Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

t 1972. március 3., péntek ESZAK-WAGYARORSZÁG 3 Mínusz 190 fokos újítás A Lenin Kohászati Művek­ben a napokban készült el egy nagy jelentőségű «újítás. Csákó Lajos kohómérnök, Fényes Sándor lakatos és Szeníiványi János esztergá­lyos olyan műszerezett gép elkészítésére vállalkoztak, mellyel mínusz 190 Celsius fokos mélyhütést lehet elér­ni. Erre a nagy hidegre ugyanis különleges igénybe- vetfjnek kitett acélok anyag­vizsgálatánál van szükség. A korábbi eljárással csupán mínusz 70 Celsius fokon tud­tak az acélok szakító és hűtő próbáit elvégezni. A helyi gépgyárak, a föld­gáz- és a kőolajipar, a szén- savgyárak és a külföldi meg­rendelők az erősen ötvözött acélok néhány típusánál a biztonság érdekében az ed­diginél alacsonyabb hőfok- határon kérik' az anyagvizs­gálati eredményeket. Ez a követelmény vonatkozik mór a külföldre szállított vasúti kerékabroncsokra és az úgy­nevezett reaktor-acélokra is. Szükség volt tehát egy olyan speciális berendezésre, amely a megnövekedett igényeknek is jól megfelel. A három újítóhoz még to­vábbi négy társult, és az ügyes szakemberek végül is elkészítették a 'jól műszere­zett, automata vezérlésű mélyhűtőt. A Lenin Kohá­szati Művek melegmechani­kai laboratóriumában elhe­lyezett új berendezést az al­kotók Kriosztatnak nevezték el. A berendezés kivitelezése a becslések szerint 35—40 ezer forintot igényel. Az újítás sikere elsősor­ban azért nagy, mert ilyen berendezést csak külföldről vásárolhatott volna a gyár. Az újítók azt is elmondták, hogy a hűtéshez szükséf/es nitrogénből ez a gép egy próbadarab lehűtéséhez csu­pán 2 decilitert fogyaszt. Az ismert külföldi berendezések ugyanakkor 4 literi; használ­nak fel, mivel azok nem a szigorúan zárt rendszert al­kalmazzák. Gutman József Világszínvonalon folyamatos műqyauta gyártó reaktort helyeztek üzembe a 1 VK-hiui Az új reaktor a festékgyár műgyanta üzemében Foto: Kovács Endrcné A lakk- és festékipar roha­mos fejlődése szükségszerűen megköveteli a műgyantater­melés fokozását. Az üzemek eddig úgy igyekeztek az igé­nyeket kielégíteni, hogy növelték a gyantafőző reaktorok térfogatát. így például hazánkban is fo­kozatosan áttértek az egy­két köbméteres térfogatról az 5—6, sőt helyenként a 15— 29 köbméteres reaktorokra. Az átállás természetesen je­lentős költségnövekedést eredményezett, ezzel szemben a berendezés óránkénti tel­jesítménye nen haladta meg a 6—800 kilogrammot. Ezek a nagy térfogatú re­aktorok nem váltották be a , Országos visszhangra talált (Folytatás az 1. oldalról) kezdeményezőknek, megyénk valamennyi MSZBT-tagcso­portjának és aktívájának az országos elnökség üdvözletét. Ezt követően a társaság 1971. évi országos értekezle­tén megjelölt fő célkitűzé­sekre utalva vázolta az MSZBT idei munkatervét, a tagcsoportok tevékenységével szemben támasztott elvi és gyakorlati igényeket. — Az MSZBT sajátos esz­közeivel részt vesz az MSZMP X. kongresszusa határozatai­nak megvalósításában, vala­mint az SZKP XXIV, kong­resszusa határozatai megva­lósító sónak ismertetésében. Fel adatainak meghatározásá­nál figyelembe veszi a je­lentkező társadalnii igénye­ket. messzemenően támasz­kodik az állami, mozgalmi