Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

1972. június 24., szombat eszak-magyarorsza: A falut 1059 óta díszítik- gazdagít.jálc a villanyoszlo­pok é.s a villanyvezetékek. — Nagy áldás ez .— mond­ja az a napbarnított arcú fiatalasszony, aki délután ko­rábban tér haza a kapálás­ból, mint családja, hogy me­leg vacsorát készítsen. — Emlékszem rá, gyermekko­romban még petró mellett töltöttük az estéket, petró­leumlámpa fényében tanul­tuk a betűvetést és az olva­sást. Azóta már megszoktuk, hogy csak egy kapcsolót kell elfordítani, és világosság lesz, hogy szól a rádió, hogy a tv a szobába hozza a mozit, hogy a mosógép végzi el he­lyettünk a nehéz házi mun­ka egy részét. A község 81 házából 32 tetőn ágaskodik a tv-artten- na. 60 rádió után fizetnek adót. De sok, táskarádiót, is láttunk, többek között éppen beszélgetőpartnerünknél is, aki olyan term í szelességgel viszi ki magával a mezei Kevesen Idolnak ma már kendert munkára, mint bal kezében a kapát. Nagyon örvendetes, hogy Irotánák. ennek az el­szigetelt községnek a lakói a villany, a tv, a rádió útján ilyen közvetlen kapcsolatot tarthatnak az egész világgal. Ennek a gyors előrelépés­nek azonban árnyoldalai is vannak. És ez nem speciá­lisan íróiak jelenség, hiszen igv. vagy úgy jellemző az ország bármelyik településé­re, beleértve a nagyvároso­kat is. Úgy tűnik — hiszen kronológiai lag a jelenségek egybeesnek —, hogy a tele­vízió viszonylag széles körű elterjedésével ebben a köz­ségben is megszűnt a helyi kulturális élet. az öntevé­keny művelődés. A művelő­dési ház már hosszabb ide­je szinte állandóan zárva van, a bejárati lakatot csak néha-néha nyitják ki, első­sorban a fiatalok, a KISZ- esek. Azelőtt filmvetítés is volt. méghozzá rendszeresen, most szinte senki sem igény­li. Megszűnt, éppen az igé­nyek hiányában. a helyi népművelési élet is. A köz­ségi könyvtárat — amely­nek ,körülbelül ezer kötete van — egyre kevesebben lá­togatják. pedig ebben a köz­ségben mindig is szreltek olvasni az emberek. Érde­kes. hogy a vegyesboltban levő könyvek közül is első­sorban a mesekönyvek fogy­tak el. amelyből arra lehet, következtetni, hogy a most felnövő nemzedék, elsősor­ban az iskolás korú gyere­kek pedig igényelnék a jó könyvtárat. A község műveltségi és ér­deklődési szintjét az is jel­lemzi, hogy viszonylag ke­vés újság, sajtótermék jut el a faluba rendszeresen. Alig több mint húsz napilap, harminchat hetilap, tizenkét képeslap jár a faluba, s ezek is csak délután, vagy este, mivel nincs helyben posta, a kézbesítő pedig Lak­ról hozza el az újságokat a többi postai küldeménnyel együtt. Ilyen szempontból nagy reménység az a 23 gyerek, akik a helybeli, négyosztá­lyos osztatlan általános is­kolának tanulói, és a felső tagozatosok, akik autóbu­szon járnak Lakra iskolába. Ez a nemzedék és az eggyel előtte járók tizenéves koruk­ra sokkal többet tudnak a világról már most. mint apáik, nagyapáik és déd­apáik együttvéve. Mégis az az érzés alakult ki bennünk, rózsákkal díszített asztalte­rítőket. törülközőket láttunk. Valamikor a faluban sokan foglalkoztak ősi módon ken­der-vászon szövésével és egészen sajátos díszítésével Nagyon nehéz munka az míg a .növényből díszítő­elem, használati tárgy lesz. A kendert elvetik, kinyövik, szaggatják, áztatják, szárít­ják. tilolják, rokkán meg­fonják. motollál.ják, csőrük, felvetik, a szátvára felhúz­zák, ezen megszövik, aztán színes fonállal díszítik. Ma már igen kevesen csinálják. És nem az a baj. hogy nem kínlódnak vele. s inkább megveszik a boltból, ami szükséges, hanem az, hogy a falu gazdag múltjának egy szelete tűnik el ezáltal. A község a rossz állapot­ban levő művelődési ház ki­javítására és szomszédságá­ban egy au tóbusz-váró, va­lamint tűzoltószertár meg­építésére most kap a ta­nácstól 20 ezer forintot. Sztankó József reménykedik, hogyha a művelődési ház rendben lesz, akkor lesz benne élet is. Nemcsak nagy­ritkán a táncmulatság, ha­nem más, komolyabb szóra­Rossz tető alatt, lakat alatt a kultúrotthon hogy ugyanakkor sokkal sze­gényebbek is náluk. ■— A tv még a meséket is megöli — mondja Vaskó Feri bácsi. — Itt már csak a tv, meg a rádió, meg a magnó az úr. Emlékszem rá. .valamikor gyermekko­romban hogyan ^ismertük meg a településünk múltjá­val kapcsolatos történeteket, legendákat, meséket. Még akkor, igaz kemence mele­gített a házban, mi gyere­kek ,a padkán ültünk, aki pedig mesélt, az a kemence tetején. Ahogy a házakból kidobták a kemencéket, azokkal együtt eldobták a meséket, a legendákat, a nó­tákat is. A kemencékért nem kár. de a mesékért, a da­lokért igen . . . Feri bácsi házában rakott kozási, népművelési, műve­lődési lehetőségek is otthon­ra találnak benne. Szöveg: Oravec János Kép: Mécs Ernő (Folytatjuk) Encs határában a gépjaví­tó é.s a szántóföldek szom­szédságában Akropoliszra emlékeztető vasbeton oszlop- csarnok vonja magára a fi­gyelmet. Messziről, a mis- kolc—-kassai műútról is jól látható e modern „Akropo- lisz”, amely magasan a sík folyó völgye tőle emelkedik. A környékbeliek többnyire már tudják, az arra utazó idegenek gyakran megkérde­zik: mi lesz ez? Nyolcvanhárom millióból — Ipartelepítési és i ipar­fejlesztési terveinknek meg­felelően a Bórsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács és a Budapesti Bútoripari Vál­lalat már korábban szerző­dést kötött, hogy a budapes­ti vállalat 83 millió forint felhasználásával felépíti a BUBIV encsi gyáregységét ■— mondják a járási pártbi­zottságon. Arról is tájékoz­tatnak, hogy a költségekhez a megyei tanács 19 ‘ millió forinttal járult hozzá. — A tényleges beruházás mintegy 63 millió forint lesz és körülbelül 20 millió a for­góalap- f eltöltés — pontosít­ja az információt Szabó Dé­nes főmérnök, a létesítmény vezetője. Ö tájékoztat arról is, hogy az épülő gyáregység első üzente — amit 4 .millióból valósítottak meg ■— tavaly október óta már termel. Igaz, ekkor még csak öten dol­goztak itt, jelenleg 52-en. A szükséges szakembereket — helybeliekből — Budapesten az ..anyavállalatnál ’ képez­ték ki,. Az üzem jelenlegi termelése havonta, két mű­szakban mintegy 200 garni­túra — főleg Maya, Mari­na, Melinda, és Mario típusú — lakószobabútor. De ké­szülnek itt Napfény A, B, és C, valamint Csillag 11. típu­sú lakószobabútorok is. Négyszázötven fős üzem lesz A továbbiakban a fejlesz­tés üteméről, illetőleg az iparban szegény járás e nagy jelentőségű beruházásának teljes kivitelezéséről érdek­lődtünk. — A megyei tanáccsal megkötött szerződés értelme­AlsózsöScal kavies- és vasbeton-export Ülésezett az LKM szakszervezeti tanácsa A BVM alsózsolcai gyárá­nak a hazai igények kielégí­tésén túlmenően jelentős ex­portok lebonyolítására is jut ereje és lehetősége. Ebben az , évben várhatóan 200 ezer köbméterre) több kavicsot termelnek ki. mint- ‘avaly. Ebből az egyik prágai vál­lalattal történt megállapodás alapion 180 ezer köbméter kavicsot exportálnak, főleg Kassára. Eperjesre, Iglóra és Rozsnyóra. Az alsózsolcai üzem az el­múlt év utolsó nedvedében kezdte meg a vasbeton aljak szállításár a Szovjetunióba. Ebben az évben csaknem 200 ezer darab vasúti vasbeton talpat készítenek a Szovjet­uniónak Az exportot áru­csereforgalom keretében bo- nyoiícG'ták le. amelynek ér­meimében mi olyan építő- anyagoka: kapunk, például cementet, amelyre nagy szükségünk van. Az álsózsolcai tizemben várhatóan sikeresen teljesí­tik ez óv első felére esedé­kes tervet s exportban túl­teljesítéssel is számolnak. (Tudósítónktól) Tegnap, pénteken délelőtt az ifjúság házában kibővített ülést tartott a Lenin Kohá­szati Művek szakszervezeti tanácsa. Részt vett rajta Szeghő István, a vasasszak­szervezet központi vezetősé­gének tagja, Kopcsek Imre, az SZMT szervezési és ká- dárbizottságának vezetője, s a tanácsülésen képviseltette magét a gyár párt-, gazdasá­gi és társadalmi vezetősége A tanácsülésen áácsi Fe­renc, a diósgyőri kohászat szakszervezeti titkára szá­molt, be a választások óta eltelt másfél év alatt vég­zett munkáról. Hangsúlyoz­ta a szakszervezeti demokrá­cia továbbfejlesztésének fon­tosságát. amelyben eddig is szép eredményeket értek el. A SZOT XXII. kongresszu­sának határozatai nyomán tovább javult a gyárban a szakszervezet kapcsolata a többi társadalmi és tömeg- szervezetekkel, s a gazdasá­gi vezetéssel. A gazdasági építőmunka eredményeit legjobban tük­rözi a munkaverseny, a szo­ciálisul brigádmozgaiom ki­bontakozása. Az utóbbira a számszerű növekedés helyett a tartalmi színvonal növeke­dése a jellemző. Nőtt az anyagi elismerés. A ver­senymozgalom anyagi ösz­tönzésére 4 millió forintot fordítottak. Ezen belül több mint 2 millió forintban ré­szesültek a szocialista bri­gádok. Az elmúlt évben a dolgo­zók bérszínvonala 3,8 száza­lékkal emelkedett, ez évben 3 százalékos bérfejlesztést terveztek. A vszb intézkedé­si tervet dolgozott: ki. Az öntödei dolgozók központi intézkedése nyomán — az általános bérfejlesztésen túl­menően — 6 százalékos bér­emelést kaptak. Jelenleg a kovács szakmák bérezési helyzetének felmérése folyik. A beszámolókat követő hozzászólások elsősorban ez év második felére esedékes munkaprogram kidolgozásá­hoz nyújtottak segítséget a gyár szakszervezeti vezető­sége számára. Gutman József ben a létesítményt 1073. jú­lius 30-ig kellene átadni ren­deltetésének. Azonban is­merve a nehézségeket, reá­lisan számolva 1073 végére szeretnénk befejezni az épít­kezést. Teljes kapacitással várhatóan csak 1974—75-ben termel majd az üzem. s ek­kor körülbelül 450 dolgozója és mintegy 50 ipari tanulója, lesz, a termelés értéke pedig körülbelül évi 200 millió fo­rintra rúg — tájékoztat a főmérnök. Az építkezés jelenleg .szü­netel. A tájból kimagasló üzemcsarnok váza egy kicsit vissza is kérdez a kíváncsi járókelőkre: mikor folytat­ják az építkezési? — A fejlesztés komplett kivitelezési, tervdokumentá­ciója készen van — mondja a létesítmény vezetője, majd így folytatja: ■—• A BUBIV illetékesei jelenleg a kivite­lezőkkel tárgyalnak és való­színűleg azzal, kötik meg a szerződést, alá a tervek ki­vitelezései a legelőnyösebb feltételekkel, a kiránt, ha­táridőre vállalja. Mindenki jól jár A járási pártbizottságon hallottak szerint a tárgyalá­sokat jó lenne lerövidíteni. Nem. is csak a feszes határ­idő mialt, hanem azért, mert Encsen és környékén több száz ember előbb jutna ke­reseti lehetőséghez; sok- sok, ma még ingázni kény­szerülő munkás közelebb ke­rülne a családjához; s a BUBIV munkaerőgondjai is előbb enyhülnének. És az sem utolsó szem­pont, hogy megyénk keres­kedelmi hálózatában jelen­tősen bővülne a bútorválasz­tók! Vagyis tulajdonképpen — ha az üzem, amely valóságos kis gyár lesz a Hernád völ­gyében. határidőre elkészül ■— mindenki jól jár. Csépányi Lajos fidü lő h ok á s£tO k A Lenin Kohászati Müvek szakszervezeti bizottságán el­mondották, hogy a lehetőség­hez mérten minél több dol­gozónak igyekeznek üdülési lehetőséget biztosítani. Külö­nösen megnőtt az igény a külföldi pihenések iránt. Ez évben a tavalyinál jóval több; 432 helyett 667 kohász dolgozó számára teremtettek üdülési lehetőséget külföldön. A. csereüdülés legjobban a szlovákiai dolgozókkal bonta­kozott ki. Ezen túlmenően ez évben először 32—32 ember számára nyílott lehetőség üdülésre á Drezda melletti, valamint a Várna melletti helységben. A kohász, a martinász, a hengerész munka reumás megbetegedésekkel járhat. A megelőzésben igen sokat'je­lent a gyárnak a mezőköves­di üdülője, ahol ebben az év­ben 850-en pihennek. Gon­dolnak a nyugdíjasokra is, hiszen 50 nyugdíjas volt az első üdülőcsoport. A Balaton szerelmesei is m egta 1 á 1 h a tjá le szá m í Lá sa i ­kát. Ebben az évben Fonyó­don, a. gyár üdülőjében 1500-an élvezhetik a balato­ni pihenés örömeit. A Lenin Kohászati Művek dolgozói ebben az évben a tavalyinál több SZOT-üdülő- jeggyel számol h a tnak. 1971 a mérlegen i 'tavalyi költségvetést, annak zárszámadását tárgyalt» A az országgyűlés, más szóval a gazdálkodásról tanács- - koztak a képviselők. Erőfeszítéseink eredményei nagy jelentőségűek és jórészt kézzel foghatóak. A nemzeti .jövedelem emelkedésének és a gazdasági növekedésnek erősbödő üteme, még inkább az a tény, hogy mindez elsősorban a javuló termelékenységből, a hatékonyabb gazdálkodásból származott, •— a legfontosabb tényezők. Ennek megfelelően, sőt részben ezt meghaladó mér­tékben nőtt' a fogyasztás és a' felhalmozás. És növekedtek, mégpedig'a tervezettnél nagyobb arányban, az állami költ­ségvetés terhei. A lakosság jövedelmeinek a tervek szerint megvalósult nö­vekedése, a foglalkoztatottság stabilitása, a végrehajtott bér­emelések az egészségügyi és oktatási dolgozóknál, az intéz­mények hálózatának é.s színvonalának javítása ugyanezeken a területeken, több új lakás, mint amennyire számítottunk, és nem utolsósorban a színvonalas áruellátással alátámasz­tott kereskedelmi forgalom, amely ismét tekintélyes mérték­ben nőtt •— a lépten-nyomon közvetlenül is tapasztalható, jóleső eredmények. Még akkor is, ha egyikükhöz is, másikuk­hoz is kapcsolódhat egy bizonyos ,,de'’, hogy tudniillik, kívá­natos lett volna itt is, olt is netán többel, jobbat, szebbet elérni. Csakhogy már az is, ami történt, amivel tagadhatatlanul javult az élet nálunk, további terheket rótt áz államháztar­tásra, mégpedig olyan időszakban, amikor az számottevő ne­hézségekkel küzd. Hogy tisztán lássunk: a költségvetési bevé­telek jelentékeny hányadát tudatosan fordítjuk a termelés, a külkereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás támo­gatására, közben azonban, akaratlan, nem gazdaságos tevé­kenységek is dotációban részesülnek, ahelyett, hogy ezek ki­szorításával a gazdaságos produkció bővítésével, nagyobb mértékben növelhetnénk az ország és a költségvetés bevéte­leit. A bevétel kevesebb, a kiadás több a vártnál, innen a tervezettet meghaladó költségvetési hiány. Márpedig nem vé­letlenül hangsúlyozta a pénzügyminiszter az országgyűlés előtt: tartósan nem oszthatunk el többet, mint amennyit megtermelünk! ? Természetesen, a kormány hathatós intézkedéseket tett, é.s az elmúlt fél év már javuló irányzatot mutat. Las­san csökken a beruházási feszültség, határozott javulás jeleit mulatja a külkereskedelmi forgalom, és. szerencsére, egyre mérséklődnek a gazdaságtalan termelés lehetőségei is. Bár alighanem ezen a téren a legnehezebb kikényszeríteni a fordulatot. Pedig már az is igen jó eredményeket hozna, ha mind több é.s több vállalat foglalkozna nagy figyelemmel -a meglevő termelőkapacitások lehetséges jobb kihasználásával, ahelyett, hogy mindenáron a külsődleges bővítés, terjeszkedés ’ illúzióit kergeti — mindez objektív intézkedések kérdése egy­részt — amilyenek már történtek és továbbiakra is lehet számítani —, másrészt azonban szubjektív tényezők, tehát az emberi magatartás függvényei, s ezt sohasem szabad figyel­men kívül hagyni. „A. tv a niesdkei is megöli Gyár épül a Heniád-völgyheii Tovább fej lesz lib a 1ST HÍV encsi üzeméi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents