Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 124. szám
EiZAK-MAGYARORSZAG 2 ias., 1972. május 28., vasárnap VO is —---- — ,----B efejezte munkáját a szocialista brigád vezetők országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) vándormadarak módjára odébbállnak. A brigádmunka fogyatékosságainál is több a probléma a lakóhelyi közösségek légkörében. Mindenekelőtt a szocialista brigádok tehetik a legtöbbet azért, hogy munkahelyükön kívül is szocialista módon éljenek az emberek. Dudás Józsefné. a sárospataki postahivatal ellenőre' a postát ért gyakori bírálatok okaival foglalkozott. Mint mondotta, számos rajtuk kívül álló körülmény is akadályozza munkájuk jó elvégzését. de maguk a postai dolgozók is az eddiginél jóval többet tehetnek e fontos intézményünk tekintélyének megszilárdításáért. A postaszolgáltatások viszonylag gyakori pontatlanságának egyik oka, hogy az utóbbi években sok szakképzetlen ember került az intézményhez, ezért legfontosabb teendő a tanulás, amihez a legnagyobb segítséget éppen a szocialista brigádok nyújthatják. Szél Lászlóné, az Észak- magyarországi Vegyiművek vállalati kiváló szocialista brigád vezetője kifejtette: a szocialista brigád munkájának legnagyobb eredménye, ha kedvezően befolyásolja munkahelyének légkörét. Hangsúlyozta, hogy a rivalizálás és a féltékenység helyett a szocialista együttműködés légkörét kell megteremteni. További hozzászólások következtek, majd a tanácskozáson elnöklő Nemeslaki Tivadar, a SZOT1 titkára lezárta a vitát, amelynek két napján 36 felszólaló fejtette ki véleményét és mondta el javaslatát. Ezenkívül még csaknem 190-en jelentkeztek, de mert hozzászólásukra már nem jutott idő, felszólalásukat írásban leadhatták a tanácskozás rendezőségének. Felszólalásuk így helyet kapott a kétnapos munkaértekezlet jegyzőkönyvében is. A község mártírjára emlékeztek Gáspár Sándor összefoglalója Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára lépett mikrofon elé, s ' összefoglalta a vitát. — Másfél napos tanácskozásunk, úgy vélem elvégezte mindazt, amire vállalkozott — mondotta Gáspár Sándor. — Nagy segítséget adott a brigádmozgalom további fejlesztéséhez, most az a legfontosabb, hogy az itt elhang- zott jó javaslatokat, kezdeményezéseket valamennyi érdekelt közreműködésével realizáljuk. E munka megkívánja. hogy minden szinten foglalkozzanak á szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésének .kérdéseivel. a fejlő-* dést még gátló akadályok elhárításának módjaival. A már régebben kialakult gyakorlatnak megfelelően foglalkozni fognak ezzel a párt. a szakszervezet, a KISZ vezető szervei, a legfontosabb teendők azonban az üzemekre, á -vállalati kollektívákra hárulnak. A vállalatok gazdasági vezetésének, mozgalmi szerveinek és szocialista brigádjainak közös feladata, hogy a szocialista brigádmozgalom minél szérvesebben beépüljön az üzemi demokrácia rendszerébe. Hisz ma már nem egyszerű munka- mozgaiomróí van szó, szocialista brigádjaink az üzemi demokrácia fontos fórumai, mert itt fejlődtek ki a legintenzívebben a demokratikus munkamódszerek. — A szocialista brigádve- zetők, brigádtagok gyakran teszik szóvá, hogy a gazdasági vezetőktől nem kapják meg a kellő segítséget a mozgalom kibontakoztatásához. Ilyen jelenségek nyilvánvalóan léteznek, de ezek felszámolásához sem nélkülözhető a brigádok kezdeményezése. Gazdasági vezetőink a dolgozók legrátermettebbjeiből kerülnek ki. nem feltételezhetjük tehát, ha segítségüket igénylik, azt megtagadnák. A - brigádoknak (ellát öntevékenyebbeknek kell lenniük, ne várjanak panaszaikkal egy-egv iparági, vagy országos tanácskozásig, hanem, ha problémájuk van, arra hívják fel azonnal a gazdasági vezetők figyelmét. Legyenek tudatú-1 ban annak, hogy valameny- nyi szocialista brigádnak, valamennyi brigádtagnak mindahhoz köze van, ami az . üzemben történik, hisz elsősorban a vállalat rájuk számíthat, ha az üzemben rosz- szul mennek a dolgok, ha valamiben segítségre van szükség. A dolgozók kezdeményezései. gondolatai az üzemi előrehaladásnak igen fontos tényezői. — Mindehhez elengedhetetlen, hogy továbbfejlődjék a szocialista brigádmozgalom emberformáló ereje, s ami ennek fontos feltétele, növekedjék minden egyes dolgozó szakmai ismerete, műveltsége. Ugyanígy szükséges, hogy, a munkásság kulturális igényeiben is egy fokkal előbbre lépjen. A szellemi gazdagodáshoz rendkívül megfelelő keret a szocialista brigád, amelyben a dolgozók egymással vitatkozva vagy | egyetértve ki tudják választani a számukra legmegfelelőbb kulturális lehetőségeket. Szívesen segítenek a bpigá- i dóknak a’ kulturális és -mű- | vészeli élet élen járó képviselői is, szívesen közreműködnek a dolgozókat érdeklő, a munkásság életével fog- * lalkozó alkotások létrehozásában. Gáspár Sándor végül rámutatott, hogy a feltételek adottak a szocialista brigád- mozgalom további fejlődéséhez, a legfontosabb, hogy a lehetőségekkel élve az egyének, a kollektívák, az egész társadalom még gyorsabban haladjon előre a boldogulás útján. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott összefoglalója után Nemeslaki Tivadar zárta be a tanácskozást. Zárszavában hangsúlyozta: sok igazság van abban az. általános igényben, hogy a briS/.ombaton délben megnyílt Berény Róbert rajzainak kiállítása , Szombaton délben nyüt meg a Miskolci Képtár földszinti termében Á magyar rajzművészet mesterei című kiállítássofozat első darabja, amelyen Berény Róbert negyvenöt rajza látható. Az 1887-ben született és 1953-ban elhunyt sokoldalú művész munkásságának egy oldalát, a rajzművészetet érzékelteti ez a tárlat, de Jel- mutatja az alkotó sokszínű érdeklődéséi, s a kidolgozott rajzok es vázlatok együttese bizonyos alkotói gondolati folyamatokat is érzékeltet. A tárlaton látható a 45 rajzon kívül Berény Róbert egyik, milliók előtt ismeretes alkotása, a Fegyverbe! Fegyverbe! című 'tanácsköztársasági plakát kis méretű lenyomata A megnyitóünnepségen Czeglédi Ilona, a Diósgyőri Vármúzeum, a Miskolci Ga- ' lórin és a Miskolci Képtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket. közöttük a művész özvegyét, majd Végvári Lajos professzor meleg hangú beszédben méltatta Berény Róbert munkásságát. gádmozgalom hármas célkitűzéséhez szorosan kapcsolódjék a szocialista módon vezetni jelszó is. Kívánatos, hogy a következő hónapokban minden vállalatnál és munkahelyen megtartsák a szocialista brigádvezetők helyi tanácskozását és beszéljék meg a további tennivalókat. Ehhez a SZOT is segítséget nyújt azzal, hogy rövid időn belül nyomtatásban közreadja az országos tanácskozás jegyzőkönyvét. A vitában elhangzott és az írásban benyújtott javaslatokat pedig eljuttatja az illetékes állami és társadalmi szervekhez. A tanácskozás Nemeslaki Tivadar zárszavával véget ért. Veres Mihály elvtárs ismerteti Spísák János életútját, tevékenységét Tegnap, május 27-én, szombaton Spísák Jánosról, a község mártírjáról emlékeztek meg Göncön, a róla elnevezett utca 4. sz. ház emléktáblájának leleplezésekor. Az ünnepségen jelén volt Veress Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Bialis József, a Miskolc járási Pártbizottság első titkára. Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a járás, község társadalmi és tömegszervezetének képviselői, Spísák János özvegye, a család tagjai, harcostársak, meghívott vendégek és a község lakói. Spísák János életútját, tevékenységét Veres Mihály. az Encsi járási Pártbizottság titkára méltatta. A nehéz életút, a társadalmi igazságtalanságok felismerése korán bekapcsolta a munkásmozgalomba a fiatal kalapossegédet. 1918-ban aktívan . részt vett az őszirózsás^ forradalomban, - és szervezte a proletárdiktatúra helyi szerveit. _ A Tanácsköztársaság bukása után Kassára kerüli, és a Csehszlovák Kommunista Páft tagja lett. Baloldali magatartása miatt azonban kitoloncolták. Ezután Göncön telepedett le. A „vészé kommunistát” több ízben tartóztatták, állandói reni megfigyelés alatt tartót 1943-han 6 hónapi fegyl büntetésre ítélték. A sá| aljaújhelyi börtönből nappal az emlékezetes 1< rési kísérlet előtt szabad Ekkor újra letartóztatták, mint a társadalomra köí szélyes politikai szénit először, a nagykanizsai in; nálótáborba, majd ónnal dachaui koncentrációs táli ba vitték. Itt halt meg 1' május 19-én. IKádár iáim eEvtárs kiszieeie a szüíeíésespi jiívüBsáiikért Kádár János clvtárs az alábbiak közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: „Ezúton mondok őszinte köszönetét a párt-, állami és társadalmi szervezeteknek, a gyárak, a vállalatok, a termelőszövetkezetek, a kulturális, az oktatási és más intézmények dolgozóinak, mindazoknak, akik 60. születésnapom alkalmából csoportos vagy egyéni jókívánságaikkal megtiszteltek. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt .Központi Bizottságának első titkára” Üde gyermekvilág e> A megyei Rónai Sándor Művelődési Központban tegnap, május 27-én délben Azary Zoltán, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára nyitott^ meg az1 első megyei gyermekrajz- pályázat anyagából rendezett kiállítást. A pályázatra — amelyet a megyei tanács és Miskolc város Tanácsa művelődésügyi osztálya, valamint a megyei művelődés- ügyi központ hirdetett meg, 1352 pályamunka érkezett be. Ebiből 78-at ki • is állítottak. Csak azért nem többet, mert a kiállító „terem” szűknek bizonyult több ‘ í bemutatásához. Üde, tiszta gyermeki lúgról vallanak a képek; gyerekek mindennapjai! Meglepő, hogy milyen g dag formai és színyjjág milyen érzékeny a reákcj juk a gyermekélet apró-csi rő — de mindent jelentő; örömeire. Meit ezeken a j pékén elsősorban az ön van jelen és a szép sze! tele. A kiállítást, amelyet j gyermeknap tiszteletére rá deztek meg, két hétiig ll hatják a miskolciak. KUBAI ANZIKSZ A közelmúltban Kubáról írtam e lap hasábjain. Kilenc részben' összegeztem élményeimet. . Most, hogy Fidel Castro elvtárs Magyarországra látogat, elővettem jegyezeteimet, s mint kiderült, még sok mindent nem írtam meg. Ezekből nyújtok át egy csokorra valót. 1492-ben, amikor Kolumbusz a mesés Indiát keresvén felfedezte a Nagy-An- tillák legnagyobb szigetét, nemcsak azt jegyezte fel naplójába,1 hogy „paradi- * csőm, ez földünk legszebb vidéke”. A genovai hajós megörökítette azt is; , olyan pompás fákkal borított hegyeket és völgyeket látott, hogy gyönyörűség volt. nézni őket. A ma emberének ez a kijelentés — Kuba egyik-másik táján — túlzásnak tűnik. Pedig akkor minden bizonnyal igaz volt. Csakhogy azóta eltelt 480 esztendő. A gyarmatosítók a nagy. cukornádültetvények megteremtéséhez. szinte kipusztították a mahagóni-, a cédrus- és a pálmafákat. Ügyannyira, hogy a forradalom idején már qsak Kuba egyhatodát borították erdők. A Castro-kormány csodát művelj,' az elmúlt 13 év alatt 300 millió facsemetét'ültettek el, ezzel ismét erdő- . s/tettAc a szigetország 20 százalékát. A gigászi célkitűzés felett az ifjúsági szer- i . vezet vállalt védnökséget. A legeredményesebb csemeteültető ifjaknak emlékplaketteket adományoztak. ★ Miért lett forradalmár? — kérdeztem Vilma Espintől, Raul Castro feleségétől, a kubai nőszövetség titkárától. — Azért. — volt a válasz —. mert egyszerűen képtelen voltam elviselni népem nagy elmaradottságát. Kuba nem volt más. mint az amerikai imperializmus korlátlan vadászterülete. 1958ban szinte alig volt olyan kubai munkás, vagy mezőgazdasági dolgozó, aki ne szenvedett volna valamilyen krónikus betegségben a hiányos táplálkozás következtében. A lakosságnak mindössze négy százaléka evett húst, *2 százaléka tojást, 11 százaléka fogyasztott ^rendszeresen tejet. A parasztok 89 százaléka nélkülözte a villanyvilágítást. A művelődés területén a legjellemzőbb adat: a forradalom előtti Kuba lakosságának több' mint 70 százaléka analfabéta volt. Ezt tudva és látva, hogyne lettem volna forradalmár?! 1956. december 2-át mulatta a naptár. Egy mexikói kikötőből Castro vezetése alatt 80 forradalmár szállott Kuba partjaira a Granma nevű — azóta már legendás hírűvé vált kis hajó (nia így nevezik a párt. központi lapját). Batista rendőrsége értesült a partra szállás tervéről, és, felkészülve várta a Granmát. Castro és társai »közül mindössze tizenketlen menekültek meg a parti összetűzésből, és bevetették magukat a Sierra Maeslra áthatolhatatlan erdőségeibe, amely az Oriente" tartományban fekszik. Az uralkodó körök mosolyogtak a 12 forradalmáron, ve-, •szélytelennek találták őket. Elfelejtették azonban, hogy a Castro vezette forradalom minden igaz. «kubainak érdeke. és a nép elkeseredettsége már a tetőfokára hágott. így történt aztán, hogy Castro' zászlaja alá ezerszámra álltak újabb és ú.iabb harcosok. így kezdődött Castro forradalma. Az Amerikai Egyesült Államok kardcsörtető politikusai nehezen tudtak belenyugodni, hogy Kubát elveszítették. Ezért szinte nincs olyan hónap, hogy ne próbálkoznának disszidenseket lenni szigetország partjaira. Így aztán va! ban úgy kell értelmezni az ottani \ szonyokat, hogy a dolgozók egyik kea ben szerszám, a másikban puska va A partra szállások mindig a milicista a hadsereg\ győzelmével értek végi Órák, de legkésőbb néhány nap alá felszámolják az ellenséges erőket, i nemcsak a partra szállási kísérlet tartoznak a módszereik közé. Megpv bálkoznak olyanokkal is,, hogy Ku1 partjainál halászgató, becsületes kétÚ zi munkásembereket rabolnak el. K évvel ezelőtt például 13 kubai hálás hurcoltak el. E teltük kivívta a vili közvéleményének felháborodását. Granma című újság nyomdászaiból p1 dig azt váltotta ki, hogy másnáp Nix< nevének x betűjéből horogkeresztet fo múltak. Azóta valamennyi kubai újsáí ban így jelenik meg áz amerikai élni neve. Kuba csodát művelt felszabadulni óta. Szinte, teljesen .felszámolták á analfabétizmust, a különböző népbetef ségeket • — .elindultak a szocializmij útján. Még ma is a cukornád a fő te!1 melésük. Az egykori cukornádtermel© a duplájára fokozták. A tavalyi év rá kordnak számított. Ha nem is volt mh 2 I a tervezett 10 milliós célkitűzés, de fél milliós termeléssel büszkéiket es hettek. Többszörösére emelték a muí katermelékenv.séget. Korszerű háza Iá építettek — főleg falun. Célkitűzései!«’ úgy érik el. hogy minden évnek me? van a maga jelszava. Tizenhárom e?’ nek. 13 jelszava volt. Gratulálunk a kubai nép nagyszer1} tettéhez. FiVilor László