Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

1972. április 16., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Harc íz európai bizteisiiért Egy iskola átalakult S-i ui'ópa történelmi fejlő­ig elésében tonlos szakasz kezdődött. A Szovjet­unió, a szocialista államok, a békeszerelő erők erőfeszítése­inek eredményeként a konti­nensen erősödik az összeuró­pai béke alapvető problémái­nak megoldásához, a helyzet további normalizálásához és a megbízható biztonsági rend­szer megteremtéséhez szük­séges teltételek megteremté­sének folyamata. Az európai béke fenntar­tásának, az európai bizton­ság megszilárdításának igen nagy a jelentősége az egész világ helyzete, sorsának ala­kulása szempontjából. Éppen ezért a Szovjetunió és az európai szocialista országok külpolitikájának szerves része és egyik fő feladata az euró­pai népek békéjéért és biz­tonságáért folytatott küzde­lem. Ezt a lényt húzta alá és emelte ki a kommunista és munkáspártok 11)60. évi moszkvai tanácskozása, az SZKP XXIV. kongresszusá­nak határozata is. Nyugat-Európában az utób­bi két. évtizedben egy sor modellt konstruáltak a kon- linens egyesítésére az impe­rialista hatalmak kormányai, melynek céljaként az európai népek békéjét és biztonságát tüntetik fel. Ezeknek a ter­veknek a tulajdonképpeni célja az, hogy biztosítsák ma­guknak a vezető szerepet, el­simítva a köztük levő ellen­téteket s nem utolsósorban így védekezzenek a szocializ­mus eszméi ellen. Már a világ első szocialista állama jelentősen korlátozta az imperialista hatalmak há­borús törekvéseit. A máso­dik világháború után a ha­ladó és békeszerető erők — elsősorban a szocialista vi­lágrendszer — nagy befo­lyásra tettek szert, s ennek következtében a világháború elkerülhetővé vált. A tapasz­talat azt mutatja, hogy az imperialistákat rá lehet és rá kell kényszeríteni a bé­kés ejp'más mellett élésre. A békés egymás mellett élés politikájának egyik nagy eredménye, hogy a második világháború óta sikerült meg­akadályozni egy újabb há­ború esetleges kitörését az európai országok között. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülé­sein minden alkalommal foglalkoztak az európai béke és biztonság kérdéseivel. Már az első ülésen javasolták, hogy az Európában fennálló csoportosulások helyébe az európai kollektív biztonsági rendszernek kell lépnie; a katonai tömböket számolják fel. s azt kollektív bizton­sági rendszerrel helyettesít­sék, s addig is a kialakult katonai szövetségek kösse­nek egymással megnemtáma­dási egyezményt. Az erőfej szí lések során az 1966. jú­liusi ülés hangsúlyozta, hogy pozitív esemény lenne olyan általános európai tanácsko­zás összehívása, amely meg­vitatná az európai biztonság szavatolásának és az egyete­mes európai együttműkö­dés kibontakoztatásának kér­déseit. A7. 19(59. márciusi, buda­pesti felhívásként közis­mertté vált dokumentumban a Varsói Szerződés tagálla­mai Európa országaihoz for­dultak, hogy működjenek együtt az európai biztonsági konferencia előkészítésében, az értekezlet teltételeinek megteremtésében, s ezt el­juttatták az európai államok kormányaihoz. J-\ kezdeményezés alól a \ kapitalista kormánykö­rök sem tudták kivonni magukat, megindultak a két­oldalú konzultációk a szo­cialista és a kapitalista or­szágok között, hogy aztán át­térjenek a közvetlen gya­korlati előkészítést szolgáló többoldalú megbeszélésekre. Ez év elején a Prágában megtartott ül'ésen a Politikai Tanácskozó Testület kifej­tette: szükségesnek tartja, hogy az összeurópai érte­kezlet fogjon hozzá az euró­pai kötelezettségek rendsze­rének megteremtéséhez. Az ilyen kötelezettségrendszer­nek meg kell határoznia az e.urópai biztonság alapelveiI, az európai államok kölcsö­nös kapcsolatainak elveit. Ezekhez tartoznak; a hatá­rok sérthetetlensége, az erő­szak alkalmazásának tilalma, a békés együttélés, áz álla­mok jószomszédi viszonya és együttműködése a béke ér­dekében, a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok. A szocia­lista országok célszerűnek tartják egy állandó szerv lé­tesítését. ahol a tanácskozás után folytatni lehet a közös munkát. A Varsói Szerződés tag­országai végig konstruktívan közelítették meg az európai biztonsági rendszer s az eh­hez vezető közvetlen út. a biztonsági értekezlet össze­hívása kérdéseit. Egészen másképpen viszonyulnak az európai biztonság' probléma­köréhez a NATO vezető ha­talmai. Bár szavakban egyet­len NATO-tagállam kor­mánya sem lép fel a bizton­sági értekezlet gondolata el­len. még mindig halogató taktikát követnek, s végső soron annak megakadályo­zására törekszenek. Vajon miért? A biztonsági rendszer kö­rülményei között bontakoz­hatna ki igazán a szocialista rendszer fölénye, s mutatkoz­hatna meg, hogy képes, le­győzni a fejlett tőkés orszá­gokat. is. A tőkés országok mukásosztálya növelhetné szervezettségét és erejét, mely képessé lenné a döntő harcra a monopóliumok el­len. Az európai biztonsági rendszer létrejötte esetén fel kellene oszlatni az Észak­atlanti Szövetséget. Az Egye­sült Államok kénytelen len­ne lemondani a nyugati tő­kés országok egyik legerő­sebb összetartó erejéről, csökkenne a lehetősége an­nak, hogy nyomást gyako­rol jon rájuk, s így lehetet­lenné válna hosszútávú ter­veinek megvalósítása. Fél at­tól, hogy erősebbé válnak a kapcsolatok a szocialista és •nyugal-európai országok kö­zött, ami szintén a szocia­lista országok erősödését vonná maga után. O zánrolni kell tehát az- is, hogy Európában tovább működnek azok az erők, amelyeknek érdeke a feszültség fenntartása és kiélezése, akik nem tudják elképzelni az európai politi­kát a tömbkategóriákon kí­vül, akik arra törekszenek, hogy még jobban fokozzák a fegyverkezési hajszát, hogy az „Európa” fogalmat a NATO fogalmával cseréljék fel. Nixon, az Egyesült Álla­mok elnöke, ez év február­jában közzétett, a kongresz- i szusnak szóló politikai be- I számolójában újra síkra-'! szállt az észak-atlanti kato- i nai tömb erejének növelésé- I ért. Hangoztatta, hogy „fenn j kell tartani és meg leéli szi- j lárdítani” az Amerikai Egye- j sült Államok európai fegyve­res erejét. Az események alakulása azonban megelőzi az atlanti stratégákat. Minden eről­ködésük ellenére, a bizton­ság problémáinak megvita­tása mind állami vonalon, .mind a közvéleményben egy­re aktívabbá vélik. A mos­tani év az európai népeknek nemcsak a tartós béke és a biztonság reményét hozhatja, hanem reális előrehaladást annak valóra váltása felé. A szocialista országok, az eu­rópai közvélemény ügy véli, hogv az összeurópai tanács­kozást: már 1072-ben megle­het tartani. Történelmi jelentőségű ese­mény az európai biztonság szempontjából a Szovjetunió — valamint később Lengvel- ország — és a Német Szö­vetségi Köztársaság között kötött szerződés. melynek masvát a második világhá­ború eredményeképpen ki­alakult „.status quo" elisme­rése képezi. Ebben a szer­ződősben a mára es a jö­vőre nezve leszögezlek kö­telezően az euiT>pui határok sérthetetlenségét. A szerző­dés ratifikálása, a Nyugat- Berlin helyzetét rendező négyhatalmi megállapodás, a két német állam közötti kap­csolatok rendezése további lépést jelent az enyhülés el­lenségeinek visszaszóld t ásá- ban. A budapesti felhívást kö­vetően erősödtek a társadal­mi. akciók az európai bizton­sági konferencia összehívásá­nak érdekében. Európa tár­sadalmi mozgalmainak új korszakát jelezte Brüsszel­ben 22 ország társadalmi kö­reinek konzultatív tanácsko­zása, ahol elhatározták; nogy június 2—5-ig ugyanitt meg­tartják az európai közvéle­mény közgyűlését,, s felhív­ták a földrész valamennyi társadalmi, politikai, mozgal­mi i erejét, hogy csatlakozzék ehhez a nagy fontosságú kez­deményezéshez. A közgyű­lés előkészítésében cselekvő részt vállal a magyar társa­dalom, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága,. mely ta­valy szeptemberben alakult meg. Az MSZMP Központi Bi­zottságának márciusban meg­tartott kibővített ülése szük­ségesnek tartja az európai biztonsági rendszer kialakí­tásáért indított harc folyta­tását és erősítését. Hangoz­tatja, hogy ..a szocialista or­szágok összehangolt cs aktiv tevékenysége, valamint a tő­kés országokban egyre in­kább teret hódító rcálpoliti- k<t eredményeként növeked­nek a kilátások arra, hogy Európa a szuverén cs egyen­jogú államok békés egymás mellett élésének, együttmű­ködésének kontinensére vál­jék." Az erőviszonyoknak n szo­cializmus javára történő to­vábbi változása megteremti a szükséges feltételeket a le­nini békepolitika sikeres folytatásához. Világos dolog, hogy a mindennapi és jöven­dő fejlődés szempontjából egyaránt döntő jelentősége van a Szovjetunióhoz fűző­dő kapcsolatok, állandó mé­lyítésének, erősödésének. A kárhogy ügyeskedjenek is a háborúra spekulá­ló erők, a szovjet- és szóéi al is ta - ell enesség bajno­kai, a. munkásmozgalom min­den rendű és rangú jobbol­dali. álforradalmi opponu- nislái. revizionistái, végered­ményben politikai csődbe ju­tottak a múltban, oda jutnak ma is és oda fognak jutni a jövőben is. Ez a történel­mi fejlődés megváltoztatha­tatlan iránya. Igazán végszóra érkeztünk Abaújszántón a Gyárfás Jó­zsef Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolába. amely az elmúlt két évtizedben technikum volt és a mezőgazdasági ter­melés középkádereinek szá­zait képezte, nevelte. Közü­lük sokan nyerlek felvételt az agráregyetemekre, s ma már vezető beosztásokban dolgoznak mezöga zdasá gi üzemekben, vállalatoknál, hi­vatalokban, vagy “intézmé­nyekben. r Uj /cfezei kezdődött Április 10-én, hétfőn azért érkeztünk — egészen véletle­nül — a végszóra, r>w> '• ’•»- velező tagozat utolsó techni­kumi hallgatói kepesiiu„i.e.i.. Ezzel a képesítővel ért véget az abaújszántói volt erdő­gazdasági technikum történe­te. Egy időszak lezárult, üe az átszervezéssel, a szakkö­zépiskolai képzés kialakítá­sával már elkezdődött az is­kola történetének újabb feje­zete. amely máris azt bizo­nyítja. hogy szükségszerűen logikus folytatása a réginek — megváltozott formákkal és megújított .tartalommal. A képesítő vizsga szüneté­ben arról beszélgettünk az abaújszántói Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközépis­kola igazgatójával, Szabó Miklóssal, aki agrármérnök, öntözési szakmérnök és ké­pesített mezőgazdasági szak­tanár, hogy mi a különbség a mezőgazdasági technikum és a mezőgazdasági szakkö­zépiskola között — A szakközépiskolában a szakmai tantárgyak oktatá­sával összhangban többet foglalkozunk az úgynevezett közismereti tantárgyak ok­tatásával, mint a technikum­ban. A szakiskola szélesebb és átfogóbb alapműveltséget ad. Az abaújszántói Gyárfás József Mezőgazdasági Szak- középiskolában jelenleg 143 nappali tagozatos diák tanul. | Ebből 31 diák — egy osztály j — az idén érettségizik, ök j lesznek az elsők, akik már a j szakközépiskolai követeimé- i nyék szerint készültek fel a | termelőmunkára, vagy a to­vábbtanulásra. Az iskola iránt j az idén ismét nagy az érdek- j lödés. Borsod megyéből 68 j általános iskolát végzett fia­tal jelentkezett felvételre az abaújszántói mezőgazdasági szakközépiskolába. Ennek a számnak csak a telét tudják felvenni, ívűvel minden év­ben egy osztályt érettségiz­tetnek és egy újat indítanak. Teljes ellő Ids Az iskola teljes ellátást biztosít diákjainak. A fiúkol­légiumban 120, a lány kollé­giumban 60 diákot tudnak elhelyezni. A kollégiumok kényelmesek és szépek. Négy diák lakik egy szobában. Biz­tosítva van a szórakozási le­hetőségük is. Mindkét kollé­giumnak jól felszerelt stúdi­ója és. szép társalgója* van. A lány kollégiumban pinceklub is működik. Az elméleti és gyakorlati oktatási Hl tanár végzi, több­ségük állattenyésztő. Gya­korlatok idején a diákok ren­delkezésére áll az egész» Aba- újszántói Állami Gazdaság, annak 2100 hektáros terüle­te és összes felszerelése. A Debreceni Agrártudományi Egyetem növénytermesztési tanszékének tápanyag-gaz­dálkodási és öntözési kísér­leteket is végeznek a diákok, természetesen tanáraik irá­nyításával. A tangazdaság­ban minden gép megtalálha­tó. Jellemző az ellátmányra, hogy az iskola évi kiadása hárommillió forint. Foglalkozik az abaújszán­tói Gyárfás József Mezőgaz­dasági Szakközépiskola dol­gozók oktatásával is a leve­lező tagozaton. Érdekes és kiemelt szintű oktatás. A II. évfolyamon 43 termelőszö­vetkezett elnök és elnökhe­lyettes tanul levelező formá­ban. Részükre más a tan­anyag, mint. a nappali tago­zaton. vágy a nem tsz-,veze­tők levelező osztályában. A kiemelt szintű oktatás — az iskola egyéb kötelező anyaga 'mellett — a vezetésre, a ve­zetői feladatok elvégzésére is tanít. A tsz-clnökök és el­nökhelyettesek tanulnak ve­zetéselméletet. szervezése 1 ­mélelet és az átlagosnál ma­gasabb szinten agrárgazda­ságtant. Levelező tagozaton van egy 1. évfolyamos osz­tály is 20 fővel. Szakmánk úsk épzés A szakmunkásképzés szin­tén nagyon fontos feladata az iskolának. Minden évfo­lyamon van egy szakmun­kástanulói osztály is. bár a létszámuk alacsony. Egy-egv évfolyamon csak 15—20 fő tanul. Valamennyien sertéste­nyésztő szakmunkások lesz­nek. A szakmunkásképzéssel kapcsolatban Szabó Mikié« igazgató a következőket mondotta: Sajnos, a sertéstenyésztő szakmunkásképző osztályok­ba kevés fiatal jelentkezik.— — mert az emberek löbbr sége még mindig azt hiszi, hogy a sertéstenyésztés nem higiénikus munka. Akik hoz­zánk beiratkoznak, mind megszeretik a szakmát, mert hamar megértik, hogy a mái na gy üzeni i ser t és ten y és zlö szakmunkás nem azonos a valahai kondássággal. Beszélgetésünk végén az iskola névadójáról Gyártás Józsefről szólt az igazgató. Abaúj megyében született, a mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Akadémia profesz- szora volt a híres növényter­mesztő. „A magyar száraz- gazdálkodás atyja” — így ne­vezik szakmai körökben. -Az ötvenes élekben Kossu Út­díjjal tüntették ki. Szendrei Sómét I jü apja a ám np izén négy ország több mint száz kiállítójának termékei változatlanul nagy sikerrel szerepelnek az idei, sor­rendben a negyedik nemzetközi műanyagipari kiállí­táson. A budapesti vásárváros — alig egy hónappal a BNV megnyitása előtt — ismét a nemzetközi érdeklődés közép­pontjában áll, s újra bebizonyosodik: a műanyag nem pót- anyag többé, legalábbis abban az értelemben nem az, aho­gyan régebben beszéltünk róla. Kezdve a rajtunk levő ruhá­zattól a különféle berendezési tárgyakig, használati cikkekig, az élet minden területén alkalmazzuk, használjuk, őket, ter­melését fokozzuk. A világ műanyagipara gyorsan fejlődik, a termelés évi átlagban 15 százalékkal nő. A vasfogyasztás pél­dául ötszörösére, a műanyag fogyasztása viszont kereken százszorosára emelkedik a század végéig. e Magyarországon jelenleg mintegy évi 59 ezer tonna mű­anyag alapanyaga készül. A Borsodi Vegyikombinát PVC- gyára ebből 24 ezer tonnát állít elő. A budapesti kiállításon szakosított bemutatóval szerepelnek.; azt érzékeltetik, milyen segítséget tudnák adni az építőipari termelés meggyorsításá­hoz, hiszen fában közismerten szegény ország vagyunk. De nemcsak az építőipart forradalmasítja a műanyag, hiszen gyártunk már bőr helyett műbőrt, gumi helyett műgumit, réz helyett poliamidot, üveg helyett műanyag flaskát, fa he­lyett polisztirolt. Ami az építőipar kemizálását illeti, abban a BVK úttörő, kezdeményező szerepet vállalt, ezt tükrözi mostani, budapesti kiállítása is. Természetesen a kombinát helyzete — mint Körtvélyes igazgató elmondta — nem könnyű, hiszen mint alapanyaggyártók, igen sok feldolgozó, kész terméket előál­lító üzemmel állnak kapcsolatban. Saját vevőiknek nem le­hetnek konkurrensei, úi területeket kellett tehát felderíteni, de erre — mint a példák mutatják — az építőipar sok lehe­tőséget nyújt. A pvc-vá l asz fa lak, falburkoló elemek, ajtók, műanyag redőnyök nemcsak kiváló fa-hely édesítő anyagok', hanem valósággal forradalmasíthatják az építkezéseket is. Csak egy példa: a műanyag ajtó beállítása mindössze húsz percet vesz igénybe; nem kell utána igazítani, nem defor­málódik, nem kell festeni, és élettartama szinte korlátlan. Ugyanezt mondhatjuk el a műanyag redőnyökről is: ebből a termékből a piacon az idén már jelentős előretörés tapasz­talható, a makói redönygyár 280 ezer méter műanyag rc- dönyléc gyártására kötött szerződést a BVK-val. A műanyag falburkolat is most indult el piachódíló útjára. A szakembe­rek előnyeiről a Miskolcon, nemrég megnyílt HUNGARO- KONZUM üzlethelyiségének kialakításakor győződhetlek meg. A műanyagtermék gyorsan, könnyen, nagy mennyiség­ben előállítható, mégis — a fogyasztók szerint — drá­ga!... A BVK-nak is van olyan tapasztalata, hogy a magánépítkezők szívesen beépítenék a műanyag ajtókat, de mivel ezt a terméket magas forgalmiadó terheli, jóval drá­gább. mint a hagyományos fa-ajtó. Ez így igaz. Tárgyalnak a magas forgalmiadó mérsékléséről, várhatóan a közeljövő­ben eredmény is születik. Az ellentmondás tehát csak időle­ges: ahogy a müanyagtermelés fokozódik, úgy mérséklődnek majd az árak is. (Onodvári) Uray Miklós Az urhanizálódóSzerencs Fotó: Szabados György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents