Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

ÉSZAK-,MAGYARORSZÄG 4 1972. március 3., péntek Színházművészet és közművelődés (l.) Értő közön Üj társadalmunk formálá­sának és azon belül a tudat- alakításnak milliós tömegek­re ható eszköze a közműve­lődési tevékenység, annak sokféle megnyilvánulása. A közművelődés gyakran érint­kezik a művészetekkel, sok helyen van e két tevékeny­ségben átfedés, s mindkettő kölcsönhatással van egy­másra. A közművelődésnek egyik fontos feladata, hogy az élő művészet számára értő kö­zönséget neveljen. Olyant, amely a mai ember világ­szemléletét és gondjait meg­szólaltató művészetek iránt fogékony és azt igényli. Ezt a ' közművelődési feladatot több tényező teszi indokolttá és sürgősen teljesítendővé. Napjaink társadalma, a kö­zönség igen nagy hányada a művészetek 'élvezetében a klasszikusokon nevelődött. Még azok is, akik csak á fel- szabadulás után kezdtek is­merkedni a művészetekkel, természetszerűen tanulmá­nyaik vagy iskolán kívüli ér­deklődésük, ismeretszerzésük során elsősorban a klasszikus példákkal ismerkedtek meg, ízlésük, átvevő képességük, asszociáló erejük, együttgon­dolkodás'/. készségük a klasz- szilíusókhoz igazodott. Mai életünk bonyolultságát vi­szont a modern művészet nagy alkotásainak jelentős része már nem a klasszikus műveknél megismert kifeje­zési eszközökkel, szerkezetek­kel, formákkal ábrázolja, ha­nem a korszerű élet össze­tettségének megfelelően újabb, nem ritkán bonyolul­tabb eszközökkel. Ez a fajta művészet viszont idegen ma­rad a csak klasszikus érdek­lődésű, illetve klasszikus művészeti ismeretekkel ren­delkező tömegek számára. Vagy ha nem is marad ide­gen, megértése nehezebb, részben képzettségi, részben kényelmi okokból. Ugyancsak indokolja, hogy a közművelődés egyik fon­tos feladata legyen az értő közönség nevelése a minit intenzívebben kibontakozó természettudományos és tech­nikai forradalom előrehala­dása. A technokratizálódás. a technikai ismeretek sokaso­dása, azok befogadásának szükségessége, a gyorsuló idő korlátot szabnak az iskolai és iskolán kívüli művészeti ne­velésre fordított időhányad növelésének, s mert sem az iskolai óraszámot, sem a mű­vészeti ismeretterjesztést idő­ben érdemileg növelni nem lehet, a közművelődésnek kell megtalálni a módot, hogy a művészeti nevelés módszerei intenzívebbé vál- jtinak. A közművelődés művésze­tet értő közönséget nevelő feladatai között szinte külön gond a színházművészet ér­tésére, és befogadására való nevelés, a mai színházértő közönségének számszerű nö­velése. Indokolja ezt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország fel­nőtt lakosságának 65 száza­léka évente egyszer sem lát élő színházat és 33 százalé­kot tesz ki azoknak a száma, akik még a televízió és a műkedvelő tevékenység ré­vén sem találkoznak színházi élménnyel. Magvarországon tíz művelődési lehetőség kö­zül — a felhasznált idő ará­nyában — a színház a nyol­cadik helyen áll, ha a tele­vízión keresztül kapott szín­házi élményt nem számítjuk. A színházra nevelésben te­hát vitán felül nagy szerep vár a közművelődésre. Ennek egyik eszköze a műkedvelő színjátszás, amely nagy há­lózatánál mintegy 80 ezer embert foglalkoztató mozga­lom jellegénél fogva évi 20 ezer előadásával körülbelül két és fél millió nézőt vonz, s így a hivatásos színház közönsége mellé egy igen je­lentős nagyságrendű második' közönséget állít, amelynek számottevő része éppen a színházi ellátottság „fehér foltjain” helyezkedik el. Per­sze nem az amatőrszínjátszás az egyetlen és kizárólagos közművelési nevelési lehető­ség. A hivatásos színház és a közművelődés széles körű együttműködésével lehet megkísérelni a fehér fojtok szűkítését, és a közízlést ö máról és a mának szóló iz­galmasan modern szocialista színház felé fordítani. Ter­mészetesen ez nem máról holnapra megoldható, hanem fokozatosan teljesítendő fel­adat. Ennek napjainkban még néhány sajátos akadálya van. ítészben az, hogy ■' a színházművészet formanyel­vének valamelyes ösztönös ismerete nem alakulhat ki magától, mint az például a filmnél jelentkezik. A közön­ség irodalomcentrizmusa a klasszikus építkezésű drá­mák megértéséhez közelebb áll, mint a modern dráma és színház fokozott intellektua- litásához és a klasszikus szerkezetet felbontó törek­véseihez. A színházi és a népművelési intézményháló­zat párhuzamosan ugyan, de egymástól többnyire függet­lenül dolgozik. Az értő kö­zönség nevelése érdekében viszont szükséges az újszerű együttműködés lehetőségei­nek megtalálása, egy, az al­kotás és a befogadás prob­lémáit egybefogó művelődés- politikai íogantatású szemlé­let kialakítása. Benedek Miklós Az 1972t—'73-as tanévben rajztagozatot is szerveznek a miskolci Zrínyi,Ilona Gim­náziumban'. A tervek szerint 25-ös létszámú lenne az új tagozatos „fél-osztály”, amely­be elsősorban azok a fiata­lok nyerhetnek felvételt, akik a képzőművészeti gimnázi­umba jelentkeztek, megfelel­őek a felvételi vizsgán, de hely hiányában oda nem nyerhetnek felvételt. A ko­rábbi évek tapasztalata ugyanis azt mutatja, hogy nagyon sok tehetséges fiatal kimarad a budapesti képző- művészeti gimnáziumból. A Zrínyi Ilona Gimnázium új tagozatára a borsodi és a miskolci fiatalok jelentkez­hetnek. Az új tagozat létrehozásá­nak egyik célja az, hogy az itt végző tanulók egy részé­ből — a pedagógiai főiskola rajztanán szakának elvég­zése után — rajztanárok le­gyenek, s itt, a megyében Segít a televízió is Előkészítők az iskolára A gyermek és'a szülő éle­tében egyaránt meghatározó esemény az iskolába' lépés. Még azoknak a’ .gyerekeknek is jelentős életmód-változást okoz, akik egyébként óvo­dába járnak. Különösen nagy megrázkódtatással, jár, ha a gyermek először az iskolá­ban kerül közösségbe. Az átmenetet kívánják meg­könnyíteni a tanköteles korú • gyermekek számára szerve­zett előkészítő csoportok. Borisod szép hagyományok­kal rendelkezik ezen a té­ren, hiszen már 19öí!-tól mű­ködnek nálunk előkészítő csoportok. S ennek eredmé­nyeként az elmúlt tanévben az első osztályba -lépők 71,4 százaléka vagy óvc*dai, vagy előkészítő csoportbeli neve­lésben részesült. Ebben az esztendőben is megszervezik a megyében' — ott. ahol legalább tíz olyan első osztályos van, aki nem jár óvodába — az előkészítő csoportokat. Áprilistól júni­us végéig 12 héten keresztül heti két alkalommal, össze­sen 72 órában foglalkoznak a gyerekekkel jövendő taní­tóik. Ezeken a foglalkozáso­kon egyrészt a közösségbe való. illeszkedést tanulják meg a gyermekek, másrészt pedig néhány fontos környe­zetismeret!, matematikai, testnevelési és ének. alapis­meretét szereznek. Ebben az esztendőben új elemekkel gazdagodik ez a munka. A televízió több adásban is foglalkozik az előkészítő csoportokkal. A Pedagógusok Fórumán egy­részt a pedagógusokhoz, más­részt a szülőkhöz kívánnak, szólni, három adásban. Áp­rilistól pedig —: a foglalko­zások tematikájának megfe­lelően — tizenkét héten ke­resztül közvetlenül a gyer­mekek számára sugároznak műsort, melyet hetente há­romszor adnak majd. E mű­sorok nem passzív, hanem aktív részvétéire sarkallják a gyermekeket. Az iskolára előkészítő cso­portokba jelentkezést egyéb­ként mindenütt a beiratással egyidőben kell megbeszélnie a szülőknek a pedagógusok­kamatoztassák majd tudásu­kat. Általános iskoláinkban ugyanis nagyon kevés a ké- pesítéssél rendelkező rajz­tanár. A Zrínyi Ilona Gimnázi­umban már évek óta igen színvonalas képzőművészeti tevékenység tapasztalható, hi- ' szén a művészéti szakkörben a kerámiáyal és a tűzzo­mánccal is megismerkednek a legtehetségesebb tanulók. A tagozat tanulói számára — a tervek szerint — képzőmű­vészeti szakkört is létrehoz­nak, ameiyet a művész-tanár, Zsignár István vezet majd. A szakkörben, amely kiegészí­tője lesz a tanterv szerinti képzésnek, többek között a rézdomboritással és a kerá­miával is,. megismerkednek majd a tanulók. Az űj tago­zatos osztály egyébként a negyedik lesz az országban a hasonló tantervű osztályok között. kai. Raiztagozaí a Zrínyiben Illusztráció Lenkcy Zoltán munkája Fúvószenekarok megyei (alá! kozó ja Tegnap, március 2-án ülést I tartott a szakszervezeti íú- vószeflfckarok harmadik me- j gyei találkozóját előkészítő j bizottság. Az augusztus 2G- áp és 27-én sorra kerülő I rendezvényt egybekapcsolják az országos minősítő hang­versennyel is. A találkozó első napjának délelőttjén tartják meg a minősítő ver­senyeket, este pedig a diós­győri várban „monstre”, fú­vószenekari hangversenyt adnak. A találkozóra me­gyénk 22 fúvószenekarából tizenhatan küldték el már eddig nevezésüket. ‘ A talál­kozó. második napján is több színvonalas programot nyúj­tanak a zenekarok a város lakosságának. Délelőtt felvo­nulás lesz. a kora délutáni órákban pedig Miskolcon, Tapolcán és Lillafüreden ti­zenegy helyen adnak térze­nét. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a városi és megyei tanáccsal közösen a Bartók Béla Művelődési Központot * és a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központot bízta meg a találkozó megrende­zésével. Munkájukat segíti a Művészeti és Propaganda iroda is. «MV-MMnii: II.Ilii Jl IIIIIMII»llNllllHinMHIH«J——III Középiskolások politikai vetélkedője Oset&'tk&tck akotr&ia jár íeweieni A KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló osztá­lya 1972 tavaszán a forra­dalmi ifjúsági napok kereté­ben rendezi meg a középfo­kú . tanintézetek diákpoliti­kusainak vetélkedőjét, „ ... Őseinknek akarata jár teveled” címmel. A vetélkedő célja: hogy azok a fiatalok, akik naponta találkoznak politikai és tár­sadalmi kérdésekkel, felmér­hessék és gyarapíthassák is­mereteiket és a nyilvános­ság előtt számot adhassanak tudásukról. A vetélkedő három fordu­lóból áll: iskolai, megyei és országos versenyből." A megyei vetélkedő 5 té­makörből áll. Témakörök: 1. Belpolitika. 2. Külpolitika. , 3. Ifjúsági törvény és a KISZ VIII. kongresszusa. 4. Mozgalmi élet. 5. Dózsa György alakja a történelemben. Az országos vetélkedő té­makörei megegyeznek a me­gyei versenyekkel. Az országos versenyen minden résztvevő emléklapot' kap. A nyertesek I. külföldi jutalomul, II. ezer forintos vásárlási utalvány, III. öt­száz forintos vásárlási utal­vány. KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló osztálya A SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖNNYŰFÉMMŰ megvételre felajánlja elfekvő készletéből az alábbi árukat: 0 10 mm sodronykötél 500 kg 0 13 ' mm sodronykötél 1500 kg 0 15 mm sodronykötél 800 kg 0 18 mm sodronykötél 1500 kg 0.20 mm sodronykötél 2000 kg 0 20,5 mm sodronykötél 563 kg 0 24' mm sodronykötél 8000 kg 0 26 mm sodronykötél 3145 kg 0 28 mm sodronykötél 1293 kg 0 31 mm sodronykötél 2112 kg 0 32 mm sodronykötél 545 kg 0 33 nini sodronykötél 4000 kg 0 34 mm sodronykötél 1776 kg 0 37 mm sodronykötél 1530 kg 0 44 mm sodronykötél 5000 kg Egyéb adatok: JK csupasz, MSZ 2646 6x. Bővebb felvilágosítást a 124-65 telefonon, az anyaggazdálkodási és beszerzési osztályon kísérletezzen! A Miskolci Kertészeti Vállalat virágboltjai 25 éve a vevők szolgálatában Virágboltjaink a város minden pontján Vidéken: Leninvárosbán, Sárospatakon Koszorúk, menyasszonyi és alkalmi csokrok művészi kivitelben kaphatók Állandóan frissen szedett saját termclvényű r vágott virágok Megrendelést házhoz szállítjuk A Miskolci Vegyesipari Vállalat JAVSZER kőműves, asztalos, vízvezeték-szerelő és egyéb szakmába jártas nyugdíjas és mellékfoglalkozású dolgozók jelentkezéséi várja. jelentkezés: Tüzér u. l a fi. szoba

Next

/
Thumbnails
Contents