és más társadalmi szervekkel való együttműködés, a közös akciók lehetőségeire is; Az országos elnökség a társaság éves munkatervével, külön­böző kiadványaival, szemlél­tető agitóciós és propaganda- eszközeivel, filmekkel és adott esetekben központi elő­adókkal is igyekszik segíteni a tagcsoportok munkáját. Mindemellett sokat vár a he­lyi pártszervek irányító, se­gítő munkájától,, a tagcso­portok önállóságától és kez­deményezőkészségétől. Az MSZBT ez évi tevékenysé­gének középpontjában a mozgalom új formájának, a tagcsoportok munkájának liiegerősitése, a magyar— szovjet barátság ápolásába bekapcsolódó aktívák mun­kájának segítése áll — mon­dotta többek között Brenner Péter. Az előadást követően az értekezleten tizenegy felszó­lalás hangzott el. Több tag­csoport ügyvezető elnöke is­mertette a magyar—szovjet barátság erősítésének helyi­leg lehetséges és legjobban bevált módszereit, a helyi ügyvezető elnökségek terveit, amelyeknek megvalósításához — mint mondották — az or­szágos elnökség munkatervét és más Segítséget is igye­keznek felhasználni. Felszó­laltak az értekezleten — töb­bek között — Koszti Lajos, az LKM pártbizottságának titkára, az MSZBT országos elnökségének és ügyvezető elnökségének tagja, clr. Ko­vács Albert. Leninvái’os Ta­nácsának elnöke és Mustos István, az ÖKÜ mérnöke, az MSZBT országos elnökségé­nek tagjai. A tanácskozáson jelen volt Deme László, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára és Berczelli Lajosné, az MSZBT országos elnöksé­ge titkárságának politikai munkatársa, megyénk inst­ruktora is. (esé) hozzájuk fűzött reményeket. Nem tudták ugyanis tökéle­tesen megoldani a berende­zések automatizálását, üze­meltetésük nehézkes volt. Ezenkívül, nagy hátrányt je­lentett az is, hogy fennállt a gélesedés és a selejtképző- dés veszélye. A lakkipari (műgyanták gyártásában —; tekintettel a nagy űrtartalmú reaktorok technológiai és gazdaságos­sági problémáira — komoly műszaki feladatot, jelent a folyamatos módszerek és az erre alkalmas univerzális lakkipari berendezés kidol­gozása és megszerkesztése. Ezeh a helyzeten, változ­tattak a Tiszai Vegyikombi­nát szakemberei, akik a kor­szerű termékek kidolgozása mellett a gyártástechnológiák fejlesztését is fontos felada­tuknak tekintik. Jelentős eredménynek számit, hogy a közelmúltban megtervezték és elkészí­tettek a folyamatos mű­gyanta ' gyártó reaktort, amelynek űrtartalma mindössze egy köbméter. Teljesítménye azonban — s ebben van elsősorban a jelentősége — a mini­mális térfogatigény elle­nére igen nagy: óránként mintegy 5—(iOO kilo­gramm műgyantaoldatot állít elő. A termelékenységen túl nagy előnye még, hogy sta­bil minőséget biztosít, lénye­gesen kisebb az energiaszük­séglete, tökéletesebb a be­rendezés technológiai ellen­őrzése. munkaerőigénye pe­dig egészen minimális. A berendezést, mérési és szabályozási szempontból úgy szerkesztették meg, hogy a technológia valamennyi paraméteréi, mérni lehessen. Ha történetesen valamilyen műszaki, vagy technikai za­var all elő a reaktorban, a fűtés, az adagolás stb. auto­matikusan megszűnik. A vállalat saját erőből ol­dotta meg a korszerű mú- gyantagyárló berendezés szer­kesztését, gyártását és szere­lését. Az indukciós fűtés ki­vételével a reaktor vala­mennyi tartozéka a TVK- ban készült. A berendezést a közelmúltban helyezték üzembe a kombinát festék­gyárában. A TVK-ban készült fo­lyamatos műgyanta gyártó reaktor iránt máris nagy érdeklődést tanúsítanak a külföldi szakemberek. Egész sor, országból — így például Angliából, az NDK- ból, Romániából, Nyugat- Németországból érkezett konkrét igény az említett berendezés vásárlására. Előkerül-e ismét a nagy kalap? A kérdés — ilyen meg­fogalmazásban — in­kább csak a szakem­bereket érdekli, akik — ta­lán hivatalból is optimistán — reménykednek: a nyere­ségrészesedés közelgő felosz­tását végre nem az egyen- lősdi, hanem a kinek-kinek végzett munkája szerinti differenciálás jellemzi majd. Mondom: a szakemberek reménykednek, akiket pedig ez a kérdés közvetlenül is érint, azok — megkockázta­tom — n legjobb' esetben is közömbösek. A nyereségré­szesedés gyakorlati felosztá­sát végző vezetők már ré­gen meggyőződtek arról, hogy mindenféle anyagi jut­tatás szétosztásában a ..min­denkinek egy keveset” elv érvényesítése okozza szá­mukra a legkevesebb fejtö­rést, a legkisebb kényelmet­lenséget és gondot. Akik pe­dig kapják ezeket a jutta­tásokat — a munkások és al­kalmazottak — szintén bele­nyugodtak már: nincsen jobb és mégjobb, rosszabb és mégrosszabb munkás, alkal­mazott; én is kapok, te is kapsz, nincs harag, nincs ok elégedetlenkedni, nincs mi­ért gondolkodni azon, hogy én vajon miért kaptam ke­vesebbet. mint a másik. Nem, túlzás, ha azt írom: az egyenlősdi, a .,nagy ka­lap” szemlélet nálunk már- már vívmánynak tűnik; Sen­kit nem lehet — és úgyszól­ván nem szabad — megsér­teni azzal, hogy mínusz öt­száz, ezer, vagy még több forinttal is kifejezik szakmai kvalitásait, munkája minőse­gét. Itt van egy közeli példa: a pedagógusok tavalyi bér­rendezése, amelynek során szintén meghirdették a diffe­renciálást, s ami csak azért nem bukott meg, mert a differenciált béremelésre jó­val kisebb összeget fordítot­tak, mint az egyenlősdi alap­ján történő szétosztásra. A pedagógusok vitáiban is el­hangzott a tetszetős érv: ho­gyan. milyen alapon lehet elbírálni egy olyan 'sajátsá­gos szellemi tevékenység mi­nőségét, hatékonyságát, mint a pedagógusok munkája? Minden más munkánál, fog­lalkozásnál pedig megtalál­ható az a szubjektív meg­győződés. amely szerint .,én is dolgosom annyit, mint a másik, én sem végzek keve­sebbet, vagy rosszabb mun­kát, mint a mellettem levő". A főnök,, a munkahelyi ve­zető dolga lenne felülbírálni ezt a szubjektivizmust, ám a vezetők jó része így gondol­kodik: ..miért éppen én dönt­sék, miért éppen én minő­sítsek. s miért az én dönté­seim szüljenek rossz hangu­latot, , torzsalkodást, miért én vállaljam ezért a rossz han­gulatért a felelősséget, es annak ódiumát is, hogy a jutalmazásnál, a nyereség szétosztásánál az esetleg mel- lőzöttek veszik a munka­könyvüket és elmennék egy másik gyárba.” Azaz: jobb a nyugalom, jobb a csend, a békesség, adjunk mindenki­nek, illetve csak annyira differenciáljunk, amennyire azt a kollektív szerződés, vagy a törzsgárdaszabályzat mechanikus szabályai előír­ják. hogy ennek a vezetői ^ gondolkodásnak — és gyakorlatnak — mi­lyen hatása van a közvéle­ményre, arra jellemző pél­dát találtam nemrégiben az egyik gyárban. Munkások­kal, 'művezetőkkel beszél­gettünk eppen a differenciá­lás elvéről és gyakorlatáról. A munkások hadakoztak az egyenlősdi ellen, művezetőik az imént idézett érveket hangoztatták. S amikor a munkásoknak tettem fel a kérdést, hogy ők vajon val- lalnák-e a beosztottak mun­kájának, munkahelyi maga­tartásának személy szerinti értékelését és ennek az érté­kelésnek anyagi konzekven­ciákban történő érvényesíté­sét. kivétel nélkül azt vála­szolták. hogy nem vállal­nák! S következtek ismét a jól ismert érvek: miért le­gyek én a rossz ember, mi­ért rajtam csattanjon az os­tor? Az egyenlősdi: közhangu­lat. Bonyolult társadalom­szociológiai feladat lenne, annak kiderítése, hogy mi­ként, milyen hatások, össze­tevők eredményeképpen ala­kult ki. Az igazság az^ hogy tulajdonképpen senki nem akarja, nem kívánja, nem ér­vényesíti a „kinek-kinek munkája szerint" elvet. Arra már volt példa, hogy súlyos fegyelmi vétség, vagy bizo­nyos munkajogi rendelkezé­sek látványos megszegése miatt kizártak valakit a nye­reségrészesedésből. Arra vi­szont egyetlen példa sincs, hogy valakit nyilvánvalóan hanyag, megbízhatatlan mun­kája miatt zártak volna ki a részesedésből. A nagy kalap, amelyből mindenki egyfor­mán •— vagy közel egyfor­mán részesül, ma is létezik; a nagy kalap kényelmes, biztonságos, kockázatmentes es ugyanakkor — veszélyes Veszélyes, eppen kockázat­mentessége miatt. Veszélyes, mert a nyereségrészesedés­nek és mindenfajta anyagi juttatásnak éppen az ösztön­ző hatását torpedózza meg és ily módon a jól dolgozókat, a kiváló és lelkiismeretes munkásokat egy szinten, azo­nos módon minősítik a ha­nyagokkal, a lelkiismeretle­nekkel. S mi sem természe­tesebb, hogy egy ilyen „ösz­tönzési” gyakorlat láttán a kiemelkedő teljesítményt nyújtók elöbb-utóbb rádöb­bennek, hogy lehet lazítani; nem érdemes „hajtani”, hi­szen a boríték vastagságából ítélve ugyanazok, ugyanolya­nok vagyunk, mint a gyen­ge. vagy mint. a látszattelje­sítményeket produkálók. En­nek a veszélynek az elhárí­tását nem lehet törvények, rendeletek segítségével meg­oldani. S ilyen értelemben'a differenciálás végső soron lelkiismereti ügy. B eszéltem vezetőkkel, akik azt' vallják, hogy öt rossz munkás még mindig jobb, mint egy hiány­zó munkás. Ám nem tudok róla, hogy valahol, valaki is próbálta volna: tényleg jobb? Vértes Csaba Áruház épül Sárospatakon A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat építi a Sárospatak és Vidéke Áfész megren­delésére a város n,j áruházát. Mint Mádi András művezető elmondotta, a kedvező időjárás lehetővé tette. Hogy szinte egész (élen dolgozhassanak, s így az építőmesteri munkáknál nincs lemaradás. Az építő vállalat Simon Pál ácsállványozó brigádja. Pásztor Ferenc kn- bikosbrigádja, Dolgos Ferenc és Kántor Bertalan kőmüvesbrigádja jelenleg a födém lezárá­sán. szigetelésén és a válaszfalak építésén dolgozik. A későbbiek során több alvállalkozó is bekapcsolódik a munkába. A tervek szerint az idén december 31-ig ke.il az űj áruházát az üzemeltető rendelkezésére bocsátani. Képünkön az épülő kereskedelmi egység portál ré­sze látható * Szabados György felv.

Next

/
Thumbnails
Contents