Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 1972. május 28., vasárnap A könyv ünnepén Többszörös ünnepet jelent számunkra az idei könyvhét. Első gondolatunk a jó lokál­patriotizmusból fakad- Örü­lünk annak, hogy az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitója éppen Miskolcon, a mi megye székvárosunk­ban lesz ma délelőtt, de en­gedtessék meg nekünk is, borsodiaknak, hogy még job­ban örüljünk az alkalom­nak, amihez itt Miskolcon ez a megnyitó ünnepség kapcsolódik: a megyei könyvtár megnyitásának. Nagyon régóta vártunk er­re a közművelődési intéz­ményre, talán szükségte­len is feljegyezni, mióta, hi­szen ma dr. Bodnár Ferenc- nek, az MSZMP KB tágjá­nál«:, a megyei pártbizottság eláö titkárának avatóbeszé­dével a ,köz tulajdonába kerül, Miskolc és Borsod könyvbarát lakosainak birto-, kává lpsz ez a jól felsze­relt, szép, korszerű könyv­tár. s ha majd élünk lehe­tőségeivel, gyorsan feledés­be merülnek a.zók n- nehéz­ségek, amelyele a régi épü­letben a könyvtár munká­ját mind szőkébb körre kor­látozták. Az idei könyvhét szervesen kapcsolódik az 1 egész civili­zált világot átfogó mozga­lomhoz, a nemzetközi könyv­év eseménysorozatához. En­nek az eseménysorozatnak célkitűzései nemesek. Köny­vet minden ember kezébe! — olvasható a célok között. Valóban, igen sok még föl­dünk területén a fehér folt, ahová el kell juttatni a tu­dás forrását jelentő köny­vet, és tudatosítani, hogy a tömegkommunikáció, a tele­vízió, rádió, mozi, magneto­fon és a technikai gondolat­közlés sok más formájának diadalmaskodása idején is az első forrása minden tudás­nak, és a nemes, szép él­ményszerzésnek. . változat­lanul a könyv marad. Érde­mes figyelembe venni, hogy amikor színházak, mozik lá­togatottsága erősen meg­csökkent, mert az emberek televízióval elégítik ki tu­dásszomjukat, nem csökken az érdeklődés a könyvek iránt. Könyvforgalomról esvén szó, érdemes < megállnunk egy pillanatra. A nemzetkö­zi könyvév célja, a könyvet minden kézbe, nálunk ter­mészetesen másképpen ér­telmezendő, mint például Dél-Amerika országaiban, vagy Afrika nemrégiben sza­baddá lett államaiban, ahol magas hányadot jelentenek az analfabéták, ahol a könyv viszonylag ritkaságnak szá­mít. Mi már a könyvet minden ember kezébe jel­szót úgy kell értelmeznünk, bogy jó könyvet minden ember kezébe, és nem kíván­juk könyvpropagandánkat, társadalmi erőinket minden könyvalakú nyomtatvány népszerűsítéséért harcba vetni. S ezért kellett megáll­nunk a könyvforgalomnál. Könyvboltjaink pénztári forgalma nem mutat kedve­zőtlen képet. De ha meg­nézzük, milyen hányadot je­lent a könyvesbolti forga­lomban a lektűr, a félpony­va, sőt a teljesen értéktelen olvasnivaló is, úgy máf nem is tetszenek annyira az ered­mények. A könyv' ünnepén tudatosítsuk a módosított jelszót, ahogyan azt a nem­zetközi könyvév egyik fon­tos hazai eseményén, a mis­kolci műegyetemen tartott tudományos ülésszakon’, dr. Szabó János rektorhelyettes is proponálta: Jó könyvet minden ember kezébe! Az idei könyvhét részben különbözik sok korábbitól. Nem elsősorban a sátrak hollétére, a kereskedelmi külsőségekre gondolunk, ha­nem arra a jelenségre, hogy talán első alkalom a könyv­hetek történetében, hogy kü- löfl könyvhéti ajánlójegyzék nincsen, egyszerűen azért, mert külön könyvheti kiad­ványok sincsenek. Jóllehet, néhány értékes és kevésbé értékes mű a hirdetésekben könyvheti megjelöléssel sze­repel, a véletlennek is betud­ható, hogy most jelennek meg, hiszen bőségesen bu­zogó könyvkiadásunk forrá­sai az év egyetlen hetén sem szoktak elapadni. Azzal ’az elhatározással4 viszont, hogy az , évben eddig megjelent minden kiadványt szinte ki­vétel nélkül az ünnepi könyvhét könyvének kelle­ne tekinteni, devalváltuk az ünnepi könyvet. Igen, mert jelent meg bizonyára nem kis számban az elmúlt hó- naDokban olyan kötet is, amelynek a könyv ünnepén kevés lehet a keresnivalója. De ne legyünk ünnepron- tók. Tekintsünk el a könyv­hét kereskedelmi vonatkozá­saitól. Fogjuk fel a könyv­hetet elsősorban úgy, mint a könyv és: az olvasó, az író és közönsége találkozásának ünnepi időszakát. Igaz ugyan, mint éppen az előbb emlí­tett könyvtári és könyvbol­ti forgalom tanúsítja, hogy a könyv és az olvaso talál­kozása egész évben folya­matos, a különböző művelő­dési intézmények program­jai pedig rendszeresen biz­tosítanak személyes találko­zásokat írók és olvasók kö­zött. Változatlan gond azonban az, hogy miként lehetne a könyv és a. százezrek meg­változott viszonyai között újabb tartalmat adni a könyvhétnek, mivel lehetne menetrendszerű megszokott- ságától eltérni, mivel lehetne ünnepibbé tenni. A tudás forrása a könyv, és az ’em­ber találkozása mindennapos. Az író és olvasó találkozása is mind gyakoribb. Minden könyvhéttől várjuk, hogy e kapcsolatokba n in eg új ülés t hoz. Ezt várjuk a ma kez­dődőtől is. Benedek Miklós 124, féle kötetben válogathatnak az ózdiak Özdon az ünnepi könyvhé­ten ez évben az .utcai árusí­tás helyett a sikeresebbnek ígérkező munkahelyi és is­kolai könyvvásárokat szer­vezik a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat Szőnyi Márton könyvesboltjának munkatársai. A 14 ezer em­bert foglalkoztató Ózdi Ko­hászati Üzemek területén 14 helyei! rendeznek könyvvá­sárt. Az idén is sikeresnek ígérkezik a hivatalház I-ben és a finomheng'erműben az árusítás: minden évben ezen a két munkahelyen vásárol­ták a legtöbb ' könyvet a vállalat dolgozói. A város valamennyi álta­lános és - középiskolájában árusítanak könyvet a peda­gógusok, az általános isko­lákban a gyermeknap egyik rendezvényeként. A mérsé­kelt áron kapható ifjúsági műveket igényelték elsősor­ban, melyekből gazdag vá­lasztékot biztosítottak a könyvkiadók. A Kohász-szálló közelében asztali árusítást rendeznek. Vasárnap délelőtt tíztől es­te hatig állnak a könyves­boltok és a pavilonok az óz­diak rendelkezésére. A könyvesboltok elégedet­tek a választékkal: néhány nap alatt a Szőnyi Márton könyvesbolt például 124 féle kötetet, kapott, csaknem 150 ezer forint értékben. Három­hetes rejtvénypályázatot is indítottak a \ könyvhétre, melynek nyomán — a ko­rábbi tapasztalatok szerint — két-hárexmezer ember is­merkedhet meg a megjelent új könyvekkel és kaphat kedvet a vásárláshoz. A könyvesboltok, annak ellenére, hogy ebben az év­ben nem kerül sor könyv- heti árleszállításra, a koráb­bi évekhez hasonló, nagy forgalmat várnak Ózdon. — magyar — Előadások, kiállítások a Rákóczi Múzeumban A Rákóczi Múzeum veze­tősége is — dr. Janó Ákos igazgató irányításával — je­lentős részt vállalt. Sárospa­takon a városi tanács műve­lődésügyi osztálya állal ren­dezett májusi kulturális és tudományos hetek rendkívül gazdag’ programjából. Egy­részt otthont biztosítottak Halmy, Miklós festőművész tárlatának, másrészt maguk is kiállítást nyitottak azok­ból . a tárgyi emlékekből, le­letekből, amelyek a vár helyreállításával, . a leltárá­ról. A vár területén folyó feltárási munkákkal egyide­jűleg kívánják rendbehozni u vár külső bástyájának kör­nyékét, utakat, . parkosított területeket létesítenek, hogy fokozatosan kialakítsák a vár körüli műemléknegye­det. Az előadást Kükemezey Józsefnek, a műemlékvédel­mi bizottság titkárának ava­tott irányításával vita követ­te. Nagy érdeklődés kíséri hétről hétre a Rákóczi Mú­zeumnak azt a rendezvény- sorozatát is, amelyben ne­ves pataki öregdiák tudósok, Rövid fi Intek júniusban A júniusi moziműsorban ismét, néhány új rövidfilm kerül a közönség elé. A magyar kisfilmek közül be­mutatják a Nógrádi Sándor életűtjáról szóló, A parti­zán tábornok című dokumentumfilmet, Glósz Robert munkáját, Paulusz Alajos Kiskarácsony — nagykará­csony című filmjét, amely a háborús játékokról közöl elgondolkoztató véleményt,. azokról a játékszerekről, amelyeket már az óvodában a gyerek kezébe adnak. A harmadik magyar film alkotója Farkas István, címe A sugárzó izotópok, e cím már a tartalmat is közli. Ugyancsak magyar film még a Séta, a Negyedszázad’ magyar légikrónikája, az Adagio, a Jónyer—Klanioár világbajnok párosról készült filmriport, továbbá Ko- •vásznay György rajzfilmje, a Fény és árnyék. A külföld: kisfilmmű vészetet képviseli a román Poianai építészei, és a Hogyan született a térkép, a a bolgár Plovdivi mozaik és a Bulgária erődítménye, valamint a szovjet Kaukázusi séta. Júniusban jelenik meg a Világmagazin 84. száma is. Vázlat Mczey István munkája Vizsgaidőszak az egyetemen Évente kétszer egy-cgy hó­napra megszűnnek az elő­adások, a szemináriumi fog­lalkozásók az egyetemen. Évente kétszer vizsgaidőszak van. Ilyenkor az egyetemis­ták behúzódnak szobájukba, elbújnak a hatalmas könyv­es jegyzethalmaz közé és ta­nulnak, tanulnak, tanulnák. A vizsgaidőszak mindg nehéz , erőpróba még azoknak is, akik a tanévben is szorgal­masan és folyamatosan sajá­tították el az ismereteket. Fehér Lászlóval, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem ta­nulmányi osztályának veze­tőjével beszélgettünk a vizs­gaidőszakról. — Mikor kezdődött es meddig tart a vizsgaidőszak? — Május 22-től vizsgáz­hatnak a diákok június 24-ig. A negyedévesek azonban jú­lius 8-ig tehetnek vizsgákat, ők ugyanis közben gyakor­latra mennék. Azután szünet következik, s augusztus 20- tól szeptember 9-ig folytató­dik a Vizsgaidőszak. — Ez már az utóvizsga- időszak? — Nem egészen, hiszen az utóvizsga megszűnt, csak is­mételt vzisgákról beszélünk. Ismételt vizsgát pedig a nor­mál vizsgaidőszakban is te­het a hallgató. Arra is mód­ja van a diákoknak, hogy valamely vizsgával ebben az augusztusi időszakban pró­bálkozzanak először. De szep­tember 1-től ' 9-ig már csak ismételt vizsgát tehetnek. lí — Hány hallgatói érint. ez a mostani vizsgaidőszak? — A nappali tagozaton több mint 2100, a levelezőn pedig 101 hallgatónk van. A gazdaságmérnöki szakon 87- en, egyéb mérnöki szakokon pedig 105-en tanulnak. A műszaki oktatói tanfolya­munkon 09 hallgató vizs­gázik. — Megkezdődtek mar a. diplomavédések is? — Igen. A hónap végétől június 22-ig tart végzős hall­gatóink diplomavédése, és június 24-én kerül sor a diplomaosztó ünnepségre. Ebben az évben 307 gépész-, bánya- és kohómérnököt bo­csát ki az egyetem a näppali tagozaton. Levelezőn pedig 30-an végeznek. Most védik diplomájukat a műszaki ok­tatók is, 96 olyan középis­kolai politechnikát oktató hallgatónk van, ’ akik most szerzik meg a diplomát e tárgy tanításához. Ök azon­ban már a hét végére befe­jezik a diplomavédéseket. — Átlagosan hány vizsgája- van egy hallgatónak? — Általában 0 vizsgátokéi! tenni egy hónap alatt, de elö- fordulnak olyan évfolyamok, ahol több vizsga is van. Mostanában csendes az egyetem. A környéke is. Csak olyankor van egy kis zsibongás, élet, amikor egy- egy évfolyam hallgatói vizs­gázni mennek. Egyébként bezárkóznak szobájukba, el­bújnak a könyvek és jegyze­tek közé, mert ez a hónap a tanulásé. Cs. A. sí munkákkal kapcsolatban felszínre kerültek, s azokból1* a felvételekből, amelyek az évek óta folyó restaurálás egyes eseményeit megörökí­tik. A műemléki kiállítást Dé- tshy Mihály, az Országos Műemléki Felügyelőség íő,- mérnöke nyitotta meg, majd bemutatta a szép számban megjelent érdeklődő közön­ségnek a Vöröslórony újon­nan feltárt álsó szintjét, a titokzatosságot, a romanti­kát keltő, úgynevezett „ka- száskúttal” együtt. Mindezt mostantól kezdve a kirán­dulók, látogatók is megte­kinthetik. Utána Kiss József városi főmérnök tartott • tár-, talmas előadást a sárospata­ki műemlékvédelem *ddigi wedményéiröl és jövő lervei­írók közéleti személyiségek tartanak előadást életútjuk- ról, tudományos, írói mun­kásságukról. Irőképp arról nyilatkoznak átforrósodott szavakkal, milyen szellemi, eszmei értékekkel, űtraya- lökkal indította el ' őket az éleibe az ősi alma mater. Dr. I-Iarsányi István pszicho­lógus és Kardos Béla művé­szeti író után legutóbb dr. Király István akadémikus, Kossuth-dijas egyetemi tanár lebilincselő előadáséban gyö­nyörködhetett a lelkes hall­gatóság. Május 29-én, hétfőn este Fekete Gyula írót, pataki öregdiákot várják szeretettel Sárospatakra. BORSODI TÁJ Tóth Imre rézkarca í t

Next

/
Thumbnails
Contents