Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

1972. május 25., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Nutríák a Varsa-hesyen Dől a hatalmas fa, csak a gallyak süvítő hangja szakít­ja meg a csendet néhány másodpercre, aztán élettele­nül fekszik a fa a patak két oldalán. Alig 80 centiméteres kis állatka fűrészelte, vágta ki a fát, hogy majd szorgos' munkával ..vízduzzasztót” építsen maga es társai szá­mára. Egy 15 évvel ezelőtti film kockái peregnek le em­lékezetemben, amelyet Wald Disney ,.A hódok völgye'’ cí­mű filmjében láttam. Akkor nem gondoltam, hogy vala­ha az életben is találkozom a rendkívül kedves, szorgal­mas kis állatkák rokonaival, a nutriákkal. A fáktól és bokroktól alig látni a házat. A Vargahegy oldalán, Prókai Jőzseíéknél vagyunk. — Ezek az állatok már nem építkeznek. Különben a nutria csak rokona a hód­nak, hódpatkánynak szokták emlegetni. Kis ólak sorakoznak két­oldalt. A középen vízzel telt betonvájúban állandóan fo­lyik a víz. — Amikor elkezdtük a fe­leségemmel a nutria tenyész­tést, úgy két éve, tálán a természet is „besegített”, hi­szen ha nem lenne itt fenn, a ház fölött egy forrás, talán el sem kezdjük. A vízkul- túrás tartás nagyon ritka ha­zánkban, kettőről tudok csak: Szegeden és Szentendrén van hasonló. Természetesen ért­hető, hiszen naponta több mint 35 köbméter víz folyik át a medencén, és ez, bi­zony. nagyon drága lenne. A víz nagyon kell. Különösen a tiszta víz. Attól „hízik” az állat szőre. Néhol tartják szárazon is, de ott csak síny­lődnek. — Ha jól hallottam, töb­ben is foglalkoznak nutriate- í.yésziéssel. Mennyien lehet­itek a megyeben? — Nagyon nehéz megha­tározni, pontos adatokat nem tudok mondani, hiszen Mis­kolcon is csak két tenyész­tőt ismerek. Rendkívül elzár­kóznak, nem is mondanak semmit a tartásról, de meg sam mutatják senkinek. Egy biztos, nagyon ritka állat. A múltkor — kezdi mosolyog­va Prókai né, mint aki már előre mulat a dolgon — be­mentem a hirdetőbe, gondol­tam. eladunk belőlük néhá­nyat'. Mikor megnézték a hirdetést, nem tudták elkép­zelni, milyen állatról van szó. Közben Prókai József, aki egyébként a Kenin Kohászati Művekben a martingépésze­ten dolgozik, egy tepsiben üsrrf A vegyipar küldötte * TVK festékgyárának /V kiszerelő részlegében nagyobbrészt nők dolgoznak. Ök csomagolják dobozokba. természetesen gépek segítségével, a gyár különböző termékeit. Na­ponta sok tonna festék fordul meg a kezűi; között. A nagy kollektíván belül van egy kisebb közösség is: a Hámán Kató szocia­lista brigád. Tagjai kivétel nélkül nők. Kilenc évvel ezelőtt alakult a brigád: akkor tizennégyen voltak, most ötvenen. Vezetőjük Tonior Lászlóné csoportve­zető, aki nagy lelkesedés­sel, szeretettel beszél a nők munkájáról. — Sokan talán azt gon­dolják. milyen sok problé­ma lehel ennyi nővel — mondja a brigádvezető. — Nem mondom, a kezdet kezdetén előfordultak ki- sebb-nagyobb torzsalkodá- sok a brigádban. De aho­gyan teltek az évek. úgy formálódott a kollektíva is. Az utóbbi hat-hét eszten­dőben egyetlen kirívó rendellenességet, fegyelme­zetlenséget sem tapasztal­tunk. fis ami igen lényeges. a legteljesebb bizalom ala­kult ki a vezetők es a bri­gád tagjai között. Ebben óriási szerepe volt a kol­lektíva erejének, magának az egész mozgalomnak. — Hogy milyen jól össze­forrt éz a közösség, arra igen jól példa az is. hogy szülés után az asszonyok mind visszajönnek korábbi munkahelyükre. Pedig nem a legkönnyebb munkát végzik ebben az üzemben. De hiányzik a brigád, a megszokott környezet, amelytől nem lehet egyik napról a másikra megválni. — Nagyon szeretem az itt dolgozó nőket, asszonyo­kat. Soha nem kell senkit sem különösképpen agitál­ni, hogy vegyen részt egy- egy megbeszélésen, társa­dalmi munkában, vagy ép­pen a közös szórakozásban. Mindenki önként jelentke­zik. pedig igen sokan csa­ládos asszonyok, akiknek megvan a gondjuk-bajuk az életben. Például, a leg­utóbbi kommunista műszak alkalmával csaknem ötven tonna festék „kiszerelését” végezték el a brigád tag­jai. — Aktivitásukra jellem­ző. hogy valamennyien tagjai az üzemi Vöröske­reszt-szervezetnek, sokan közülük önkéntes véradók. Készségesen segítenek egy­máson. nemrégiben egy öt- gvermekes üzemi dolgozót vettek pártfogás alá. ezen­kívül úttörőcsapatot is pat­ronálnak. Tömör Lászlóné kilenc éve áll a brigád elén. Ezen­kívül egy sor társadalmi megbízatásnak is eleget tesz. Tagja a Szakszerve­zetek Borsod megyei Taná­csának, valamint a vállalati szakszervezeti tanácsnak, s ellátja az üzemi Vöröske­resztben a titkári teendő­ket. a vegyipari szocialista brigádvezetök - leg­utóbbi tanácskozásán „a nehézipar kiváló dolgo­zója” kitüntetésben része­sült. Egyben az a megtisz­teltetés érte. hogy mint küldött részt vehet a szo­cialista brigádvezetők ne­gyedik országos tanácsko­zásán. r„ l. Egy év utin az „epitélésrísí Józsi bácsi cs a nutríák \ száraz kenyeret hoz. — Majd ha adok nekik, akkor figyelje, rögtön észre­veszik, ha jövök, kiváló a szimatuk, annál gyengébb a látásuk. Nyújtja kezében a kenye­ret az állatok felé. azok pe­dig szinte egymást taposva nyújtózkodnak az eleségért. Az asszony, aki közben egy jókora pontyot tisztít, meg- törli kezét, bemegy a házba, és kis idő elteltével prémek­kel .jön vissza. — Ilyen, ha kikészítik. Nagyon drága és keresett szőrme, különösen a fehér. Sajnos, ez utóbbi nagyon ritka. Nekünk is csak négy darab van belőle. Tudja, ez az a prém. amiből egy bun­da 10 ezrekbe kerül, nem csoda, hiszen 25 állat szük­séges egy bunda készítéséhez. A férj akáclevelet szór az állatoknak, mohó lakmározás következik. — Napi 4—5 órát kell ve­lük foglalkozni, de a férjem szívesen csinálja. Olyan hob­by ez, mint másnak a ga­lamb. vagy a nyúl. Amikor a tél közeledik, felkészülünk j a vágásra. Négv-öf anyát j hagyunk meg csak. A húsál I nem esszük meg. pedig na- | gyón finom, kóstoltuk már. A fogai is értékesek, az ele­fántcsont árával vetekszik. Karperecét és nyakláncot is szokjak csinálni belőle. Kép, szöveg: Mécs Ernő JÓ EGY ÉVVEL ezelőtt, lapunk március 7-i számában cikk jelent meg Együttélés a bérházban címmel. Üj lakó­telepi bérház két lakója volt az ügy szereplője, az egyik hivatalnok, a másik peda­gógus család. A pedagógu­soknak három — akkor öt éven aluli — gyermekük volt. Ez a család keltett zajt a la­kásban. amely miatt az alat­tuk lakó több esetben felje­lentette őket.. Azóta a pedagóguscsalád elköltözött egy másik bérház földszintjére. A három gye­rek okozta zaj itt már re­mélhetőleg senkit sem fog zavarni. Az ügyben szereplő másik fél a napokban felkereste szerkesztőségünket, s bemu­tatta a Minisztertanács Taná­csi Hivatala által hozott ha­tározatot., amely a vitás ügy­ben neki adott igazat, s a háromgyermekes családot fi - gyelmezte tésben részesi tette. A határozat első soraiból ki­tűnik, hány és milyen szintű szerv foglalkozott már eddig a háromgyermekes család ál­tal okozott zajjal: „A -Borsod megyei Fő­ügyészség óvással élt a me­gyei tanács vb-titkárának ha­tározata. ellen.. Az óvás­nak helyt adok és a megyei tanács vb-titkárának határo­zatát hatályon kívül helye­zem es egyidejűleg a megyei tanács rb. igazgatási osztá­lyának határozatát hatályába visszaállítom.” AZ INDOKLÓ RÉSZBŐL kitűnik, hogy zajszakértőiket is bevontak az ügybe, tanú­kat hallgattak meg. Még egy idézet a határozat indokló részéből: „A megyei tanács i’b. igazgatási osztálya jog­sértés nélkül, az általa meg­vizsgált bizonyítékokra ala­pozta marasztaló határozatát, melyet olyan tanúk vallomá­sára alapított, akik a jelje­lentést megelőző időben ész­lelték a lakásból az olyan mértékű indokolatlan zaj oko­zását. mely kimerítette a 17/1968. (IV. 17.) korm. sz. rendelet 23 paragrafusában meghatározott csendhaborítas szabálysértését.” MI ANNAK IDEJÉN a há­romgyermekes család védel­mére keltáink cikkünkben. Az erre illetékes szervek végső soron egészen magas fóru­mon a másik fél javára dön­töttek. s az ügyben hivatalo­san nyertes lakó kérésére ad- 1uk közre most a határozatot. Az ügy jogi alakulásának el­lenére úgy érezzük, semmit sem kell helyreigazítanunk az „Együttélés a bérházban” címmel megjelent cikkünk­ben. A. I. Május 26 án: 4 miskolci fojradóimpja a BNV-n A MÉH Tröszt és vállala­tai az. idén is részt vesznek a BNV-n, s a tavalyival azo­nos helyen, a Vajdahunvad várának a tó felöli oldalán tevő pavilonban és kiállítási területen mutatják be érde­kes tevékenységüket Szem­léli atő tablókon látható, mi­lyen nagy népgazdasági je­le.; tősége van a másodnyers­anyagok gyűjtésének és fel- használásának. Az úttörők r gítséget. szorgalmas gyűj- i 'munkáját is bemutatják a MÉH tablói. Május 2G-án. pénteken az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Válla­lat tart fogadónapot a BNV területén levő MÉH-pavilon- ban. A miskolciak fogadó­napjukon szeretettel várják a MÉH pavilonjába a megye üzemeinek, vállalatainak, tsz-einek és ktsz-einek kép­viselői! a vásáron járó út­törőket, pedagógusokat és minden kedves vásárlátoga­tót. A MÉl-I-pavilon mellett megtekinthető a rongy gyűjtő hetek jutalomsorsjegyeinek főnyereménye, a Pilis faház is.' Ebben a főnyereményben rendezik meg különben má­jus 28-án, vasárnap a MÉH- sorsjegyek hivatalos sorsolá­sát is. (N) Mai német panoráma Zuhogó cső a Ferihegyi repülőtéren felszálláskor, és szeles, hűvös, kellemetlen idő Berlinben leszállás­kor... S a két időpont között másfél kellemes óra. s ezer méter magasban evészetlel. teázgatással, felhők közül elöbúvó napsütéssel. Röviden ennyi az utazás krónikája ... A Népek Barátsága Liga — amely egyik legfőbb felada­tának az NDK nemzetközi kapcsolatainak szervezését, erősítését tekinti — 2—2 bol­gár. csehszlovák, lengyel és magyar újságírót hívott meg A tulajdonképpeni cél né­hány olyan üzem bemutatá­sa. megismertetése volt, ame­lyek jelentős szerepet tölte­nek be a vegyiparban, a kö- olajfeldolgozásban. ezáltal a szocialista integrációban — természetesen a vendéglátók ezen túlmenően is kitárul­koztak és megmutatták: íme. így élünk, ilyen eredménye­ink. gondjaink, problémáink vannak. És a beszélgetéseken, po­hárköszöntőkben, igazgatók, párt és ifjúsági vezetők sza­vaiban hányszor és hányszor, szinte refrénként visszatért: önállóan talán nem, de ösz- szefogva. kezet nyújtva egy­másnak. meghatványozódnak lehetőségeink ... & A program persze zsúfolt volt. S ez némileg érthető is, hiszen a vendéglátók — és nemcsak ez esetben — mi­nél több mindent szeretné­nek felsorakoztatni, megmu­tatni az érdeklődőknek. Gon­doltuk. ezt a „feszített” ter­vet nem lehet majd teljesí­teni. egyik-másik program el­múlik. az utána következő nyakára telepszik, „lazítani” kell. De tévedtünk (hja. a német precizitás!) ugyanis vendéglátóink nemcsak el­kezdeni tudlak pontosan a programokat, hanem befejez­ni is... S e programok sem voltak szokványosak. No, nem azért, mert egy IBUSZ-, vagy más csoport nem mehet fel a 1 v- toronyba ebédelni, nem me­het el a falhoz, ahol a pro­vokációk sora történt, vagy nem mehet el a brandenbur­gi kapuban levő kis előadó­terembe és nem hallgathatja meg Beier százados meggyő­ző érvekre felépített, ragyogó előadását. Elmehet, megnéz­heti. meghallgathatja... A beszélgetések azonban így. ilyen viszonylag kis kör­ben mégis másképpen zajlot­tak le. Közvetlenebbek, ke­vésbé hivatalosak voltak, mindig akadt egy-egy kiegé­szítő, vagy mellékmondat, amelyek „aranyat értek” az újságírók számára ... © A tv-torony a berliniek legújabb büszkesége. Mert ugye. mindig büszkék vala­mire, a fejlődés, a gyarapo­dás, a város arculatának for­málása szakadatlan. A 365 méter (könnyű meg­jegyezni, hiszen azonos az év napjainak számával) magas torony előtt és alatt állandó­an nagy az érdeklődés. Kü­lönböző csoportok — külföl­diek és hazaiak egyaránt — bebocsátásra várnak. (Színié restelkedtünk, amikor a vá­rakozó' csoportok előtt kü­lön fölvittek bennünket a toronyba.) A liftben a kezelő köszönti az utasokat, röviden elmondja a torony adatait, aztán jó szórakozást kíván. Az éttermi részben, a fehér asztalok mellett válnak iga­zán szemléletessé a szavak, miközben messzire tekint a szem. A városépítésben nem akarnak nagyforgalmú cso­mópontokat kialakítani, ahonnan 6—8 felé ágaznak el az utak. S a szem hiába keresi, valóban nincs ilyen forgalomlassító tér, nagy góc­pont. Miért engedheti meg magának a város, hogy ilyen „szellösen”. széles utcákkal, tág terekkel, parkokkal épít­kezik? Mert nincs telekspe­kuláció. Odaát (Nyugat-Ber- linben) egyébként látni is. más a helyzet. Az étterem egyébként kör­be forog, 50 perc alatt tesz meg egy teljes kört. minden vendég elláthat tehát minden irányba. Láthatja a tv-to­rony szomszédságában levő 39 emeletes Stadt Berlin szál­lodát. az NDK 20. éves év­fordulójára készült Lenin te-_ ret. a két szigetet, a XIII.' századbeli halászfalu heivét, amelyekből aztán Berlin ki­alakult. vagy akár láthatja, amint a repülőgép landol Nyugat-Berlin egyik repülő­terén ... A pünkösdi látogatások ép­pen ott-tartózkodásunk ide­jén kezdődtek. Egy órácská- nyi szabad időben (egyéb­ként ritkán adódott ilyesmi) Ibi néni, a tolmácsnő elvitt a Friedrichstrasse-i átkelő­helyre. Ibi néni szerint is szokatlanul nagy volt a for­galom. ennek ellenére, az uta­sok fogadása, a valutabevál­tás. az adminisztrációs mun­kák gyorsan mentek. A „ke­leti” szerződések ratifikálása is hozzájárult, hogy általában elégedettség ült az arcokon, persze, akadtak olyan nyu­gati vendégek is. akik bizo­nyos lekezelő mosollyal te­kintettek szét. amint csoma­gokká; megrakva kiléptek a magasvasút kocsijából... Becze Károly (folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents