Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

1972. június 24., snombcit m ES®M^MÄ©WWiOliS®K5 5 A Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet elnöki irodájá­ban két plakett kelti fel a figyelmet. A vadászati világ- kiállítással kapcsolatos. A szövetkezet vadászházat mu­tatott be, s ezért az OKISZ arany-, a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium ezüstplakeltel tüntette ki a kollektíva t. A faipariak mast két ki­állításra készülnek. .Július­ban Hamburgban vadászhá­zal mutatnak be egy nyu­gatnémet cég megbízásából, amely várhatóan 5Q ilyen faipari munkát rendel meg. Ugyancsak júliusban tartják meg Miskolcon az V. helyi­ipari termékkiállítást, s a sátoraljaújhelyi kollektíva egv kétszobás és egy négy­szobás vikendházat állít ki. Műszaki fejlesztés, export Ezek a sikerek hosszú éve­ken át tartó szorgalmas mun­kát tükröznék. A szövetke­zet — az Asztalos Ktsz-ből kiválva — 195.7-ben lett ön­álló. A 22 emberből álló já­ték ktsz első évei igen bi­zonytalanok voltak, hiszen télén 2—4 hónapon át kény­szerszabadságot vettek k.i az emberek — megrendelések hiányában. A fejlődés a 60-as évek­ben vette kezdetét. Kapcso­latba léptek az ERDÉRT- tel, amely segített és segít ma is az anyagellátásban. A Sátoraljaújhelyi Faipari Szö­vetkezet közvetlenül a Szov­jetunióból ka.pja az anyagot, és ez igen előnyös a kollek­tívának. A faipariak 1959-ben ter­mellek először exportra. Gyü­mölcsösládákat készítenek. Az igény igen nagy, hiszen ebben az évben 19 millió forint, értékben exportálnak gyümölcsösládákat. A 280 tagú kollektívából 110 nődolgozó. A nőknek jelentős részük van az ex­portban. A ládaüzemben dolgozó nők egy-egy műszakban 3800—4000 szöget ütnek be a gyiimölcsösládöba, s a 7— 8 ezer kalapácsütés nem kis munkai A szövetkezet 1969- eel kezdődően jelentős mű­szaki fejlesztést végzett. A befejező rész egyik mozza­nataként három import tű­zőgépet, vásárolnak, amelyek •várhatóan az év második fe­lében érkeznek meg, s ez megszabadítja a nődolgozó­kat a kézi munkától. Yíkcndház és liordógyár A kollektíva 5 éve foglal­kozik vadász- és vikendhá- zak készítésével. Az első év­ben 1,2 milliós értékben gyártottak, s ebben az év­ben már 12 millió forint ér­tékben készítenek ilyen ter­mékeket. A munkát segíti az új szö­vetkezeti központ kialakítá­sa. A kollektíva 7 holdas tel­ket kapott tanácsi segítség­gel. Az elmúlt évben már építettek egy szerelőcsarno­kot. raktárai. Itt, az új te­lepen jobb lehetőség van a faalkotmányok készítésére. A munka megkönnyítésére kisgépeket szereztek be. Az 5 kézi csiszoló, körfűrész és gyalugép igen megkönnyíti a munkát, hiszen a nagy al­katrészeket; nem kell a be­épített gépekhez hurcolni. Az év második felében a hordókészítés lesz a „sláger". Korábban a MŰ ÁRT meg­rendelése alapján készítettek ilyen termékeket. Ebben az évben a Tokaj-hegyaljai Bor- kombináttal léptek közvet­len kapcsolatba, 1972-ben 3 ezer hektoliter űrlerjedelem- ben készítenek hordókat, s jövőre már pontosan a dup­láját várják ide. Nagy fejlesztés Gogh András, a szövetke­zet elnöke elmondotta, hogy I 1972 első fél évében az elő- I zetes számítások szerint igen jó, a tavalyinál nagyobb eredményt érnek el. Na­gyobbat, hiszen 34 millió fo­rint értéket akarnak adni. 3 milliós értékkel többel, mint 1971-ben. A jövő igen biztató. A IV. ötéves tervidőszakban felépí­tik az új központot, jobban tudják egyesíteni az erőket, és sok felesleges szállítástól, anyagi veszteségtől mene­külnek meg. A tervidőszak­ban 87 százalékkal növelik a termelési értéket, nagyobb részben a termelékenység növelésével, kisebb rész­ben a létszám fejleszté­sével. 1975-ben várhatóan már fél ezer ember dolgo­zik a Sátoraljaújhelyi Fa­ipari Szövetkezetben. Csorba Barna A tiszaijaikon,vai Petőfi Tsz kertészeiében is megkezdték az újburgonya szedését. A közös gazdaság a MÉK-ltel áll szerződéses kapcsolatban, így értékesíti kertészetének termékeit Mécs Ernő felv. Mini minden munkának, a tolmácskodásnak is megvan a maga szépsége — de ne­hézsége is. Szépsége kétség­kívül abban van, hogy kap­csolatot teremt két vagy több ember között, áthidalja a nyelvi nehézségeket, gondola­tokat. ötleteket, elképzelése­ket közvetít. Milyen öröm aztán, amikor az egyetértés, az egyel akarás lénye villan a szemekben, a tenyérbe csap a tenyér Nehézsége is bő­ven akad a munkának, hi­szen azok az emberek, akik között hidal igyekszik ké­pezni, más országból, más közegből valók, vérmérsékle­tük, gondolkodásmódjuk kü­lönböző. Mindezt okosan, ügyesen, tapintatosan csök­kenteni kell, fel kell oldani, közös nevezőre kell hozni Máskor a beszélgetés, vagya tárgyalás témája az, ami nagy-nagy körültekintést, ta­pintatot igényel Minderről eseti szó egy hosszú úton, Berlin cs Halle közöli a buszban. A tolmá­csok „pihenhetlek”, 'hivatalos szövegei nem kelteit fordí­taniuk. Ibolya Steinberger miauban mégis beszélt. Szí­nesen. érdelcesen. Több mint 20 év munkáját sűrítette dióhéjba. A háború utáni évek... A színia romokban heverő ország. . Aztán az asszonyok helytállása az új­jáépítésben, a romok eltaka­rításában. Ö szinte kezdet­től fogva tolthácskodik . .. Közvetítette már szavait ne­ves politikusnak, tudósnak, művésznek, mérnöknek, mun­kásnak, parasztnak, lán­cosnak, énekesnek. Voltak szép, de akadlak megrendí­tő élményei is. Voltak nehéz percei is, egyszer például el­akadtak az NDK-ban vendé­geskedő Állami Népi Együt­tes autóbuszával. Az órákig tarló rostokolástól a katonák mentették meg őket. Havat lapátoltak, utat törlek, míg végre az Állami Népi Együt­tes kiszabadult a német tél szorító fogságából. S cseré­be mit adhatott az együttes? Köszönő szót, s — belépő­jegyeket az előadásra. S másnap a segítő német kis- katonái; egytől egyig ott ül­tek az első sorokban. Ezen az esten az együttes nekik láncolt, s énekelt . . . # Ibi néni ott volt a berlini magyar követség épületének születésénél. Elejétől végéig lolmácskodolt. Magyar terve­ket és .elképzeléseket kellett összhangba hozni a német le­hetőségekkel és kivitelezés­sel. Módosításra is sor ke­rült, hiszen nem mindig állt rendelkezésre az a kő-, vagy márvány fajta, amelyet a terv megkívánt. Az épület azon­ban szépen épült, a tervezők, a kivitelezők jól együttmű­ködtek... S amikor Berlin egyik legszebb és legforgal­masabb helyén elkészült a követség épülete, kicsit ta­lán Ibi néni is büszke volt rá... — Amikor Vámos László­val „együtt, rendeztük” Ber­linben a Turandot c. ójáéról — kezdte Ibi néni —, volt egy kedves esel. A Televízió riportot készített Vámos Lászlóval, én tolmácsoltam. Másnap, vagy harmadnap az Operában, ahol egyébként jól ismernek, örömmel fogadtak: „Gratulálunk, Ibiké, láttuk a tévében". Aztán mintegy mel­lékesen hozzátették: „Maga is ott voll. Vámos úr ...” # .4 különböző konferenciák, ■nemzetközi plán innak mindig Ötlettel, s kétkezi munkával Halszázhúsz KISZ-fiatal él, tanul, dolgozik Putnokon. A 24 alapszervezetet a nagy­községi KISZ-bizottság irá­nyítja. Diákok, ipari, mező­gazdasági dolgozók, értelmi­ségiek a KISZ-tagok — mint mindenütt, s mint min­den községben, náluk is gon­dot jelent a szabad idő ész­szerű kihasználása. Elkép­zeléseik megvannak: beszél­getni, zenét hallgatni, érde­kes előadásokon részt venni, táncolni szeretnének. Ehhez pedig hely kell, pontosabban egy olyan környezet, amely nem zavarja szórakozásukat. IFJÚSÁGI CENTRUM Pillanatnyilag egy barát­ságtalan, két helyiségből ál­ló „ifjúsági ház” áll rendel­kezésükre. Elnyűtt, hiányos bútorok, kevés felszerelés, ri­deg környezet. Egyszóval ez a két helyiség jó lenne bútor raktárnak, ideiglenes bolt­nak, de 620 fiatal szórakozó­helyének semm iképpen. Az ideális ifjúsági ház szükségének gondolata évek óta foglalkoztatja a putnoki KISZ-eseket, s megoldáson törték a fejüket akkor is, amikor megjelent a megyei .tanács felhívása: a helyi ta­nácsok és KISZ-szervezetek jó együttműködését prezen­táló elgondolásokat, létesít­ményeket, akciókat, ponto­sabban az e témában bekül­dött legjobb pályázatot pénz­zel honorálják. A putnokiak a felhívás után azonnal ak­cióba léplek. Felkeresték a nagyközségi tanácsot, s meg­született! a nagy ötlet A vas­útállomás közelében van egy régi. kétszintes malomépület. amelyet nem használ ki kel-1 lóképpen a község — ebből; kellene ifjúsági házal csinál- j ni. A tanács adja az épületet, a fiatalok a munkát. Egyút­tal felmerült újabb lehető­ség is. A malom közelében ifjúsági parkot lehetne épí­teni, ahol a legkisebb gyerek és a legidősebb KISZ-fiatal is megtalálná szórakozását. A két létesítmény valódi ifjú­sági centrummá alakítja a környéket. SEGÍT AZ EGÉSZ KÖZSÉG Az elképzelésből pályázat lett, méghozzá nyertes pálya, zat, hiszen a megyei tanács 41) ezer forinttal jutalmazta a iiagy feladatot jelentenek a tolmács számára, hiszen itt már nemcsak a „mindenna­pi” nyelvre van szükség. Ezeken a konferenciákon sok­szor egyetlen szakterületről esik szó egészen részletesen, árnyaltan. A szakkifejezések­nek pontosaknak kell lenni­ük a fordításban, egyetlen szó, egyetlen szinonima ala­posan megváltoztatja a mon­dat. értelmét. Bizony előfor­dul. hogy a tolmács este szakmai, könyveket böngész odahaza, szóval készül a más­napi munkára .. ■ Miskolci vendégek mellett, is tolmácskodott a hosszú- hosszú évek alatt. Az egyik táncegyüttes üdeségét, fris­sességet, tagjainak kulturált magatartását ma is szívesen emlegeti... # A sok-sok élmény közül a kellemesekről beszél első­sorban és szívesen. Persze, kínosabbak is adódnak. Tol­mácskodott sokszor a bírósá­gon. apaság-megállapításnál, válópereknél. Maga is bele­pirult néha, olyasmit kellett lefordítania. A peres felel; családi szennyeseket tereget­lek ki, kigyót-békát kiabál­tak egymásra . .. # Tulajdonképpen az egész, a teljes élet tükröződik él­ményeiben, emlékeiben, A.: elet. amely árnyoldalai elle­nére szépül, előrehalad . . . Beezc Károly putnoki fiatalokat. A kezdő tökét először a nagyközségi tanács építészeti főelőadója, Tóth László toldotta meg. Nem pénzzel, hanem értékes társadalmi munkával: kitűnő tervet készített, barátságos if­júsági otthonná tervezte át a malomépületet'. Kihasználják a pincét is, ahol természete­sen klub lesz. A földszinten és az emeleten a KISZ-ese- ken kívül jut hely az úttö­rőknek, az MHSZ-nek es a munkásőrségnek is. Lesz kü­lön játékterem, tv-szoba, minden, ami egy ilyen hely­re kell. A tervező segítsége nem maradt követellenül. A Putnoki Bányaüzem, a szö­vetkezetek, a helyi vállala­tok, sőt, a kisiparosok vál­laltak önzetlen segítséget. Mintegy 300 ezer forint érté­kű társadalmi munkát fordí­tanak az épületre. Ha pedig ez így van, akkor jogos a putnoki KISZ-esek remény­kedése: várják a KISZ Köz­ponti Bizottság támogatását. NEM MARADNAK ADÓSOK A putnoki ifjúsági ház építése folyamatban van. A szakipari munkák a tervek •Tó ideje fel sem tűnnek már nekünk, miskolciaknak azok a kifakadások, ame­lyekkel a nem idevalósiak szidják a belváros útjait, el­hanyagolt állapotuk miatt. Mi már megszoktuk. Meg­szoktuk, hogy esős időben minden jármű lefröcsköl, mert valamelyik kerék be­leszalad egy sárral teli gö­dörbe. Megszoktuk, hogy a busz a lelkünket is kirázza az. egyik oldalán kátyú,s, má­sik oldalán macskaköves úton. A buszvezető is meg­szokta. hogy majd minden forduló után vissza kell erő­síteni a kirázódott csavaro­kat. És megszoktuk az „élet­veszélyt". hiszen akár a zeb­rán, akár másutt megyünk át: a keskeny, korszerűtlen úton, mindig megkönnyebbü­lés, ha sikerül baj nélkül át­érni. Megszoktuk tehát, hoz­záedződtünk, mégis elgondol­kodtató: a legnagyobb vidé­ki város, a megyei iparvidék közpon t j a, id ege n f or galm i centrum — s nem érdemli meg, hogy korszerű, hibátlan útjai legyenek? Az a baj, hogy Miskolc út­jai valahogy „mostohagye­reknek ' születtek, nincs „ap­juk", „anyjuk”, csak sok-sok „dadájuk . A belvárosi nagy kereszt, a széliében és hosz- szában futó főútvonalak ugyanis a KPM fennhatósága alá tartoznak. Ha viszont, valamelyik építő vállalat fel­bontja az aszfaltot, köteles­sége utána rendbetenni, mert nincs olyan vállalat, amely ezt a munkát elvé­gezné. Azaz hogy van a köztisztasági vállalatnak egy részlege, a kályúzók, de egy 30 tagú brigád képtelen a már meglévő hibákat is kija­vítani, hát még az állandó­an szaporodó gödröket el­tüntetni. Különben is, a kátyúzó brigád nem dolgozhat össze­vissza, pontos, bonyolult szerint augusztus 1-ig befeje­ződnek. A fiataloknak eddig nem túl sok munkájuk akadt az építkezésen, bár a későb­biekben abban, a kétkezi munkában sem lesz hiány. De kár volna azt hinni, hogy a putnoki KISZ-esek érdem­telenül kapják a termelőüze­mektől a sok segítséget. Rác/. József, a nagyközségi KISZ- bizottság titkára mindössze az elmúlt ősz óta jegyzi a fiatalok megmozdulásait, s máris jelentős társadalmi összefogásról tud beszámolni. A termelőszövetkezet RISZ- alapszervezete például a ta­vaszi mezőgazdasági munká­kat segítette munkaidején, s munkadíján túl, a kommu­nista műszakon mindig lehet számítani az ifjúságra. A leguióbbi kommunsta vasár­napon is 110 ezer forint ér­tékű munkát végeztek el, s 80 ezer facsemete erősödik a putnoki zöld területekén, amelyeket a KISZ-esek ültet­tek el szabad idejükben. Az ifjúsági házat: ötlettel, s két­kezi munkával építi a 620 fiatal. „ügymenet” nélkül. Először is a városi kerületi tanácsok bejelentik, hol, milyen mun­kát. kellene elvégezni.- Ezt naplózzák, az útjavítók el­lenőröket küldenek a hely­színre, azok felmérést készí­tenek. és akkor már nem marad más hátra, mint sor­számmal megjelölve elrakni. Majd ha rákerül a sor, be­csülettel el is végzik a mun­kát. Persze, történhet ez for­dítva is, hogy az útellenőrök jelentik a mit sem sejtő ta­nácsnak a sürgősen javítás­ra szoruló hibákat. Ha a ta­nácsnak van pénze, jöhet a munka besorolása, ha nincs, javitatlan marad az út. Az bizonyos, hogy ezt. az egy brigádot nem érheti vád. hiszen évente 3—4 millió fo­rint értékű javítást vállal­nak. Ezenkívül az ő köteles­ségük az útburkolati jelek felfestése, a közlekedési lám­pák, táblák kirakása, kar­bantartása. Harminc ember nem dolgozhat: egyszerre az egész városban, bár — mint. elmondták — gépi felszerelé­sük is megfelelő, mi több, speciális. Van aszfaltbontás­ra, földgyaluzásra, egyenge- tésre, meleg aszfaltozásra, betonkeverésre szolgáló gé­pük. Csak éppen az ember kevés. Saját: véleményük 'szerint is meg kellene két­szerezni a létszámot, hogy elvégezhessék az építők ál­tól feltúrt útszakaszok hely­reállítását is — amire egyéb­ként állandó igény van. Mindenkinek megvan a. maga keresztje. A KPM-nek a villanyrendőri álkérészt. a tanácsoknak a kisebb útke­reszteződések és a pénzhi­ány, nekünk pedig az évek óta elhanyagolt utakon való közlekedés. Marad a lefröcs­köl és. maradnak a zöttyenök és a macskakövek. De med­dig? (Orosz) Ütőn, útfélen Gödrökről, kátyúkról és a kátyúsókról Kiállítás Miskolcon és Hamburgiban Pillanatkép n Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezetből „Amikor Vámossal épült rendeztünk...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents