Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 a 1972. márc. 5., vasárnap Eseményekről röviden! A NŐK JOGAI A nők helyzetével foglal­kozó ENSZ-bizottság, amely február 14-e óta ülésezik Genfben, határozatban indít­ványozta az ENSZ közgyűlé­sének, hogy az 1975-ös esz­tendőt nyilvánítsák nemzet­közileg a nők évének. „Eb­ben az évben — hangzik a határozat — olyan akciók megrendezésére kerül majd sor, amelynek célja, hogy lét­rejöjjön az egyenlőség a fér­fiak és nők között és növe­kedjék a nők hozzájárulása a nemzeti és nemzetközi fej­lődéshez. VÉGREHAJTOTTÁK az Ítéletet Kablár Tibor 29 éves bün­tetett előéletű szőkédi lakos 1971. július 22-én Csongrádon fiatalkorú társával agyonver­te Völgyesi János 62 éves nyugdíjast, majd az áldozat halála után kirabolták tra- fiküzlétét. Ezért a Szegedi megyei Bíróság Kablár Ti­bort halálra, fiatalkorú, De­meter Lajos társát pedig 12 évi szabadságvesztésre ítélte. Kabláron az ítéletet szomba­ton végrehajtották KOZMOSZ—477 Szombaton a Szovjetunió­ban Föld körüli pályára jut­tatták a Kozmosz—477 jelzé­sű mesterséges holdat, hogy műszerei segítségével foly­tassák a korábban bejelen­tett űrkutatási program meg­valósítását. REPÜLŐGÉP­SZERENCSÉTLENSÉG Kényszerleszállás közben az Albany-i repülőtér kör- j nyékén egy lakóházra zu- j hant az amerikai Mohawk lé- j giforgalmi társaság egyik | turbólégcsavaros, kétmotoros | utasszállító repülőgépe szom- ! balra virradóan. A gép New ! Yorkból Albany felé tartott, I 44 utassal és háromfőnyi személyzettel. A ház teljesen elpusztult, de a benne lakó háromtagú család sértetlenül megmenekült. A gép utasai közül legalább tizennyolcán életüket vesztették és har- mincketten megsebesültek. AZ USA lg ELISMERI Az Egyesült Államok vár­hatóan „a közeljövőben” el­ismeri a Bangla Desh Népi Köztársaságot — mondották pénteken washingtoni kor­mánytisztviselők. Hozzáfűz­ték, hogy e lépésre Pakisztán új washingtoni nagyköveté­nek megérkezése, vagyis áp­rilis vége, vagy május eleje előtt lehet számítani. ISZLÁM KONFERENCIA A szaúd-arábiai Dzsiddá- ban pen teken befejezte mun­káját a III. iszlám konfe­rencia, amelyen a részt vevő országokat külügyminiszterek képviselték. A Közel-Kelet kérdéseiről elfogadott hatá­rozat megállapítja, hogy Iz­rael a felelős a térségben ki­alakult helyzet további rom­lásáért és felszólítja a nagy­hatalmakat — különösen az Egyesült Államokat —. hogy tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket és kényszerítsék Izraelt a megszállt arab te­rületek kiürítésére. ÜNNEPI NÖGYÜLÉS A Hazafias Népfront III. kerületi, III/2-es körzeti szer­vezete és a nőbizottság már­cius 6-án, délután 5 órai kez­dettel a Molnár- Béla Üttörő- házban a nemzetközi nőnap alkalmából ünnepi nőgyülést rendez. Az ünnepség elő­adója Szuchy Róbert, a Ha­zafias Népfront Miskolc vá­rosi Bizottságának titkára. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a Bartók Bgla Mű­velődési Ház művészegyütte­se ad műsort. Népfrontgyűlés BT Ózdion Az imperialisták egymás közötti ellentétei Pénteken, 3-án este került sor a városi bizottságot és az elnökséget újjáválasztó nép­frontgyűlésre Ózdon. A párt­oktatók háza .tükörtermében megtartott tanácskozás el­nökségében foglalt helyet Csépányi Sándor, a megyei párt-vb tagja, a város or­szággyűlési képviselője, Schneider Jenő. az Ózdi vá­rosi Pártbizottság titkára, dr. Fövenyessy József, a megyei népfront bizottság képviselője, Köteles György, a városi KISZ-bizottság titkára, vala­mint Hajdóné dr. Papp Edit, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja. Dr. Náhlik Béla, a Haza­fias Népfront ózdi bizottsá­ga elnökének megnyitója Tegnap Miskolcon, az MHSZ székházában ülést tartott az MHSZ Borsod megyei tanácsadó testületé. Az ülésen Bokor József al­ezredes, az MHSZ Borsod megyei titkára számolt be az elmúlt évi munkáról, külö­nös tekintettel a honvédelmi nevelő munka helyzetéről. El­mondotta, hogy megyénkben a szövetség munkája tovább fejlődött. Erősödtek a klu­bok, a járási és a városi ve­zetőségek. Szélesedett a szö­vetség tömegbázisa, fokozó­dott népszerűsége, tekintélye. Az MHSZ méltó partnerévé vált a különféle állami, tár­sadalmi és tömegszervezet­után Makár György né, a népfront városi titkára szá­molt be a 4 éves munkáról. A gyűlésen felszólalt többek között Schneider Jenő, a vá­rosi pártbizottság titkára. Pozitívan értékelte az elmúlt időszakban végzett munkát, szólt a további feladatokról. Dr. Fövenyessy József fel­szólalásában a megyei nép­frontbizottság jókívánságát tolmácsolta. A vitát követően megvá­lasztották a 60 tagú népfront­bizottságot. a 15 tagú elnök­séget, s a megyei értekezlet küldötteit. A népírontbizott- ság elnöke újra dr. Náhlik Béla. a titkára pedig Makár Györgyné lett. nek, valamint a fegyveres testületeknek. Az elmúlt évi munka érté­kelése után az előadó 1972. év feladatait ismertette. Hangsúlyozta, hogy tovább kell erősíteni a klubok szer­vezeti helyzetét, és növelni a taglétszámot. A vezetési te­vékenység színvonalának emelésével még tudatosabbá kell tenni a szövetség agi- tációs, propaganda-nevelő munkáját. A beszámolót élénk vita követte. Végezetül az elmúlt évi kiemelkedő munkáért különféle elismeréseket ad- i tak át az MHSZ megyei ve-j zetőinek, aktíváinak. L enin a Vili. összorosz- országi szovjetkong- resszuson a következő­ket mondta: „Mi mindeddig csak azért tudtunk győzni, mert, súlyos széthúzás volt; az imperialista hatalmak kö­zölt, és mert ez a széthúzás nem véletlen belső pártvil­longás volt, hanem mélyen gyökerező, kiküszöböl h elei­len gazdasági érdekellentét az imperialista országok kö­zött'’... majd így folytatja: „Es minél gyorsabban, minél fenyegetőbben fog növekedni a kommunista mozgalom, an­nál több újabb kísérletet fognak tenni köztársaságunk megfojtására.” Emlékezetes, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom olyan helyzetben törte szét az imperializmus láncát, amikor a tőkés országok két csoportja hadban állt egy­mással. A későbbiek során pedig a győztesek és legyő­zőitek ellentétei miatt nem sikerült tető alá hozni a szov­jetellenes, kapitalista egység­frontot. A második világhá­ború is a kapitalista tábo­ron belül tört ki. Nem volt véletlen, nagyon is tudatos felismerés ered­ménye az, hogy a Szovjet­unió politikájában jeléntős helyet foglalt el az imperia­lista hatalmak közötti viszály kihasználása, egymás közötti megegyezésük megnehezítése, vagy — legalábbis ideigle­nesen — lehetetlenné tétele. Ma már a történelem bizo­nyítja ezeknek a lenini meg­állapításoknak, s ezek nyo­mán a kialakított politiká­nak helyességét, igazát. Ma sem kisebb jelentőségű az imperializmus mindenol­dalú elemzésének, s ezen be­lül az imperialisták egymás közötti ellentmondásainak, sajátosságainak feltárása. Rendkívül fontos ez a jelen­kori forradalmi erők helyes •s tra t é giá j ána k. kid olgozásá - ban. A kapitalizmus egész tör­ténetét éles ellentét hatja át. A kapitalista társadalom fontos törvényszerűsége ma­rad az imperialisták egymás közötti leküzdhetetlen ellent­mondása. Azok a változások, amelyek a szocializmus ja­vára történtek, nemcsak az imperialisták külső pozícióit gyengítették meg, hanem egyre növekvő méretekben hatnak a belső fejlődésükre is, uralmi szférájuk össze­szűkülése következtében. A monopolkapitalizmus megkísérli gazdasági struk­túrájának átalakítása útján megőrizni pozícióit. Az ál- lammonopoiista jelleg erősö­dése, a. tudományos és tech­nikai forradalom, a monopó­liumok nemzetközi integrá­ciójának folyamatai és vál­tozásai jelentősen hatnak a nemzetközi gazdasági kap­csolatokra a kapitalista vi­lágban, elmélyítik az ellent­mondásokat, viszonyaik rend­szerében, növelik az ugrás­szerű változások lehetőségét •az imperialista táboron be­lüli erőviszonyokban. Egyre élesebb ellentmon­dások alakulnak ki az USA es Nyugat-Európa között, az utóbbi más státuszt akar ki­vívni magának. Az USA tő­kéi nagy részét. Nyugat-Eu- rópába irányította. S ahova betörtek, olt veszélyeztetik az államok szuverenitását. Emellett Nyugat-Európa is a tőkés országok viszályainak színterévé vált. Nem jó szemmel nézik az NSZK kor­mányának keleti politikáját. Anglia részesülni szeretne a Közös Piac által kínálkozó lehetőségekből. A szakadás lehetősége fennáll a Közös Piac. és az Európai Szabad­kereskedelmi Társulás között is. Ezzel együtt az imperia­listák egymás közötti ellent­mondásainak jelentős, új vo­nása a Közös Piacon belüli nézeteltérések elmélyülése. A francia imperializmus tartani és erősíteni próbálja pozíció­it; aggodalommal figyeli az NSZK-t, azt, hogy miként növeli gazdasági fölén yét partnereivel szemben. Az ellentéteket nem szün­teti meg az a tény sem, hogy az imperialistáknak érde­kükben áll erőik egyesítése a szocialista világrendszer ellen. Ma már világosan ki­alakultak az imperialista ver­sengés fő központjai: az Egyesült Államok — Nyu­gat-Európa — Japán. A pia­cokért és a maximális pro­fitért folyó harcba tevéke­nyen bekapcsolódik Japán is. Erősödik az ipari és keres­kedelmi konkurrencia, s mind nagyobb méreteket ölt a pénzügyi es valutaháború. I 'S leződnek az ellentétek az imperialista orszá­gok vezető körein be­lül is. Egyfelől a szélsőséges, másfelől olyan csoportok kö­zött, amelyek hajlamosabbak reálisan megközelíteni a nemzetközi problémákat, számot vetve a világ új erő­viszonyaival. Nemcsak a gazdaság szfé­rájában jelentkezik az ellen­tét az imperialisták között. Súlyos válságot él át a NA­TO, a CENTO és a SEATCL Mindez gyengíti az imperia­lista világrendszert, s keresz­tezd az amerikai imperializ­mus egyeduralmi terveit. Csak fokozza a köztük levő versengést, hogy az utóbbi időben a tőkés hatalmakkal kötött kereskedelmi szerző­déseink, ügyleteink száma egyre növekszik. Ami pedig a szocialista országok elleni blokádot illeti, a tapasztala­tok azt mulatják, egyre in- káob nehezebb azoknak, akik szervezik, mint azoknak, akik ellen szervezték. A háború utáni periódus arról tanúskodik, hogy rend­kívül gyorsan változik áz im­perialista hatalmak gazda­sági erejének kölcsönös vi­szonya és arról, hogy gazda­ságig fejlődésük egyenlőtlen­ségének foka a legmagasabb szintet érte el a kapitaliz­mus történetében. Az egyen­lőtlen fejlődés mutatójaként szolgálnak azok az adatok, amelyek ipari termelésük fajsúlyúnak megváltozását mutatják a világ ipari ter­melésében. Mindezek ellenére súlyos hiba lertne, ha csak a viszá­lyokat látnánk, és azt nem, hogy a torzsalkodás köze­pette is létrejönnek jelentős megállapodások, amelyek egyeztetett stratégia követé­sét célozzák a szocialista or­szágokkal szemben. Nem le­het a tőkés országok közötti ellentmondások elmélyülésé­ből olyan következtetést le­vonni, mely szerint az im­perialista hatalmaknak nincs többé közös stratégiájuk a szocialista világgal szemben. Tény, hogy az imperialis­ták egymás közötti ellentétei az utóbbi években növeked­tek. Helytelen azonban azt hinni, hogy az ellentétek fo­kozódásával mindjárt hát­térbe szorul a tőkés hatal­mak kiegyezési törekvése, egymással, ainit a népek ro­vására, különösen a .szocia­lista országok rovására pró­bálnak véghezvinni. A kommunista es munkás­pártok, a munkásosztály és az antiimperialista erökszá- inolnak az ellenséges tábor­ban jelentkező ellentétekkel, igyekeznek azokat elmélyí­teni. és a béke, a haladás ér­dekében felhasználni. A népek nem bízhatnak afsban, hogy a tőkés hatalmak ellentéteinek további élesedése hiúsítja meg az imperialisták agresz- «.-'íc terveit. Ezt csak a né­pek harca biztosíthatja, fel­használva a „közvetett tar­talékokat”, az imperialisták egymás közötti ellentéteit. A munkásosztálynak és minden imperialistaellenes erőnek feladata az agresszor megfé­kezése, s az emberiség meg­mentése az imperializmustól. Jliny Miklós VILÁGHÍR ADÓ Néhány hetes, viszonylagos csend után az elmúlt napok­ban ismét érezhetően foko­zódott a feszültség a Közel- Keleten. Az izraeli—libanoni határon öt napon keresztül tartottak az ellenségeskedé­sek. amelyek a legsúlyo­sabbnak bizonyultak az 1967- es júniusi háború óta. A helyzetet bonyolítja, hogy Libanon volt Izrael egyetlen olyan szomszédja, amelyik nem vett részt a hatnapos háborúban; a két ország közötti hadiállapot még az 1948—49-es összecsa­pásból ered. Ugyanakkor Dél- Libanon hegyei jelentik a legjobb gerillaterepet a sík és sivatagos vidéken. Ma ott vannak a legerősebb palesz­tin támaszpontok, különösen amióta a jordániai királyi rendszer erőszakkal felszá­molta az ellenállók bázisait. Izrael emiatt állandó nyo­mást gyakorol Libanonra és szerelne elérni, hogy ..am- mani mintára” a libanoni hadsereg számoljon le a ge­rillákkal. Az ürügyet a legutóbbi hadműveletekre egy palesz­tin akciósorozat szolgáltatta: izraeli katonai és polgári lé­tesítményeket támadtak. Ezt az alkalmat ragadta meg Elazar tábornok, vezérkari főnök, akinek személyes irá­nyításával az izraeli csapa­tok nagy erőkkel, 48 kilo­méteres mélységig benyo­multak Libanonba. Elfoglal­tak és négy napon át meg­szállva tartottak öt nagyobb települést, valamint a palesz- tinek fő mozgási körzetét képező Fatah-területet, a Hermon hegység, valamint a Litani és a Hazbani folyók között.. A Biztonsági Tanács határozott követelésére a tá­madók végül is visszavonul­tak. Az ENSZ-oalotában le­zajló vitákban még az Egye­sült Államok sem támogat­hatta nyíltan a további iz­raeli területhódítást. A leg­újabb hírek szerint megerő­sített figyelőrendszert hoz­nak létre a határ izraeli ol­dalán, vagyis állandósítani kívánják Libanon „puhilá- sát”. A harcok közben má­sutt is íelújultak: több légi- csatára került sor izraeli és szíriai repülőgépek között. Bizonyos fokig megköny- nyítelte az izraeli tervek végrehajtását, hogy a palesz­tin akciók elszigeteltek vol­tak, az elképzeléseket alig­ha egyeztették az arab or­szágokkal. Az időzítés sem mondható túlzottan szeren­csésnek, ugyanis éppen Jar­ring Jeruzsálembe történő érkezésének előestéjén tá­madtak a gerillák, s a, fi­gyelem elterelődött az ENSZ közvetítő útjáról. Izrael folytatja a szomszé­dai ellen viselt lélektani hadjáratát. Dajan hadügy­miniszter, aki pénteken az izraeli tv-ben további meg­torlásokkal fenyegette Liba­nont és Szíriát, szombaton délelőtt a rádióban fejtette ki Izrael agressziós szándékait. A hadügyminiszter maga­biztosan nyilatkozott arról, hogy Izrael képes jelentékte­len arányúvá visszafejleszte­ni a palesztinui ellenállás akcióit. Ázsiában folyik a nagy amerikai magyarázkodás és nyugtatás: Tokiótól Tajpenig Nixon pekingi bizonyítvá­Kcpünkiin Csou En-laj cs Nixon látható nvát elemzik a szövetsége­seknek. A meglehetősen két­értelmű közös közleményből azonban túl sokféleképpen lehet olvasni. A VDK vezető lapja, a hanoi Nanh Dhan egyébként bő idézeteket kö­zöl az amerikai elnöknek a kínai fővárosban elmondott beszédeiből, majd ismerteti ezeknek a napoknak indo­kínai „bombamérlegét”. Wa­shington mind nyíltabban szabotálja a párizsi négyes értekezletet is; a Kleber su­gárúton csütörtökön rhég formális ülésre sem kerülhe­tett sor. Ha hinni lehet a jeleknek — az amerikai po­litika szinte harsogva hirde­ti, hogy a pekingi tárgyalá­sok nyomán jottányit sem kíván változtatni délkelet­ázsiai háborúján. Megszoktuk már, hogy a szovjet fővárosnak csaknem minden héten van egy, néha több magas rangú vendége; államfők, kormányfők, kül­ügyminiszterek. Az é heti vendéglista vezetője, Mud- zsibur Rahman sejk, azon­ban mégis külön említést érdemel. Bangla Desh első emberének az indiai után most ez a második hivatalos külföldi utazása. Az a tény, hogy útja ezúttal Moszkvába vezetett, köszönet kívánt len­ni a Szovjetunió szilárd elvi politikájáért, s természete­sen meg akarták alapozni az együttműködés további útját is. India és Bangla Desh ré­széről egyébként bírálták a pekingi kommünikének a hinduszláni eseményekre vo­natkozó részét: ebben meg­lehetősen közel állt egymás­hoz a-z amerikai és a kínai álláspont. Ül esi tartóit a#. MHSZ megyei tanácsadó testületé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents