Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-07 / 81. szám
% ESZAK-MAGYARGRSZÁG 4 1972. április 7„ péntek A közművelődés társadalmasítása A MEGYEI Rónai Sándor Művelődési Központ társadalmi vezetőségválasztó közgyűlésén az egyik felszólaló a következőket mondta: „Ez a közgyűlés jó példa a társadalmi erők felvonulására”. A jelenlevők között megtalálhattuk ugyanis a hivatásos népművelőket, a közművelődés társadalmi aktíváit, az öntevékeny művészeti csoportok; a szakkörök és klubok tagjait, művelődési életünk vezetőit, és azokat a munkásokat, akik részt vesznek a művelődési központ programjain. S ennek a ténynek az a különös jelentősége, hogy a szavakban megformált véleményeknek döntő szerepe lesz a művelődési központ további munkájában. A vezetőségválasztó küldött- közgyűlés — amely a szak- szervezeti művelődési intézmények ezen eseményeknek sorában utolsó volt — több szempontból is jelentős. Egyrészt a leköszönő vezetőség számot ad az elvégzett munkáról, felméri a megtett utat és eredményeket, másrészt pedig meghatározzák az új vezetőség feladatait. A küldöttközgyűlés tehát egy demokratikus fórum — s a megyei művelődési központban betöltötte ezt a szerepét —, amelyen megfogalmazódnak a társadalom igényei, a különböző rétegek „elvárásai” a művelődési intézménnyel szemben. A megválasztott vezetőség pedig — amely szintén a társadalom különböző rétegeiből tevődik össze — ezeket az igényeket sugalmazza folyamatosan. Természetesen, az irányítással együtt. örvendetes, hogy a megyei művelődési központ munkájának értékelésekor többségében, döntően pozitív eredményekről számolhatott be a társadalmi vezetőség, amelyet megerősítettek a felszólalók is. A művelődési központ általában eredményesen tölti be három funkcióját, Miskolc kulturális életében való tevékenységét, a miskolci járás közművelődésének irányítását, és a hálózati munkát, a megye művelődésügyi intézményeinek módszertani segítését. Ez mindenekelőtt a stabilizálódó vezetésnek, a személyi feltételek javulásának tudható be. Minőségi változás következett be a szervezési és gazdasági rendben; egyre eredményesebb, hatékonyabb, országosan is elismertebb módszertani tevékenység. A megyei művelődési központnak példával illik elől járnia, s tevékenysége valóban példamutató is. Természetesen, mindez nem jelenti azt. hogy ne tudnák tovább javítani munkájukat. Ahogyan a vezetőségválasztó közgyűlésen megfogalmazták: még nagyobb erőfeszítést várnak a művelődési központtól, a társadalmi vezetőségtől a munkásokkal, a szocialista brigádtagokkal való foglalkozásban. Persze, nem lesz könnyű dolguk a jövőben, hiszen a már elért színvonalon túllépni, azt javítani sokkal nehezebb. S mindezt a meglevő, adott feltételek, körülmények között. Ez csak akkor lehetséges, ha a művelődési központ, s természetesen a társadalmi vezetőség is az „egész megyében” gondolkozik, s fokozza együttműködését a többi művelődési központtal, egybehangolja a tömegszervezetek közművelődési tevékenységével. A közművel ődés tá nsadalmasítá- sa elengedhetetlen követelmény, ha előre akarunk lépni. Ezért fogalmazódott meg a követelmény: a megyei művelődési központ új társadalmi vezetősége legyen még aktívabb, mint a régi, tagjai érdemben szóljanak hozzá a művelődési központ munkájához. ÜGY HISSZÜK, ismétlés lenne, ha a művelődési központ eredményeit taglalnánk, hiszen korábban rendszeresen foglalkoztunk a Rónai Művelődési Központ munkájával,. eredményeivel. Véleményünk szerint e küldött- közgyűlés nagy tanulsága az volt, hogy igenis szükség van a közművelődési munka társadalmasítására, igenis részt vállalnak a társadalom tagjai a közművelődési munkában. Csak meg kell keresni azokat, akik akarnak és tudnak tenni. Ez pedig most sikerült. Cs. A. Az Erőmű Beruházási Vállalat a IV. ötéves terv kiemelt erö- művi beruházásaihoz: 200 mW- os Inotai Gázturbinás Erőmű, Duna menti Hőerőmű II. kiépítés, Leninvárosi Erőmű; keres budapesti és helyszíni feladatok ellátásához azonnali belépéssel: épületgépész-mérnököt, -technikusi, építészmérnököt, -technikust, hőerő-gépészmérnököt, gépésztechnikust, müszcr-au torna tika ismeretekkel rendelkező mérnököt, technikust, idegen nyelvű levelezőt, német nyelvtudással rendelkező adminisztrátort, valamint budapesti központba : jövedelemgazdálkodási kérdések iránt érdeklődő közgazdászt, adminisztrátorokat keres. Jelentkezés: a vállalat személyzeti osztályán, Budapest, V., Széchenyi rkp. 3., II. em. 254. A Miskolci Kertészeti Vállalat alkalmaz kőművest, kubikost, vízvezeték-szerelőt, kismo- torszcrelől, fűnyírót, férfi és női segédmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Szentpéteri kapu. Magyar Pamutipar, Budapest, IV. kér. (Újpest)’. Erkel u. 30. felvesz 15. életévüket betöltött lányokat szövő, fonó, cérnázó, csévélő betanulóknak. Szállást biztosítunk. Jelentkezés; személyesen, vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán. Érettségivel adminisztratív munkakörbe dolgozót azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezés személyesen: Közlekedési Építő Vállalát, Miskolc, József Attila u. 45., április 11-én. A TIGA’Z miskolci üzemegysége felvételre keres minősített, nagy gyakorlattal rendelkező ívhegesztőket. Kiemelt órabér! 44 órás munkahét! Gázkedvezmény. Jelentkezni lehet; Miskolc, József A. u. 20. sz. alatt a munkaügyi csoportnál. Term e 1 őszöve t k ezetü n k a 1 k al - máz jó kereseti lehetőséggel traktorosokat, gépszerelőket. Munkásszállást, étkezési biztosítunk. Jelentkezés a kisgyőri Alkotmány Tsz irodájában. Felajánljuk megvételre a vállalatunk tulajdonát képező, jó állapotban levő 1 db Frak—BL típusú rakodógépet. Bővebb felvilágosítást a B.-A.-Z. megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat üzemeltetési osztálya — Miskolc, Zsolcai kapu 34. — ad. Teilinger István linómetszete Taaácsíozis ai SZ MT-hen Csűrbe és társai £*r lök a televízió előtt és nézem a labdarúgó-mérkőzést. II Nézem a játékot, és hallom a riporteren, kívül a közönség hangját is. Hallom, hogy az indulatok felszöknek, a néhány ezer ember lassan megfeledkezik a társadalmi illem legalapvetőbb követelményeiről is, es kiabál, harsog, dühöng, nem egyszer üvölt. Talán, hogy indulatait kiélje, talán, hogy a televízió közbejöttével a fél ország előtt bizonyítsa, milyen lelkes szurkolói vannak a hazai csapatnak. Nem ritka esel, hogy teljesen visszataszító, triviális közbe- ordítások is hallhatók, hiszen a riporternek nincsen módja megvédeni mikrofonját minden illetéktelen kiabálástól, de már-már megszokott dolog, hogy a hazai közönség hangulata szinte az egész országot sokkolja. Ülök és nézem a játékot, s egyszercsak azt hallom, hogy az ellenfélre kórusban kiáltják: „csűrbe, csürhe". Ez most a divatos véleménynyilvánítás, ha azt akarja mondani a szurkoló, hogy sajnos, az ellenfél jobb. A csürhe megjelölés nem dicséri az így illetett csapatot, de azokat sem, akik kórusban kiabálják. Lassan az is megszokott dolog lesz, hogy a játékvezető, vagy egyes játékosok .szervezett sértegetése miatt a játékot néhány percre szüneteltetni kell. Mindennapos a „szemüveget a bírónak”, s egyéb bekiáltsa, ami mar nem is tűnik fel senkinek. Triviális megjegyzések röpködnek az ellenfél játékosaira, szavalókórusok hansogják a becsület- sértés és rágalmazás kritériumait gyakran kimerítő jelzőket. Aztán, kiegyenlít a hazai csapat, és elülnek az indulatok. Ha pedig esetleg még győznek is a hazaiak, olyan béjcés polgárokként, térnek haza a szurkolók, mint akik életükben sem kiáltottak soha semmit. Ez a magatartás, persze, nem kizárólag a labdarúgópályán honos. Körülrajongott tánczenekarok, különböző vetélkedők nyilvánosan szereplő versenyzői, tánc da lfesati váll dalok es dalnokok, kvízjátékok szereplői körül hasonló módon kialakulnak a szurkolótáborok, indulatokban azok sem szegények. Csak nem a pálya szélén ordítanak, nem közvetíti hangjukat akaratlanul a rádió, meg a televízió, hanem névtelen telefonálással és oosmánykodo levelekkel élik ki szenvedélyeiket, sértegetnek mindenkit, akinek esetleg eltér véleménye, ízlése Április 6-án, csütörtökön a Szakszervezetek megyei Tanácsának székházában ülést tartottak a városi, községi, E heti ajánlatunk: Felújított garanciális Csepel D/450 fix tehergépkocsik Használt, üzemképes Csepel D/350 fix tehergépkocsik kaphatók Használt ZÍL—130-as típushoz tartozó tehergépkocsikat napi áron vásárolunk Bontásból: Zárt kocsiszekrények kisteherkocsikrói, Csepel fődarabok, alkatrészek, Warszawa fődarabok, alkatrészek, gumis kerekek olcsó áron kaphatók Bármilyen használt gépjárművét, traktort, bizományi értékesítésre átveszünk A FIT XIII. sz. Autójavító Vállalat, kereskedelmi részlege, Debrecen, Balmazújvárosi út 14., Telefon: 12-7.66 Mii m szakszervezeti, szakmaközi bizottságok titkárai. Két napirendi pont szerepelt a tanácskozáson: Kövesek Imre, az SZMT szervezési és káderbizottságának vezetője a szakmaközi bizottságok feladatait összegezte a terület- politikai munka továbbfejlesztésében, Nagy Lajos, az SZMT politikai munkatársa pedig az időszerű feladatokról tájékoztatta a részvevő- ket. az övéktől. Valahogy feledésbe ment,nálunk, hogy a tömegszórakoztatást szolgáló sport és sok-sok műveszeti produkció elsősorban játék és nem élethalálharc. A játékjelleg eltűnésével előtérbe kerül valami meghatározhatatlan profizmus, valami határtalan imádat, és ennek nyomában már nem a játékok ellenfelet is becsülő lovagiassága, hanem az ellenfelet, a más ízlést vallót ellenséggé tevő törekvés, és az ebből következő gyűlölködés lép színié. Nagy kár lenne pedig elveszíteni játékos kedvünket és játékos indulatainkat, és helyükbe az oktalan gyűlölködést léptetni. (bm) „...szelleméi a tűz nem égető meg” Dózsa György alakja egy korabeli eposzban AZ IDEI tavaszi ünnepségeken emlékezünk a magyar középkor legnagyobb forradalmárára, Dózsa Györgyre születésének félezer esztendős évfordulóján. Hóhérai parasztkirálynak csúfolták, testét tüzes vastrónra kötözték, s felnégyelve négy város kapujára szögezték elrettentésül, a fejét külön Szegedre vitték. Mert 1514. friss tavaszán a török ellen hirdetett keresztes háború helyett a családjaikkal kegyeli enkedő, gyűlölt földesurak ellen vezette a parasztkatonákat. A parasztháború főképp az alföldi tájakon pusztított, de hullámai eljutottak megyénkbe, Sárospatakra is. A parasztok iővid ideig kezükben tartották a várat, s innen fenyegették meg levelükben a tokaji vár kapitanyát, hogy az elfogott parasztokat azónnal bocsássa szabadon, különben — mint írták — „míg közülünk csak egy is fennmarad, társainkat el nem hagyjuk, hanem érettük — birtokaidat elpusztítván — bosszút állunk.” Dózsa alakja, pusztán a neve is félelmetessé vált, s hallatára lángba borult a magyar urak ábrázata. Az elnyomott jobbágyok számára azonban reménységet jelentett évszázadokon át. Forradalmi tette gyakori témájává lett — az idők múltával — az irodalomnak, művészetnek. De milyennek látta Dózsát, és az általa vezetett paraszti háborút egy kortárs költő, az irodalomban kevésbé ismert Taurinus István, aki az eseményeket azon nyomban megírta egy latin nyelvű eposzban, és 1519-ben Becsben már könyvalakban is megjelentette Stauromachia, vagyis Keresztes háború címen? TAURINUS olmützi polgári családból származott, s mint kiválóan képzett humanista, a papi pályára lépett. Pártfogóját, Bakócz Tamás érseket szolgálta Esztergomban, ahonnan Erdélybe, Gyulafehérvárra került püspöki helynöknek. Itt fejezte be a korábban elkezdett Stauromaehiát, amelyben az egyik helyen így ír — Geréb László kitűnő fordíIvóban — a paraszti háború Kitöréséről: Kúnság-szerte kigyúít a nemesség birtoka, háza; Hull a vér a tüzes fakarókba húzott nemesekből, robban a tűz, fut a láng és egyre terjed a tűzvész. így dúl-fúl a nemes népre a nemtelen ember . .. A költő, hogy pártfogói kegyét el ne veszítse, az egyházi és a világi urak kedvében igyekszik járni, és az ő nyelvükön kénytelen írni a parasztháborúról. A sorok között azonban érezhető humanista gondolkozása és kiolvasható a „magyari” urakról alkotott véleménye. Sőt a Dózsa szájába adott szavakban, elsősorban híres ceglédi beszédében kíméletlen ítéletet mondat róluk Taurinus: Űri barom nép, most csak szórja, fécsérli a pénzét, Mas ember kárán nem röstelli lesni a hasznát, És a saját kárát nem bánja: fizetteti mással . . , Telt a hasuk mindig:, nem kell oda köznapi étek, fis aranyért isszák a külországból behozott bort; S messze vidékről hord számukra hajó pecsenyéül Ritka madárkákat, teljék vacsorára, ebédre . . . Rettenthetetlen hős. kiváló seregszervező és hadvezér volt Dózsa. A nagylaki csatában háromszor összeszedte szétvert csapatát, s győzelemre vitte a parasztokat; Temesvárnál is csak a két oldalról támadó túlerő vett rajta erőt. Szörnyű kínok között hal meg, de „jajszóról nem tud a költő”. Dózsa „óriásként száll le — az eposzi követelményeknek megfelelően — az alvilágba.” „Nagyokat cselekedtem” — mondja a halála előtt: Egén mfg csillag, míg fú. kacagó, lesz a földön, Tengerben hullám támad s erdőn fa növekszik, Fennmarad' így a nevem maradékra örökkön örökké, És hunnak földjén váltig kidícsérik. Az ének Zeng a paraszti király híréről, égre magasztal: Nem merül így többé soha feledésbe, hogy éltem . . . Amint haldokolva mondta: a neve fennmaradt, és soha többé nem merül feledésbe, hogy élt. Kölcsey, Eötvös, különösen pedig Petőfi, Dózsával fenyegette a reformkor taktikázó urait, egyenlőséget, alkotmányos jogokat követelve a népnek Dózsa tűzszellemével: Izzó vastrónon ói elégelételí. He szellemét a túz nem égeté meg, Mert az maga túz . .. A MÜLT SZÁZAD második felétől kezdve versek, regények, drámák, operák, képzőművészeti alkotások születtek: senkiről sem oly nagy számban, mint a tüzes trónus paraszti királyáról. Mígnem a mi korunk, felszabadult .szocialista hazánk egyik legszebb forradalmi hagyományunk elölt tisztelegve, az irodalmi és műalkotások, a róla elnevezett utcák, terek, termelőszövetkezetek sokaságával szolgáltat igazságot — félezer esztendő múltán Dózsa Györgynek. Hegyi József
