Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

1972. morc. 5., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Egy nap a hivatalban Próbaüzem a TVK epoxigyanta-üzemében Mezőcsát, kora reggeli órák. A vonatok, az autóbuszok érkezésének ideje. Az állo­másról, a megállókból induló emberek sokasága lassan el­oszt! k a nagyközségben. Az érkezőkből bőven jut a járási hivatalnak is. Igaz, az átszer­vezés, a községi tanácsok önállóvá alakulása óta az ügyek nagy részét helyben, a községekben intézik el az emberek. Ennek következté­ben a Mezőcsáti járási taná­csi Hivatalban egy év alatt körülbelül háromezerrel csök­kent az ügyiratforgalom, de így is van mit elintézni: egy év alatt 11 000 ügy. A vonat­tal, busszal érkezők közül so­kan tartanak most is a hiva­tal felé. Félfogadás? Elmé­letben meghatározták ezeket a napokat, de a gyakorlatban mindenkivel akkor foglalkoz­nak, amikor éppen jön. Bpííkczés és ipar A hivatal műszaki osztá­lyára hirtelenjében négyen érkeznek. Kelten Igriciben építkezni akarnak, ' ehhez kérnek pontos felvilágosítást. A másik kettő Tiszatarjánból jött, az \ egyik autó-motor szereléshez, a másik villany­szereléshez kér iparengedélyt — Nagyon sokan építkez­nek járásunkban — mondja Kovács István ipari főelő­adó. — És érdekes, hogy az építkezőknek jelentős része Leninvárosban lakik, dolgo­zik. Aki teheti, a város kör­nyéki községekben igyekszik felépíteni egy családi házat. Ki a városból! Sok gondunk is származik ebből, mivel az építtetők egy része különle­ges. sajátos elképzelésű há­zakat akar, és gyakran nehéz megértetnünk velük, hogy csak a rendezési terv által pontosan megszabott építési módokat, formákat engedé­lyezhetjük. De azért nagy baj nincs. Különösen . azoknál nincs, akik előzetesen tájé­kozódnak nálunk: milyen tel­ken milyen ház építhető. Tulajdonképpen mindig is ezzel kellene kezdeni. — A szolgáltató ipar? — Szépen gyarapodik. 1970- hez képest i körülbelül egy- harmadával emelkedett a ki­adott iparengedélyek száma. Nagyon jó, hogy ma már a rendeletek lehetővé teszik mellékfoglalkozásként is az iparművelést. Azt hiszem, en­nek köszönhető, hogy járá­sunkban is javult a szolgál­tatások helyzete. Ugyanis egy-egv kis községben fő­foglalkozásként még nemigen találná meg számítását, pél­dául a fodrász. De mellék­foglalkozásként igen, ő is; a falu is jól jár. Okos gazdálkodást! A pénzügyi osztály veze­tője, Gottfrid Barim éppen elvi állásfoglalásról diktál levelet az étkezési térítési dí­jakkal kapcsolatos tudniva­lókról. Már várja a vasúti arcképes igazolványokat is a községi tanácsoktól, majd in­nen továbbítják a vasúthoz. De ezek csak az „apróbb” dolgok. A pénzről van szó ezen az osztályon, a pénzzel kapcsolatos sok-sok tenni­valóról. — A nehezét valahogy úgy fogalmazhatnám meg — mondja az osztályvezető —, hogy okos gazdálkodásra kell megtanítanunk a községi ta­nácsokat. Egy kicsit tóegy­szerűsítve: eddig el kellett költeniük amit ilyen vágj' olyan alapról kaptak, most pedig magunknak kell gon­doskodni bizonyos pénzösszeg előteremtéséről. Ügy vélem, még gyakrabban kellene el­lenőriznünk, de kevesen va­gyunk. — A legnagyobb gondja? — Az „adós” munkakör betöltése. Érdekes ez, mert különben járásunkban kitűnő az adómorál! Adózási kötele­zettségének mindenki évről évre időben eleget tesz, szin­te nincs is szükségünk sem­miféle külön intézkedésre. „Adós” munkakörbe viszont nem tudok találni senkit. Bányaügyök — Milyen üggyel foglalko­zik leggyakrabban? — Talán az árvízvédelmi szabálysértésekkel. De előfor­dul árdrágítás és több tulaj­donjogi iig.v. Az igazgatási osztályon be­szélgetünk Ládi Balázs sza­bálysértési főelőadóval, aki így folytatja: — Mostanában viszont két ügy miatt van a legtöbb' ba­junk. Az egyik: a tsz-ekben valahogy nem akarják elhin­ni, hogy szükség van a pon­tos adatszolgáltatásra. A sta­tisztikai hivatal kéri az ada­tokat, több tsz pedig nem küldi. A másik ugyancsak a tsz-ekkel kapcsolatos. Sok helyen engedély nélkül nyit­ják meg a kavicsbányákat, pedig ehhez nincsen joga senkinek. Ilyenkor is sza­bálysértést indítunk. Heiszman Géza gyámügyi főelőadó a mostanában hír­hedtté vált emődi Csapkó kis­gyerekének ügyével foglalko­zik. Ernőd nagyközség taná­csán úgy vélik hogy a tragé­dia után a kis Csapkó-gye- reknek leghelyesebb lesz az állami gondozás. A nagyszü­lők fellebbeztek: maradjon a gyerek náluk. A gyámügyes­nek kell döntenie, mi legyen. Sok tragédiának, sok szo­morú történetnek ügye gyű­lik össze ebben az irodában, de vannak vidámak is. Pél­dául. amikor valaki azt kéri, hogj' két keresztneve sor­rendje most már ne László, András legyen, hanem fordít­va, mert az előzőben már megunta. Vagy amikor Ká­roly Róbert helyett Róbert Károlyra változtat valaki. JSagy óbb felelősséggel — A tanácsok átszervezése mindenképpen időszerű volt — mondja dr. Greiz László, a járási hivatal elnöke. — Az ügyek száma már az el­telt rövid idő alatt is csök­kent hivatalunkban, felelős­ségünk azonban, úgy vélem, növekedett. Az irányítás módszere változott meg. A direkt irányítás helyett in­kább az indirekt módszerek kerültek előtérbe. Fontos fel­adatunk a községi tanácsok­nál a megfelelő szakmai fel­készültség biztosítása, egyál­talán minden lehető módon segíteni, hogy a községi ta­nácsok önállóan tudjanak dolgozni. Ez rendkívül nagy politikai felelősséget ró a já­rási hivatalra. — Konkrétan milyen segít­ségről hallhatnánk? — Tavaly öt községben tartott komplex vizsgálatot járási hivatalunk teljes szer­vezeti egysége. A tapasztal­takat. észrevételeinket vagy a községi tanács végrehajtó bi­zottsága elé terjesztettük, vagy pedig; ahol ez nincs, ott a község párt-, állami, gaz­dasági, társadalmi vezetői­nek fóruma elé. Természete­sen javaslatainkkal együtt terjesztettük elő, lehetőleg több megoldásban, a válasz­tást rábízva a községi tanács­ra. Több községben a járási pártbizottság első titkárával egj'üttesen próbáltunk külön­böző gondokra, tennivalókra megoldást találni, javasolni. Ezenkívül számos más módja van még a segítésnek, és a későbbiekben nyilván még újabb tennivalók is jelent­kezhetnek. Dr. Greiz László a járási pártbizottságról érkezett egy több órás értekezletről. Leve­leket néz át, aktákat ír alá, | gyors beszámolókat hallgat tneg egy-egy sürgősebb ügy i fejleményeiről. Délutánba hajlik az idő, ebéd még nem volt, nem is igen lesz, a ko­csi kinn várja. Indul Ernődre, egy tanácskozásra. Priska Tibor A Tiszai millió fői Vegyikombinátban 300 tonna évi kapacitású epoxigyanta-üzemet építettek S5 intos beruházással. Az üzem évi termelési értéke 35 millió forint lesz MOSTANÁBAN mind töb­bet hallunk a zöldségterme­lés gazdasági gondjairól, Mis­kolc, Özd. Leninváros friss zöldség-gyümölcs ellátásának problémáiról. A munkáslakta területeken panaszkodnak a magas árakra, gyakran a mi­nőségre is. A primőr későn jut el hozzánk, az is drágán. A megye mostoha adottsá­gait e tekintetben senki nem vitatja; amikor Csongrádban. Békésben már palán La znak, itt még sokfelé fagyos a föld, rideg az időjárás és átlago­san kevesebb a csapadék is. De azért annyira nem mos­toha az itteni éghajlat sem, hogy a szántóföldi zöldség- termesztést a termelőszövet­kezetek — mint tapasztaljuk az utóbbi években — ennyi­re abbahagyják. Megyei tanácskozásokon, országos értekezleteken pa­naszkodik a konzervipar is. Azt mondják. 1969-ig biztosí­tani tudták az ütemes fejlő­dést; erre az időre esik a szervezett gyümölcsös-telepí- tés, a konzervipar és a hűtő­ipar rekonstrukciója. Sok nehézség és ellentmondás kö­zött ugj'an, de ebben az idő­ben biztosítani tudtuk a me­gyében is a zöldségtermelés növekedését. Ez aztán az utóbbi két évben teljesen visszaesett. Pedig nálunk a zöldségtermelés adja a me­zőgazdasági termelés bruttó értékének 4 százalékát, a nő­vén ytermelésnek pedig 8—9 százalékát. Az állami gazda­ságok szántóterületük 1 szá­zalékán, a termelőszövetke­zetek pedig közel 3 százalé­kán termeltek zöldséget. A negyedik ötéves tervben pe­dig szinte változatlan termő- területen kellene legalább 25 százalékkal több zöldséget előállítani. Ezzel szemben már az idén is azt tapasztal­juk, hogy tovább csökken a terület. Több termelőszövet­kezetben nyilatkoztak úgy, hogy a dohány felvásárlási árának növelése meghozta a termelői kedvet: ahol tavaly meg zöldséget termeltek, ott az idén mar dohanyföldek lesznek. Borsod egyik legnagyobb üzemének, a Diósgyőri Gép­gyárnak dolgozói között kö­zel két és fél ezer a nő. A vállalati szakszervezeti bi­zottság nőbizottsága még en­nél is több asszony és lány érdekeit képviseli, hiszen a gyár nyugdíjas uődolgozóit is a D1GÉP nnmkásnöinek vall­ják. Ilégi és friss határozatok Galló Istvánnéval, a nőbi- zottság vezetőjével beszélget­tünk az üzemen belüliek, a gyáriak helyzetéről. Á D1GÉP gazdasági, párt- és szakszervezeti veze­tősége minden tekintetben igyekszik a női munkások se­gítségére lenni. A nőbizottság kérései találkoznak a gyár vezetőségének elképzeléseivel. A nagyüzemi párt- és szak- szervezeti bizottság régi és frissen hozott határozatai do­kumentálják a nőfelelős sza­vait: a nők élet- és munka­körülményeinek javítása cet a gyárban. — Milyenek a jelenlegi kö­rülmények? — Mindenekelőtt a gyári szociális létesítményekről be­szélnék, mert nem mindenütt megfelelő a felszereltség. A B-egységben levő öltöző-für­dő korszerűtlen. Felújítása folyamatban van. A gyár a IV. ötéves terv célkitűzései közé sorolta az új, 1000 sze­mélyes öltöző felépítését, ahol modern kellékek szolgálják majd a kényelmet — mond­ta a nófelelös. A gyermekes anyákért A Diósgyőri Gépgyárnak önálló üzemi bölcsődéje, óvo­dája nincs. Az a törekvés, hogy a lakáshoz közel eső gyermekintézmén.vekben jus­son hely a gépgyári gyere­keknek. — Sajnos, ez nem mindig sikerül. Néha bizony elég tá­volra kell vinni asszonyaink­nak a kicsiket. De már az is nagy eredmény, hogy külö­nösebb gondjaink nincsenek. Pillanatnyilag tíz kisgyerek elhelyezése vár ránk. Kap­csolataink a városi óvodák­kal, bölcsődékkel jók. Kí- sebb-nagyobb kérésekkel for­dulnak hozzánk az intézmé­nyek vezetői, s mi lehetősé­günkhöz mérten segítünk. Cserébe természetesen a mi kéréseinket is teljesítik. Az üzem évente 1 millió forin­tot fordít az óvodai, bölcső­dei helyek számának növelé­sére. — Többműszakos üzemben gondot jelenthet a nők ked­vező műszakba történő irá­nyítása. Ahol sok a nő. ott nehezebb megszervezni a munkaerő-álesöpört ősit ást­— Nálunk a gyermekes anyáknak megvan a lehető­ségük, hogj’ egy műszakban dolgozhassanak, de sokan kérik a többműszakos beosz­tást. Előnyösebb szabadidő­felhasználással indokolják. Az egj'edülálló gyermekes anyák segítése a nőbizottság egyik legfontosabb feladata. A DIGÉP 240 nődolgozója neveli egj’edül gj'ermekét vagy gyermekeit. Most mind­össze az anj'agi segítségadás egyik formáját ragadnánk ki a solisféle támogatás közül. A szeptemberi beiskolázáskor 122 ezer forintot osztott szét köztük a vállalat. A március 1-i bérkorrekció is sok egye­dülálló gyermekes anyái érint kedvezően. Brigádokban, iskolákban A női vezetők számaránya a gépgyárban is alacsony. A legmagasabb beosztás az osz- tályvezetői; ezen a poszton is mindössze ketten dolgoz­nak. — Sajnos, idegenkednek még a vezetéstől, a megnö- vekedett felelősségtől, legfel­jebb csoportvezetői beosztás­ra törekednek nödolgozóink. Jelenleg 40 női csoportveze­tőnk van. Állami oktatásban szép számmal vesznek rcczt, az esztergályos és rajzmáso­lói tanfolyam hallgatóinak zömét a 6 órában dolgozó fiatal lányok adják. — Milyen a brigádmozga­lom? — Hatvanöt női szocialis­ta brigád dolgozik. 706 tag­gal. A vegyes brigádokban is 808 a nő. A legifjabb brigád a nemzetközi nőnapon ala­kul „Március 8” néven. A precíziós öntöde munkásnői alakítják. Közülük többen kiváló dolgozók, s a gépipar kiváló dolgozója címet is birtokolja egyikük. Zömmel párttagok, KISZ-esek. — Sok a női kitüntetett? — Igen, és számuk egyre nő. A nőnapi ünnepségen is 13-an kapnak kiváló dolgozó jelvényt, s egy elvtársnőnk a Kohó- és Gépipari Minisz­térium kiváló dolgozója lesz. Galló Istvánná több megyei szintű tanácskozáson mondta el a család- és ifjúságvéde­lemben szerzett üzemi ta­pasztalatait. Az üzemi nőbi­zottság már a hivatalos út­mulató előtt megtalálta en­nek a fontos feladatkörnek a formáját. A KISZ, a tár­sadalmi bíróság, az alkohol­elvonó bizottság, a Vöröske­reszt vezetői, és az üzemi jogtanácsos látja el — a nő­bizottság irányításéval — a család- és ifjúságvédelmet. A Diósgyőri Gépgyár 2 és fél ezer nödolgozója a Lenin Kohászati Művek asszonyai­val, lányaival ünnepli a nem­zetközi nőnapot. A megem­lékezés ünnepélyes lesz. mint ahogy a diósgyőri hagyomá­nyok diktálják. De az egész éven át érzett megbecsülés, törődés mellett az ibolyacso­kor csak ráadás. Igv válnak évről évre őszintébbekké, igazabbakká a március 8-ák. L. Gy. Kell a dohánj', de kell az. olcsó, friss zöldség is! Köz­gazdászok. mezőgazdasági szakemberek vizsgálják a visszaesés okait, Ezek között szerepel, hogy az utóbbi evekben az egj'éb mezőgaz­dasági növénytermelési ága­zatok jövedelmezősége előre­tört: a zöldségtermelés mun­kaigényes ágazat, ezzel szem­ben a munkaerő nagy ütem­ben csökkent. A zöldségter­melésben felhasznált ipari eszközök és anyagok árának növekedése egyértelműen a zöldségtermelés költségeit növelte. Egymás után két év­ben nagy pusztítást végeztek a növénybetegségek is, ame­lyeknek elhárítására a gaz­daságok nem voltak felké­szülve megfelelő vegyi anya­gokkal. Ezek voltak tehát a fő okok. amelyeknek alapján a Minisztertanács az elmúlt év utolsó napjaiban határozatot hozott a zöldségtermelés fej­lesztésére. Sokoldalút intézke­déseket. rendeltek el. melyek egyaránt gondoskodnak a ter­melők anyagi érdekeltségé­nek növeléséről, termelőesz­közökkel való ellátásáról és a termelési feltételek bizto­sításáról. A termelőszövetke­zetekben tehát ismét napi­rendre került a téma, de most azon is gondolkodnak, mit volna érdemesebb: do­hányt vagy zöldséget termel­ni. Az érvek a következők: munkaerőhiányon kívül a ge- pesités is alacsony a zöld­ségtermesztésben, ehhez já­rul a keni izéi ás elmaradá­sa, a gépi betakarítás megol­datlansága. A temielésen kí­vül a forgalmazás korszerű­ségében is vannak gond­jaink. DE AZ ELLENÉRVEK sokkal nyomosabbak. Min­denekelőtt a. ti ép gazdasági érdek; a pártnak a munkás- osztály helyzete megjavításá­ra hozott határozata. Ennek van egy olyan pontja, hogy javítani kell a munkáslakta területek ellátását, s bár Mis­kolc. Özd. Leninváros álta­lános kereskedelmi ellátásá­nak javulásáról beszélhe­tünk. ezen belül a friss zöld- segellátás szinte naponta okoz problémáikat. A megyei tanács március 14-re érte­kezletet hívott össze ezzel kapcsolatban; pártbizottsági üléseken szerepelt már a gond. A központi intézkedé­sek, a szabályozók módosítá­sa a feszültségek feloldásá­nak irányába hatnak, és min­den bizonnyal további intéz­kedések is várhatók. De az üzemek vezetőit, nehéz meg­győzni arról, hogy központi akarattal nem lehet mindent megoldani. Az idő múlik, az évi tervkészítés halad, nagj’- jából már be is fejeződik, a zöldségtermelés és -ellátás gondjairól most már nem elég beszélni — tenni is kell a jobb ellátásért valamit. Ónodvári Miklós Zöldséget vagy dohányt? Nők a Diósgyőri Gépgyárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents