Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-10 / 59. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. more. 10., péntek Színházművészet és közművelődés (ILI.) Színházbarát körök és klubok A matyó viselet története Mezőkövesd népművészete A színházművészet és a közművelődés kapcsolatáról szóló korábbi cikkeinkben az értő közönség nevelésének szükségességéről és a műkedvelésnek, mint a nézőnevelés eszközének feladatairól szóltunk. A következőkben arról kell néhány gondolatot feljegyezni, hogy az amatőr színjátszó mozgalmon kívül napjainkban milyen egyéb fórumai és eszközei lehelnek a közművelődésben a nézőnevelésnek. Feltétlenül első helyen említendők az elöadásos ismeretterjesztő formák, megfelelően — többek között műkedvelő együttesek segítségével — szemléltetett komplex előadások.. Céljuk elsősorban az érdeklődés felkeltése színházbh még nem járó közönségrétegek közölt. A másik, és sokkal nagyobb fi- gj'elmet érdemlő. ' mindenképpen hatásosabb forma a színházbarát körök, illetve klubok szervezése. A színházbarát körök — jó szervezés esetén — a szín- művészeti ismeretek továbbfejlesztésének műhelyei lehetnek, s lényegileg a néző- nevelés valamennyi formáját és módszerét ötvözik. Tagjaik a színház iránt valamilyen fokon már érdeklődő egyé-* nek, főleg fiatalok. Ilyen színházbarát kör az országban még igen kevés található, és csak olyan helyen valósíthatók meg, ahol a személyi és tárgyi feltételek megvdnnak, ahol már egy művészeti műhely, vagy köz- művelődési szervezeti egység működik. Különféle típusú baráti körök szervezhetők.- Ofyanok. amelyekben a színházi bérletesek és egyéb állandó színházlátogatók töA Miskolci Kertészeti Vállalat alkalmaz 1 fő gyakorlattal rendelkező általános árelemzőt, 3 fő gépkocsivezetőt Bérezés megegyezés szerint Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Szentpéteri kapu mörülnek, lehetnek műkedvelő színjátszócsoportok mellett szervezett körök, lehetnek iskolaiak, s végül olyanok, amelyek különböző ifjúsági és értelmiségi klubok keretén belül jönnek létre. A színházi bérlettel rendelkezők, illetve a rendszeres színházlátogatók körében a közművelődési szervek általiéban a színházzal közösen kell. hogy kezdeményezzék a baráti kör szervezését, a vezető lehetőleg színházi szakember legyen, s a népművelési intézmények feladata helyet biztosítani, messzemenően támogatni e kör munkáját, s adott esetben meghívni színeseket ■ a baráti kör loglalkozásaira. vagy jó felkészültségű műkedvelő együttesekkel szemléltetni a színművészeti ismeretterjesztést. A műkedvelő színjátszó csoportok' mellett a Népművelési Intézet kijelölése alapján szervezhető színházbarát kör, amelynek vezetője minden esetben a műkedvelő együttes vezetője legyen. E kör az együttes tagjainak és hozzátartozóinak színház- művészeti nevelését valósítja meg. Munkája részben a kör magvát képező műkedvelő csoport, részben pedig a területileg hozzá legközelebb eső hivatásos színház szoros kapcsolatára épül. Tevékenységét jóváhagyott munkaterv határozza meg, amely az ugyancsak a Népművelési Intézet által készített módszertani anyagokra, mintatematikákra támaszkodik. 5 színházbarát körök működésének anyagi feltételeit a műkedvelő csoportot fenntartó közművelődési intézmények biztosítják. tartozik, de hasonló jellegű nézőnevelési munka folytatható felnőtt oktatás keretében is. ahol az irodalomórákat élményekben gazdagabbá lehet tenni az előbb ismertetett módszerekkel, a felnőtt tanulók körében ezzel is. fel lehet kelteni a színház iránti érdeklődést. Legvégül, mint a nézőne- velés eszközét kell megemlítenünk a különböző ifjúsági és értelmiségi klubokon belül alakítható színházbarát köröket. vagy egyéb . olyan fórumokat, amelyeken a közművelődés eszközeivel mind hatásosabban lehet egymáshoz közelíteni a közönséget és a színházat. E tevékenység elvi és módszertani kérdéseivel a Népművelési- Intézet külön foglalkozott, és iránymutatást is adott ki a közművelődési intézmények részére. Benedek Miklós /oliövpsd és néhány fcUUIMCSU környező falu lakosságát hasonló viseletűk miatt néprajzi csoportként matyónak emlegetik. Először 1810-ben találkozunk ‘ezzel az elnevezéssel. Mint melléknév akkor a Mátyás nevünk kicsinyítő képzős alakjából kialakulva, gyámoltalant jelenteit. (Mátyás — Matyók — majd a szóvégi „k" lekopott.) Az Alföld peremi matyó csoport viselete és népművészete az elmúlt század elején vált ki a magyar etnikai terület többi csoportja közül, elsősorban azzal, hogy egyéni parasztsülust alakítottak ki. amelyben a többi paraszt- stílusok és művészettörténeti ruhastílusok egyaránt képviselve voltak. Kialakulása az akkoriban Mezőkövesden is . virágzó szűesmesterséggei áll szoros kapcsolatban. Az alföldi ember gyapjú- posztóból készült nékülözhe- tetlen felsőruhája, a szűr, a század 30-as éveiig használt ruhadarab volt. Mezőkövesden számos esaíád űzte háA nemzetközi könyvév programjából A mai fiatalokból, a tanulóifjúságból adódik a jövő színházlátogató közönsége, ezért rendkívül nagy jelentőségű a tanulóifjúság színházi nevelésének szervezeti kialakítása. Ez részben kapcsolódhat az irodalomoktatás tananyagához, és bázisát részben a színházi bérlettel rendelkező diákközönség, részben pedig az intézetben működő diákszínpad jelentheti. Színházbarát kör némcsak gimnáziumokban, hanem' a feltételektől függően a szakközépiskolákban, a szakmunkástanuló intézetekben, sőt, általános iskolák felső tagozataiban «is szervezhető. A színházak nagy segítséget nyújthatnak az iskolai körök működéséhez, például a tananyagban szereplő egyes drámák bemutatásával, vagy felolvasó színpadi tevékenységgel, sőt, az irodalomórákon való színészi közreműködéssel. Bár nem szorosan a tanulóifjúsághoz Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság II. sz. főépítésvezelöseg gépjavító üzeme felvételre keres szakm unkásokat t motorszerelő hegesztő nehézgti «szerelő hűlöjaviló géplakatos 1 munkakörökben. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: Miskolc—Sajópart II. Főépítés vezetőségen (Hűtőház előtt). Megközelíthető .a Béke térről induló 8-as autóbusszal. Ismeretes, hogy az UNESCO 1972-őt nemzetközi könyvévnek nyilvánította. A nemzetközi könyvév tevékenységének célja a könyv eljuttatása mindenkihez. Különösen nagy a könyvhiány a ’ fejlődő országokban. a könyvéhség pedig — az írástudatlanság határainak visszaszorulásával, és a tanulási lehetősé" kiterjedésével — egyre nó. Ezekben az országokban az első és legfontosabb követelmény a nemzeti könyvkiadás alapjainak megtei’emtése és a terjesztési hálózat bővítése. Tudományos ülésszak az egyelőmén Ennek megfontolása vezérelte a nemzetközi társadalmi szervek képviselőit, amikor kifejezték a nemzetközi könyvév szervezésével kapcsolatos kívánságaikat. Természetesen. Magyarország is bekapcsolódott a nemzetközi könyvév programjába. Megalakultak az országos és, megyei előkészítő bizottságok, s kidolgozták programjukat. A nemzetközi . nyitóünnepség Új-Dellüben lesz, a hazai központi ünnepség pedig a Magyar Tudományos Akadémián. Szűkebb pátriánkban, Borsodban már 1971 derekán megalakult az előkészítő bizottság, amelynek vezetői a város és a megye négy nagy könyvtárának igazgatói. Nálunk, hazánk kultúrpolitikai irányvonalának és eddig elért kulturális fejlődésünknek megfelelően, a nemzetközi könyvév programja, természetesen a hazai sajátosságok szerint alakul, megyei szinten pedig a megye adottságainak és .jellegének megfelelően. A Borsod megyei események, rendezvények a nemzetközi könyvév kapcsán, bár rendkívül színesek, sokfélék, mint gerinchez a Nehézipari Műszaki Egyelem központi könyvtárában tartandó tudományos ülésszakhoz kapcsolód na k. Ez az ülésszak 1972. május 9-én és 10-én lesz, s azon részt vesznek a megye könyvtárhálózatainak képviselői. továbbá a megye nagyobb ipari üzemeinek tudományos munkatársai is. Ez a tudományos ülésszak tartalmi értékein leiül bizonyítani kívánja az...estMéte.d'L tudományos könyvtár együttműködését más könyvtári intézményekkel, kifejeződése kíván lenni a különböző jellegű könyvtárhálózatok regionális összetartozásának. A tudományos előadásokon kívül módot kíván "nyújtani arra is, hogy az ülésszak részvevői bepillanthassanak • a könyvtárak munkájába, tudományos értékekbe, érzékeltessék mennyire bázisa a könyvtár a különböző tudományos ágazatoknak, és azok mindennapi gyakorlatának a bányászattól a vegyiparon át a pedagógiáig. Érdemes megjegyezni, hogy a tudományos ülésszak, > amely első ilyen jellegű a megyében, igen jó időszakban kerül Miskolcra, mert jelzi majd könyvtárügyünk fejlődését, és két olyan új könyvtári létesítményt is bemutathatunk, mint a Nehézipari Műszaki Egyetem központi könyvtára, valamint az új megyei könyvtár, amelyek mind páratlanok jelenleg az országban. Könyvtárosok világkonferenciája ‘ A tudományos ülésszakon kívül tanulmányi kiránduláson vesznek - részt a meghívottak miskolci és borsodi könyvtárakban és üzemekben. Több kiadványt, különböző könyvtári. eseményt, rendezvényt terveznek a nemzetközi könyvév kapcsán, számos kiállítás és pályázat várható. Megemlítendő még, hogy a nemzetközi könyvév kapcsán Magyarországon ülésezik augusztus 25-íöl a könyvtárosok világkonferenciája. Ez a szervezet 1927 óta működik, évenként ül össze, s most első ízben a nemzetközi könyvév alkalmából tartják Magyarországon. A kongresszus elnöksége szeptember 1-én Miskolc város vendége lesz, illetve ide látogat, és az itteni könyvtármunkával ismerkedik. ziiparszerűen a szűcsmester- séget. Jellegzetes férfimunka volt ez. díszítőelemei a virágok voltak. Nem is hímzésnek. hanem virágzásnak nevezték, maguk a szűcsök is annak mondták hímvarrá- sukal. A szűcs hímek, a virágok az elmúlt században jelennek meg a kövesdi hímzéseken. Akkor színesedik el a hímzés is. hiszen addig, kék-piros színű, geometrikus •mintájú hímzésekkel készültek a ruhaneműk. Valószínűleg egy-egy lány kelengyéjét férfitestvérei, a szűcsök készítették el, igv kerültek a nagy virágú, leveles hímek a vásznakra, selymekre. A kék és piros színek mellé a piros számtalan árnyalata is meghonosult. s a zöld szín uralkodóvá vált a hímzéseken. A gyapjú- és a selyemfonalak egyaránt használatosok voltak a hímvarrásban. A gyakorta "fekete alapra hímzés oka a fekete szín ünnepélyessége volt, hiszen a fekete szin a gyász kifejezésére csak a század elején vált általánossá. A paraszti közösségekben a gyász színe addig a fehér volt. A mezőkövesdi viselet, ellentétben a többi hazai népviselettel. nem a robusztus alakot akarja" hangsúlyozni a sok. bő, rö’vid szoknyával, hanem a karcsú, nyúlánk termetet. Ezért hosszú ruhát hordanak, alatta 1—2 alsó- szoknyával és leszorító blúzfélét. A múlt század s zad első évtizedeiben a föld- közösségi legelőkből, földekből kiszorult, elszegényedő lakosság pvári idénymunkásként járta az országot. Sommások voltak. A fiatal süni- mások az útjuk során látott viseletek egy-egy megtetsző darabját saját ízlésükre alakították, s ezzel is gazdagították saját viseletűket. A pompa szeretete oda vezetett, hogy* drága, költséges ruhád iszekel alkalmaztak: aranycsipkét és rojtot, sűrű gyöngy hímzésekéi, -gyöngy- gallért. A viselet drágasága miatt is rohamosan szegényedő, szinte éhező kövesdi lakosság „eluralkodása” ellen a helyi papság is szankcióhoz folyamodott. 1924 hamvazószerdáján a templom előtt mágl.Vál, gyújtottak, s arra dobatták rá a lefejtett „ragyogókat”, sőt a díszesebb ruhákat is. A kövesdi • férfi viseletben legtovább megmaradt az in- ges-gatyás viselet. Lobogós u.yú ingük a vállon, az ujj vegén és mellén dúsan volt hímezve. Kalapjuk mellett darutollat. árvalányhajat és bokrétát hordtak. Kötényük ünnepi alkalmakra szinten dúsan hímzett volt. A kövesdi viselet kitűnik az asszonyok díszes fejrevalójával is. Az évszázadok ^ kuló mezőkövesdi hímzéskultúra ma is él, sőt, tovább is fejlődik, „modernizálódik”. a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben dolgozó asszonyok és lányok kezén. A szövetkezet a világ minden részébe exportálja matyó mintákkal ’ díszített blúzait, s különböző ajándéktárgyait. A régi mezőkövesdi népszokások, az emberi élet ünnepi eseményeinek szokásai sem vesznek feledésbe. Azokat is ápolja a 25 esztendeje működő Matyó Együttes. Az együttes tagjai napi munkájuk mellett gyűjtik, felelevenítik azokat a táncokat, dalokat, amelyeket hajdan apáik, nagyapáik daloltak,. táncoltak. Legsikeresebb, színpadi képekből álló műsoruk a „Matyó lakodalmas”, amely gyakran vonzó idegenforgalmi látványossága Mezőkövesdnek. Kovács Irén Dolgozókat alkalmaznak Felvételre keresünk építőipar; ban jártas, forgalmi és anyagkönyvelőt, gyakorlattal rendelkező gépkocsi előadót, és közgazdasági technikumi végzettséggel adminisztrátort. Jelentkezés: BIYl. Tanácsi Építőipari Vállalat, Miskolc, József A. u. 57. szám. A Borsodi Vendéglátóipari Vállalat azonnali belépéssel keres vendéglátóipari ismeretekkel rendelkező anyagbeszerzőt, belső ellenőrt, munka- és üzemvezetőt. Fizetés a gyakorlati időtől'" és iskolai végzettségtől függően a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Szabadság tér 'i. Hálózati revizorokat felvesz országos nagyvállalat mis kólói székhellyel. Megfelelő szakképzettség és gyakorlat szükséges. Pályázatokat, szakképzettség, eddigi működés részletes leírásával, fizetési igénnyel kérjük ..Körzetesítés” jeligére a hirdetőbe. Gyors- és gépírót — gyakorlattal — azonnali felvételre keresünk. Km. KISZÖV, Miskolc, Csabai kapu 44. sz. A Magyar Pamutipar Budapest, IV. kér. (Újpest), Erkel u. 30. felvesz. 15. életévüket betöltött lányokat, szövő, fonó, cérnázó, csévélő beianulóknak. Szállást biztosítunk. Jelentkezés: szemé-' Ívesen, vagy levélben a gyár ni un k a ügy i osztály á n. A Borsodi Vegyi Kombinát K elfekvő készletéből megvételre felajánlja az alábbi állóeszközeit: 1 db NpF—2K—800 típus folyamatos, kétkaszkádos. vízszintes tengelyű, letoló centrifuga. Alkalmas kristályok, szálasanyagok kiválasztására. Teljesítménye: ammónszulíát kristályokban kifejezve 5 t/óra. vagy U/h). 1 db 50 t. görgősúlyos közúti hídmérleg (szétszedett állapotban) 1 db Ajkó féle 50 négyzetméteres táskás szűröpt’és, hidraulikus és pneumatikus működtetésű. Óránkénti teljesítmény: 140 kg/m2. Töllőnyomás 8—12 aim. , Préselőnyomás 10 és 20 atm. Érdeklődni lehet: Borsodi Vegyi Kombinát Kazincbarcika Ügyintéző: Szőke Móric, Telex: 062336 Telefon: Kazincbarcika 135, mellék 15-39 /
