Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

t ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. május 25., csütörtök i mim «un Országos filmforgalmazási konferencia A sárospataki tudományos és kulturális hetek néhány tanulsága Sárospatak legnyomasztóbb kulturális gondja, hogy tör­ténelmi híréhez, szellemi hagyományaihoz méltó haj­léka nincs a közművelődés­nek a városban. A művelődési központ ideiglenes otthonául az egy­kori iparos kör elavult szék­haza szolgál. (Pataki specia­litás. hogy itt az „ideigle­nes” is évtizedekben mérhe­tő!) A lehetőségek végső ki­használásával is csak annyi­ra sikerült'ezt a korszerűt­len épületet mai funkciójá­hoz igazítani, hogy nagyter­me úgy-ahogy alkalmassá vált népesebb közönséget vonzó rendezvények megtar­tására — színházi előadáso­kat kivéve, mert ahhoz nincs megfelelő színpadja. A mo­dern közművelődési formák közül a leghatékonyabbnak számító klubfoglalkozásokra is csupán egyetlen helyiség jöhet számításba: az ifjú ér­telmiségiek eredeti ízléssel berendezett klubja. Az intéz­mény főhivatású munkatár­sainak két kis dolgozószobá­ban kell szoronganiuk. Cj szellemi érték Amióta Pa.tak ismét város, és a közigény intenzivebben sürgeti a változott jogállás­nak megfelelő tárgyi feltéte­lek megteremtését a kultu­rális élethez — ellenérvként nem egyszer elhangzott: ket­tőn áll a vásár! A sürgetők- ' nek is bizonyítaniuk kell, hogy Sárospatak nemcsak kapni akar kulturális java- 'ka,t. hanem maga is képes új szellemi értékek felmutatá­sára. A tavaszi kulturális és tu­dományos hetek a megiíjo- dott történelmi város válasza ebben a párbeszédben. Az idei rendezvénysorozat fő érdeme, hogy sikerült a legkedvezőbb arányt megta­lálniuk a rendezőknek a Pa­takra hozott értékek és a helyi kulturális teljesítmé­nyek között. Sikerült összehangolni a város valamennyi kulturális tényezőjét a közös ügy érde­kében. És ez már önmagában is elismerést érdemlő telje­sítmény — ha meggondoljuk, hogy Sárospatak számításba vehető intézményei különfé­le — s egymással függőségi viszonyban nem álló — fel­ügyeleti hatóságok illetékes­ségi körébe tartoznak. A vá­rosi pártbizottság és a váro­si tanács művelődésügyi irá­nyítóinak évek sqrán jól be­vált a kulturális „diplomá­ciai” szolgálata, amely min­dig a közös érdekeket helyez­te előtérbe. közös érdekek Az összefogás kölcsönös haszna megmutatkozott ab­ban is. hogy megfelelő köz­ponti objektum híján is sike­rült a kiállításoknak, tanács­kozásoknak. művészeti bemu­tatóknak a körülményekhez képest leginkább alkalmas termeket helyiségeket bizto­sítani : A tudományos tanácskozá­sok közül országos jellegű rendezvény volt a komplex kémiai kollokvium, a humán tudományokat a május 26-1 Bessenyei György emlékülés reprezentálja, amelyet az egykori pataki diák, majd a magyar irodalmi felvilágoso­dás vezéralakja nevezetes műve, az Ágin tragédiája megjelenésének 200. évfordu­lója alkalmából rendeznek itt. Ezen az emlékülésen a vendég egyetemi tanár előadá­sához már pataki tanár ön­álló kutatásairól számot adó korreferátum is társul. Gaz­daságtörténeti tudományos konferencia folytatja a sort, az Agrártudományi Egyesü­let és a Magyar Néprajzi Tár­saság együttes rendezésében. A téma — Toka j-hegy alja táji termeléstörténete —elő­adód között az országos szak- tekintélyek társaságában szintén ott szerepelnek a he­lyi kutatók, szakemberek. Ez a konferenia szép példa a két szomszéd város. Sárospa­tak és Sátoraljaújhely köz­művelődési együttműködésé­re is. A tanácskozás első ré­sze Patakon, befejező része Üjhelyben kerül lebonyolí­tásra. A tudományos eredmények közvetlen közművelődési cé­lokra való hasznosítására pél­da, hogy a kulturális rendez­vénysorozat időszakában nyi­tották meg a nagyközönség számára a Rákóczi-vár Vö­rös-tornyának gondos kuta­tással feltárt alsó szintjét, s , ebből az alkalomból rendez­ték meg a sárospataki mű- j emlékvédelem problémáival foglalkozó ankétot ,is a vár- | múzeumban. Remélhető, hogy a májusi j bizonyíték-sorozat meggyor- [ sítja Patakon a közműve- [ lés tárgyi feltételeinek meg- j javítását is. Berecz József A Művelődésügyi Miniszte­ri um Filmfőigazgatóságának kezdeményezésére május 25- én és 26-án, csütörtökön és pénteken rendezik meg Deb­recenben az országos film- forgalmazási és mozi üzemel­tetési konferenciát. A ta­nácskozás 'vitaindító anyagát és korreferátumait a filmfor­galmazás gyakorlati szak­emberei, vidéki moziüzemi vállalatok igazgatói állították össze. Az egyik korreferens, ' Bors Ferenc, a MOKÉP igazgatója. A konferencia idején módszertani kiállítást is rendeznek Debrecenben a filmforgalmazás és mozi üze­meltetés legfontosabb terüle­teinek bemutatására. A kétnapos tanácskozást a filmfőigazgató foglalja majd össze, és az egész tanácsko­zás anyagát kötetben jelen­tetik meg. TÖPRENGŐ Tóth Imre munkája / Világszámok és biztató ígéretek Az Apolló 72Cirkusz Miskolcon A jó cirkusz J™4™! sősorban az ügyességet, a szépségei, a bátorságot, öt- Letességet, látványosságot szo­kás számítani. A klasszikus cirkusz ezeket a tulajdonsá­gokat mutatta fel mindig, megtűzdelve azt jó humorral. A most Miskolcon vendég- szereplő Apolló ’72 Cirkusz műsorából is kitűnik a tö­rekvés, hogy mindegeket a kívánalmakat kielégítse. A jó törekvés megvalósí­tása nem a legkönnyebb. El­sősorban az együttes összeté­tele miatt. A porondon ugyanis nagy múltú, roppant gyakorlattal rendelkező vi­lághírű művészek — mint például a Donnert család — és a még csak a szárnypróbál­gatásoknál tartó, de biztató ígéreteknek tűnő fiatalok, az Artistaképző Iskola növen­dékei egyaránt megtalálha­tók. A műsor értékelésénél mást nem lehet figyelembe venni, mint amit látunk. Most és itt. Miskolcon. S ezt nem be­folyásolhatja a produkciók nyugati valutában kifejezett, napi nemzetközi árfolyama. A közönségünk itt nézi és fo­rintjaiért kívánja meg a jó cirkuszi szórakoztatást En­nek megjegyzése azért szük­séges, mert az együttes tag­jai nagyrészt világjáró mű­vészek, és sok sikert tud­hatnak magukénak szerte a világban, a néző viszont a televízióból tájékozott a vi­lág cirkuszairól. I- «Mii rangsorolásom szerint első­ként a Donnert család kél ál- latszánuít említem, a ragyo­gó. hagyományos lovasszámot és a fiatal elefánt sok új motívummal gazdag idomítá- sát. Közvetlenül mellettük kell szólni Komlós nagy hírű oroszlán-produkciójáról, mint a bátorság, látványosság po­rondon bemutatható maximu­máról. E két állatszám a klasszikus cirkusz ismérveit legmesszebbmenően képvisel­te. Szépen kidolgozott mutat­vány a 2 Kristóf bambusz­száma. és a műsor értékes befejezését jelentette a 7 Fa- ludy ötletes, bravúros, nagy sodrású és több ritka szép motívummal gazdag ugró­mutatványa. Szívesen néztük a 4 Kerekes drótkötél-pro­dukcióját, amely létszámban és ’ ötlfctességben is gyarapo­dott legutóbbi találkozásunk óta. A fiatalok számai közül feltétlenül kiemelendő a 6 Rolling Stars golyószáma, nyolc lány újszerű egyensú­lyozása a hatalmas gömbö­kön. Nagyon biztató ígéret a 6 Tokay ikáriaszáma, a 6 Bocs- kay kerékpár-mutatvány (bár elmarad a 7 Faludy mögött, pedig egy reklámfüzet sze­rint személyileg azonosak a szereplők), és nagy figyelmet érdemel a miskolci bemuta­tón nem éppen hibátlanul be­mutatott gumiasztal-akroba­tika, az 5 Astorelli. különö­sen annak komisch-szereplő- je látszik nagy ígéretnek. Nagy tetszéssel fogadta a kö­zönség a 3 Colíbri liliputi táncos-zenés mutatványt. Ügyes volt Judit és . Viktor stepp-xilofon játéka és őszin­tén sajnáljuk az Ikarus légi­szám akrobatáit, mert nem hálás dolog akkor produkál­ni valamit a kupola magasá­ban. amikor alattuk a vadál­latok rácsát bontják, csupa jövés-menés a porond. A jó cirkusztól elválaszthatatlan a jó bohóctréfa. Ezzel nagy­részt adós maradt a műsor. A három bohóc elnyúló eről­ködései sokkal inkább lefé­kezték a műsort, mintsem előrelendítették volna. Á cirkusz -PT hagyományos, operett és beat hangzik, be­vezetőben blickfangos ma­gyar tánc köszönt (kár, hogy a lányok sok harisnyája ja­vításra szorul), s egészében, aki szereti a cirkuszt, jól szórakozhat. (benedck) % tegye, nem egészséges! ) j Ne tárolja tisztítás nélkül ruháit szekrényében! Tisztítás már 10 nap alatt elkészül a Patyolat fá]la lat miskolci fióküzleteinél. Vidéken a vállalási határidő: 12 nap. Fuvarozást soron kívül vállalunk magánosok és vállalatok részére egy­aránt. Szövetkezeti Szállítási Vállalat, Miskolc, Kun Béla u. 11. Tel.: 13-224. F i i m jegyzet j Rabszolgák Egy kocka a filmből A felnőtt mozilátogatók, de az ifjabbak közül is sokan bizonyára felismerik a Her­bert J. Biberman rendezte amerikai filmben egy régi olvasmányuk, a Tamás bátya kunyhója sok-sok motívu­mai. Nem mondhatjuk, hogy a Rabszolgák című film a Tamás bátya kunyhója tör­ténetének megismétlése, de nagyon közel áll hozzá fő vonulatában, és forradalmi- ságában, a szinesbőrűek ki­zsákmányolásának elítélésé­ben is alig-alig lép túl ezen a régi regényen. Az elmúlt század közepén, az USA egy déli államában játszódik a történet. Adva van egy mélységesen vallá­sos. becsületes néger rab­szolga, Duke, aki vakon hisz az isteni segítségben és gaz­dája jóindulatában. Gazdája afféle „jó rabszolga tar tó”. Körülményei mégis arra késztetik, hogy eladja hű szolgáját, akinek roppant kálváriát kell megjárnia, míg végül újabb gazdájának ütlegelése nyomán örökre elnyeri a szabadságot, meg­hal. A történet roppant las­sú sodrú, mondanivalója pe­dig jóformán csak annyi, hogy a rabszolgának nem szabad bízni a rabtarlójá­ban, és hogy szabaddá le­gyen, ahhoz, nem szabad az égi segítségre sem hagyat­kozni. Túlcsorduló szenti- mentalizmus, sok-sok érzel­gős jelenet, szolgálja majd a moziban szipogni is szere­tők kedvét. Egy végzetes nap Költői szépségű bolgár filmtörténetet alkotott Kirill Ilincsev rendező. A cím egy valóban végzetes napot ta­kar, ugyanis egy bolgár fa­lucskában Angelovné egyet­len napon veszíti el két fiát, s a harmadiknak életére is vadásznak, de az elindul a partizánok közé. A történet a háború idő­szakában játszódik, s bár egyetlenegy háborús képet sem látunk, sőt megszálló német katonákat .sem, a bal­ladái szerkesztésű történe­ten mindvégig érződik a bolgár lakosságra ráneheze­dő háború árnyéka. Angelov­né egyik fia tanárember, fel­világosult kommunista, tu­datosan vállalta sorsát, és egy buta csendőrgolyótól ok­talanjai,. esett,el.,, A legkisebb fiú, Angel még csak most ismerkedett a tiszta szere­lemmel, s hogy bátyján se­gítsen, próbált valamit ten­ni, de őt is Csendőrgolyó fosztotta meg az élettől. A harmadik fiú, Va.szil, vállalja a további harcot, pedig nem könnyű, s éppen legjobb ba­rátját. Radkó kadétot is ha­lálos lövés éri. A rendező érdeme, hogy e komor történetei roppant lí­rai megfogalmazásban, igen megkapóan, együttérzést kel­tőén állítja elénk. A holnap lovasai Tofik Tagi-Zade szovjet­azerbajdzsán rendező mun­kássága eddig ismeretlen volt előttünk. A holnap lova­sai című filmje a polgárhá­ború korszakában játszódik, s azt mutatja be, hogy hét komszomolista miként har­colt a távoli Pejkanla falu­ban, hogy megszilárdítsa a szovjet hatalmat, megvédje a lakosságot a banditáktól, letörje a hajdani bég ural­mát. A film az o témakör­ben már látott alkotásokhoz képest kevés újat mond. s kifejezési eszközeiben sem hoz különösebb meglepetést. (hm) figyelem! r Az Üvegipari Művek Sajószentpéteri Üveggyára általános iskolát végzett fiúkat az 1972—73-as tanévre géplakatos és kőműves szakmákra szakmunkástanulókat iskoláz be Tanulmányi előmenetel szerint a tanulók ösz­töndíjban részesülnek, az utolsó (III.) évben tel­jesítménybérben foglalkoztatjuk Jelentkezés: személyesen a MüM 103. sz. Május 1. Ipari Szakmunkásképző Intézetnél. Sajó- szentpéter, Béke tér 2. Igényes közművelés mostoha körülmények között

Next

/
Thumbnails
Contents