Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-04 / 103. szám

1972. május 4,, csütörtök ESZAK-MAGYAROR5ZÄG 3 Á konvergencia-elmélet ellentmondásai a z MSZMP X. kpngresz- szusán ti Központi bi­zottság beszámolója rá­mutatott : az elkövetkező években az ideológiai mun­kában számos elvi jelentősé­gű kérdés vár elemzésre és kidolgozásra — többek kö­zött a konvergencia burzsoá elméletének tudományos bí­rálata. A konvergencia-elmélet a burzsoá társadalomelmélet egyik legújabb és jelenleg kétségkívül legbefolyásosabb terméke. A polgári társada­lomtudományban járatlan ol­vasó elölt „objektivitását” éppen az kelti, hogy elis­meri a szocialista rendszer történelmi jogosultságát és sok előnyét, felhagy a pri­mitív anlikommunisla érve­léssel vizsgálja a szocialista rendszer jövőbeli fejlődésé­nek lehetőségeit, a kel rend­szer kölcsönös viszonyát a társadalmi fejlődés további folyamatában. Áz érvelés lényege arra vezethető vissza, hogy a gaz­dasági és a technikai fejlődés mindkét társadalmi rend­szerben olyan tendenciákat állított előtérbe, amelyek a két rendszer mind erőtelje­sebb közeledéséhez vezet­nek. És ebből következik, hogy minden más problémá­nak, amely valamilyen kap­csolatban áll a társadalom technikai, vagy gazdasági fejlődésével, elvileg azonos jellegűnek kell lennie. Veszélyessége eppen ab ban rejlik, hogy valóságos elemeket és ezek torz ideolo- giai tükörképét tartalmazza, ezáltal a tárgyilagosság ere jével hat. ... Valóban . érvenyesul-e^a konvergencia a kj-t szer viszonyában, vagy csak a burzsoá upologetika uj vál­tozatáról van szó, amely kapitalista társadalom geo­lógiáját az u.i ; koueteimc nyXkhei kífnvSncia-elmélet képviselőjének többsége úgy véli, lényegtelenné vall’-kl nek a birtokában vannak a termelőeszközök, a d^>n o. n és milyen módón aany tja a termelési folyamatok« l. A hatalom alapja azonban ma is a monopóliumok centiah- zált tulajdona es sem változtat, hogy Idézik bizonyos mértékű Tes ­láim tulajdon is. .Aa aUam monopolista tulajdon ' arra irányul, hogy a "on°_ polisla burzsoázia sujat te lének alapjai megszűnte^ se, hanem arra, hogy eS ■ tenciáját megvédje a meg rázkódtatásoktól, peoV^‘ld szere számara mozgásteret biztosítson. „„rtinlenné1 A tulajdon lényegtelenné válásának megfoga mazasa ban az a tény lukl°" ideológiailag hamisan, hogy h termelőerők fejiode.se es a termelés koncentrációja mai régen olyan fokot eit el, amely a tőkés tulajdonost mint a termelés közvetlen ügynökét — feleslegessé te­szi. A tőketulajdon ^ tartalmazza az ezzel a toké vei termelt értéktöbblet egy részére való igényt — elv alt a töke funkciótól, azaz en nek az értéktöbbletnek a K melési folyamatban toaeno tényleges megszerzéseit1. £ modern kapitalizmus íunk cionálási módjában beköt ct kezelt minden változás efl nérc a tulajdon Verdeső ma­rad a gazdaság es tai^ada lom alapkérdése'. termelési es/Ao/ok tu 81 lajdona felveti az osz- tályviszonyok és osz­tályuralom kérdését is. A konvergencia-elmélet szerint a politikai hatalom mind a kapitalizmusban, mind pedig a szocializmusban fokozato­san a termelés irányítóinak, a menedzsereknek a kezébe megy ál. Valójában azon­ban. amíg a termelés na- nyitói eredményesen szolgál­ják a töke értékesülési szuk- •éaleteil, magatartásmódjuk nem különbözik a működő i tőkésekétől és nem válnak el azoktól, mint külön társadal­mi réteg. Vagyis semmi alap­ja nincs annak, hogy „új osztályról” lehessen beszél­ni, amelynek kezébe átment volna a társadalmi hatalom. A két társadalmi rendszer állítólagos hasonlóvá válását azzal is próbálják igazolni, hogy egyrészt — a modern kapitalizmus államának fo­kozódó gazdasági funkcióira való tekintettel — az álla­mot „osztályszempontból kö­zömbösnek”, vagy „a rend­szer iránt semlegesnek” áb­rázolják; másrészt — a szo­cialista országok gazdasági formációinak vonatkozásá­ban — a gazdaságnak az ál­lammal szembeni növekvő önállósulásáról beszélnek. A konvergencia megvalósulása érdekében tehát a két tár­sadalmi, gazdasági rendszer jellegének minőségi külüttő­ségeit eltüntetik, a kapitalis­ta és szocialista állam el­lentétes vonásait pedig cl­ködösítik. A konvergencia-elmélet képviselői szerint a szocia­lizmusban decentralizálás és liberalizálódás megy végbe; fokozódik a vállalati önálló­ság, csökken a központi gaz­dasági tervezés és ezzel egy politikai habitusában még szocialista színezetű piacgaz­daság jön létre, vagyis a szocialista rendszer mindin­kább hasonlóvá válik a mo­dern kapitalizmushoz. A szocializmus fejlődésének ez a magyarázata a tervezés és gazdaságirányítás módsze­reit szintén elszakítja a ter­melési viszonyoktól, és mint „a rendszer iránt semleges” tényezőket kezeli. Ha a bur­zsoá közgazdászok az új gaz­dasági rendszert a tőkés gaz­dasági módszerek átvételé­nek tekintik, akkor ez a ter­melőerők és termelési viszo­nyok kölcsönhatásának — már többször hangsúlyozott -— meg nem értéséből fakad. A konvergencia megvaló­sulása melletti érvek egyike, hogy egyre inkább csökken­nek a jövedelmi különbsé­gek, ezáltal eltűnik a társa­dalmi konfliktusok alapja, megszűnnek az ellentmondá­sok. pontosabban szólva, a tőkés országokban csökken­nek a jövedelmi különbsé­gek, a szocialista országok­ban viszont növekednek. En­nek cáfolatára elegendő len­ne idézni a tőkés országok statisztikáját, amelyek egy­értelműen igazolják a jöve­delem különbségek növekedé­sét. De ezen túlmenően a tényleges differenciálódás még a statisztikában kimu­tatottaknál is nagyobb, hi­szen a „dolgozókhoz” sorol­ják a menedzsereket és ál­lami tisztviselőket, az „ön­állók” kategóriájába a /kis- áru termelőket és kisiparoso­kat. a jövedelmek persze a szocializmusban sem egyenlők; de a szocia­lizmusban az anyagi javak­ból való részesedés a vég­zett munkával arányos. Már Marx leszögezte, hogy a szo­cializmusban sincs még tel­jes ' igazságosság, mert az emberek munkaképessége különböző, eltérőek személyi körülményeik stb. A jöve­delmek differenciálásának nincs más mértéke, mint a végzett munka. Ebben a vonatkozásban sincs tehát „közeledés” a kapitalizmus és a szocializ­mus között. A konvergencia-elmélet el­fogadhatatlanságát, tartha­tatlanságát szembetűnő el­lentmondásai indokolják. Lakatos Imre Borsodnádasd új utakat jár Készülnek a vödrök Amikor az Ózdi Kohászati Üzemek átadta a kisvasutat a Borsodnádasdi Lemezgyár­nak, az a cél vezette, hogy a ráfordítási költségektől men­tesüljön. Gazdaságtalan, ;á- fizetéses volt évek óta. Az ÓKÜ-nek nem is volt fel­adata a fenntartás, hiszen mind kevesebb szénre van szüksége, a nádasdi platina elszállítása viszont éppen a lemezgyár érdeke. Ez így jó — jelenti ki Gyárfás János, a Borsodná­dasdi Lemezgyár igazgatója. — Jól jött. nekünk a kis­vasút. hiszen egv év alatt egymillió forintot hozott a konyhára. A további beszélgetésünk már a gyár jelenlegi helyze­tére, s jövőjére vonatkozott. Minden ránk tartozik — Éppen most ment el. — Nem itt lakik a tanácsi kirendeltség vezetője? — Egy lány helyettesíti most a megyaszói tanácsról. Alsódobsza Megyaszóhoz tar­tozik. A termelőszövetkezet iro­dájában beszélgetünk. Csak betértünk érdeklődni, mivel zárt ajtót találtunk a taná­cson, s a tsz-iroda is abban az épületben van. I járatos ember A Négy nő és egy férfi ült az íróasztaloknál. Kérdé­seinkre a férfi válaszolt. Azt is megkérdezte, mi járatban vagyunk, miért keressük a tanácsot. Megmondtuk. Olyan csalár dot keresünk, ahol oühon sütik a kenyeret. Írni aka­runk erről. A férfi sorra vette a falu házait. Az ujjain számolta: — Julis néninél? Egy hete volt... vagy Józsi bácsi ék - nál? Igen, ők is otthon süt­nek ... még van ezenkívül vagy öt-hat hely. mindjárt, hadd gondolkozzam egy ki­csit ... Aztán felállt és kiment. Néhány perc múlva elkísér­te kollégáimat egy család­hoz. bemutatta; s ott hagyta őket. Alig lelt el egy negyed­óra, a férfi ismét feltűnt, egy fiatal lányt kalauzolt. Bemutatta: Demeter Gab­riellát, ő helyettesíti most a tanácskirendeltség-vezetőt. Már a buszmegállóból hívta vissza, hátha akarunk még tőle valamit. Feltűnt az ügybuzgalom. Feltűnt az, hogy olyan ter­mészetesen, olyan magától értetődően csinálta mindezt. Korábban az irodában az asszonyok mondták, hogy ő, Vitelki írisz!ó. a tsz gépcso­portjának vezetője. Ismernek minket — Ne haragudjon, hogv megkérdezzük, idevaló, hogy ennyire ismeri a falut? — Igen. De különben én vagyok a népfrontbizottság helyi elnöke. Ez pedig tudja azt jelenti, hogy minden ránk tartozik, ami a község­ben történik. — Most választották meg? — Már harmadszor válasz­tottak meg. Szeretem én is ezt a megbízatást, mert kö­zel hozza hozzám az embe­reket. A falu minden lakó­ját, a párttagot.és a párton- kívülit is. Most már olyan ismert a népfrontmozgalom, hogy akármelyik embertől megkérdezheti a faluban, akik a helyi • népfront vá­lasztott vezetői, ismernek minket. Alsódobszán egy nagy prob­lémát szeretnének most meg­oldani — a belvízrendezést. Ez szóba’került a népfront- gyűlésen is, s szóba került eddig szinte minden fonto­sabb összejövetelen. A nép- írontclnök most már köny- nyebben beszél róla: — Különösen az alsó ker­tek gazdáinak volt nagy gond a belvíz. Néhány kert­ben a gyümölcsfák is tönkre­mentek. Most már eljutot­tunk odáig, hogy készül a belvízrendezési terv. Ebből a programból természetesen jut a termelőszövetkezetnek is. de itt is felkészültek rá. Aztán a másik gondról beszélt, az autóbuszról. Ezért még sokat kell kilincselni, hogy valamilyen megoldás szülessen. — Az a baj, hogy Alsó­dobsza közbeeső állomás. Akár jön, akár megy a busz, mire ideér, rendszerint meg­telik, s a dobszaiak nem egy­szer lemaradnak. Ezen kel­lene még valahogy segíteni. Látják, ez is ránk tartozik, mert a falu minden lakójá­nak gondja. Kívánságok és örömök — Csak gondok vannak? — Ugyan — ütközik meg a kérdésen. — De lám, ilyen az ember, hogy mindjárt a kell-re nyílik a szája. Pedig van más is. Örülünk annak, hogy Megyaszón megnyílt egy villamossági szerviz. Mindenféle háztartási gép. televízió, rádió javítását el­vállaljuk. Ez igen jó dolog. Az is jó. hogy benzinkutat létesitettek az anyaközség­ben. Nem mindegy az, hogy fűtőolajért csak néhány kilo­méterre kell menni. Minden ránk tartozik — hangoztatta a népfront elnö­ke. s ebbe a mindenbe bele­fért a krónikaírás, amire igen-igen büszkék iit. Bele­fér a fiatalokkal való foglal­kozás, s belefér még az is. hogy amikor a megyaszói ta­nácselnök, vagy vb-titkár al- sódobs7.ai lakos ügyében fog­lal állást valamilyen kérdés­ben. akkor meghallgatja a népfrontelnök véleményét is. Jó lenne, ha már vala­mennyi községben ilyen is­mert lenne a mozgalom, s annak Vezetői. Ámbár erről Vitelki László ezt mondta: — Így van ez már min­denütt. hiszen ne felejtse. 1972-őt írunk, a népfront- mozgalom és sok-sok aktívá­ja rengeteget bizonyított ed­dig. Adamovics Ilona A 108 esztendős vállalat szo­lidan meghúzódik a Bibik .hegység lábánál. Az ottlakók, de még az ózdiak is úgy em­lítik — akik Borsodnádasdon túl laknak, azok „hegyen tú­liak”. A lemezgyár munkás- létszámának zömét éppen ezek a hegyhátiak teszik ki. Falusi emberek. Nehéz lehet velük az üzemi életet elfo­gadtatni. — Csak gondolják — je­lenti ki az igazgató. — Ket­tőezerbe tszázötven dolgozónk van. Közülük 620 nödolgozó. Lehet, hogy meglepődnek, de egy példával alátámasztva megértik, hogy inkább üzemi dolgozók, mint falusiak. A munkaversenyben, a szo­cialista brigádmozgalomban is vannak olyan eredmé­nyeink. amelyekkel joggal büszkélkedhetünk. Előliem a papír, aláírásra hozták hoz­zám. Kelemen Gábor és 15 tagú szocialista kollektívája elnyerte a szakma kiváló brigádja címet. Ezzel hu- szonkétezer forintot kapnak. Három év alatt több mint hárommillió forintos megta­karítást értek el, azzal, hogy minőségileg kifogástalan ter­méket adtak népgazdasá­gunknak. — A mi gyárunk lassan le- vetkezi százéves ócska jelle­get. Uj gépsorokat építünk be, új beruházásokkal tesz- szük üzemünket még terme- löképesebbé. Nem akarunk lemaradni. Nemrégen kezd­tük meg a vödrök és mosó- fazekak gyártását. Saját le­mezünket használjuk fel, s közvetlen a piac számára termelünk, hogy a lakossági szolgáltatást is ellássuk. Elég­gé elhasználódott gépessel kezdtük a termelést, de az egy év. alatt egymillió forin­tot eredményezett. Tovább fejlesztjük. Napjainkban két új NDlí-gépsor érkezik. Ezekkel megháromszorozódik a termelésünk. Ugyancsak saját anyagunkból az ország 20 helyén, a helyszínen ékí­tünk gabonatároló sorokat, egységeket. Nem panaszkod­hatunk, megrendelésünk sok van. — Évekkel ezelőtt hallot­tam többször is. hogy Bor- sodnádasdnak nem nagy jö­vőt jósoltak. Különösen az­után vetődött fel sokakban ez a gondolat, amikor Duna­újvárosban modem techniká­val megkezdődött a lemez- gyártás. Most mégis úgy fo­galmazok, hogy megélünk csendesen. Az elmúlt évben 8.8 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, s 18.5.nap­nak megfelelő -nyereségrésze­sedést fizettünk ki. A Borsodnádasdi Lemez­gyárat csak a hegyek zárják el a „külvilágtól”. Ózd ár­nyéka is háttérbe szorítja őket valamelyest. Ám, az él- niakarás megkettőzte erejü­ket. Új profilok gyártását vezették be. Gazdaságosan tudnak termelni. — Hadd tegyem hozzá — mondja búcsúzóul az igaz­gató — vállalatunkon belül létszámbővítésre jó ideig nem kínálkozik lehetőség, hi­szen régi berendezéseinket újakra cseréljük fel. A tech­nika fejlődése létszámfeies- leget is okozhat. Más termé­szetű profilbővítéseinkhez te­hát elsődlegesen a felszaba­duló létszámunkból fedezz.ük a szükséges munkaerőt. Nem kel] azonban a környékbeli fiataloknak aggodalmaskod­niuk. 1973-ban ugvanis a Bu­dapesti Pénzverde Vállalat telepít nálunk leányvállala­tot. Tsen helyes elképzelés. Feltétlenül további segitséeet. jelent a völgy lakói számára. Vincze Zoltán Miskolc jobb ellátásáért K ét á 11 am i gazd aság és az AGROKONZUM összefogása Nagyon érdekes árubemu­tató, majd szakmai árukós­toló es kooperációs megbe­szélés színhelye volt tegnap, szerdán délelőtt a borsodi AGROKONZUM miskolci klubhelyisége. A Nagymis­kolci Állami Gazdaság, az Ongai Állami Gazdaság és az AGROKONZUM vezetői, va­lamint a vállalat legnagyobb miskolci boltjainak kereske­delmi szakemberei beszélték meg egymással, hogyan ja­víthatnák közös erővel, ösz- szefogással Miskolc, majd később Kazincbarcika és az iparvidék házias jellegű hús- készítményekkel való jobb ávnrvl lő , ____ e területének m egjavítását az teszi lehető­vé, hogy a Nagymiskolci Ál­lami Gazdaság húsüzeme, amelyet az ongai társgazda­ság lát el hízott, sertéssel, jelentősen növelni tudja ter­melését, Az elmúlt évben ezer, az idén már négyezer sertést dolgoznak fel, s jö­vőre a szükségletnek meg­felelően tovább bővíthető a kapacitás. Ezer sertés húsát tőkehúsként hozza forgalom­ba a gazdaság, háromezer hízóból pedig házi disznóto­ros készítményeket, hurkát, kolbászt, szalonnát, füstölt arukat, összesen 25-l'éle hús­készítményt állítanak elő. Az árubemutató során a szakemberek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak ezekről a készítményekről. Megállapodás is született, amely szerint a jövőben az állami gazdaság nemcsak sa­ját , boltjaiban árusítja eze­ket az árukat, hanem ellátja az AGROKONZUM boltháló­zatát is. Az AGROKONZUM különben az elkövetkező hó-, napokban bővíteni kívánja Miskolcon töb.b boltjának profilját. Ezeket az üzlete­ket: is bőségesen ellátják majd az állami gazdasági minőségi húsárukkal. Az ál­lami gazdaságok és a közös szövetkezeti vállalat összefo­gását más terül etekre is ki­terjesztik. A termelőüzemek és a kereskedelem kooperá­ciójával Miskolc és az ipar­vidék lakosságának jobb áru­ellátását kívánják szolgálni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents