Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-05 / 55. szám
ESZAK-MAGTORCWSKÄG 6 1972. márc. 5., vasárnap Zenélő (Teliinger István munkája) Városszépítés Színes és fekete Márciusi kísérőfilmek Négy külföldi és nyolc magyar kisfilm szerepel a márciusi moziprogramban - játékfilmek kísé. rőjéként. Ezeken kívül bemutatják még a 79. és 80. számú Világmagazint is. A magyar kisfilmmű- vészetet Kis József Herman Ottó megfigyelésein alapuló. Népi halászat, Kolonits Ilona Szabó Zoltán festőművészről szóló Önarckép, Dévényi László érdekes ismeret- terjesztő munkája, a Mikroelektronika című filmje, György István művészeti sorozatának, Az ókori Egyiptom művészetének harmadik része és négy rajzfilm — A tandem, Rendhagyó történet, A szobor, Hullámhosszak — képviseli, Rosa Luxemburg címmel az NDK kisfilmesei készítettek filmet a nagy forradalmár születésének centenáriumára. Indiai művészek készítették el az Amrita Sher-Gil-t, amely India első modern festőjét mutatja be. Színes és fekete címmel lengyel filmesek idézik a lodzi gyermekláger lakóinak rajzait, végül az .par automatizálására szolgáló univerzális szabályozórendszert ismerteti az NDK-beli Vrsárnál. A Vöröskereszt városi szervezetével együttműködve a Kazincbarcikai Városszépítő Egyesület már szervezi az idei év tennivalóit. A napokban megtartott vöröskeresztes aktívaértekezleten Sütő László, a városszépítő egyesület elnöke ismertette az egyesület ez évi programját. A programban különös súlyt kap az április 15. és május 15-e között megrendezésre kerülő városszépítési hónap. Ez idő alatt az egyesület mozgósítja tagjait, valamint a város lakosságát, hogy ki-ki a saját területén vegyen részt tevékenyen a vá_ ros szépítésében. Az egyhónapos kampányszerű városszépítési hónap befejezése után sem szűnnek meg az egyesület tagjai törődni a várossal. Az idei évi munka fő célja — adott tájékoztatást a szervezet elnöke — a város felkészítése a húszéves évforduló méltó megünneplésére, amely 1974-ben lesz. Ehhez a munkához kívánják megnyerni a város minden lakóját, s ehhez kérik az üzemek, továbbá a társadalmi szervezetek segítségét is. Ennek a munkának részét jelenti majd az az ügyeleti szolgálat, amelyet a Hazafias Népfront városi bizottságának , helyiségében tartanak meg. ÉGETIK A TELET i kertekbcn\égetik. ösz- A szegereblyézett giz- gazok, lepattant faágak, elszáradt virágszárak tüzében. összegyűlnek a kis halmok, meggyújtják: kesernyés füst száll fel, soksok füst, mert a nedvesség még ott hűvösödik mindenben, de később kis sercegés után a lángok is megjelennek. Füstbodrok gomolyognak a kertekben. Városiakban is, falusiakban is. Égetik a telet. A telet, mely az idén — ki tudja miért — valahogy elkerült bennünket. Most már talán leírhatjuk, hogy elkerült. Gorombán mutatkozott be, gyorsan jött, mint akinek sietős az útja, és eltűnt. Különös csatan- golásairól olvashattunk híradásokat, olyan országokat hintett meg hóval, riogatott faggyal, ahová egyébként nem szokott járni, de rólunk elfeledkezett. Féltünk is tőle, vártuk is. Miskolcon, az Arany János utcában állt kis ideig három hóember a járdaszélen. Még akkor, ott az elején. Vidám hóembereiz voltak, nevetős képűéit, az egyik egy üres üveget emelt a magasba, a tél köszöntésére. Vagy a mi egészségünkre. Nem sokáig álltak ott. Estére az egyiknek valamelyik srác lehógolyózla a fejét. Másnap délelőtt már csak hócsomók jelezték helyüket. Az egyik hócsomón üres üveg feküdt. Mintha jelezte volna a hóember: majd. felveszi ő még ezt! Mi is erre számítottunk, de nem vette fel többé. Köd jött, nyirkosság, az éjjelnek sohsem akaródzott odébb állnia, nem is ment messzire, kicsit mindig itthagyott magából nappalra is, kora délután meg már itt volt egész maga, rátelepedve az erőlködő villanyokra. A Luca-napi törvényt azonban az éjjel is tiszteli. Egy-egy tyúklépésnyivel mindig többet engedett át a nappalnak. „Megfagytak a kisgalam- bok” — jött a levélben a híradás. Mert fagy is jött. Lesz itt még nemulass! De nem lett. Szánkók, sítalpak előkészítve várták a havat. A vetések is várták. A leapadt folyók, tavak, a megcsappant források is. A városokban a gyakran üresen horkanó vízcsapok. De meleg hullámok jöttek, pedig azok sem tudtak mit elolvasztani. Ha nem res- telltük volna, úgy januárban már elővesszük a tavaszi kabátot. Ha kimarad egy-lcét nap a fűtésben, nem nagyon számit. Nincs tél, nincs hó. Gyertyaszentelőkor a medve sem tudta, mit kellene tennie. Igazság szerint hosszú telet kellett volna jósolnia, mert sütött a nap, más hírek szerint viszont nem mindenütt sütött, így nem tudható, hogy a medve melyik lehetőséget vette figyelembe. meines hó, nincs tél. Pell dig a rend azt követeli, hogy télen legyen tél, nyáron legyen nyár. Majd Mátyás! Majd Mátyás rendet csinál! Ha van jég összetöri, ha nincs jég, hoz. Mert az egy ilyen fenegyerek! Csakhogy Mátyás sem törődött most az egésszel. Hagyott mindent úgy, ahogy van. Bánja is ő! Mi meg csak vártunk: végül is mi lesz? Mert szép a napsütés, hogyne lenne, de akkor is süthetne, ha közben vastag hótakarón szikráztatná sugarait. Mert télen ez a szép és így is illő. Legyen csak hó, legyen csak fagy! Hogy aztán már- ■ dúsban, ha megérkeznek a langyos déli szelek, tudjon mi felengedni, elolvadni. Hogy a szántásokban ezernyi erecske fusson, a réteken, a földeken, a mezöltön ezernyi víztükör csillámol- jon, a felengedett föld nagy örömére, mely magába szívja, elviszi szokásos útjain a sok erecskét, úgy, ahogyan kell. Emelkedjenek meg a patakok, élénküljenek a források, legyen mozdulás, nedv a fákban, rügyekben, friss színek sarjadjanak, ahogyan kell. Szülessenek meg a fehér felhők is, ússzon beljebb- beljebb a nap a kékülő égbe, ahogyan kell. i hóember nem vette A föl újra az üvegei. Akkor féltünk még, hogy hamarosan felveszi, most viszont kicsit inkább talán sajnáljuk. Szépen, tisztességgel fölvehette volna. Most viszont március van. Ha már eddig nem vette, hagyja is olt. A kertekben könnyű füst gomolyog. Összegereblyézett ágak, elszáradt virágok tüzérei égetjük a telet. Tisztákká, szépekké válnak a kertek. Ahogy történt, úgy történt: barátsággal búcsúzunk a téltől. Priska Tibor Miskolci utcák, házak, emberek (31) Miskolci mívesek A magyarság és a magyar városok történetében két évszázad kellett ahhoz, hogy fejlődő árutermeléséből a gazdasági fejlődés olyan fokára lépjen, amelyen egyenrangú partnere lehetett 'az európai piacnak. Az általános fejlesztő erők mellett persze a diósgyőri várban folyó élet, Beatrix és várkapitányai, Thurzó Márton, Neziger János, Alberto di. Papia, Bernardo Monelli és kíséretének igényei mind hozzájárultak ehhez. Ebben az időben a várnagyok és al- várnagyok szava azonos Beatrix szavával. Egy példa: a királyné magával hozza nápolyi dajkáját, Nardella di Parmesanát és férjét, Sabatino Viola könyvmásolóművészt. Ne csodálkozzunk, hogy fiúk: Egregio Francisco Viola — diósgyőri várnagy lesz ... Sokat lendít a kézmívesek számának emelésében a királyi zsoldos sereg gyalogos csapattestének ittléte, aminek kapitánya Stephanus Kowach. Személyével később még foglalkozunk. De több nevet ismerünk még a Mátyás-i korból. A legtöbb a város igazgatásában kap szerepet befolyása szerint. Ismerjük Pető Jánost, aki az óváros bírója, Karla i Jánost, Molilor Istvánt, a két probus virt — azaz a város társadalmában legelőkelőbb szerepet kapott — Zombat Antalt és Kun Andrást, Scbastianus Fa- bert, Kazai Imrét, Gombos Simont, Nagy Bálintot, Andreas Nicolaus Naagh, Benedictus Zakj és Gombos László hites polgárokat. A kiterjedt Herczeg-családból az ötvös Nicolaus Aurifa- bert, Molnár Demetert. Fazekas Bálintot. Kazai Imrét, Németh Pált, Zabó Tamást, Lakatos Antalt. Fii- löp Balázst — ne tartsuk hosszúnak ezt a felsorolást: ősök ők valamiképpen .. . Közöttük a szőlőtulajdonos iparosok a gazdagok. Nem véletlen, hogy ebből az iparűzői rétegből nőnek ki a XVI. század első felében az első miskolci céhek, legelőbb a mészárosok, azután a szabók céhének tagsága. Adatunk van arra, hogy az első kallómalmok egyike: a mola fulonaria, először a hámori Puskaporos szurdokban, majd a diósgyőri papírgyár helyén épült. Az ipari kallatás, posztónyírás, kelmefestés, vagy akár az összetapadt gyapjúnak a széttépése: a kártolás, vagy még tovább: a gubaposztói előállító csapók ebben az időben válnak külön ipari foglalkozási ágakká. Ugyanígy történik a. kovácsokkal, az addig faber névvel ellátott iparűzőkkel. De ugyanígy működik az ónönlö éj; ónmíves. Ugyanilyen szüksége van a társadalomnak a varga mellett a foltozóvarga, talpbőr- készítő. saruszíjas és szíjgyártó iparosra, a kesztyűs mellé a tarsoly- és erszénykészítő, s az öv- és paszománykészítő iparra. A leggazdagabb iparos egyúttal a leggazdagabb szőlőtulajdonos. Nagyon áhítottak a miskolci szőlők. Kassai, lőcsei, eperjesi polgárok nyújtják idáig kezüket értük. 1453-ban például királyi parancsot kap Korothy László arra, hogy haladéktalanul adja vissza Kezmarkcr Gergely eperjesi polgártól jogtalanul elfoglalt miskolci szőlőjét. Miután tudjuk, hogy Miskolc septima-adója 300 aranyforint volt, ebben a korban joggal sorolhatjuk Miskolc polgárságát Esztergom, Sopron. Eperjes, Bárt- fa. Lőcse polgársága sorába, ahol ugyanilyen mérvű volt a census collecta összege. (Kassa adója 1500 forint volt.) Miskolc a XV. század végén ismert név volt Ferra- rában, amiről a következő alkalommal tudósítunk. Komáromy József Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából a ceglédi Kossuth Lajos Múzeumban kiállítást rendeznek Dózsa György emlékére. A ceglédiek különös szeretettel készülnek az évfordulóra, hiszen Dózsa György az 1514-es magyarországi parasztháború vezetője az ún. Ceglédi kiáltványban foglalta össze a parasztháború antifeudális programját. Képünkön: Látogatók a Dózsa-terembcn. „Bodrog partján van egy város...” Pataki diákdal, Dar es Salaamban . Messziről hozott levelet a légiposta. A borítékon pici, nagy bajszú oroszlán- kölykök, a bélyegen hosszú hátuszonyos, rőtvörös hal, s oldalt a felirat: Tanzánia, Kelet-Afrika. Egész kis magyar kolónia él Tanzánia fővárosában, Dar es Salaamban. Mérnökök, agrárszakemberek, akik a FAO vagy a TESCO révén „szellemi exportként” kerültek, ebbe a szépen fejlődő kelet-afrikai országba. A nekünk küldött levél arról számol be. hogy négy pataki öregdiák is dolgozik Tanzániáoán. Adamkovics István, Varga János és Rá- sonyi Lászió a középkorúak, a bodrogközi születésű dr. Obzsut József a fiatalabb nemzedékhez tartozik. Néha hetekig is távol vannak a fővárostól, hiszen Tanzánia nagy kiterjedésű ország, egy-egy megyéje akkora, mint egész Magyarország. A levél megírása' előtt dr. Obzsut József például a Kilimandzsáró közelében fekvő Arusha megyében volt „szafárin”. azaz kiszálláson. A Kilimandzsáró legmagasabb csúcsa, a Kibo 5895 méter magas, örök hó borítja a tetejét. De magán a hegyen szinte valamennyi vegetációs övezet megtalálható: a trópusi őserdő, a sztyeppe, szavanna. lombos erdő, havasi rét. Rengeteg kiránduló, turista gyalogol vagy autózik az útjain. Lent a hegy lábánál ingujjban indulnak az útnak, aztán fokozatosan melegebb ruhába öltöznél-:. De ruhát nem kell magukkal cipelniük, mert az egyes „hegyi zónákban” az éghajlatnak megfelelő öltözéket vehetnek kölcsönbe, a havas régióban természetesen télikabátot is. Ha azután a szafariról visszatérnek Dar es Sa- laamba, összejönnek „a patakiak” családostul. Naopal kimennek a fővárostól mintegy 30 kilométerre levő Ezüsthomok-partra. vagy a Kilimundjaro Holei st-'andjára fü-cleni 9. '. í.'rdekesek ízesek, külön- j legesek ugyan a kisvendég- I lől; jellegzetes afrikai "te- ( lei de ha igazán finomat valami hazai ízt akarnak í akkor munkához látnak a ' feleségek, s meghívják egy- , mást a családok „magyar vacsorára”. Talán hajnalra jár máraz | idő. hűvös aramlat lenge- { ciez az Ezüsthomok felől. I amikor Dar es Salaamban, ahol a kollégium 441 esz- íerdeje alatt esettük talán még sohasem járt pataki diák, a négy öregdiák ajkán felcsendül a kedves dallam: „Bodrog partján van egy varos. Én is laktam benne .. — bej —
