Gyula orgo­naművész. Ferencsy Anikó oboaművész és a Soproni vo­nósnégyes szereplése tette teljessé a rendezvénysorozat emlékezetes sikerét. Berecz József

Next

/
Thumbnails
Contents