Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Tf72, április T6,( TOSŐrncsp —gBMWWWWMWBfMIUMIIIMIIIII— A művelődési otthonok vezetőinek konferenciája után „Az ország előtt álló feladatok, valamint a tudomány és technika rohamos fejlődése az emberek képzettségének növelését, az ismeretek szüntelen bővítését igénylik, társadalmi méretekben. Ezért a közoktatás, a közművelődés további tökéletesítése szocialista továbbfejlődésünk egyik alapkérdése. ” (Az MSZMP X. kongresszusának beszámolójából.) A fentebb idézett megállapítást választotta mottójául a művelődési otthonok vezetőinél: III. országos ■konferenciája, s ez az idézet olvasható a tanácskozás téziseinek gyűjteménye élén is. Már ez a tény is jelzi, hogy a művelődési otthonokról szóló nagyszabású tanácskozás — természetesen az 1970- ben tartott országos népművelési konferencia ajánlásai, illetve a X. pártkongresszus határozatai tükrében vizsgálta a művelődési otthonok helyzetét, feladatait. A tézisek bevezetőben a művelődési otthonok fejlődését és mai helyzetét elemzik, megállapítva, hogy bár roppant nagy a fejlődés, az elmúlt évben működőit 3358 művelődési otthon jellegű intézményből mindössze 1913 bizonyult alkalmasnak a klubkönyvtárak, művelődési házak, illetve művelődési központok funkciójának betöltésére. A látogatók száma egy évtized alatt hétmillióval emelkedett, most 49 millió. Érdemes megjegyezni, hogy a látogatók 10 százalékát a 27 legjobb, kiváló címet elnyert intézmény produkálta. A látogatóknak mintegy 70 százaléka fiatal, s nagy hányadot jelentenek a nyugdíjasok, legkevesebben járnak művelődési otthonokba a középkorosztályból. Ezt objektív okok is indokolják. A. tevékenység tartalmát illetően lassú minőségi javulás jellemzi az intézmények munkáját. Az utóbbi tíz évben az állam, a tanácsok, az üzemek nagy erőfeszítéseket tettek az intézmények működési feltételeinek javítására, részben javultak a személyi feltételek is. A művelődési otthonok társadalmi szerepe volt a következő nagyobb téma. Majd az elkövetkező évek fő feladatait, a továbbfejlesztés feltételeit taglalták a tézisek. A tézisek gyűjteménye az országos helyzetet tükrözi, megállapításai országos jellegűek, a benne foglalt feladatok is az egész művelődési otthon-hálózatra vonatoznak. A közelmúltban tartott nagy horderejű tanácskozáson a Borsod megyei delegációban részt vett Kováts György, a Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója is. Vele beszélgettünk a konferencia tapasztalatairól. — A konferencia megerősítette a művelődési házak, otthonok társadalmi szerepéi — mondta Kováts György. Megállapította, hogy egyik legfontosabb formája és eszköze továbbra is a közművelődésnek. Összeköti a. többi MAKAY IDA: intézménnyel a közös nevelési cél, ezért egymást erősítve, egymás munkájára építve keli dolgoznia. Természetesen szóba kerültek tárgyi, személyi és anyagi gondok is. Nagyon fontos jellemvonása azonban a konferenciának, hogy a jelenvoltak nem panasznapokat tartottak, s bár gondjaikat is feltárták, a hozzászólások, javaslattevések tengelyében mindenkor a fontos tartalmi problémák állottak. Negyvenkét küldött szólalt .fel, s további harmincán kértek még szót, de idő hiányában már nem kaptak. A tézisek is említették, hogy a meglevő művelődési házak nagy hányada, csaknem fele nem alkalmas a feladatok megoldására. Borsodban hasonló, vagy talán az országos átlagnál rosz- szabb az arány. .Jelenlegi körülményeink között aligha lehet új művelődési házak építésével számolni. — A konferencián hangot kapott, hogy nem új palotákra kell törekedni, hanem a meglevők felújítására, racionális szervezésekkel történő jobbátételére. Garam- völgyi József, a művelődés- ügyi miniszter helyettese, aki a bevezető előadást tartotta és a vitát összefoglalta,, hangsúlyozta többek között, hogy vannak és lesznek törekvések a meglelő adottságok közötti jobb munkára. ® Több fontos téma körül csoportosult a konferencia vitája. Néhány legíontosabb- ról Kováts György a következőket mondja: ' — Különösen sokat foglalkozott a konferencia az ifjúsági körökben végzendő népművelő munkával. Erről már a tézisek is szóltak, igen bőségesen. A rossz művelődési objektum-ellátottság miatt az ifjúság sok helyen ellátatlan, ugyanakkor érdemes megjegyezni, s ezt felszólalásomban is elmondtam: nem elég a művelődési intézmények elé feladatokat szabni, az ifjúsági szervezeteknek is jobban fel kell készíteniük a fiatalokat a művelődési otthonok közösségébe való bekapcsolódásra. Jobban kell tudatosítani a művelődési élet sokrétűségét, s azt, mit várhatnak és kaphatnak a közművelődéstől. A másik igen fontos tanulsága a konferenciának', hogy feltétlenül emelni kell a. munkások körében végzendő népművelő tevékenység szintjét, hatásfokát, elsősorban az üzemen belül végzett munkával. S ez vonatkozik természetesen á területi intézményekre is. Igen fontosnak találom, hogy mm Gyalázat-trónon parasztfenség! Seregeidtől elhagyottan. Éppúgy, mint akkor, másfélezer éve, hogy föld megindult, szikla roppant, s kiszenvedett a rabszolgák vezére s országba, földbe beledobbant a vád és szégyen ikerlüktetése Már tudták mind: Te nem haltál meg. Roppant trónusod lába gyökeret eresztett, sötét egekre fehér neved lobbant. A toronnyá nőtt, törött kardokat újraönlötték késő forradalmak Az idő lávájába mélyrenyomlad temelhetetlen szén-lüz arcodat. a konferencia nagy súlyt helyezett a termelőszövetkezeti kultúrmunkára, sürgette előtérbe kerülését, illetve legtöbb helyen megalapozását. Egyhangú volt az állásfoglalás, hogy legyen jobb, észszerűbb a kulturális alapok felhasználása a szövetkezetekben, s azok mind anyagi, mind személyi vonatkozásban kapcsolódjanak be a területi egységes közművelődési munkába. Végül megemlítem még a népművelők megbecsülésének gondolatát, amely szintén fontos tóma volt. Bár ez két évvel ezelőtt, az országos népművelési konferencián is szóba került, sőt fontosságát Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is hangsúlyozta, a helyi gyakorlatba még nem eléggé ültetődön át. A továbbiakban arról beszéltünk, mit jelentett a borsodi népművelőknek a konferencia: — A tanácskozás alapjaiban megerősítette az eddigi borsodi törekvések helyességét. Öröm volt hallani, hogy korreferátumokban, hozzászólásokban a mi törekvéseink helyeslésével, követésével találkozunk. Áll ez a munkásosztály körében végzett munkánkra is. Jó irányban haladunk, így kell folytatnunk munkánkat. Borsodi tapasztalatokból kiindulva felszólalásainkban több témát érintettünk. Kettőt itt megemlítek. Az egyik a bejárók már-már krónikus gondja. Egyre nagyobb a távolság a bejáró és helyben lakó munkások, művelődési színvonala között, ezért javasoltam: újítsák fel a korábbi intézkedést, azaz a bejáró dolgozók lakóhelyükön, de munkáltató üzemük segítségével részesülhessenek a közművelődés lehetőségeiben. A másik téma a szocialista brigádokat érinti. A megtisztelő címet már többször elnyert brigádoknál kívánatosnak mutatkozik a kulturális vállalások szintjének emelése, és ebben számukra szervezett segítség- nyújtás, mert ennek hiányában e vállalások előbb-utóbb formálisak lesznek. © A konferencia felmérte a művelődési házak helyzetét, megszabta feladataikat. Most a tézisek gyakorlati megvalósításának időszaka következik. Benedek Miklós PORTRÉ Teli inger István munkája Felhívás a nők érdekében A nők gazdasági és szociális helyzetének javítósáról szóló kormányhatározat kereskedelmi végrehajtásához a napokban felhívást adott ki vállalatainak a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó főosztálya. Á minisztérium irányelvei előírják a kereskedelmi vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetőinek, hogy oldják, meg a szétszórt bolthálózatban, dolgozók napi étkezését, a vendéglátóiparban dolgozók számára tegyék lehetővé, hogy ételt hazavihessenek, A vendéglátó vállalatok gondoskodjanak a kereskedelmi dolgozók olcsó üzemi étkeztetésének megfelelő árszínvonalú ellátásáról. A nYmisztérium helyesnek tartja, ha a vendéglátó vállalatok szocialista szerződésben vállalnak kötelezettséget a kereskedelmi dolgozók ellátására. Miután a vendéglátóiparban is sok a dolgozó nő, jo- jos a kívánságuk, hogy a melegkonyhás éttermekből, vendéglőkből, megfelelő térítés ellenében haza vihessék az ebédet vagy a vacsorát. A minisztérium támogatja a nő- dolgozók ilyen irányú kérését. Miért kísérleti kiállítás? — Csak tudnám, mi ebben maguk szerint a szép! A csendben ostorcsapásként felcsattanó mondatra felkaptuk a fejünket. — Talán maguknak tetszik? Gunyoros volt a hangja. Dusza Árpádné kedvesen magyarázta: — Tetszik tudni, ez egy kísérleti kiállítás. Azt szeretnénk megtudni, melyik stílus áll legközelebb az emberekhez, milyen kiállításokat látnának szívesen nálunk, mit igényelnének tőlünk, mit várnak a képzőművészettől, a kiállításoktól... Még jó néhánvan voltak a méltatlankodó látogatón kívül. a Miskolci Galériában. Megfigyeltem, valamennyien odafigyellek a Galéria munkatársának szavaira. r lij rendezési mód Akik ott voltak a Magyar festészet a, XIX—XX. száBarczl Pál rézkarca zadban című kísérleti kiállítás megnyitóján, azok számára egyszerű, világos és érthető a szokatlan „kísérleti” jelző. De a látogatók többsége nem érti pontosan. Így aztán elcsodálkozik, ha belép a kiállítóterembe. Mert valóban szokatlan ez az április 30-ig nyitva tartó tárlat. — A kísérleti jelző azt jelenti —■ mondta Dusza Ár- pádné, hogy kísérletezünk a kiállítás megrendezésének módjával. Mint például ezen. —- Milyen szempontok alapján történt a válogatás? — A hatvan képet három - egységre bontottuk. Az érdeklődők tájképeket, csendéleteket és portrékat láthatnak. Egy-egy egységen belül azonban a képek elhelyezésénél csak arra ügyeltünk, hogy esztétikailag megtűrjék egymást, s így lehet, hogy két szomszédos kép korban és stílusban rendkívül távol esik egymástól. Amit még egy-egy egységen belül tükröznek a képek, az, milyen átalakuláson ment keresztül e két század alatt a tájkép, a csendélet és a por.tréfestészet. Kérdőívek és fotók Nem előzmény nélküli ez a mostani kiállítás. Elemeiben már ilyen célt is szolgált fi grafikai biennálé és a Prizma 13 iparművészeti kiállítás is. Akkor is adtak ki kérdőíveket. — Kérdőívek most is vannak, kétféle is. Egy egyszerűbb, az általánosabb tájékozódás végett. Ezt az asztalokon meg is találhatják a látogatók. — Es a másik? — Az már terjedelmesebb. Nemcsak azért, mert több kérdés szerepel rajta, hanem azért is, mert ezek a kérdések már nem puszta igennem feleleteket igényelnek. Ezekben a kérdésekben már a belső indíttatásoknak, a fel- készültség szintjének, a tájékozottságnak is nagy szerepe van. Ezeket többnyire már beszél getések form áj á ba n töltetjük ki, illetve töltjük ki. Borítékokat vett elő. — Ezekben a borítékokban fotók vannak. Tizenegy perc alatt kell azonosítani a vállalkozóinak. S nem is olyan egyszerű. Apró részletek láthatók nagyítva. A másik nagyobb borítékban nem képek lapultak, hanem konstrukciós rajzok. Ebből kellett azonosítani a kiállításon is látható festményt. Várják í! jelentkezőket A munkát egy kis kollektíva végzi. Az „ügyeletes” mindig a kiállilóleremben tartózkodik. Mert a felmérésben való részvételre bárki jelenlkezhet, aki bemegy megnézni a kiállítást. — S. Nagy Katalin, a kiállítás rendezője a csoport vezetője is. Április 30-a után kezdünk majd hozzá az értékeléshez, s minden bizonnyal rendkívül tanulságos lesz . valamennyiünk számára, hasznosítani tudjuk Vnajd további munkánkban. Ezért csináljuk. — Vannak jelentkezőkV — Vannak. Már az első napokban is elég sokan kitöltötték a kérdőivel. Persze, ezen a második, részletesebb beszélgetésen kevesebben vesznek részt. Az első kérdőívre nagyon sokan jelentkeznek. Hiszen véleménye mindenkinek van, el is mondja. Az inkognilójál úgy is megőrizheti. Már elmenőben voltam, mikor láttam, hogy az -egyik látogató a kérdőívért nyúlt. S' az - éppen, ügyeletes munkatárs halk kérdésére bólintott. Belement a beszélgetésbe'. Kétségtelenül érdekes a kísérlet:. Reméljük, a várt eredményt hozza, s a jövőbeli kiállításokat a korábbinál lényegesen többen keresik majd fel. Mert ez a végső cél. Csuíorás Annamária H líö n ir "ji S í 1 111] formája és eszizc