Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-10 / 59. szám

1972. márc. 10., péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A többletnyeres 27 millió forint s A folyamatos munkarend értékelése a Miskolci Pamutfonóban Március 9-én, csütörtökön a Miskolci Pamutiönóban a .szakszervezeti bizottság kibő­vített ülést tartott. A Tex­tilipari Dolgozók Szakszer­vezete elnökségének határo­zata alapján a gyár folyama­tos munkarendjét értékelték. A 6-j-2-es folyamatos munka­rendet 1965. ápr. 1-én vezet­ték be a Magyar Tudományos Akadémia ipargazdaságiam kutatócsoportjának, s Hevesi Gyulának, az Akadémia volt alelnökének kezdeményezése­re. Az új munkarend négy- múszakos termelést tett le­hetővé, 30 nőnek adott mun­kaalkalmat, és minden ledol­gozott hat nap után két pi­henőnapot biztosított. Ezzel szemben dolgozni kell szom­baton éjszaka, valamint va­sárnap délelőtt és délután. A bevezetés napjától. 1971. de­cember 31-ig a folyamatos munkarend révén 5065 tonna többletfonalat gyártottak. Ezenkívül 5125 tonna több­letfonalat orsoztak. Az em­lített mennyiség termelési ér­téke 295 millió forint és az ebből adódó többletnyereség 27 millió forintot tett' ki. A folyamatos üzemeltetés beruházási költsége a nyere­séggel szemben mindössze 4 millió 646 ezer forint volt. Az összehasonlításból látható, hogy a ráfordítás többszörö­sen megtérült. A jelenlegi termelési szintet figyelembe véve a 6+2-es munkarend révén évente 1000 tonna többletfonalat gyártottak, es 1100 tonna többletfonalat or­sóztak. E többlettermelés ál­lóeszközének beruházási ér­téké a gyár gépparkjára ve­títve 50 millió forintot je­lent. A folyamatos munkarend segítségével biztosítani tud­ták a termelés mennyiségé­nek növelését, jelentősebb beruházás nélkül. Ugyanak­kor az időalap növelése gon­doskodott az állóalapok fo­kozott kihasználásáról és a termelóberendezések amorti­zálódásának nagyobb ütemű megvalósításáról. Másrészt közelebb hozta a berendezé­sek fizikai és erkölcsi kopá­sának összhangját, ezzel elő­segítette a műszaki haladás meggyorsítását. Egyenesbe igazodik a segyasszéi Aranykalász Megya&íón SSU? ban faragnak vöfélyrigmu- sokat, hanem a termelőszö­vetkezetekben is. Találóan jellemzi a gazdálkodásban bekövetkezett fordulatot Sebő Ijajos rigmusa: Hosszú volt ez az év, sokat kellett lenni. Hogy eredményekről lehessen beszélni. Az 5425 katasztrális hol­don gazdálkodó szövetkezet még 1970-ről 3 millió 667 ezer forint, mérleg- és alap­hiány terhét, nyögte tavaly. Ráadásul személyi változá­sokra is szükség volt a ve­zetőségben. A tagság kiöre­gedőben : a nők átlagéletkora 57 év, a férfiaké 55 év. A nyilvántartott 774 tag közül nyugdíjas és járadékos 291 fő. Rendszeresen dolgozó tagnak 417 férfi és nő szá­mít. Ilyen nehéz körülmények között igencsak minden fil­lért jól meg kellett fogni 'a közös gazdaságban. A ga/.dálkodási hagyomá­nyok mindenekelőtt a. szart vasmarha-tenvésztésre irá­nyítják a figyelmet. A közös állomány egy év alatt 709-ről 770-re gyarapodott. De — igen helyfcsen — a szövetke­zet közérdekűnek ítéli a ház­táji jószágtartást is. annál is inkább, mert a háztájiban 600 szarvasmarhát tartanak számon. A |, tehenészetben a Uo/.us tei.vezeU évi 2050 liternél majdnem 200 li­terrel lett több a tehenen­ként! átlagos tejhozam, s a tej előállítási költsége is jobb az országos átlagnál, A szarvasmarha-tenyésztésnél azonban nem lehet csak egyetlen termékkel számolni az eredményt, a hozamok együttesen mutatják meg, mennyire jövedelmező ez az üzemág. A borjúnevelés és a marhahizlalás sokat nyom a mérlegen. A legjövedelmezőbb állat­tenyésztési ágazat fejlesztését szolgálja a tavaly elkészült új ellető istálló. Az idén tor vasszal pedig 192 állásos, sza­kosított tehénistállót adnak át a szövetkezetben a rendel­tetésének. A felszabaduló, régi istállókat az exportra igen keresett hízótoknak fog­lalják majd el. A szarvas­marha-tenyésztésből a szö­vetkezetnek — a termékek értékesítését is beleszámítva — egymillió 600 000 forint tiszta árbevétele lett. Javarészt az intenzíven fejlesztett állattenyésztésnek köszönhető, hogy a szövet­kezet kigazdálkodta az 1970. évi veszteségét és a megya- szói Aranykalász 3971. évi mérlegén már egymillió 805 ezer forint nyereség sze­repelt. A tagok a tervezett 63 forint helyett átlag 70 forin­tot kaptak minden ledolgo­zott .10 órás munkanapért, W un if a derekas mun- O dmII végzett fő­könyvelő. Kelecsényi Imre méltán az eredmények be­tetőzéseként, a végére tarto­gat a jellemzésből: — Az elmúlt évben egyet­len forint olyan hitelt nem vettünk igénybe, amely a kö­vetkező esztendőket terhelné. Berccz József A kibővített szb-ülés meg­állapította, hogy a hazai textiliparban a kialakult lét­számhelyzet mellett (munka­erőgondok vannak) a Mis­kolcon bevált folyamatos munkarend nem vezethető be. Másrészt akadályozza az is, hogy a dolgozok idegen­kednek a szombat éjszakai es a vasárnapi műszakoktól. A 6-j-2-es munkarend be­vezetése kezdetén kedvező képet mutatott, mert 40 órás munkahetet kínált es két szabadnapot biztosított. Az azóta általánosan megvalósí­tott munkaidő-csökkentés es a gyár dolgozóinak a folya­matos munkarenddel kapcso­latos anyagi érdektelensége egyértelműén hátrányos hely­zetet teremtett. A munka­rend elönytelensége különö­sen felismerhetővé váLt a nők helyzetéről szóló part­es kormányhatározat megje­lenése óta. \ A kapacitás teljes kihasz­nálása nepgazdasagi és válla­lati érdek. így jogos az az igény, hogy a gyár dolgozói­nak érdekeltsége ennek meg­felelően alakuljon és a jöve­delmekben is visszatükrö­ződjön. A folyamatos mun­karend további fenntartása csak a fenti érdekeltségek kialakításával hosszabbítható meg. A Pamutfonóipari Vál­lalat vezérigazgatója 4971. szeptember 1-től .hozzájárult, a folyamatos munkarend bérpotlékolasához. amit a miskolci lononők szívesen vettek. A kibővített szb-ülés meg­állapította. hogy a Miskolci Pamutfonóban a Magyar Tudományos Akadémia által ajánlott folyamatos munka­rend bevált, megérdemli to­vábbi fenntartását. Termé­szetesen. ezt követnie kell a folyamatos érdekeltségi rend­szer kialakításának is. A kibővített szakszerveze­ti bizottsági ülésen részt vett: Apró József, a Textilipari j Dolgozók Szakszervezetenek elnöke. Csepreghy Győző, a j Pamutfonóipari Vállalat ve- j