Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

EiZAK-MAGYARORSZAG 2 ias., 1972. május 28., vasárnap VO is —---- — ,----­B efejezte munkáját a szocialista brigád vezetők országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) vándormadarak módjára odébbállnak. A brigádmunka fogyatékosságainál is több a probléma a lakóhelyi közös­ségek légkörében. Mindenek­előtt a szocialista brigádok tehetik a legtöbbet azért, hogy munkahelyükön kívül is szocialista módon éljenek az emberek. Dudás Józsefné. a sáros­pataki postahivatal ellenőre' a postát ért gyakori bírála­tok okaival foglalkozott. Mint mondotta, számos raj­tuk kívül álló körülmény is akadályozza munkájuk jó el­végzését. de maguk a postai dolgozók is az eddiginél jó­val többet tehetnek e fontos intézményünk tekintélyének megszilárdításáért. A posta­szolgáltatások viszonylag gya­kori pontatlanságának egyik oka, hogy az utóbbi években sok szakképzetlen ember ke­rült az intézményhez, ezért legfontosabb teendő a tanu­lás, amihez a legnagyobb segítséget éppen a szocialista brigádok nyújthatják. Szél Lászlóné, az Észak- magyarországi Vegyiművek vállalati kiváló szocialista brigád vezetője kifejtette: a szocialista brigád munkájá­nak legnagyobb eredménye, ha kedvezően befolyásolja munkahelyének légkörét. Hangsúlyozta, hogy a rivali­zálás és a féltékenység he­lyett a szocialista együttmű­ködés légkörét kell megte­remteni. További hozzászólások kö­vetkeztek, majd a tanácsko­záson elnöklő Nemeslaki Ti­vadar, a SZOT1 titkára le­zárta a vitát, amelynek két napján 36 felszólaló fejtette ki véleményét és mondta el javaslatát. Ezenkívül még csaknem 190-en jelentkeztek, de mert hozzászólásukra már nem jutott idő, felszólalásu­kat írásban leadhatták a ta­nácskozás rendezőségének. Felszólalásuk így helyet ka­pott a kétnapos munkaérte­kezlet jegyzőkönyvében is. A község mártírjára emlékeztek Gáspár Sándor összefoglalója Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára lépett mik­rofon elé, s ' összefoglalta a vitát. — Másfél napos tanácsko­zásunk, úgy vélem elvégezte mindazt, amire vállalkozott — mondotta Gáspár Sándor. — Nagy segítséget adott a brigádmozgalom további fej­lesztéséhez, most az a legfon­tosabb, hogy az itt elhang­- zott jó javaslatokat, kezde­ményezéseket valamennyi ér­dekelt közreműködésével rea­lizáljuk. E munka megkíván­ja. hogy minden szinten fog­lalkozzanak á szocialista bri­gádmozgalom továbbfejlesz­tésének .kérdéseivel. a fejlő-* dést még gátló akadályok elhárításának módjaival. A már régebben kialakult gya­korlatnak megfelelően fog­lalkozni fognak ezzel a párt. a szakszervezet, a KISZ ve­zető szervei, a legfontosabb teendők azonban az üzemek­re, á -vállalati kollektívákra hárulnak. A vállalatok gaz­dasági vezetésének, mozgal­mi szerveinek és szocialista brigádjainak közös feladata, hogy a szocialista brigádmoz­galom minél szérvesebben beépüljön az üzemi demok­rácia rendszerébe. Hisz ma már nem egyszerű munka- mozgaiomróí van szó, szocia­lista brigádjaink az üzemi demokrácia fontos fórumai, mert itt fejlődtek ki a leg­intenzívebben a demokrati­kus munkamódszerek. — A szocialista brigádve- zetők, brigádtagok gyakran teszik szóvá, hogy a gazda­sági vezetőktől nem kapják meg a kellő segítséget a mozgalom kibontakoztatásá­hoz. Ilyen jelenségek nyil­vánvalóan léteznek, de ezek felszámolásához sem nélkü­lözhető a brigádok kezde­ményezése. Gazdasági veze­tőink a dolgozók legráter­mettebbjeiből kerülnek ki. nem feltételezhetjük tehát, ha segítségüket igénylik, azt megtagadnák. A - brigádok­nak (ellát öntevékenyebbek­nek kell lenniük, ne várja­nak panaszaikkal egy-egv iparági, vagy országos ta­nácskozásig, hanem, ha prob­lémájuk van, arra hívják fel azonnal a gazdasági vezetők figyelmét. Legyenek tudatú-1 ban annak, hogy valameny- nyi szocialista brigádnak, valamennyi brigádtagnak mindahhoz köze van, ami az . üzemben történik, hisz első­sorban a vállalat rájuk szá­míthat, ha az üzemben rosz- szul mennek a dolgok, ha valamiben segítségre van szükség. A dolgozók kezde­ményezései. gondolatai az üzemi előrehaladásnak igen fontos tényezői. — Mindehhez elengedhe­tetlen, hogy továbbfejlődjék a szocialista brigádmozgalom emberformáló ereje, s ami ennek fontos feltétele, növe­kedjék minden egyes dolgo­zó szakmai ismerete, művelt­sége. Ugyanígy szükséges, hogy, a munkásság kulturá­lis igényeiben is egy fokkal előbbre lépjen. A szellemi gazdagodáshoz rendkívül megfelelő keret a szocialista brigád, amelyben a dolgozók egymással vitatkozva vagy | egyetértve ki tudják válasz­tani a számukra legmegfele­lőbb kulturális lehetőségeket. Szívesen segítenek a bpigá- i dóknak a’ kulturális és -mű- | vészeli élet élen járó képvi­selői is, szívesen közremű­ködnek a dolgozókat érdek­lő, a munkásság életével fog- * lalkozó alkotások létrehozá­sában. Gáspár Sándor végül rá­mutatott, hogy a feltételek adottak a szocialista brigád- mozgalom további fejlődésé­hez, a legfontosabb, hogy a lehetőségekkel élve az egyé­nek, a kollektívák, az egész társadalom még gyorsabban haladjon előre a boldogulás útján. Gáspár Sándor nagy taps­sal fogadott összefoglalója után Nemeslaki Tivadar zár­ta be a tanácskozást. Zársza­vában hangsúlyozta: sok igazság van abban az. álta­lános igényben, hogy a bri­S/.ombaton délben megnyílt Berény Róbert rajzainak kiállítása , Szombaton délben nyüt meg a Miskolci Képtár föld­szinti termében Á magyar rajzművészet mesterei című kiállítássofozat első darabja, amelyen Berény Róbert negyvenöt rajza látható. Az 1887-ben született és 1953-ban elhunyt sokoldalú művész munkásságának egy oldalát, a rajzművészetet ér­zékelteti ez a tárlat, de Jel- mutatja az alkotó sokszínű érdeklődéséi, s a kidolgozott rajzok es vázlatok együttese bizonyos alkotói gondolati folyamatokat is érzékeltet. A tárlaton látható a 45 rajzon kívül Berény Róbert egyik, milliók előtt ismeretes alko­tása, a Fegyverbe! Fegyver­be! című 'tanácsköztársasági plakát kis méretű lenyoma­ta A megnyitóünnepségen Czeglédi Ilona, a Diósgyőri Vármúzeum, a Miskolci Ga- ' lórin és a Miskolci Képtár igazgatója köszöntötte a meg­jelenteket. közöttük a mű­vész özvegyét, majd Végvári Lajos professzor meleg han­gú beszédben méltatta Be­rény Róbert munkásságát. gádmozgalom hármas célki­tűzéséhez szorosan kapcso­lódjék a szocialista módon vezetni jelszó is. Kívánatos, hogy a következő hónapok­ban minden vállalatnál és munkahelyen megtartsák a szocialista brigádvezetők he­lyi tanácskozását és beszél­jék meg a további tennivaló­kat. Ehhez a SZOT is segít­séget nyújt azzal, hogy rö­vid időn belül nyomtatásban közreadja az országos ta­nácskozás jegyzőkönyvét. A vitában elhangzott és az írásban benyújtott javaslato­kat pedig eljuttatja az illeté­kes állami és társadalmi szervekhez. A tanácskozás Nemeslaki Tivadar zárszavával véget ért. Veres Mihály elvtárs ismerteti Spísák János életútját, tevékenységét Tegnap, május 27-én, szom­baton Spísák Jánosról, a község mártírjáról emlékez­tek meg Göncön, a róla el­nevezett utca 4. sz. ház em­léktáblájának leleplezésekor. Az ünnepségen jelén volt Veress Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Bialis József, a Miskolc já­rási Pártbizottság első titká­ra. Fejes László, a megyei ta­nács elnökhelyettese, vala­mint a járás, község társa­dalmi és tömegszervezetének képviselői, Spísák János öz­vegye, a család tagjai, har­costársak, meghívott vendé­gek és a község lakói. Spísák János életútját, te­vékenységét Veres Mihály. az Encsi járási Pártbizottság titkára méltatta. A nehéz életút, a társadalmi igazság­talanságok felismerése korán bekapcsolta a munkásmozga­lomba a fiatal kalapossegé­det. 1918-ban aktívan . részt vett az őszirózsás^ forra­dalomban, - és szervezte a proletárdiktatúra helyi szer­veit. _ A Tanácsköztársaság bu­kása után Kassára kerüli, és a Csehszlovák Kommunista Páft tagja lett. Baloldali ma­gatartása miatt azonban ki­toloncolták. Ezután Göncön telepedett le. A „vészé kommunistát” több ízben tartóztatták, állandói reni megfigyelés alatt tartót 1943-han 6 hónapi fegyl büntetésre ítélték. A sá| aljaújhelyi börtönből nappal az emlékezetes 1< rési kísérlet előtt szabad Ekkor újra letartóztatták, mint a társadalomra köí szélyes politikai szénit először, a nagykanizsai in; nálótáborba, majd ónnal dachaui koncentrációs táli ba vitték. Itt halt meg 1' május 19-én. IKádár iáim eEvtárs kiszieeie a szüíeíésespi jiívüBsáiikért Kádár János clvtárs az alábbiak közlésére kérte fel a Ma­gyar Távirati Irodát: „Ezúton mondok őszinte köszönetét a párt-, állami és tár­sadalmi szervezeteknek, a gyárak, a vállalatok, a termelő­szövetkezetek, a kulturális, az oktatási és más intézmények dolgozóinak, mindazoknak, akik 60. születésnapom alkalmá­ból csoportos vagy egyéni jókívánságaikkal megtiszteltek. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt .Központi Bizottságának első titkára” Üde gyermekvilág e> A megyei Rónai Sándor Művelődési Központban teg­nap, május 27-én délben Azary Zoltán, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizott­ságának titkára nyitott^ meg az1 első megyei gyermekrajz- pályázat anyagából rendezett kiállítást. A pályázatra — amelyet a megyei tanács és Miskolc város Tanácsa mű­velődésügyi osztálya, vala­mint a megyei művelődés- ügyi központ hirdetett meg, 1352 pályamunka érkezett be. Ebiből 78-at ki • is állítot­tak. Csak azért nem többet, mert a kiállító „terem” szűknek bizonyult több ‘ í bemutatásához. Üde, tiszta gyermeki lúgról vallanak a képek; gyerekek mindennapjai! Meglepő, hogy milyen g dag formai és színyjjág milyen érzékeny a reákcj juk a gyermekélet apró-csi rő — de mindent jelentő; örömeire. Meit ezeken a j pékén elsősorban az ön van jelen és a szép sze! tele. A kiállítást, amelyet j gyermeknap tiszteletére rá deztek meg, két hétiig ll hatják a miskolciak. KUBAI ANZIKSZ A közelmúltban Kubáról írtam e lap hasábjain. Kilenc részben' összegeztem élményeimet. . Most, hogy Fidel Castro elvtárs Magyarországra látogat, elővet­tem jegyezeteimet, s mint kiderült, még sok mindent nem írtam meg. Ezekből nyújtok át egy csokorra valót. 1492-ben, amikor Kolumbusz a mesés Indiát keresvén felfedezte a Nagy-An- tillák legnagyobb szigetét, nemcsak azt jegyezte fel naplójába,1 hogy „paradi- * csőm, ez földünk legszebb vidéke”. A genovai hajós megörökítette azt is; , olyan pompás fákkal borított hegyeket és völgyeket látott, hogy gyönyörűség volt. nézni őket. A ma emberének ez a kijelentés — Kuba egyik-másik táján — túlzásnak tűnik. Pedig akkor min­den bizonnyal igaz volt. Csakhogy azóta eltelt 480 esztendő. A gyarmatosítók a nagy. cukornádültetvények megterem­téséhez. szinte kipusztították a maha­góni-, a cédrus- és a pálmafákat. Ügyannyira, hogy a forradalom idején már qsak Kuba egyhatodát borították erdők. A Castro-kormány csodát mű­velj,' az elmúlt 13 év alatt 300 millió facsemetét'ültettek el, ezzel ismét erdő- . s/tettAc a szigetország 20 százalékát. A gigászi célkitűzés felett az ifjúsági szer- i . vezet vállalt védnökséget. A legered­ményesebb csemeteültető ifjaknak em­lékplaketteket adományoztak. ★ Miért lett forradalmár? — kérdez­tem Vilma Espintől, Raul Castro fele­ségétől, a kubai nőszövetség titkárától. — Azért. — volt a válasz —. mert egyszerűen képtelen voltam elviselni népem nagy elmaradottságát. Kuba nem volt más. mint az amerikai impe­rializmus korlátlan vadászterülete. 1958­ban szinte alig volt olyan kubai mun­kás, vagy mezőgazdasági dolgozó, aki ne szenvedett volna valamilyen króni­kus betegségben a hiányos táplálkozás következtében. A lakosságnak mind­össze négy százaléka evett húst, *2 szá­zaléka tojást, 11 százaléka fogyasztott ^rendszeresen tejet. A parasztok 89 szá­zaléka nélkülözte a villanyvilágítást. A művelődés területén a legjellemzőbb adat: a forradalom előtti Kuba lakos­ságának több' mint 70 százaléka analfa­béta volt. Ezt tudva és látva, hogyne lettem volna forradalmár?! 1956. december 2-át mulatta a nap­tár. Egy mexikói kikötőből Castro ve­zetése alatt 80 forradalmár szállott Ku­ba partjaira a Granma nevű — azóta már legendás hírűvé vált kis hajó (nia így nevezik a párt. központi lapját). Batista rendőrsége értesült a partra szállás tervéről, és, felkészülve várta a Granmát. Castro és társai »közül mindössze tizenketlen menekültek meg a parti összetűzésből, és bevetették ma­gukat a Sierra Maeslra áthatolhatatlan erdőségeibe, amely az Oriente" tarto­mányban fekszik. Az uralkodó körök mosolyogtak a 12 forradalmáron, ve-, •szélytelennek találták őket. Elfelejtet­ték azonban, hogy a Castro vezette for­radalom minden igaz. «kubainak érde­ke. és a nép elkeseredettsége már a te­tőfokára hágott. így történt aztán, hogy Castro' zászlaja alá ezerszámra álltak újabb és ú.iabb harcosok. így kezdődött Castro forradalma. Az Amerikai Egyesült Államok kard­csörtető politikusai nehezen tudtak be­lenyugodni, hogy Kubát elveszítették. Ezért szinte nincs olyan hónap, hogy ne próbálkoznának disszidenseket lenni szigetország partjaira. Így aztán va! ban úgy kell értelmezni az ottani \ szonyokat, hogy a dolgozók egyik kea ben szerszám, a másikban puska va A partra szállások mindig a milicista a hadsereg\ győzelmével értek végi Órák, de legkésőbb néhány nap alá felszámolják az ellenséges erőket, i nemcsak a partra szállási kísérlet tartoznak a módszereik közé. Megpv bálkoznak olyanokkal is,, hogy Ku1 partjainál halászgató, becsületes kétÚ zi munkásembereket rabolnak el. K évvel ezelőtt például 13 kubai hálás hurcoltak el. E teltük kivívta a vili közvéleményének felháborodását. Granma című újság nyomdászaiból p1 dig azt váltotta ki, hogy másnáp Nix< nevének x betűjéből horogkeresztet fo múltak. Azóta valamennyi kubai újsáí ban így jelenik meg áz amerikai élni neve. Kuba csodát művelt felszabadulni óta. Szinte, teljesen .felszámolták á analfabétizmust, a különböző népbetef ségeket • — .elindultak a szocializmij útján. Még ma is a cukornád a fő te!1 melésük. Az egykori cukornádtermel© a duplájára fokozták. A tavalyi év rá kordnak számított. Ha nem is volt mh 2 I a tervezett 10 milliós célkitűzés, de fél milliós termeléssel büszkéiket es hettek. Többszörösére emelték a muí katermelékenv.séget. Korszerű háza Iá építettek — főleg falun. Célkitűzései!«’ úgy érik el. hogy minden évnek me? van a maga jelszava. Tizenhárom e?’ nek. 13 jelszava volt. Gratulálunk a kubai nép nagyszer1} tettéhez. FiVilor László

Next

/
Thumbnails
Contents