Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

1972. március 3., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Gépkísérletek a hegyaljai szőlőkben Tokaj-Hegyalja világhírű, nagyüzemi szőlőültetvényei­ben évről évre több gép se­gíti a különböző munkákat. A szőlőművelés gépesítése azonban meg korántsem megoldott kérdés. A nagyobb szőlőkkel rendelkező gazda­sagok, szakszövetkezetek a különböző idénymunkák so­rán gyakran küzdenek mun­kaerőgondokkal. A hegyaljai szőlők számára legmegfelelőbb, új gepek „megtalálásához” a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet is igyekszik segítséget nyújtani. Az intézet részéről a legnagyobb üzem. a Toka.i- hegvaljai Állami Gazdasági Borkombinát szőlőiben Tóth ,Mihály minősítő ellenőrzi a különböző gépkísérleteket. A fiatal, kihelyezett szak­embertől tudtuk meg, hogy az elmúlt két esztendőben is többfajta szőlőművelő gép­pel, szüretelési segédberende­zésekkel végeztek eredmé­nyes kísérleteket. Így példá­ul beváltak a pneumatikus rendszerű rpetszőollók, jó szolgálatokat tesz a nagy­üzemi szőlőkben az univer­zális szőlőmüvelő tárcsa, s az egyik legelterjedtebb, leg­jobban bevált szőlőmüvelő Iraktort ismerték meg a lánc­talpas T—54 V erőgépben. Ugyancsak az utóbbi évek gépkísérletei bizonyítják, hogy a hegyaljai szőlők kö­tőit talajain nagyon jól be­vált a szovjet gyártmányú PRUN kultivátor is. Az egyik legérdekesebb gépkísérletre a legutóbbi szü­ret során került sor a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát egyik szőlőjé­ben. A szakemberek kíván­csian várták az első pneu­matikus rendszerű szölőszü- retelő gép bemutatkozását. A nagyüzemek ugyanis szüretkor küzdenek a legna­gyobb munkaerőgondokkal. A kézi munkaerő várható to­vábbi csökkenése, a nagytö­megű, egyre nagyobb ter­mésátlagokat adó szőlő opti­mális időben való gyors le- szüretelése szükségszerűvé teszi e fontos munkaművelet gépesítését. A VUP—1 típusú, szovjet gyártmányú szőlőszüretelő gép amolyan „első fecskéje” volt e fontos munka gépesí­tésének. A gép a'termés leválasz­tását. összegyűjtését és szál­lító járműbe vaay gyűjtő­helyre juttatását végzi el. A berendezés traktor von lalású, meghajtását a vontató trak*- tor erőleadó tengelycsonkjá­ról kapja. A termés levá­lasztásához szükséges szívó­éról ventillátor állítja elő a légmentesen zárt gyűjtőtar­tályban. A gyűjtőtartályhoz két hajlékony szívócső csat­lakozik, amelyekkel a dolgo­zók a szőlűfürlöket megköze­líthetik. A gyü.ilőlartálv ürí­tése is gépi úton történik. A VUP—1 a hazánkban elterjedt nagyüzemi, 2,4 mé­teres és annál szélesebb sor- távolságú ültetvényekben üzemeltethető. Teljesítménye 4U0—500 kiló óránként, 12— 15 szüretelő munkáját he­lyettesi ti. A gépi szüretelés előfel­tétele, hogy a fürtzónában lombtalanitást kell végezni. Az elmúlt ősszel végzett első kísérletek tapasztalata az. hogy ez a gép teljesít­ménye miatt főleg a kisebb szőlőkben nyújthat majd se­gítséget. a nagyüzemi szőlő- lermesztés szüretelési problé­máit azonban még nem old­ja meg. A VUP—1 azonban így is jelentős gép, mert az első • lépés a nagy ■ teljesít­ményű szüretelőgépek meg­teremtése. a szüretelés teljés gépesítése felé vezető úton. ’ A pneumatikus szölöszüretelögép munka közben A Helyiipari és Városgaz­dálkodási Dolgozók Szakszer­vezetének Borsod megyei Bi­zottsága tegnap, csütörtökön délelőtt küldöttértekezletet tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa szék­hazának VI. emelet 1. számú tanácskozó helyiségében. Molnár János, a HVDSZ Borsod megyei titkára . be­számolt a küldötteknek a ta­valyi feladatok végrehajtásá­ról, majd az idei feladatok­ról esett szó. A HVDSZ megyei bizott­ságának állásfoglalása sze­rint a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítása érdekében — figyelembe vé­ve a tavalyi tapasztalat at — tovább kell javítani a biz­tonságtechnikai fegyelmet a munkásvédelmi minősítések és ellenőrzések színvonalá­nak fejlesztésével. — A társadalombiztosítási és szociálpolitikai munkában két jelentős társadalmi ré­teg. a nyugdíjasok és nagy- családosok gondjainak enyhí­tésére kell a figyelmet össz­pontosítani — szögezte le tegnap a küldöttértekezlet. Arra szeretnének törekedni a HVDSZ-ben, hogy a válla­latok saját eszközeikből job­ban járuljanak hozzá a nyug­díjasok helyzetének meg­könnyítéséhez. 1 íöilleiji és i fuiFáSiii A KSH legújabb kimutatá­sában összegezte, hogyan ala­kult a lakosság jövedelme és fogyasztása az elmúlt tíz év­ben. Az adatok tanúsága1 szerint a lakosság helyzete 19Ö0 óta jelentősen javult, különösen az évtized második feieben számottevő változások tör­ténlek a lakosság jövedel­mének szerkezetében, réte­gek közötti arányaiban," a jö­vedelmek felhasználásában. 1960—70* között 59.4 száza­lékkal nőtt a lakosság egy főre; jutó reáljövedelme (1971-ben ez további 5—6 százalékkal emelkedett). A jövedelem növekedése külö­nösen az 1965 utáni időszak­ban volt jelentős: 1966 és 1970 között az előző öt évi­nél jóval nagyobb mértékben, 35 százalékkal emelkedett az egy lakosra jutó reáljövede­lem. ami az életkörülmé­nyekben mar lényeges, érzé­kelhető fejlődést hozott. A jövedelmek emelkedé­se a legutóbbi években már valamennyi társa- . dalmi réteget érintett. A parasztság korábban ala­csony személyes jövedelme 1967-ben elérte, sőt azóta né­mileg .túl is haladta a mun­kásokét, jóllehet az életszín­vonal más tényezőiben, pél­dául munkakörülményekben, a társadalmi juttatásokba^, a kommunális ellátásban még jelentősek a különbségek. A jövedelmek erőteljes növekedése nyomán az anyagi eszközök felhasz­nálásának struktúrája is megváltozott. A lakosság fogyasztása vala­mivel lassabban nőtt, mint maga a, jövedelem, felhalmo­zása pedig — különösen az elmúlt 5—6 évben — erősen felgyorsult. A második öt- éves tervidőszakban 64. a harmadik ötéves tervben'pe­dig 115 százalékkal nőtt a lakosság felhalmozása, vagy­is a korábbinál jóval többet költöttek lakásépítésre, és a megtakarított összegek is je­lentősen emelkedtek. A fo­gyasztáson belül is lényeges eltolódás tapasztalható. 1960- ban a megvásárolt cikkeknek 1öbb mint 40 százaléka még élelmiszer volt, ez az arány azóta 34,1 százalékra csök­kent, ugyanakkor 3.8-ról 6.9 százalékra nőtt a tartós 'fo­gyasztási cikkek részaranya. Az 1960. és 1970. közötti időszak statisztikájának lezárása óta tovább nőtt . a lakosság életszínvo­nala. Az országban 5 040 000 aktív keresőt tartanak számon, a lakosság egy főre jutó reál- jövedelme tavaly 5—6 szá­zalékkal. a fogyasztás ugyan­ennyivel növekedett. Egy-egy lakos évi átlagos foevasztása (beleértve a csecsemőket is) elerte a 20 500 forinlot, a kiskereskedelem egy ev alatt 152 milliárd forint forgal­mat bonyolított le. Fiatalok az álkoholizmus ellen A Gyár és Gépszerelő Vállalat csőszerelési részlege FELVESZ: csőszerelőket, hegesztőket (minőségi hegesztőknél kiemelt mmkabér). gedmunkásokat kiemelt beruházás szereléséhez, ni az ezzel járó 8 százalékos bérpótlékot biz- nsltjuk. Megfelelő munkavégzés esetén külföldi szerelési területeken munkát lehet vállalni. Szerelésvezetői és gyártá°előkészit6i munkakörbe gya­korlattal rendelkező / gépész- és épületgépész-technikusokat FELVESZÜNK. t-Ieti 44 órás munkaidő, állandó szabad szombat, vidéki dolgozók részére térítésmentes szállást és külszolgálat! dijat biztosítunk Érdeklődni lehet a 21-806-os telefonon, vagy le­vélben a Miskolc, 10.. pf. 536. címen A közelmúltban a Buda­pesti Egészségügyi Felvilágo­sítás Társadalmi Tanácsa or­szágos adatgyűjtést végzett arra vonatkozóan, hogy mi a felnőttek -véleménye a gye­rekek alkoholfogyasztásáról. A megkérdezettek 24 száza­léka bizonyos alkalmakkor engedélyezi a gyerekeknek az alkoholfogyasztást. 11 száza­léka pedig kis mennyiségben bármikor (!) Megkérdeztek közel kétezer gyereket is, hogy miért fo­gyasztanak alkoholt. Több mint ezrén azt válaszolták, hogy a szüleik megengedték, sokan arra hivatkoztak, hogy a bor egészséges, tápláló, be­tegség ellen jó, de. a legtra- gikusabban hangzó válasz az volt, hogy megszerették... A felmérés adatai is iga-, zolják, hogy az alkoholizmus elleni küzdelemnek, az egész­ségügyi felvilágosító munká­nak milyen nagy szerepe van már az általános és a közép­iskolákban is. A felismerést követve a Vöröskereszt vá­rosi szervezete és a mellet­te működő alkoholizmus el-, leni társadalmi bizottság, va­lamint a városi KlSZ-bizcttt- ság a maga nemében egye­dülálló pályázatot hirdetett Ózdon.' A fiatalok alkoholiz­mus elleni védelme címmel. A pályázaton a g.várváros nevelői és tanulói vehetnek részt dolgozatokkal (próza, Vers), rajzokkal, képzőművé- ’ szeti alkotásokkal és fotók­kal. A pályamunkák bekül­dését követően, április 17-én alkoholizmus elleni napot rendeznek, s ekkor kerül sor a legjobb pályamunkákból rendezendő kiállítás megnyi­tására is. (—th) A kirakatok művészei Megállunk egy kirakat előtt, hogy a megfelelő árut kiválasszuk és önkéntelenül megragad szemünk, hogy milyen ízléses, szép. de nem egyszer nagyon ötletes is. Joggal büszkélkedhetünk, hiszen nemcsak Mis­kolcon, .hanem megyeszerle sem kell szégyenkeznünk kirakataink miatt, Országosan is több elismerést kap­lak már. De hogy is készül egy kirakat, mennyi munka szükséges hozzá, míg megkapjuk a szemet gyönyörködtető látványt? Pillantsunk be a műhelytitokba. A kirakatrendező vázlatot készít a tervéről es ... — ekkor következik az egyik legjelentősebb alkotási fo­lyamat. Nagy helyiség; mindenhol szinés papírtekercsek, festékek, ecsetek, vonalzók és a széles asztalokon kü­lönféle virágok, amelyek különös hangulatot árasz­tanak. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat dekorációs műtermében vagyunk. Tavaszra készülnek. Néhány ügyes kéz' fáradhatatlanul dolgozik. Serceg a toll. a sok színű papíron kirajzolódnak a minták, belehasít az olló a papírba, engedelmeskedik a vé­kony dróthuzal, és perceken belül előttünk megannyi tavaszi virág sokasodik. Nap mint nap ugyanazok a folyamatok ismétlőd­nék." Mégsem unalmas ez a grafikus számára, hiszen a gondolati formagazdagság nem alkot két egyforma müvet. A kirakatok művészei ók. Utolsó illesztések a puha alátéten, utána festés kö­vetkezik Papírvágás, dróthajlítás, ragasztás, összeillesztés, és szemünk előtt kirajzolódik a sok színes papírvirág Hangulatos mandulavirág kerül a szépen kiformált agakra. íme a tavasz illúziója ... Szöveg és kép: Mécs Ernő 9 pataki építőipari üzem terveiül Külön építőipari költség­vetési üzeme volt a korábbi időkben a Sátoraljaújhelyi járási Tanácsnak ás Sáros­patak város Tanácsának. A járási tanács megszűntével a két üzem a megyei tanács határozata alapján egyesült. Sárospatakon telepedett le. és felette a felügyeleti jogkört a sárospataki tanács végre­hajtó bizottsága gyakorolja. Az aránylag szerényebb, mintegy 170—180 főt foglal­koztató üzem 1971-ben ered­ményes munkát végzett. Elé­gedetten állapította meg a tanács végrehajtó bizottsága, hogy búr az összevonás né­mi zökkenővel járt, építési tervét 20 millió 6S3 ezer fo­rint értékben teljesítette az üzent, ami azt jelenti, hogy az első évet 1 millió 129 ezer forint nyereséggel zárta. ; A termelés hullámzása és az anyagellátási nehézségek el­lenére is az egy munkásra eső termelési érték 147 ezer 757 forintot tett ki. A nagyobb építkezések kö­zül kiemelkedik a Cigándon emelt víztorony, benzintöltő- telep, Füzérradványban. Hol­lóházán, Tiszakarádon, Tisza- csernielyen az útépítés. Erdő­horvátiban1, Olaszliszkán a hídépítés. orvosi rendelő. Hollóházán. Pálházán nap­közi otthon. Ricsén egy* kor­szerű iskola, Tiszakarádon pedagógus lakások építése, .Sárospatakon iskolák, kollé­giumok, napközi otthon, ÁFQR-telep, " OTP-lakások építése. Idei tervük szerint 21 mil­lió 357 ezer forint értékű építési munkát kívánnak vé­gezni 48 létesítményen. En­nek során Sárospatakon töb­bek között napközit, egy 100 férőhelyes óvodát. utakat építenek, megkezdik egy 200 személyes általános iskolai diákotthon építését, felújít­ják a tanácsházát, az egyik középiskolai kollégiumot e,s több állami lakást. A járás­ban Mikóházán. Pálházán, Ricsén utat építenek. Her- cegkúton és Makkoshot.vkán a kultúrházat. Erdőhorváti­ban. Tiszakarádon a tanács­házát, az iskola felújítják. lh. j.) S HVDSZ megyei iiiéríÉz sic

Next

/
Thumbnails
Contents