zérigazgató-helyettese, Soltész \ József ■, a Miskolci városi i Pártbizottság munkatársa. A j napirendi pont előadója Molnár József, a Miskolci Pamutfonó igazgatója volt, B. I. Hlindcn percei kihasznál a szakma kiváló brigádja AT, ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK fi nőm hengerművé­nek középsorán a megszokott módon lüktet a munka. A hatalmas üzemcsarnok hi­ganygőzlámpáinak kék-hideg fényében fáradhatatlanul dolgoznak a fekete gépek, görgők, hengerek, de mégis, mintha csak a vörösen izzó és a gyorsan tekergőző acel- kigyók élnének. Remeg a lá­bunk alatt a megviselt vas- lemezpadió, daru hűz cl a tejünk fölött, harsogva és mohón nyelik el a hengerek az izzó acélrudakat, és gő­zölögve fröcskölik a hűtővi­zei. A csarnokban, és a gé­pek mellett eltörpülnek az emberek, de törpévé és né­mává teszi őket az emberi szó halálát okozó hatalmas zaj is. És’ ezek az emberek mégis óriások, hiszen ők irá­nyítják a gépeket: óriássá te­szi őket az érlelem: a szak­tudás. es az a megfeszített figyelem, ami ehhez a mun­kához kell. A Kandó Kálmán nevét viselő. szocialista címmel többszörösen kitüntetett 30 tagú brigád hengersora egy negyedórára leáll. Alig csök­ken a zaj, hiszen a sjjpm- szédos munkahelyeken egy ■pillanatig sem szünetel a munka. At kell állítani a hengersort. Síinké István bri- gádvezetö regi ismerősöm. Mégis az az érzésem, hogy zavarom munkájában, mert bár fülével azt hallgatja, amit én kérdezek, látom, hogy a szeme és az esze má­sutt jár. A munkán. Tudom, az átállás munkaidő-kiesést jelent és 'ezt nem szeretik a hengerészek, Ezért igyekez­nek a gépek beállításával. A brigád tagjai megfeszített erővel dolgoznak és olyan összeszokotton, mint valami jó tűzoltócsapat. Itt: nincs szükség a beszédre, es nincs is rá alkalom, mert egyéb­ként sem hallanák egymás szavát. A brigádvezető is csak úgy tud ,,értekezni” tár­saival. hogy jobb kezének mutatóujját ajkához szorítva füttyent, és a kezével jelez. Brigádtársai méter hosszúsá­gú villáskulcsokkal állítanak az óriás anyacsavarokon. A hengerészek arcáról, patak­zik az izzadság, pedig a szürke-fekete munkaruha zubbonya alatt ing sincs, Számvetés a tanácsi vállalatoknál E napokban meg tart a megyei tanácshoz tartózó vállalatok elmúlt évi ered­ményeinek értékelése. Az 1971. év munkájával kapcso­latos adatok azonban már rendelkezésre állnak, így ké- pel kaphatunk a két fémipa­ri vállalat, két ÉVM irányí­tású, valamint a faipari, a nyomdaipari és a kézműipari vállalat tevékenységéről. Az előzetes adatokból meg­állapítható. hogy a köny- nyüipari ágazatban főként a munka- és védőruházat, va­lamint a konfekció- és sep- rügyártás fejlődött az átla­gosnál jobban, a nyomda­iparban a könyv, továbbá a napilapkiadás növekedése volt erőteljesebb. Az elmúlt évi bázisszint­hez viszonyítva visszaesett az építőanyag-ipari vállalat, va­lamint a két gépipari válla­lat termelése. Az építőanyag- ipari vállalat értékesítési gon­dokkal küzdött, és ez bizo­nyos vonatkozásokban a ter­melés csökkenéséhez is veze­tett. összességében a vállalatok fejlődése egyenetlen volt, és ennek okozói a piaci keres­letek lanyhulása, továbbá a beruházás késéséből eredő lemaradások voltak. A faipa­ri' vállalat 94 százalékban teijésí lelte (érvét a bázis­szinthez viszonyítva. Az el­maradás oka az volt, hogy az új csarnok építése elhú­zódott. így a nyílászáró szer­kezetek termelési tervét nem tudták teljesíteni. Más tér- mékükböl (speciális láda- gyártás) is lemaradás volt a tervhez viszonyítva. A finommechanikai vál­lalatnál a kooperáló vállalat rendelésvisszavonása okozott termeléscsökkenést. Az új profil kialakítása és az át­állással együtt járó idővesz­teség érzékenyen érintette a vállalat kollektíváját. A szolgáltatások színvonalé emelkedett, összességében meghaladja a bázisszintet. De a különböző szakágaza­tokon belül erőteljes szórást mutat. A finommechanikai vállalatnál a rádió, a televí­zió, a háztartási gépek, vala­mint a gépkocsiszerviz szín­vonala fejlődött, a faipari vállalatnál, mintegy 34 szá­zalékkal a parketüerakásból eredő szolgáltatási színvonal növekedését tapasztalhatjuk. Erőteljesen csökkent viszont a szolgáltatási ágazaton be­lül a cserépkályhák átraká­sa és tisztítása. Erre a kor­szerű fűtési rendszerre való áttérés szolgáltatta az okot. A tanácsi vállalatok közül exportra a faipari vállalat termelt. A közvetett export­ra termelés színvonala mint­egy 29,7 százalékkal növeke­dett. A vállalatok az elmúlt év­ben 334 millió forint bruttó termelési értéket, mutattak ki, mintegy 7,5 százalékkal többet, mint a megelőző idő­szakban. A termelés növe­kedéséi 100 százalékban a termelékenység emelkedése biztosította. A vállalatok lét­száma az elmúlt időszakhoz viszonyítva 97 százalékos volt. A bérszínvonal valameny- nyi vállalatnál fejlődött, és összességében 2.5 százalékkal volt magasabb az előző szint­nél. Mivel a bérszínvonal fejlesztése nem arányúit egy­ségesen a termelés, növeke­déséhez, így a nyereség! adó­kulcs megváltozása miatt két vállalat nem fizetett része­sedést. Iparszinten átlagban a vállalatok így is 14 napi bérnek megfelelő részesedést fizetnek majd ki dolgozóik­nak. A vállalatok fejlesztési alapja az elmúlt évihez vi­szonyítva kisebb mértékben képződött a megváltozott szorzószámok miatt, A fej­lesztési alap felhalmozását még némileg módosította a nyereségtömeg’ és az amorti­zációs befolyásolás is. összességükben a vállala­tok 23 millió forint értékkel termettek többet a megelőző évitől, és a tiszta nyereségük elérte a 43,3 millió forintot. Ez a bázisszinthez viszonyít­va mintegy 5.1 százalékos előrelépést jelent Simkó István brigádvezet« zubbonyuk- ujja pedig fel van tűrve. És ha a munka egy- egy pillanatra megengedi, svájcisapkájukat használják izzadságtörlőn$\. Nem télik el 15 perc. az­tán a hengermű óriási zajá­ba belevijjog a figyelmezte­tő sziréna hangja. Ismét in­dul a hengersor. Mindenki a helyén van. A gépeket ve­zérlő kormányosok, a nehez bakancsokat viselő és óriás szarvasfogókkal dolgozó hen­gerészek és a brigád egyet­len női tagja, a darukormá­A brigád tagjai harminc- percenként váltják egymást Ez a munka olyan erőkifej­tést és figyelmet követel, hogy egyfolytában fél óránál tovább nem nagyon lehetne csinálni. Váltják egymást a kormányosok, a kemencesck, a hengerészek, csak a bri­gádvezető nem. Ott áll a he­lyén nyolc órán keresztül, es irányítja a munkát, ősz ha­ját nézem, arcát, erösyterme- tét, és szinte mindent látó, fáradságtól vöröses szemét. Mit is tudok erről az ember­ről? Azt, hogy v ezetésével érde­melte ki a kollektíva a múlt esztendőben az Özdi Kohá­szati Üzemek legjobb bri­gádja címet, azt, hogy a múlt évben Simkó Istvánt a munkaérdemrend arany fo­kozatával tüntették ki. azt. hogy 46 esztendős és már 30 éve egyfolytában ezen a munkahelyen dolgozik, azt, hogy, nagyon szeretik, tiszte­lik és becsülik munkatársai, beosztottjai és, vezetői, azt, hogy 1945 óta kommunista, azt, hogy szereti a család­ját, azt. hogy’ elégedett és boldog embernek tartja ma­gát, és azt, hogy szabad ide­jében legszívesebben az er­Munka a hengersoron nvos. Megindulnak a henge­rek, felgyorsulnak, aztan a kemencéből a görgősoron megindul az acélrúd is. Gör­gők továbbítják, emberek igazítják útjai, míg eléri a kívánt mértéket. A brigád­vezető a vörösen izzó acel- rúdhoz nyomja a vilpgitólé- cel, míg arcat bal karjával elfedi. A fa meggyullad, erő­sebb fényt ad, 'mint az izzó acélrúd, s ennek világánál látja a szakember, hogy jó-e az idom. És már vágják is le a próbadarabokat, hútik, sublerral lemérik, aztán in­tenek, jelzik: teljes erővel megindulhatnak a gépek. Simkó István odahajol hoz­zám és ezt kiáltja: — ötven milliméteres négyzetacélról tértünk át negyvenöt milliméteresre. Szerszám lesz ebből az acél-v bői. amelyet most hengere­lünk. Szerszám. Kalapács, csákány. Üjabb munkaesz­köz ... dőben sétál, vagy a Sajó partján ül és figyeli a hor­gászokat. A hatalmas üzemcsarnok higanygőzlámpáinak kék-hi- deg fényében fáradhatatla­nul dolgoznál, a fekete gé­pek, görgők, hengerek. Re­meg a lábunk alatt a meg­viselt vaslemezpadló, daru húz el fejünk fölött, harsog­va és mohón nyelik el a hen­gerek az izzó acélrudakat. es gőzölögve fröcskölik a hű­tővizet. A megszokott irto­don lüktet a munka. SZERDÁN DÉLUTÁN két órakor, munka után, a Kandó Kálmán brigád tagjai meg- fürödtek, átöltöztek és ün­nepségre mentek. Az ország­ban az elsők között kapták meg a szakma kiváló brigád­ja iparági kitüntetést, és az ezzel járó pénzjutalmat. Szöveg: Oravec János Kép: Mécs Ernő Élüzemek, kiváló dolgozók c az Ózdi Kohászati Üzemekben Az Ózdi Kohás7,ali Üzentek vállalati műszaki-gazdasági konferenciája az elmúlt évi munka verseny-értékelés alap­ján odaítélte a különféle gyáregységeknek és főosztá­lyoknak az élüzem, illetve a kiváló címet. Így éliizcm lett a durvahengermű, a finom- hengermű, a központi kar­bantartó gyárrészleg és az, energiaszolgáltató gyárrész- Icg. A kiváló főosztály cí­met nyerte el a személyzeti, a termelési, a közgazdasági, a munkásellátási főosztály, valamint a tervezőiroda, a beruházási főmérnökség és az úgynevezett főmechaniku- si szervek. Egyébként az elmúlt évi ,ió munka alapján március Só­én, a nyereségrészesedés ki­fizetésekor adják át az Ózdi Kohászati Üzemek 1100 mun­kásának a kiváló dolgozó ok­levelet. illetve jelvényt, és az ezzel járó, összesen 1,7 mil­lió forint pénzjutalmat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents