Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-05 / 104. szám
1972. május 5., péntek ■■RRMMWe m ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Hétéwiizoá Saeeresícsi Csokoládégyár diósgyőri üzemében Á napokban jubileumát a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri gyáregysége. Induláskor* 1962- ben 25U-en dolgoztak -az üzemben, s évi termelését 350 vagonra tervezték. Ma már 701) embernek — 90 százalékban nőknek — ad munkát a diósgyőri üzem, s 10 év alatt a termelés is megnövekedett. 330 vagon, szeletelt ostyafélét, és 150 vagon csokoládéfigurát szállítanak innen évente. Az igények is nőnek természete, sen, főként azóta, hogy nehány édességfajta árát leengedték, és a csokoládé luxuscikkből egyfajta népélelme- zé.si cikké vált. Jelenleg havonta 40—50 vagon ostyát venne át a kereskedelem, de csak 30—32 vagonnyit tudnak gyártani. A termelékenységet a 10 éve dolgozó üzemegységekben, a meglevő gépekkel már lehetetlen fokozni, ezért időszerűvé vált a bővítés. Erről a gyáregy- ségvezetö, Kovács György a következőket mondja: — A bővítést három ütemben fogjuk végrehajtani, ezek a munkák a jelenlegi, és a következő ötéves terv időszaka alatt folynak majd. A fontossági sorrendet figyelembe véve az első ütemben a szeletelt ostya gyártásának növelésére egy emeletes üzemcsarnokot építünk, s modern gépekkel szereljük fel. Az új üzemhez „járulékos" beruházásként öltöző- és fürdőhelyiségeket is kialakítanak. Ennek a jelentős munkának a tanulmányterven kívül már a kivitelezési tervei is elkészültek, az építkezés jövő év második felében kezdődik. Ha megtörténik a rekonstrukció, évi ostyater- melésünk 700 vagonra nő, s újabb 100 embert tudunk foglalkoztatni. — Az ostyagyártás fokozó- • sán túl, melyek a további, szükséges beruházások? — A bővítés második üter mében 50 vagon befogadóképességű hűtött készáruraktár épül. Az összépitkezés 25 millió forint, a gépi berendezések pedig további 15 millió forintba kerülnek majd. Ezenkívül 1973. december 31-ig az ostyasüíés- nel a villanyról teljesen átallunk gázra, és a kazánházi széntüzelés is megszűnik. Mindenütt gázzal fűtünk majd. Az ostya" vállas fejlesztése jelentős, a diósgyőri üzem azonban a csokoládéfigura gyártásában is sok elismerést szerzett. 10 évvel ezelőtt 2 vagon figurát gyártottak évente. S az érdekesség kedvéért: az első évben 200 normaórát vett igénybe 1 mázsa figura készítése, most pedig már csak 30 normaórát. Az export 25, százaléka az évi kapacitásnak, ezért is kell folyamatosan termelni. A belföldi kereskedelem csak kétszer szállít évente — ez indokolja a raktár- és tárolóhé*yiségek építését, Tíz év tapasztalata, eredményei, sikerei gazdagítják már a gyáregység „történelmét”. Most a rekonstrukció és a bővítés évei következnek. (Orosz) Korszerű termék ® r rf • r r a járműipar reszere Sajtótájékoztató az. Aliiban A gépjárművek használata napjainkban mar elválaszthatatlan mindennapi életünktől, munkánktól. A magyar autópark az utóbbi tíz ev alatt ugrásszerűen megnőtt. Míg 1902-ben 300 ezer gépjármüvet tartottak nyilván hazánkban, számuk ma meghaladja az egymilliót. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a jelenlegi mintegy 15 milliárd forint bruttó értékű gépkocsiállomány a IV. ötéves terv végére csaknem megduplázódik. Ennélfogva használati értékének megóvása — tulajdonjogra való tekintet nélkül — népgazdasági szempontból döntő jelentőségű. Rendkívül fontos tehát, hogy a gépkocsik esetében is az eddigieknél nagyobb gondot fordítsanak a korrózió elleni védekezésre. Az eddigi tapasztalatokról és a jövő feladatairól tanácskoztak a szakemberek azon a sajtótájékoztatóval egybekötött ankéton és szakmai bemutatón, amelyet az Autófenntartó Ipari Tröszt es a Tiszai Vegyikombinát rendezett a fővárosban. Miről is volt szó konkrétan ezen a tanácskozáson? Mini arról Szénási. Tibor, a TVK műszaki igazgatóhelyettese es Walter Medárd, az At'TT vezérigazgató-helyettese is említést tett: a nyugatnémet TEROSON-céggel kötött együttműködés keretében a TVK hazánkban elsőként megkezdte a járműipari segédanyagok gyártását. Edmund Metzner, a TEROSON-cég műszaki tanácsadója előadásában rész-/ kiesen ismertette a TEROSON-termékek alkalmazását a gépjármű-karbantartó üzemekben. Többek között elmondotta. hogy a TEROSON- müvek mint az autóipar legnagyobb szállítója a vegyianyagok területén, már több évtized óta szorosan együttműködik a járműiparral. Az évek hosszú során olyan korróziógátló anyagokat fejlesz-. • ott ki, amelyek a lehelő egnagyobb védelmei: nyújtják a rozsdásodás ellen. Így például megemlítette a TU- ROTEX 497 nevű alvázvédő anyagot, amely főként nagyjavítási és karbantartási munkákkal foglalkozó mü- helvekben alkalmazható. Ezt használják már több év óla az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban 'is. A nyugat- nemei szakember egyebek között szólott arról, hogy a korróziót védő hatás mellett az alvázvédő anyag, ha azt megfelelő vastagságú rétegben hordják fel a gépjármű bizonyos részére, zajcsillapi- tás céljára is felhasználható. Székely Géza, a TVK kereskedelmi főosztályának vezetője a sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy a nyugatnémet licenc vásárlásával rengeteg időt és költséget takarítottak meg. Egy ilyen termék kikísérletezése ugyanis egyrészt több évet vett volna igénybe, másrészt nagy anyagi megterhelést jelentett volna a vállalat számára. Ezért úgy döntöttek, hogy kifizetődőbb a licencvásárlás márcsak azért is, mert az amerikai és az európai autóiparban a TEROSON-termékek jelenük a világszínvonalat. — A Tiszai Vegyikombinát: festékgyárában az elmúlt héten elkészült az első 10 tonna TEROTEX alvázvédő massza, amelynek minősége a nyugatnémet cég szakembereinek véleménye szerint is megfelel a TEROSON világszabványának — mondotta többek között előadásában Mihalkó Zoltán kutató- mérnök. Majd arról beszélt, hogy a TEROSON—TVK kooperáció keretében 1972. III. negyedévében egv diszperziós bázisú zajcsökkentő massza gyártását is megkezdik. Ezzel a termékkel a technikai haladás egy másik kellemetlen kísérője, a zaj ellen is fel lehet venni a küzdelmet A sajtótájékoztatón többen felvetették, hogy napjainkban mintegy 300 ezer személyautó fut az utakon. Nem közömbös tehát, hogyan juthatnak hozzá a magántulajdonosok és a vállalatok az említett alvázvédő termékhez. Az illetékesek közölték. hogy az országba'' 105 AFIT-állomáson nyílj' majd lehetőség alkalmazásé ra. A TVK ugyanakkor gon dől a személygépkocsi- tulajdonosokra is. A köm bínát. tervei között szerepel. hogy a TEROTEX alvázvédő masszát ecsetelhető és aerosolos kivitelben, kisebb csomagolásban i«$ forgalomba hozzák. Ezáltal nemcsak a szervizállomások és az ipárszerűen dolgozó vállalatok. hanem minden autó- tulajdonos megvásárolhatja ezt a korszerű terméket. L. h tr Értéke, vagy ára? Kerül, amibe - nem kerül A Központi Szén osztályozó _ mű kötélpálya-műhelyének csillejavító kollektívája, a három kötélpályán — Ede- lény. Lyukó, Tervtáré1 — üzemelő csillék javítása, karbantartása mellett a Cement- és Mészművek váci gyárának X00 új futómű összeszerelését végzi el, amiket folyamatosan szállítanak majd. Foto: Laczó József A köznapi szólás szerint az üzletben semmit nem adnak ingyen. Mitől függ azonban, hogy mi mennyit kóstál? Mikor olcsó, mikor drága egy áru, s vajon mindenkinek az-e? Miért éppen tíz forint tíz deka téliszalámi, s 9,60 egy kiló kristálycukor? Azért, mert annyit ér. vagy mert előállítóinak annyiba került? Elméletileg az ár nem más. mint az áru értéke — vagy annak módosult formája — pénzben kifejezve. Hazánkban hozzávetőleg 1,7 millió termékféle van forgalomban, azaz ára is eny- n.vi mindennek kell, hogy legyen. A feleimben föltett kérdés azonban már sejteti, hogy egy dolog — áru. áru- jellegű szolgáltatás — értéke és ára legtöbbször nem azonos. Sőt, sűrűn nagyon távol esnek egymástól. A magyarázatért. az árak körül teendő sétánk sikeréért nem art néhány fogalmat fölfrissíteni emlékezetünkben. Keszkenőért villamos mozdonyt Valamikor, az árutermelés kezdetén, a holmik nagyjából tényleges értékükön cseréltek gazdát. A takács, a bognár, a kádár, a kötélverő, a csizmadia tudta, mit adott a nyersanyagért, s mennyi munkája volt vele. Portékája árát eszerint kérte meg. A nagyiparos már másként okoskodott. Számításba kellett vennie, hogy épületeket emeltetett, gépeket vásárolt, embereket fogadott föl; munkásainak bért fizetett, a gépek gőzt, áramot fogyasztottak . .. Kialakult a termelési ár, mégpedig pénzben kifejezve. Nagy tömegű és sokféle áru esetén ugyanis aligha lehetne kikalkulálni, hány hímzett keszkenő dukál egy villamos mozdonyért, a cipők és a repülőgépek egymáshoz viszonyított értékéről már nem is beszélve. Erős leegyszerűsítéssel: az áru pénzre, a pénz újabb árura „cserélődik”. Persze* úgy, hogy közben mindenki haszonra is szert tegyen. Szocialista viszonyok között ez annyit jelent, hogy a termelői árnak biztosítania kell: az igénybevett eszközök arányában termelődjék a társadalmi tiszta jövedelem. Elvben. A gyakorlatban korántsem ilyen egyszerűen megy ez. Mert az érték ugyan az árban megtestesülő munka, de más egy termék csereértéke, piaci értéke, honi és külföldi pénzre válthatósága stb. Továbbá: .az árnak egyensúlyt kell teremtenie a kereslet és a kínálat között. Ami hazánk esetében a szabályozott piaci viszonyoknak megfelelő árpolitikát követel. Mindezek magukkal hozzák, hogy az árak eltérnek — lefelé és felfelé — az értéktől. Az árpolitika fő vonásait a társadalmi berendezkedés, s a gazdasági alapok minősége szabja meg. Nehéz örökség Amikor a vevő egy termékért; fizet, elvben a termelői árat, a forgalmi adót, a nagy- és kiskereskedelmi árrést szurkolja le. Elvben, a cél ugyanis napjainkban az, hogy érték — ráfordítás — arányos fogyasztói árrendszer alakuljon ki. Ami eltart egy ideig, tekintettel az örökségre. 1946-ban, a forint megteremtésekor a fogyasztói árakat — az 1938- ast alapul véve — átlagosan 3,7-es szorzószámmal alakították ki. Az átlagon belül azonban nagyok * voltak az eltérések. A ruliázati cikkeket például túl nagy szor- zószám alkalmazásával fölértékelték, a szolgáltatásokat viszont fordítva kalkulálták. 1951. december elsején — nem egy kellemes dátum emlékezetünkben — nagyarányú árrendezést hajtottak végre, s ékkor már a ruházati cikkeknél a 15-ös szorzószám szerepelt... 1951. és 1968. között lényeges és széles körű árintézkedésekre nem került sor. Gyökeret ver az a tudat, hogy az árak mindenütt fixek, s változatlanok. Közben fejlődött a termelés, módosult a fogyasztási szerkezet. (Példa: 1940-ben évente 1,2 kg cukrot fogyasztott egy falusi lakos, ma 34 kg-ol!) A természetszerű változások és a merev árrendszer közötti ellentmondás végül is oda vezetett, hogy 1968. előtt a fogyasztási cikkeknek mindössze tíz százaléka került értékéhez közel álló áron eladásra. míg 30 százalék nagy adókkal, 60 százalék viszont jelentős állami támogatásokkal. Az 1968. január 1-én bevezetett. árintézkedések föllazították az addig kb. egymillió termékre kiterjedő merev hatósági árrendszert, ezerre csökkentették az addigi 2500 adókulcsot, azaz valamelyest áttekinthetőbbé tették az „árdzsungelt”, hogy megkezdődhessék az érték- arányos árak fokozatos kialakítása. A stabilitás ára Vicc-csinálok szerint manapság az a fix az árakban, hogy azok szabadon változnak. Az állami árpolitika — ami az áralakulás egészét meghatározó intézkedések összessége — persze rácáfol erre. Annak érdekében, hogy az árrendszerben lépésről lépésre megvalósuljon az egyenértékűség — azonos pénzösszegért a különböző formákban testet öltött társadalmi munka azonos menv- nyiségét kapja a fogyasztó, függetlenül attól, hogy milyen terméket vásárol, milyen. árujellegű szolgáltatást vesz igénybe — az 1968-as árintézkedések négy fő teendőt határoztak meg. Ezek:- az ár formálódjon a termelési költségek, a piaci értékítélet, .az állami előnyben részesítések hatására. Szerves kapcsolat legyen a nemzetközi és a belföldi árak. illetve a termelői es fogyasztói árak között. Végül: viszonylag stabil árszínvonal alakuljon lú. Annak ellenére, hogy a fogyasztónak más a véleménye — s erről következő cikkünkben szólunk — a föntebb leírtak nagyon lassan valósulnak meg, az árrendszer ellentmondásossága alig csökkent. Amit bizonyít, hogy egyre több — 1969-ben 800 millió, 1971-ben már há- rommilliárd forint — teher hárult, terven felül a költség- vetésre az árszínvonal viszonylagos stabilitásának megtartása érdekében. Ami pedig a vjccet illeti: 1970- ben a bolti kiskereskedelemben eladásra került áruk mindössze 21 százaléka tartozott a szabad árformába. Mészáros Ottó (Következik: A fogyasztói lélektana) * Kilencszáz telién egy gazdaságban Kei új szakosítod telep épült a Mczőnaoymiháhi a fiami Gazdaságban A Mezőnagy mi hál y i Állami Gazdaságban évek óta egyik legnagyobb gond és feladat a szarvasmarha-tenyésztés minőségi és meny- nyiségi fejlesztése. A gazdaság eddig is mindent megtett, hogy a nagy közös munkát siker koronázza. Különösen sokat tettek a tenyésztés területén, hiszen a magyarbarna tájjellegű szarvasiról rha-f ajta ki alakításáért a Mezőnagy- mihályi Állami Gazdaság vezetői és áSlaiíepvészíöi nagyon sokat fáradoztak. Kísérletek és keresztezések egész sorát végezték el. hogy a magyarbamo fajta kialakuljon és a követelményeknek megfeleljen. A gazdaság felkészült a szarvasmarha-tenyésztés minőségi és mennyiségi feilesz. lésére énttkezésekkél, úi beruházásokkal is. A mező- nagvmihályi központi üzemegység majorjában már tavaly befejezték egy új, 450 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építését 14 millió forint költséggel. Ezt a telepet a gazdaság saját építöbrigádja építette fel. Azonnal be js népesítették, s már teljés kapacitással üzemel. A másik új. 450 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építését a Margit-tanyán márciusban fejezték be. Ez is 14 millió forintba került. A megyei tanács építőipari vállalata 'építette fel. Benépesítése elkezdődött és folyamatban Van. Május végére teljesen benépesítik. A telep azonban — nem teljes kapa- eb ássa! — már április eleje óta üzemel. A Mezónagymihályi Állami Gazdaság mindkét új. szakosított tehenészeti telepét saját nevelésű magyarbarna üszőkkel népesítette be. A tehénlétszám, ha az üszők a második telepen is mind lecllenek. 900-ra emelkedik. Ez ugyan csak százzal több a jelenlegi létszámnál, de minőségi értéke sokkal nagyobb. hiszen a szakosított tartási követelményeknek megfelelő fiatal üszőkkel népesítették be az új telepeket. A meglevő régi telepeken, ahol eddig teheneket tartott a gazdaság, a jövőben mindenütt növendék szarvas- marhákat nevelnek és hizlalnak. A Mezónagymihályi Állami Gazdaság szarvasmarha- tenyésztésének célja továbbra is kettős. Egyik: fen vészüszők nevelése. Másik: a hizlalás. A kettős céllal összhangban a jövőben fokozni tudják a tejtermelést is. hiszen az ú.i tehénállomány és a megfelelő tenyésztési-tartási környezet ezt is lehetővé teszi. (sz. j.) Felhívás az európai egyetemekhez Április utolsó napjaiban a prágai Károly Egyetem rektora felhívást intézett az Európában működő összes egyetem rektorához. A felhívás az európai béke és biztonság problémájának megoldásával. illetve a megoldás lehetőségeivel, és a tudomány eredményeinek békés felhasználásával foglalkozik. A prágai egyetem rektora javaslatot tesz arra. hogy még ebben az évben Prágában rendezzenek nemzetközi rektori összejövetelt. Ezen az összrtövetelen megtárgyalhatnék a felhívásban sreren- !ö politikai és tudományos kérdéseket, valamint kitérnének az eirvetcmi iskola- rendszer problémáira, és a tanítás módszereinek javítására is. A Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, dr. Zamhő János tegpon válaszolt a fel- hív^^í». V<íi3«r«hain f i « »-» i'i 1 .*7' e* ócóvnl }jí IT+rtBÍ^ ifi a Károly Levetem rektorát, és beielentl a rektori öc«ze- ■»KviVolcn való részvél cl szándékát.
