Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 104. szám

1972. május 5., péntek ■■RRMMWe m ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Hétéwiizoá Saeeresícsi Csokoládégyár diósgyőri üzemében Á napokban jubileumát a Szerencsi Cso­koládégyár diósgyőri gyár­egysége. Induláskor* 1962- ben 25U-en dolgoztak -az üzemben, s évi terme­lését 350 vagonra tervezték. Ma már 701) embernek — 90 százalékban nőknek — ad munkát a diósgyőri üzem, s 10 év alatt a termelés is megnövekedett. 330 vagon, szeletelt ostyafélét, és 150 vagon csokoládéfigurát szál­lítanak innen évente. Az igények is nőnek természete, sen, főként azóta, hogy ne­hány édességfajta árát leen­gedték, és a csokoládé luxus­cikkből egyfajta népélelme- zé.si cikké vált. Jelenleg ha­vonta 40—50 vagon ostyát venne át a kereskedelem, de csak 30—32 vagonnyit tud­nak gyártani. A termelé­kenységet a 10 éve dolgozó üzemegységekben, a meglevő gépekkel már lehetetlen fo­kozni, ezért időszerűvé vált a bővítés. Erről a gyáregy- ségvezetö, Kovács György a következőket mondja: — A bővítést három ütem­ben fogjuk végrehajtani, ezek a munkák a jelenlegi, és a következő ötéves terv időszaka alatt folynak majd. A fontossági sorrendet figye­lembe véve az első ütemben a szeletelt ostya gyártásá­nak növelésére egy emeletes üzemcsarnokot építünk, s modern gépekkel szereljük fel. Az új üzemhez „járulé­kos" beruházásként öltöző- és fürdőhelyiségeket is kialakí­tanak. Ennek a jelentős mun­kának a tanulmányterven kívül már a kivitelezési ter­vei is elkészültek, az építke­zés jövő év második felében kezdődik. Ha megtörténik a rekonstrukció, évi ostyater- melésünk 700 vagonra nő, s újabb 100 embert tudunk foglalkoztatni. — Az ostyagyártás fokozó- • sán túl, melyek a további, szükséges beruházások? — A bővítés második üter mében 50 vagon befogadóké­pességű hűtött készáruraktár épül. Az összépitkezés 25 millió forint, a gépi beren­dezések pedig további 15 millió forintba kerülnek majd. Ezenkívül 1973. de­cember 31-ig az ostyasüíés- nel a villanyról teljesen át­allunk gázra, és a kazánházi széntüzelés is megszűnik. Mindenütt gázzal fűtünk majd. Az ostya" vállas fejlesztése jelentős, a diós­győri üzem azonban a cso­koládéfigura gyártásában is sok elismerést szerzett. 10 évvel ezelőtt 2 vagon figurát gyártottak évente. S az érde­kesség kedvéért: az első év­ben 200 normaórát vett igénybe 1 mázsa figura ké­szítése, most pedig már csak 30 normaórát. Az export 25, százaléka az évi kapacitás­nak, ezért is kell folyamato­san termelni. A belföldi ke­reskedelem csak kétszer szál­lít évente — ez indokolja a raktár- és tárolóhé*yiségek építését, Tíz év tapasztalata, ered­ményei, sikerei gazdagítják már a gyáregység „történel­mét”. Most a rekonstrukció és a bővítés évei következ­nek. (Orosz) Korszerű termék ® r rf • r r a járműipar reszere Sajtótájékoztató az. Aliiban A gépjárművek használata napjainkban mar elválaszt­hatatlan mindennapi éle­tünktől, munkánktól. A ma­gyar autópark az utóbbi tíz ev alatt ugrásszerűen meg­nőtt. Míg 1902-ben 300 ezer gépjármüvet tartottak nyil­ván hazánkban, számuk ma meghaladja az egymilliót. Nem érdektelen megemlíte­ni, hogy a jelenlegi mintegy 15 milliárd forint bruttó ér­tékű gépkocsiállomány a IV. ötéves terv végére csaknem megduplázódik. Ennélfogva használati értékének meg­óvása — tulajdonjogra való tekintet nélkül — népgaz­dasági szempontból döntő je­lentőségű. Rendkívül fontos tehát, hogy a gépkocsik ese­tében is az eddigieknél na­gyobb gondot fordítsanak a korrózió elleni védekezésre. Az eddigi tapasztalatokról és a jövő feladatairól ta­nácskoztak a szakemberek azon a sajtótájékoztatóval egybekötött ankéton és szak­mai bemutatón, amelyet az Autófenntartó Ipari Tröszt es a Tiszai Vegyikombinát rendezett a fővárosban. Mi­ről is volt szó konkrétan ezen a tanácskozáson? Mini arról Szénási. Tibor, a TVK műszaki igazgatóhe­lyettese es Walter Medárd, az At'TT vezérigazgató-he­lyettese is említést tett: a nyugatnémet TEROSON-cég­gel kötött együttműködés ke­retében a TVK hazánkban elsőként megkezdte a jár­műipari segédanyagok gyár­tását. Edmund Metzner, a TEROSON-cég műszaki ta­nácsadója előadásában rész-/ kiesen ismertette a TERO­SON-termékek alkalmazását a gépjármű-karbantartó üze­mekben. Többek között el­mondotta. hogy a TEROSON- müvek mint az autóipar leg­nagyobb szállítója a vegyi­anyagok területén, már több évtized óta szorosan együtt­működik a járműiparral. Az évek hosszú során olyan kor­róziógátló anyagokat fejlesz-. • ott ki, amelyek a lehelő egnagyobb védelmei: nyújt­ják a rozsdásodás ellen. Így például megemlítette a TU- ROTEX 497 nevű alvázvédő anyagot, amely főként nagy­javítási és karbantartási munkákkal foglalkozó mü- helvekben alkalmazható. Ezt használják már több év óla az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban 'is. A nyugat- nemei szakember egyebek között szólott arról, hogy a korróziót védő hatás mellett az alvázvédő anyag, ha azt megfelelő vastagságú réteg­ben hordják fel a gépjármű bizonyos részére, zajcsillapi- tás céljára is felhasználható. Székely Géza, a TVK ke­reskedelmi főosztályának ve­zetője a sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy a nyugatnémet licenc vásárlásával rengeteg időt és költséget takarítottak meg. Egy ilyen termék kikísérle­tezése ugyanis egyrészt több évet vett volna igénybe, másrészt nagy anyagi meg­terhelést jelentett volna a vállalat számára. Ezért úgy döntöttek, hogy kifizetődőbb a licencvásárlás márcsak azért is, mert az amerikai és az európai autóiparban a TEROSON-termékek jelenük a világszínvonalat. — A Tiszai Vegyikombi­nát: festékgyárában az elmúlt héten elkészült az első 10 tonna TEROTEX alvázvédő massza, amelynek minősége a nyugatnémet cég szakem­bereinek véleménye szerint is megfelel a TEROSON vi­lágszabványának — mondot­ta többek között előadásá­ban Mihalkó Zoltán kutató- mérnök. Majd arról beszélt, hogy a TEROSON—TVK kooperáció keretében 1972. III. negyedévében egv disz­perziós bázisú zajcsökkentő massza gyártását is meg­kezdik. Ezzel a termékkel a technikai haladás egy másik kellemetlen kísérője, a zaj ellen is fel lehet venni a küzdelmet A sajtótájékoztatón töb­ben felvetették, hogy nap­jainkban mintegy 300 ezer személyautó fut az utakon. Nem közömbös tehát, ho­gyan juthatnak hozzá a ma­gántulajdonosok és a válla­latok az említett alvázvédő termékhez. Az illetékesek kö­zölték. hogy az országba'' 105 AFIT-állomáson nyílj' majd lehetőség alkalmazásé ra. A TVK ugyanakkor gon dől a személygépkocsi- tulajdonosokra is. A köm bínát. tervei között sze­repel. hogy a TEROTEX al­vázvédő masszát ecsetelhető és aerosolos kivitelben, ki­sebb csomagolásban i«$ for­galomba hozzák. Ezáltal nem­csak a szervizállomások és az ipárszerűen dolgozó vál­lalatok. hanem minden autó- tulajdonos megvásárolhatja ezt a korszerű terméket. L. h tr Értéke, vagy ára? Kerül, amibe - nem kerül A Központi Szén osztályozó _ mű kötélpálya-műhelyének csillejavító kollektívája, a három kötélpályán — Ede- lény. Lyukó, Tervtáré1 — üzemelő csillék javítása, karbantartása mellett a Ce­ment- és Mészművek váci gyárának X00 új futómű összeszerelését végzi el, ami­ket folyamatosan szállítanak majd. Foto: Laczó József A köznapi szólás szerint az üzletben semmit nem adnak ingyen. Mitől függ azonban, hogy mi mennyit kóstál? Mikor olcsó, mikor drága egy áru, s vajon mindenki­nek az-e? Miért éppen tíz forint tíz deka téliszalámi, s 9,60 egy kiló kristálycukor? Azért, mert annyit ér. vagy mert előállítóinak annyiba került? Elméletileg az ár nem más. mint az áru érté­ke — vagy annak módosult formája — pénzben kifejez­ve. Hazánkban hozzávetőleg 1,7 millió termékféle van forgalomban, azaz ára is eny- n.vi mindennek kell, hogy le­gyen. A feleimben föltett kérdés azonban már sejteti, hogy egy dolog — áru. áru- jellegű szolgáltatás — értéke és ára legtöbbször nem azo­nos. Sőt, sűrűn nagyon tá­vol esnek egymástól. A ma­gyarázatért. az árak körül teendő sétánk sikeréért nem art néhány fogalmat fölfris­síteni emlékezetünkben. Keszkenőért villamos mozdonyt Valamikor, az árutermelés kezdetén, a holmik nagyjá­ból tényleges értékükön cse­réltek gazdát. A takács, a bognár, a kádár, a kötélve­rő, a csizmadia tudta, mit adott a nyersanyagért, s mennyi munkája volt vele. Portékája árát eszerint kér­te meg. A nagyiparos már másként okoskodott. Számí­tásba kellett vennie, hogy épületeket emeltetett, gépe­ket vásárolt, embereket fo­gadott föl; munkásainak bért fizetett, a gépek gőzt, áramot fogyasztottak . .. Ki­alakult a termelési ár, még­pedig pénzben kifejezve. Nagy tömegű és sokféle áru esetén ugyanis aligha lehet­ne kikalkulálni, hány hím­zett keszkenő dukál egy vil­lamos mozdonyért, a cipők és a repülőgépek egymáshoz viszonyított értékéről már nem is beszélve. Erős leegyszerűsítéssel: az áru pénzre, a pénz újabb árura „cserélődik”. Persze* úgy, hogy közben mindenki haszonra is szert tegyen. Szo­cialista viszonyok között ez annyit jelent, hogy a terme­lői árnak biztosítania kell: az igénybevett eszközök ará­nyában termelődjék a társa­dalmi tiszta jövedelem. Elv­ben. A gyakorlatban koránt­sem ilyen egyszerűen megy ez. Mert az érték ugyan az árban megtestesülő munka, de más egy termék csereér­téke, piaci értéke, honi és külföldi pénzre válthatósága stb. Továbbá: .az árnak egyensúlyt kell teremtenie a kereslet és a kínálat között. Ami hazánk esetében a sza­bályozott piaci viszonyoknak megfelelő árpolitikát követel. Mindezek magukkal hozzák, hogy az árak eltérnek — le­felé és felfelé — az érték­től. Az árpolitika fő vonásait a társadalmi berendezkedés, s a gazdasági alapok minő­sége szabja meg. Nehéz örökség Amikor a vevő egy ter­mékért; fizet, elvben a ter­melői árat, a forgalmi adót, a nagy- és kiskereskedelmi árrést szurkolja le. Elvben, a cél ugyanis napjainkban az, hogy érték — ráfordítás — arányos fogyasztói ár­rendszer alakuljon ki. Ami eltart egy ideig, tekintettel az örökségre. 1946-ban, a fo­rint megteremtésekor a fo­gyasztói árakat — az 1938- ast alapul véve — átlagosan 3,7-es szorzószámmal alakí­tották ki. Az átlagon belül azonban nagyok * voltak az eltérések. A ruliázati cikke­ket például túl nagy szor- zószám alkalmazásával föl­értékelték, a szolgáltatásokat viszont fordítva kalkulálták. 1951. december elsején — nem egy kellemes dátum emlékezetünkben — nagyará­nyú árrendezést hajtottak végre, s ékkor már a ruhá­zati cikkeknél a 15-ös szor­zószám szerepelt... 1951. és 1968. között lénye­ges és széles körű árintézke­désekre nem került sor. Gyö­keret ver az a tudat, hogy az árak mindenütt fixek, s vál­tozatlanok. Közben fejlő­dött a termelés, módosult a fogyasztási szerkezet. (Példa: 1940-ben évente 1,2 kg cuk­rot fogyasztott egy falusi la­kos, ma 34 kg-ol!) A ter­mészetszerű változások és a merev árrendszer közötti el­lentmondás végül is oda ve­zetett, hogy 1968. előtt a fo­gyasztási cikkeknek mind­össze tíz százaléka került értékéhez közel álló áron el­adásra. míg 30 százalék nagy adókkal, 60 százalék viszont jelentős állami támogatások­kal. Az 1968. január 1-én be­vezetett. árintézkedések föl­lazították az addig kb. egy­millió termékre kiterjedő merev hatósági árrendszert, ezerre csökkentették az ad­digi 2500 adókulcsot, azaz valamelyest áttekinthetőbbé tették az „árdzsungelt”, hogy megkezdődhessék az érték- arányos árak fokozatos kiala­kítása. A stabilitás ára Vicc-csinálok szerint ma­napság az a fix az árakban, hogy azok szabadon változ­nak. Az állami árpolitika — ami az áralakulás egészét meghatározó intézkedések összessége — persze rácáfol erre. Annak érdekében, hogy az árrendszerben lépésről lé­pésre megvalósuljon az egyenértékűség — azonos pénzösszegért a különböző formákban testet öltött tár­sadalmi munka azonos menv- nyiségét kapja a fogyasztó, függetlenül attól, hogy mi­lyen terméket vásárol, mi­lyen. árujellegű szolgáltatást vesz igénybe — az 1968-as árintézkedések négy fő teen­dőt határoztak meg. Ezek:- az ár formálódjon a terme­lési költségek, a piaci érték­ítélet, .az állami előnyben ré­szesítések hatására. Szerves kapcsolat legyen a nemzet­közi és a belföldi árak. illet­ve a termelői es fogyasztói árak között. Végül: viszony­lag stabil árszínvonal ala­kuljon lú. Annak ellenére, hogy a fo­gyasztónak más a vélemé­nye — s erről következő cikkünkben szólunk — a föntebb leírtak nagyon las­san valósulnak meg, az ár­rendszer ellentmondásossága alig csökkent. Amit bizonyít, hogy egyre több — 1969-ben 800 millió, 1971-ben már há- rommilliárd forint — teher hárult, terven felül a költség- vetésre az árszínvonal vi­szonylagos stabilitásának megtartása érdekében. Ami pedig a vjccet illeti: 1970- ben a bolti kiskereskedelem­ben eladásra került áruk mindössze 21 százaléka tar­tozott a szabad árformába. Mészáros Ottó (Következik: A fogyasztói lélektana) * Kilencszáz telién egy gazdaságban Kei új szakosítod telep épült a Mczőnaoymiháhi a fiami Gazdaságban A Mezőnagy mi hál y i Álla­mi Gazdaságban évek óta egyik legnagyobb gond és feladat a szarvasmarha-te­nyésztés minőségi és meny- nyiségi fejlesztése. A gazda­ság eddig is mindent meg­tett, hogy a nagy közös munkát siker koronázza. Kü­lönösen sokat tettek a te­nyésztés területén, hiszen a magyarbarna tájjellegű szarvasiról rha-f ajta ki ­alakításáért a Mezőnagy- mihályi Állami Gazdaság vezetői és áSlaiíepvészíöi nagyon sokat fáradoztak. Kísérletek és keresztezések egész sorát végezték el. hogy a magyarbamo fajta kiala­kuljon és a követelmények­nek megfeleljen. A gazdaság felkészült a szarvasmarha-tenyésztés mi­nőségi és mennyiségi feilesz. lésére énttkezésekkél, úi be­ruházásokkal is. A mező- nagvmihályi központi üzem­egység majorjában már tavaly befejezték egy új, 450 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építé­sét 14 millió forint költ­séggel. Ezt a telepet a gazdaság sa­ját építöbrigádja építette fel. Azonnal be js népesítették, s már teljés kapacitással üze­mel. A másik új. 450 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építését a Margit-tanyán márciusban fejezték be. Ez is 14 millió forintba került. A megyei tanács építőipari vállalata 'építette fel. Bené­pesítése elkezdődött és folya­matban Van. Május végére teljesen benépesítik. A telep azonban — nem teljes kapa- eb ássa! — már április eleje óta üzemel. A Mezónagymihályi Állami Gazdaság mindkét új. szako­sított tehenészeti telepét sa­ját nevelésű magyarbarna üszőkkel népesítette be. A tehénlétszám, ha az üszők a második telepen is mind lecllenek. 900-ra emelkedik. Ez ugyan csak százzal több a jelenlegi létszámnál, de minőségi értéke sokkal na­gyobb. hiszen a szakosított tartási követelményeknek megfelelő fiatal üszőkkel né­pesítették be az új telepeket. A meglevő régi telepeken, ahol eddig teheneket tartott a gazdaság, a jövőben min­denütt növendék szarvas- marhákat nevelnek és hizlal­nak. A Mezónagymihályi Álla­mi Gazdaság szarvasmarha- tenyésztésének célja továbbra is kettős. Egyik: fen vész­üszők nevelése. Másik: a hizlalás. A kettős céllal össz­hangban a jövőben fokozni tudják a tejtermelést is. hi­szen az ú.i tehénállomány és a megfelelő tenyésztési-tar­tási környezet ezt is lehető­vé teszi. (sz. j.) Felhívás az európai egyetemekhez Április utolsó napjaiban a prágai Károly Egyetem rek­tora felhívást intézett az Európában működő összes egyetem rektorához. A felhí­vás az európai béke és biz­tonság problémájának meg­oldásával. illetve a megoldás lehetőségeivel, és a tudo­mány eredményeinek békés felhasználásával foglalkozik. A prágai egyetem rektora javaslatot tesz arra. hogy még ebben az évben Prágá­ban rendezzenek nemzetközi rektori összejövetelt. Ezen az összrtövetelen megtárgyal­hatnék a felhívásban sreren- !ö politikai és tudományos kérdéseket, valamint kitér­nének az eirvetcmi iskola- rendszer problémáira, és a tanítás módszereinek javítá­sára is. A Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, dr. Zamhő János tegpon válaszolt a fel- hív^^í». V<íi3«r«hain f i « »-» i'i 1 .*7' e* ócóvnl }jí IT+rtBÍ^ ifi a Károly Levetem rektorát, és beielentl a rektori öc«ze- ■»KviVolcn való részvél cl szán­dékát.

Next

/
Thumbnails
Contents